2020. szeptember 23., szerda

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén


Október 6-ára várható az Európai Bizottság jelentése Szerbiáról


Az Európai Unióból kedvezőtlen hírek érkeznek Szerbia csatlakozási folyamatának haladásáról.
Az a tény, hogy Szerbia egyetlen fejezetet sem nyitott a 2020-as Európai Uniós tagságról folytatott tárgyalásokon, önmagáért beszél – fejtette ki véleményét szeptember 16-án az N1 televíziónak Vladimír Bilčík, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője.
Amikor a jogállamiságról, a korrupció elleni küzdelemről és más reformokról van szó, Bilčík szerint, hogy ha nincs előrelépés, akkor új fejezeteket nem nyitnak meg.
„Ez nagyon világos üzenet! Nem lett megnyitva egyetlen fejezet sem. Ha nincs munka és annak nincs eredménye, akkor a fejezetek nem nyílnak meg. Nincs miről beszélni. Szerintem ez nagyon világos” – szögezte le Bilčík.
Hozzátette, hogy az EU elvárja „az új kormány sürgős megalakítását és az összes parlamenti testület felállítását”.[1]

 
Nem túl elégedett a szerbiai eredményekkel az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője
(Fotó: Mathieu Cugnot/EP)

Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és uniós bővítési biztos a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak: „Szerbia vegyes képet mutat, de én látom a fejlődést. Szerbia elnöke a szerbiai parlamenti választások előtt határozottan az EU tagságot támogatta. Meglátjuk, hogy a választások világos kimenetele hogyan fog kihatni a szerb kormány reformjaira.”
A szeptember 18-án közzétett interjúban a biztos emlékeztetett arra, hogy „az azoknak az országoknak, amelyek csatlakozni kívánnak az EU-hoz, stabil intézményekre van szükségük”.
– Ezeknek az országoknak biztosítaniuk kell a joguralmat, az emberi jogokat és a kisebbségek védelmét. A bővítési folyamat szigorú, de tisztességes feltételeken alapszik, amelynek a központjában az állam van – mondta Várhelyi, majd hozzátette, hogy „az Európai Unió támogatása a végén segíti a tagjelölt országokat, hogy teljesítsék a demokratikus kritériumokat”.[2]


Várhelyi Olivér biztos (Fotó: Európai Unió)

Várhelyi az interjúban kimondta, ha közvetetten is, hogy az Unió Szerbiától is elvárja a joguralomra, az emberi jogok biztosítására és a kisebbségek védelmére vonatkozó kritériumok teljesítését.
Ennek már azért is nagy jelentősége van, mivel Magyarország éppen semmilyen feltételt nem támaszt Szerbia Uniós csatlakozásához a délvidéki magyar közösség helyzetével kapcsolatosan sem.
Magyar Levente az anyaország parlamenti államtitkárának „Mit kíván tenni Magyarország Kormánya annak érdekében, hogy az őshonos délvidéki magyar közösség jogait ért sérelmek az Európai Bizottság következő jelentésében végre teret kapjanak?” képviselői kérdésre adott szeptember 2-ai válaszból, sajnos, az derül ki, a magyar kormány hivatalosan is lemondott a délvidéki magyarok érdekeinek képviseletéről.[3] Teljesen elégedett azzal, hogy a szomszédos országok közül „Szerbia biztosítja a legtöbb kisebbségi jogot a magyar nemzeti közösségnek”.[4]

Az EU biztosa rácáfolt Pásztor István beszédében elhangzottakra is a Fidesz 2019. szeptember 29-én megtartott kongresszusán:
– A bővítés vonatkozásában új lehetőséget látunk, új esélyt látunk abban, hogy Magyarország portfóliójába kerül az európai szomszédságpolitika és bővítéspolitika kérdése.
Hiszünk abban, hogy az a gáncsoskodás, amire, legyek őszinte, mindannyian föl voltunk készülve, sikertelen fog lenni és az igazság győzni fog, és mi fogjuk irányítani, nemzetként Magyarország fogja irányítani a(z) innen delegált biztoson keresztül a bővítést.
Ez azért fontos, mert végre olyan bővítési biztosa lesz az Európa Bizottságnak, aki abban érdekelt, hogy sikeres legyen. Eddig olyan bővítési biztosok voltak, akik azért jártak Belgrádba, hogy elmondják, mit miért nem lehet. El kell, hogy jöjjön az idő és el fog jönni az az idő, amikor ez meg fog fordulni – jövendölte akkor Pásztor.
Jellemző, hogy Pásztor „gáncsoskodásnak” nevezte annak megkövetelését, amit most Várhelyi Olivér a „demokratikus kritériumok” teljesítésének nevez. Ez is igazolja, Pásztor nem csak nem ismeri az EU működését, de a délvidéki/vajdasági magyar közösség érdekeit sem képviseli.


Az Európai Bizottság (EB) legutóbbi Szerbia-jelentést 2019. május 25-én hozták nyilvánosságra.[5] A 2020. évi jelentéstétel a koronavírus miatt halasztódott és – sajtóinformációk szerint – október 6-án esedékes.
A dokumentum tartalmával kapcsolatos kérdésre, az EWB Uniós forrásai szerint „a jelentés realisztikus képet ad majd a helyzetről, mindazoknak a kihívásoknak a kiemelésével, amelyekkel az ország szembenéz”.[6]
Idén júniusban az EB nem hivatalos dokumentum (non-paper) formájában tette közzé a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások 23. (Igazságszolgáltatás és alapvetőjogok) és 24. (Igazság, szabadság, biztonság) fejezetével kapcsolatos féléves jelentését.[7]
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”.[8] Mintha a Vajdaságban minden éppen a legnagyobb rendben lenne, nem lenne mit „fejleszteni”!
Említésre kerülnek-e az EB esedékes beszámolójában a délvidéki/vajdasági magyar közösség jogérvényesítésének problémái? Lesz-e Európa Parlamenti képviselő, aki felvállalja az érdekeink képviseletét?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2020. szeptember 23.
__________
[1] Szerbia egyetlen fejezetet sem nyitott meg 2020-ban
https://szabadmagyarszo.com/2020/09/16/szerbia-egyetlen-fejezetet-sem-nyitott-meg-2020-ban/
[2] Varhelji: Srbija odaje pomešanu sliku, ali ja vidim napredak [Szerbia vegyes képet mutat, de én látom a fejlődést]
https://europeanwesternbalkans.rs/varhelji-srbija-odaje-pomesanu-sliku-ali-ja-vidim-napredak/, 2020. szeptember 18.
[3] Részletesebben lásd a Hivatalosan megerősítve c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12882, 2020. szeptember 7.
Lásd még a Teljes elégedettség c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12867, 2020. szeptember 2.
[4] Magyar Levente válasza. https://www.parlament.hu/irom41/12117/12117-0001.pdf
[5] Serbia 2019 Report. https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/20190529-serbia-report.pdf
[6] Marija Stojanović: Brisel će ocenjivati izbornu kampanju i vanredno stanje [Brüsszel értékelni fogja a választási kampányt és a rendkívüli állapotot]. Danas, 2020. szeptember 16. 2.
[7] Non-paper on the state of play regarding chapters 23 and 24 for Serbia. June 2020. https://www.mei.gov.rs/upload/documents/eu_dokumenta/Non_paper_Ch_23_24_June_2020.pdf
Bővebben lásd a Szerbia „komoly késében van”c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12766, 2020. július 23.
[8] Uo.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése