A szerbiai egyetemisták által szervezett tüntetések a vajdasági magyar közéletben is megtették a hatásukat. Így alakult meg nyáron a Vajdasági Magyar Plénum, melynek alelnökét, Csányi Erzsébetet a szervezet előtt álló kihívásokról kérdeztük. Interjú.

– A Vajdasági Magyar Plénum már a megalakulásakor jelezte, hogy a vajdasági magyarság tényleges és hatékony érdekképviselete a célja. A tartományi és kormányzati szinten hatalmon lévő Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) nem látja el ezt a feladatot?
– A VMSZ már régen nem látja el a vajdasági magyar érdekképviseletet, viszont ellehetetlenítette a véleménypluralizmust a pártból való tömeges kizárásokkal, a Magyar Mozgalom megsemmisítésével és kisajátította a teljes magyar közösség nevében való megszólalás jogát. Kisajátította a magyarországi támogatások feletti rendelkezés jogát is és csupán egy klientúra-társadalom kiépítésével, pártfoglalkoztatással, az új nábobok megerősítésével foglalkozik. Leigázta az intézményeket, a közérdeket magánérdekké alacsonyította. A VMSZ nem a vajdasági magyar kisebbség jogaiért küzd, hanem elárulja azokat a koalíciós partner, a Szerb Haladó Párt kedvéért, amely úgynevezett „szerb világot” építi. Pásztor István néhai VMSZ-elnök ugyanis 2014-ben természetellenes koalíciót kötött Aleksandar Vučić radikális gyökerű pártjával és Ivica Dačić szocialistáival, ezzel pedig feladta a vajdasági magyar közösség politikai önállóságát. A szerb hatalommal kötött alkuk, a kompromisszumok és a lojalitás politikája révén a VMSZ a Szerb Haladó Párt (SNS) és a Fidesz kiszolgálójává, vazallusává vált, mindezt azért, hogy a saját és a környezete számára előnyöket szerezzen. Így lett a Tartományi Képviselőház elnöke is. A vajdasági magyar közösség legyengült, 70 ezerrel kevesebben lettünk az elmúlt tíz évben, drasztikus a kivándorlás, a rendszerszintű zsarnokságnak mérgező ereje van. Mindez Vajdaság gazdasági-szellemi elsivatagosításához vezet, amit mindannyian érzékelünk.

– A hatékonyabb érdekvédelem érdekében szándékában áll a VMP-nek politikai szervezetté alakulni a közeljövőben?
– Nem áll szándékunkban politikai párttá válni. A civil szerveződés megadja mindazokat a lehetőségeket, amelyekre szükség van a jogállamiságért, a jogrend működéséért folytatott harcban az autokratikus rendszer, a zsarnokság, a bűnözés és a korrupt társadalmi gépezet ellen.

– Szerbiában már több mint egy éve tartanak a tüntetések. Mennyire kapcsolódott be ebbe a vajdasági magyarság?
– Kirívó, hogy a vajdasági magyarság mennyire gyengén kapcsolódott be a rendszerváltó törekvésekbe, és ezen lehet pironkodni. Ezen szeretnénk változtatni. A vajdasági magyarság a zsarnokság foglya. Pedig ez az egyetemista mozgalom egy kollektív terápia, egy össznépi eufória, egy történelmi csoda, a társadalom hihetetlen megtisztuláson volt képes átmenni, amire már régóta nagy szüksége volt. Egész Szerbia felébredt. A modern történelem leghosszabb ideig tartó diákmozgalmát éljük, amely a legmagasztosabb erőket keltette életre: a szolidaritást, az emberségességet, a szabadságvágyat, a méltóságot, az értékrendbe vetett hitet, ami nélkül egy társadalom nem működhet. Ebből kimaradni önmagában is sajnálatos. Másrészt nagyon fontos, hogy létre tudtuk hozni a Vajdasági Magyar Plénumot (VMP), hogy intézményesen képviselhessük a vajdasági magyar közösséget, ne csak egyes polgárok küzdjenek az elnyomó gépezet ellen. Ennek köszönhető, hogy az egyetemisták akadémiai plénumainak volt hova fordulniuk, amikor a leendő és áhított választásokra készülve a listájukat igyekeztek összeállítani. Velük konzultálva sikerült három magyar VMP-tagot a 250 fős listára delegálnunk.
 
Csányi Erzsébetet, a Vajdasági Magyar Plénum alelnöke (Fotó: Ótos András)

– Mit tapasztalnak, a VMSZ szavazói hogyan állnak a tüntetésekhez?
– A VMSZ szavazói egyrészt úgy tartják, a rendszerváltás nem a magyarok ügye, kívül rekedtek, másrészt egy vállalhatatlan, önellentmondásos, szégyenteljes gettóba szorultak. Ehhez a történelmi pillanathoz fel kell nőni, és akik erre nem képesek, azok lemaradnak a saját korukról. Vajdaságban is nagy a médiasötétség, és akik csak a VMSZ és a Fidesz által ellenőrzött sajtóból tájékozódnak, nagyon indoktrináltak. Másrészt egy év alatt érlelődik a helyzet, egyre többen fordulnak el a hatalmi koalíciótól és csatlakoznak az egyetemisták mozgalmához.

– Az utóbbi egy évben az ellenzéki pártok is számos kritikát kaptak amiatt, hogy a haladók által vezetett kormány ilyen erőfölényre tett szert. Mennyire jogos ez a bírálat?
– A hagyományos ellenzéki pártok lejáratták magukat. Nem voltak elég bátrak a régi rendszerrel való leszámolásban, nem tudtak gyorsan jobb életet biztosítani a választópolgároknak, hagyták, hogy a demagóg nacionalista vezetők elcsábítsák a potenciális szavazóikat. Óriási a felelősségük azért, hogy az ország ide jutott.

– A meglévő, régi ellenzéki pártokkal el tudnak képzelni szorosabb együttműködést?
– Két-három hagyományos, nem kompromittált, vagy kevésbé kompromittált párttal igen.

– Magyarországról úgy látszik, hogy a magyar kormány egyetlen magyar partnere itt a VMSZ. Nyitottak lennének az együttműködésre Budapesttel?
– Nyitottak vagyunk az együttműködésre Budapesttel. A Fidesz zárkózik el mindenkitől, a VMSZ-t kivéve.

– Amikor egy éve egy vajdasági magyar lap főszerkesztőjével beszéltem, ő úgy fogalmazott, hogy Vajdaságban még csak olyan szervezet sincs, amely képes lenne a Tisza Párt képviselőit fogadni. Önök nyitottak lennének erre?
– A VMP azért jött létre, hogy ezt a csodálatos, konstruktív építkezést megjelenítse a vajdasági magyar közösségben is, hogy az országban zajló tiltakozási hullámban tevőlegesen részt vegyen kollektív, szervezeti, intézményes formában. A VMP ezt a szellemi-morális-világképi törekvést kívánja reprezentálni. ezért nyitottak vagyunk a Tisza Párttal való együttműködésre.