2026. május 30., szombat

A vajdasági magyar sajtó állapota rendkívül aggasztó

Sikertelen médiatanácskozás Szabadkán

„Akik nem értik, hogy ők nem a megoldás részei, 
hanem a problémáé, azokkal nem lehet békésen 
együttműködve megoldáson dolgozni.”
Gy. F. 

 
Fotó: SZMSZ

Tiszta vizet a pohárba, szabad szót a médiába! címmel szervezett május 29-én médiatanácskozást Szabadkán, a Szakegyesületek és Társulatok Szövetsége székházában a Szabad Magyar Szót és a Családi Kört kiadó Sajtószabadság Alapítvány[1].

A tanácskozáson a vajdasági magyar média szinte valamennyi jelentősebb intézményének és szervezetének képviselői megjelentek: az MNT-alapítású médiumok vezetői és újságírói mellett részt vettek a függetlennek nevezett portálok és újságíró-szervezetek képviselői, valamint a helyi és a magyarországi médiavilág néhány jeles képviselője is. 
A Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdaság Ma és a Délhír képviselői azonban nem voltak jelen, a Vajdasági RTV pedig újságírói szinten képviseltette magát.

A szervezők célja az volt, hogy nyílt és őszinte párbeszéd induljon a vajdasági magyar médiatér múltjáról, jelenéről és jövőjéről. 
Elképzelésük szerint az első részben a médiavezetők ismertetik gondolataikat és javaslataikat, majd ezt vita követi. A tanácskozás végén egy közös nyilatkozat elfogadását tervezték, amely a sajtószabadság, a szakmaiság és a nyílt társadalmi párbeszéd melletti kiállást fejezte volna ki[2]
Ebből azonban gyakorlatilag semmi nem valósult meg.

A vita ugyanakkor világosan megmutatta, hogy mély ellentétek húzódnak a Magyar Nemzeti Tanács által alapított és politikailag erősen befolyásolt médiumok, valamint a függetlenebb megszólalók között a sajtószabadság, az újságírói szakma és a média társadalmi szerepének megítélésében. A jelenlévő nyugdíjas újságírók is csak legitimálták ezt az állapotot. 
A tanácskozás talán legfontosabb mondata az volt, hogy „az újságírók nem tudnak kérdéseket feltenni és nem is mernek”[3]. Ez önmagában pontos látlelet a vajdasági magyar sajtó jelenlegi állapotáról.

Az MNT-alapítású médiumok képviselőinek felszólalásaiból ugyanakkor nem derült ki semmiféle valódi önkritikai szándék. Nem hangzott el érdemi szembenézés az elmúlt évek politikailag vezérelt tájékoztatásával, ahogyan felelősségvállalás sem azokért a károkért, amelyeket a pártérdekeket szolgáló médiagyakorlat okozott a vajdasági magyar közösség nyilvánosságának és közbizalmának.

Már a délelőtti panelbeszélgetés során világossá vált, hogy a résztvevők között alapvető kérdésekben sincs egyetértés. 
A szervezők eredeti nyilatkozat-tervezete végül megbukott, helyette csupán egy rövid, általános és lényegében semmitmondó kétmondatos szöveg elfogadására került sor[4]. Ebből az derül ki, hogy a résztvevők között a felvetett témákban nem volt egyetértés, a vajdasági magyar sajtó helyzetének rendezése terén semmilyen előrelépés nem történt.

A résztvevők csupán abban értettek egyet, hogy „sokszínű és szakmaiságon alapuló vajdasági magyar médiatérre van szükség, amihez további szakmai megbeszéléseken keresztül kívánnak eljutni”[5].

A tanácskozásra jómagam is meghívást kaptam, amelyet megköszönve végül nem fogadtam el. 

Válaszlevelemben kifejtettem: a vajdasági magyar sajtó jelenlegi állapotát rendkívül aggasztónak tartom, ami sürgős változásokat és reformokat követel. Fontosnak vélem minden olyan kezdeményezést, amely a sajtószabadság, a hiteles tájékoztatás és a nyilvános közbeszéd kérdéseit napirendre kívánja tűzni.

Álláspontom szerint azonban a vajdasági magyar média helyzetéről szóló érdemi párbeszéd előfeltétele az elmúlt időszak működésének őszinte és kritikus elemzése, a szakmai és intézményi működés felülvizsgálata, a rendszer hibáinak feltárása, valamint a történtekért viselt felelősség tisztázása.

Úgy vélem, hogy 
a médiákban sem képzelhető el valódi megújulás és hiteles újrakezdés következmények és személyi változások nélkül.  Korábban már kifejtettem: nem lehet közös jövőképet alkotni azokkal, akik eddig kárt okoztak.

Kételyeimet fejeztem ki afelől is, hogy a meghirdetett formában és résztvevői körrel a tanácskozás alkalmas lehet a vajdasági magyar média válságának érdemi feltárására és a szükséges következtetések levonására. 
A történtek sajnos ezeket a kételyeket igazolták.

Jelenleg úgy tűnik, hogy sem a Magyar Nemzeti Tanács, sem a taggyűlési jogokat gyakorló testületek, sem pedig az eddigi politikailag elkötelezett médiarendszer vezetői nem készek valódi változásokra vagy a felelősség vállalására. Pedig az elmúlt évek médiagyakorlata súlyos károkat okozott a vajdasági magyar közösség nyilvánosságának és közbizalmának. Az ezzel járó felelősség kérdése előbb-utóbb elkerülhetetlenül napirendre kerül.

Sürgős változásokra van szükség, mivel az MNT alapítású médiumok a magyarországi kormányzati támogatásokból hatalmas pénzösszegeket kaptak, amiből folytathatják káros tevékenységüket az őszre esedékes nemzeti tanácsi választásokig. Ez már önmagában is kérdésessé teszi az MNT-választások szabályosságát és esélyegyenlőségét. 
Ki és mikor fogja elvégezni a felelősség megállapítását és az elengedhetetlen személycseréket a médiumokban?

Amennyiben a jövőben újabb szakmai vagy közéleti tanácskozásra kerül sor, azt sokkal alaposabban kell előkészíteni. Szükség lenne előzetes helyzetelemzésre és olyan záródokumentum-javaslatra, amely valódi szakmai vita kiindulópontja lehet. 
A monologizáló tanácskozások, amikor mindenki csupán a saját álláspontját ismétli, önmagukban nem vezetnek megoldáshoz.

Ennek ellenére remélem, hogy a Sajtószabadság Alapítvány kezdeményezése hozzájárul majd ahhoz, hogy a vajdasági magyar nyilvánosságban egyszer valóban létrejöhessen a problémák nyílt feltárása és a szükséges következtetések levonása.

Tisztában kell lenni mindenkinek, hogy a felelőtlen munkavégzés, a propaganda célú tájékoztatás és a közpénzekkel való visszaélés nem fogadható el!
Bozóki Antal
__________
[1] Németh Ernő: „Sokszínű és szakmaiságon alapuló vajdasági magyar médiatérre van szükség”. https://www.vajma.info/cikk/media/4310/Sokszinu-es-szakmaisagon-alapulo-vajdasagi-magyar-mediaterre-van-szukseg.html, 2026. május 29. 18:29; Tiszta vizet a pohárba, szabad szót a médiába! https://szmsz.press/2026/05/29/tiszta-vizet-a-poharba-szabad-szot-a-mediaba-2/, 2026. május 29. 13:23, és „Az újságírók nem tudnak kérdéseket feltenni és nem is mernek”. https://szmsz.press/2026/05/29/az-ujsagirok-nem-tudnak-kerdeseket-feltenni-es-nem-is-mernek/, 2026. május 29. 16:12 
[2] Németh, az 1-es jegyzetben. 

[3] „Az újságírók nem tudnak kérdéseket feltenni és nem is mernek”. https://szmsz.press/2026/05/29/az-ujsagirok-nem-tudnak-kerdeseket-feltenni-es-nem-is-mernek/, 2026. május 29. 16:12 

[4] A Tiszta Sor Médiatanácskozás résztvevőinek közleménye. https://szmsz.press/2026/05/29/a-tiszta-sor-mediatanacskozas-resztvevoinek-kozlemenye/, 2026. május 29. 14:46 

[5] A Tiszta Sor Médiatanácskozás résztvevőinek közleménye. https://szmsz.press/2026/05/29/a-tiszta-sor-mediatanacskozas-resztvevoinek-kozlemenye/, 2026. május 29. 14:46 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése