A
TISZA alelnöke szabadkai látogatása után a békés együttélést és
történelmi megbékélést emelte ki, alig pár nappal a magyar zászlóégetés
után
A találkozó nyomán a vajdasági magyar közéletben egyszerre jelent meg az értetlenkedés és a türelmes kivárás hangja: vajon egyszeri diplomáciai gesztusról van-e szó, vagy az új budapesti vezetés is ugyanazzal a vajdasági politikai elittel kíván együttműködni, amelyet sokan a vajdasági magyarság jelenlegi helyzetéért tesznek felelőssé?
A szerb fővárosba Ana Brnabić parlamenti elnök meghívására érkezett meg Forsthoffer Ágnes, a magyar országgyűlés újonnan megválasztott elnöke, a TISZA alelnöke. Forsthoffer úgy tűnik kihasználta az alkalmat, és vélhetően a Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményezésére és meghívására, Szabadkán tárgyalt a VMSZ felső vezetésével.
A találkozó tényét a sajtó előbb szégyenlősen közölte – hisz nyilatkozatokat nem adtak és fotókon megörökíteni is csak a lakájmédiának volt „szabad” a találkozót, másnak ugyanis nem szóltak. Aztán viszont sorban értékelték a találkozót a VMSZ politikusai, de maga Forsthoffer Ágnes is.
Ellenzéki, illetve a Tisza szavazók körében Vajdaságban – enyhén fogalmazunk – hogy ha azt mondjuk, kiütötték a találkozóval és annak tálalási módjával a biztosítékot.
Forsthoffert tájékozatlannak nevezik, aki nem tudja, hogy azzal a VMSZ-szel ült le mosolygósan egy asztalhoz, aki április 12-e előtt ki sem mondta a Tisza nevét. Mások szerint mindez csak politikai, diplomácia, várjuk ki a végét.
A látogatás apropója: az Interparlamentáris Unió női globális konferenciája
Forsthoffer a haladó párti tagsága ellenére egyébként „csontradikális” Ana Brnabić szerb házelnök meghívására érkezett az Interparlamentáris Unió női globális konferenciájára. Ezen a magyar házelnök a Tisza-kormány eddig elért eredményeiről számolt be, majd tárgyalt a vendéglátóval.
Brnabić a megbeszélést “kiválónak” nevezte, amelyen “kifejezték szándékukat a két ország közötti kapcsolatok további erősítésére.”
Két házelnök: Forsthoffer Ágnes magyar és Ana Brnabić szerb
parlamenti elnök, az utóbbi „ékesszólásban” és a tények elferdítésében
gyakran megközelíti a vučići magaslatokat
Forsthoffer a találkozó kapcsán Facebook-oldalán azt írta, a megbeszélésen elhangzott, hogy Szerbia egyik legfontosabb partnerének tekinti Magyarországot az Európai Unión belül.
„Rögzítettük, hogy a két országot erős társadalmi kapcsolatok és jelentős gazdasági érdekek fűzik össze, melyek tükrében további aktív együttműködést szeretnénk kialakítani parlamentáris szinten is” – állapította meg, majd hozzátette:
„Szerbia számos kihívással néz szembe az ország EU csatlakozása kapcsán, melynek tekintetében Magyarország tapasztalatainak megosztását ajánlottam fel, valamint meghívtam elnök asszonyt magyarországi látogatásra. Megköszönve személyes invitálását, elismerésemet fejeztem ki, hogy Szerbia kiváló házigazdája volt az Interparlamentáris Unió világkonferenciájának.”
A globális konferencián, majd a két házelnök találkozóján is jelen volt Kovács Elvira, a VMSZ magasbeosztású politikusa, köztársasági képviselő is, aki azt írta, hogy a találkozó „kiváló alkalmat teremtett a tapasztalatcserére, a közös kihívások megvitatására és a kapcsolatépítésre. Biztos vagyok benne, hogy az intenzív parlamenti együttműködés a jövőben is folytatódni fog, ugyanakkor nem feledkezhetnek meg a VMSZ frakciójának szerepéről sem ebben a jelentős folyamatban.”
Útba ejtette Szabadkát
Forsthoffer feltehetően a VMSZ meghívására (részleteket nem tudunk, ugyanis a rendezvényről a sajtót nem értesítették, csak az Magyar Nemzeti Tanács (MNT) alapítású média képviselőinek szóltak) érkezett belgrádi útjáról hazafelé Szabadkára.
A VMDK legfrissebb sajtóközleménye
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) aggodalommal figyeli az elmúlt hónapok eseményeit Szabadkán és környékén. Rövid idő alatt több olyan incidens történt, amely megrendítette a polgárok biztonságérzetét. Fiatalokat érő fizikai támadások Palicson, köztéri provokációk, emlékművek megrongálása, valamint a magyar közösség nemzeti jelképeinek meggyalázása.
Az utóbbi napokban több politikus igyekezett azt a benyomást kelteni, hogy ezek egymástól független, elszigetelt esetek. Mi nem kívánunk találgatásokba bocsátkozni az elkövetők nemzetiségi hovatartozásáról, és nem kívánjuk helyettesíteni a nyomozó hatóságokat sem. Ugyanakkor joggal merül fel a kérdés: ha minden csupán véletlen egybeesés, akkor hogyan lehetséges, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi, a köznyugalmat és a közösségek közötti bizalmat romboló esemény történt?
A polgárokat ma nem az érdekli, hogy ki hogyan magyarázza az incidenseket, hanem az, hogy mit tesznek a felelős intézmények a közbiztonság javításáért. Hol vannak a megelőző intézkedések? Hol vannak a gyors és egyértelmű hatósági reakciók? Milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy minden polgár – nemzeti hovatartozásától függetlenül – biztonságban érezhesse magát saját városában? Mit tesz a hatalom annak érdekében, hogy a fiatalok ne váljanak erőszak, megfélemlítés és gyűlölet áldozataivá?
Különösen aggasztó, hogy miközben a közvélemény válaszokat vár, addig a Vajdasági Magyar Szövetség vezetői inkább az incidensek relativizálásával foglalkoznak. A vajdasági magyar közösség nem magyarázatokat vár arra, hogy miért ne aggódjon, hanem konkrét intézkedéseket arra, hogy miként legyen biztonságban.
A VMDK továbbra is a nyugalom, a kölcsönös tisztelet és a törvény előtti egyenlőség mellett áll ki. Elvárjuk az ügyek teljes körű kivizsgálását, az elkövetők felelősségre vonását, valamint egy őszinte választ arra a kérdésre, amelyet ma egyre többen tesznek fel: Ha minden rendben van, akkor miért történik ennyi minden?
Forsthoffer Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a találkozón Pásztor Bálint, a párt elnöke bemutatta a vezetőket, a szervezet több évtizedes múltját és eredményeit, valamint jelenlegi céljait.
A megbeszélésen egyébként a VMSZ elnökén kívül Juhász Bálint, a tartományi parlament alelnöke, Fremond Árpád, az MNT elnöke és Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere vett részt.
Forsthoffer azt írta, hogy „a határon túli magyarság ügye nem aktuálpolitikai, hanem kormányokon átívelő kérdés. A magyarok mindig számíthatnak az anyaországra határainkon túl is.”
Azon felül, hogy a házelnök – úgy tűnik – egészen nyílt beszélgetést folytatott a VMSZ vezetőivel, akik április 12-e előtt a legkeményebben kampányoltak a Fidesznek a határon kívüli magyar pártok közül, ki sem mondták és le sem engedték írni a TISZA és Magyar Péter nevét, sőt, a párt elnöke még a választásokat követően is azt nyilatkozta, hogy a Fidesz továbbra is stratégiai partnerük marad.
Leginkább az ütötte ki a vajdasági ellenzéki beállítottságú magyarok, valamint a TISZA párt helyi szimpatizánsai körében a biztosítékot, amit Forsthoffer a folytatásban írt:
„Kiemelendő, hogy a VMSZ rendkívül fontos szerepet töltött be a szerb és a magyar nép történelmi megbékélésének elősegítésében. Kezdeményezésük nyomán 12 éve helyezte hatályon kívül a szerb kormány a Benes-dekrétumokhoz hasonló, a magyar lakosságot kollektív bűnösséggel sújtó 1945-ös határozatokat.” Itt a BALK részéről megjegyzendő, hogy nem ők kezdeményezték!
„A közös történelmi múlt neuralgikus pontjaival történő szembenézés – folytatta Forsthoffer – lehetővé tette egy új, bizalmi légkör kialakulását a két nemzet között, amely egy békés együttélés alapjait fektette le. Kívánom, hogy szolgáljon példaként ez a gyakorlat más nemzetek számára is.”
„A VMSZ sem fogalmazhatta volna meg szebben és jobban”, írta Pressburger Csaba újságíró, publicista, az Észverés podcast szerkesztője közösségi oldalán.
Forsthoffer bejegyzése azért is kellemetlen ebben a pillanatban, hiszen egy hét sem telt el a magyar zászlóégetés óta, ami éppen Szabadkán történt. Azt viszont nem tudni, hogy a beszélgetés során csak az eredményekről, vagy esetleg kényes kérdésekről is beszéltek-e a felek.
A VMSZ szerint előremutató és megerősítő mondatok hangoztak el
Pásztor Bálint a találkozó kapcsán azt írta: a VMSZ számára kiemelten fontos, hogy a vajdasági magyar közösség ügyei továbbra is jelen legyenek a magyarországi közéletben, és hogy az anyaországgal kialakított kapcsolatok a jövőben is erősek maradjanak.
Juhász Bálint, aki videóban foglalta össze a találkozót, úgy értékelte, az, hogy a magyar házelnök először Szerbiába jött, a magyar-szerb kapcsolatok szempontjából fontos üzenet. Szerinte van mire építeni, a beszélgetés pedig jó hangulatú és előremutató volt, és megerősítő mondatok hangoztak el a közösség és a VMSZ vonatkozásában is.
és Pásztor Bálint társaságában a szabadkai Korzón
Fremond Árpád, az MNT elnöke azt emelte ki, hogy a találkozó során „áttekintették azokat a kérdéseket, amelyek a vajdasági magyar közösség jövője, a szülőföldön való boldogulás és intézmények további fejlődése szempontjából meghatározóak.”
Góli Csilla, szabadkai alpolgármester kiemelte, hogy Forsthoffernek ez az első külföldi útja, és azt is hozzátette, hogy több közös témájuk is volt: az egyik a környezetvédelem, a másik az örökségvédelem, és hogy eredményes tapasztalatcseréket vár.
Csalódott és értetlenkedő vajdaságiak
A találkozót követően a közösségi oldalakon nem kímélték a találkozó részvevőit és Forsthoffer Ágnes elnökasszonyt sem. A bíráló kommentek közül csak néhányat emelünk ki, a teljesség igénye nélkül.
„Botrányos melléfogás! A Tisza nagy káderhiánnyal küzdhet, ha ilyen a parlamenti elnök-asszony: grasszál Anna Brnabićtyal és sebtében meghívja Budapestre, utána pedig Szabadkáról ilyen társaságból lelkesen távozik! Bocsánatot kér, vagy esetleg más tisztséget kap? A Tisza ilyesmiért levált embereket.”
„Szóval folytatódik minden…szóba sem kellene állniuk a vömöszövel!”
„Kedves elnökasszony, Önnek nem tűnt fel, hogy csak az a sajtó van jelen, amelyik két évig tudomást sem vett a Tiszáról. Vagy, hogy a képen a Fidesz vajdasági kampányarcai vigyorognak.”
„Elnök asszony, Ön nem tudja kivel fogott kezet Szabadkán. Nagyon sajnálom. Ez az a VMSZ, amely miatt az elmúlt 10 évben 70 000 magyar hagyta el Vajdaságot. Ami a »történelmi megbékélést« illeti, Áder János megkövette az ártatlan szerb áldozatokat. A mindenkori szerb elnökök (Nikolić, Vučić) ezt SOHASEM tették meg a magyar áldozatokkal!!!”
„Elnök asszony próbálom megérteni. Mégis különösnek tartom, hogy köztörvényes bűnözők társaságában látom önt és munkatársait. Elszomorító!!!”
„Máris elkövette az első baklövést! Megsértette azokat, akik Önök mellé álltak, és keblére ölelte azokat, akik gyalázták Önöket, tiszás polgártársaikat, és az itteni ellenzéki magyarokat. Olyan embert biztosított a támogatásáról, aki miatt 70 ezer magyar vándorolt ki külföldre. Szégyenteljes lépés volt.”
„Nem kell aggódni. Budapesten pontosan tudják, mi ment éveken keresztül a haladó-fideSS-vmsz háromszögben. Persze, az egyszerű emberek most azonnali, durva reakciókat várnak, megtorlást. De ez politika. Finom, diplomatikus lépésekkel. De ennek a vége is lehet megtorlás, csak színes díszletek között.”
Minden marad a régiben?
Sokan úgy értelmezik Forsthoffer belgrádi útját, mint az új magyar kormány első komoly kapcsolatépítési kísérletét Belgrád és a VMSZ felé.
A tény, hogy a házelnök találkozott a VMSZ elnökével, inkább a folytonosság jelzésének tekinthető, vagyis annak, hogy Budapest nem kívánja megszakítani a kapcsolatokat a vajdasági magyar politikai képviselettel, illetve az eddigi vajdasági magyar politikai elittel. Mert jelenleg, ha akarjuk, ha nem, a VMSZ a vajdasági magyar közösség politikai képviselete.
Hogy ez megváltozik-e, megváltozhat-e majd, a vajdasági magyar közösségen – meg a szerb sajtó szerint az elcsalt szavazatokon – és nem a magyar kormányon múlik.
Az viszont tény, hogy a vajdasági magyar közéletben – különösen a VMSZ kritikusai körében – markánsan megjelent az az elvárás, hogy az új magyar kormány idővel átláthatóbb támogatási rendszert, és a pártpolitikától függetlenebb intézményrendszert épít majd ki, valamint pluralizmust várna el.
Ha viszont azt mondjuk, hogy egyelőre hivatalosan nincs kivel mással, és nincs hol leülnie a magyar házelnöknek, az nem teljesen igaz, de a Fidesz-korszakban megszerzett előnyének köszönhetően a teret még mindig a VMSZ uralja.
https://www.blogger.com/blog/post/edit/8277018347089943421/8938048839044035282
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése