Történelmi fordulat előtt a vajdasági magyar politika
„Akik ellehetetlenítik a békés forradalmat,
elkerülhetetlenné teszik az erőszakos forradalmat.”
John F. Kennedy
Borko Stefanović (balról) interjút ad a Szabad Magyar Szónak (Fotó: Sebők Róbert)
Az április 12-i magyarországi politikai fordulat után egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés: mikor következhet be hasonló változás Szerbiában? Mikor várható a Vučić-rendszer bukása, és milyen politikai következményei lesznek, különösen a vajdasági magyar közösség számára?
A kérdés időszerűségét erősíti, hogy Vučić a június 27-i belgrádi nagygyűlésen bejelentette: már csak néhány hétig marad köztársasági elnök, ezt követően benyújtja lemondását[1].
Bejelentése azonban nem csillapította a tiltakozásokat. Már másnap, június 28-án Kraljevóban folytatódtak az egyetemista tüntetések. A résztvevők azt üzenték: „Közeleg a Szerb Haladó Párt uralkodásának vége, az egyetemisták győznek!”[2]
Vučić nem fog békésen távozni a hatalomból
Vučić nyilatkozatát – a tapasztalatok szerint – nehéz kész tényként kezelni. Sokan úgy vélik, hogy mivel elnökként harmadszor már nem indulhat, a következő parlamenti választásokon a Szerb Haladó Párt (SNS) miniszterelnök-jelöltjeként kívánja meghosszabbítani politikai hatalmát.
Az Európai Parlament képviselője, Katleen Van Brempt úgy véli, hogy Aleksandar Vučićnak „nem áll szándékában lemondani a hatalomról”, és Európának „nem szabad megismételnie a múlt hibáit”[3].
Van Brempt az X közösségi platformon reagált Vučićnak arra a kijelentésére, amelyet a nagygyűlésen tett, miszerint elnöki megbízatásából már csak az utolsó napjai vannak hátra.
– Vučićnak és pártjának nem áll szándékában átadni a hatalmat. Saját színpadán, a maga feltételei szerint jelentette be távozását: határidő megjelölése nélkül, a parlament feloszlatása és a szabad, tisztességes választások garanciája nélkül – írta a szocialisták és demokraták képviselőcsoportjához tartozó európai parlamenti képviselő[4].
Van Brempt szerint Vučić „hónapok óta egy jól ismert forgatókönyvet készít elő: egy megbízható szövetséges államfővé emelését, a háttérből történő további irányítást, majd később a miniszterelnöki tisztségbe való visszatérését”[5].
Aleksandar Ivković, a Savremena politika újságírója is a Danasnak azt mondta, nem biztos abban, hogy Vučić bejelentése mögött valóban az a szándék áll, hogy az elnökválasztást a rendes időpont előtt tartsák meg[6].
Szerbiában sokan úgy vélik, hogy Vučić nem fog békésen távozni a hatalomból.
Ez aligha meglepő. Egy olyan politikus számára, aki másfél évtizede szinte korlátlan hatalmat gyakorol, a visszavonulás nem pusztán politikai kérdés. A hatalom elvesztése egyben annak a veszélyét is jelenti, hogy felelnie kell a jogállamiság leépítéséért, az intézmények elfoglalásáért, a korrupcióért és a hatalommal való visszaélésekért.
Ha azonban a Vučić-rendszer valóban megbukik, vele együtt megbukik az a politika is, amely feltétel nélkül kiszolgálta. Ez különösen igaz a Vajdasági Magyar Szövetségre (VMSZ) és annak elnökére, Pásztor Bálintra.
A VMSZ az elmúlt években nem egyszerűen koalíciós partnere volt a Szerb Haladó Pártnak, hanem stratégiai szövetségese.
Ez a politika ugyan néhány vezető tisztséget és állami pozíciót biztosított a párt vezetőinek, a vajdasági magyar közösség számára azonban nem hozta meg a remélt eredményeket. Nem állította meg a népességfogyást, nem javította érdemben a kisebbségi jogok érvényesülését, és nem adott hiteles jövőképet a szülőföldjükön maradni kívánó magyaroknak.
Pásztor István a hatalommal kötött feltétel nélküli stratégiai szövetséggel zsákutcába vezette nemcsak a VMSZ-t, hanem az egész vajdasági magyar közösséget. Ezt a politikát folytatja ma a fia, Pásztor Bálint.
A politikai felelősség ideje
Mindezek után különös jelentősége van annak, hogy Pásztor Bálint a Vajdasági RTV Pravi ugao[7] című műsorában április 29-én kijelentette: a Fidesz továbbra is stratégiai partnerük, és a következő szerbiai választások után is a Szerb Haladó Párttal kívánnak együtt kormányozni[8].
Indoklásként azt állította, hogy „Vučić volt az, aki semmissé tette az itteni magyarság kollektív bűnösségéről szóló határozatot”[9] ezért a VMSZ nem fordíthat hátat koalíciós partnerének.
Ez az állítás azonban történelmileg és jogilag is félrevezető.
A vajdasági magyarok kollektív bűnösségének eltörlése nem Vučić személyes érdeme volt, hanem Szerbia nemzetközi kötelezettsége, amelyet az állam jelentős késéssel teljesített. Ráadásul a döntés sem jelentett teljes jogi jóvátételt: a határozatot nem visszamenőleges hatállyal, 1945. január 22-étől helyezték hatályon kívül, hanem csupán 2014. október 30-ától.
Ennek súlyos következményei lettek a rehabilitációs és a vagyon-visszaszármaztatási eljárásokban is, amiért az ifjú pártelnököt is politikai felelősség terheli. A szerb állam ráadásul máig nem kért hivatalosan bocsánatot az 1944–45-ös magyarellenes megtorlásokért, annak ellenére, hogy a magyar állam ezt korábban megtette az 1941-es események kapcsán[10].
Pásztor Bálint most fut fűhöz-fához, Budapestre és Brüsszelbe, hogy „építse a bizalmat a VMSZ és a TISZA Párt között”[11], hogy netán támogatást kapjon és megtarthassa a hatalmát. Miközben világosan megüzenték neki: „Az, hogy udvariasan meghallgatjuk a külhoni magyar politikusokat, nem jelenti azt, hogy a közpénzzel és hatalommal való visszaélés ügyeit nem tárjuk fel a határokon túl is.” [12]
Azt nyilatkozta, hogy „a Lakos Eszterrel (a TISZA Párt európai parlamenti képviselőjével – B. A.) történt találkozón ő hozta fel az átvilágítás kérdését, mivel a VMSZ ettől nem fél, áll elébe, mivel nincs semmilyen rejtegetni valója”[13].
Ha valóban sor kerül az átláthatóság és a közpénzek felhasználásának vizsgálatára, annak ki kell terjednie minden olyan intézményre és szervezetre is, amely jelentős magyarországi közpénzből működött.
Ki kellene vizsgálni például a néhai Pásztor István élettársa Lovas Ildikó által irányított Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ gazdálkodását, az Agenda Polgári Egyesület működésének pénzügyeit és a valamint a testvérével Ábellal közösen létrehozott Pásztor István Alapítvány támogatását a magyar adófizetők pénzéből, akkor meglátnánk, hogy van-e mitől félnie[14]. A vagyoni nyilatkozata sem maradhat el.
Az április 12-i választások után Pásztor Bálintnak nem a lemondását kellett volna felajánlania[15] a párttársainak, hanem le kellett volna mondania.
A magyarországi politikai fordulat után politikai felelősséget kellett volna vállalnia azért a stratégiáért, amely a vajdasági magyar közösséget egyszerre kötötte a budapesti és a belgrádi autoriter hatalomhoz és mindazért a téves politikáért, amelyet évek óta követett. Amellyel a vajdasági magyar közösséget a magyarországi és a szerbiai autoriter hatalom kiszolgálójává tette.
Ehelyett csupán egy belső pártpolitikai gesztust tett, amelynek nem lett semmilyen következménye. A lemondás felajánlása csupán politikai színjáték volt a pártbeli haverok előtt, akiknek vele együtt vállalni kellett volna a felelősséget – de az anyagi jólétüket és a pozícióikat ettől fontosabbnak tartották. Számukra a hatalom fontosabb, mint a magyar közösség érdeke.
A VMSZ vezetése változatlan maradt, miközben a felelősség kérdését ismét sikerült lesöpörni az asztalról. Pedig ez kétszeres bukás volt!
Mit mond a demokratikus szerb ellenzék?
A VMSZ-nek a Szerb Haladó Párttal kötött téves stratégiai szövetsége tartósan megrontotta a magyar közösségnek a demokratikus szerbiai ellenzéki pártokkal és szervezetekkel és nem utolsó sorban a másfél éve társadalmi változásokat követelő egyetemi hallgatók mozgalmával való viszonyát is.
Borko Stefanović, a Szabadság és Igazságosság Párt (SSP), a szerb ellenzék egyik legnagyobb parlamenti pártjának alelnöke június 13-án Szabadkán részt vett a Szerbia az EU-ban 2030-ig elnevezésű panelbeszélgetésen.
Ezt megelőzően interjút adott a Szabad Magyar Szónak[16], amelyben úgy értékelte, hogy „a Vajdasági Magyar Szövetség a szerbiai, vajdasági magyarság érdekeit és jogait védelmezve valójában nagyon gyorsan letérdelt, és Aleksandar Vučić kliensévé vált. Az államfő egy hamis európai jelvényt villogtatott a nagyvilágban, a magyar közösségnek azonban ebből semmi haszna nem származott, nem javultak a jogai, és nem kapta meg azt a biztonságérzetet és jövőképet, amelyet megérdemel.”[17]
Stefanović szerint a kérdés, hogy a jövőben milyen szerepe lehet a Vajdasági Magyar Szövetségnek, leginkább a Vajdaságban élő magyar nemzeti közösségre tartozik.
– Pártunk természetéből adódóan nem támogathatjuk, hogy valaki monopóliumot gyakoroljon a polgárok politikai képviseletében, tartozzanak azok bármely nemzetiségi csoporthoz is. Úgy vélem azonban, hogy a VMSZ-szel számos probléma van. […] Szerintem most egy szégyenhelyzet van, hiszen mindannyian tudjuk, hogy hogyan beszéltek, milyen kampányt folytattak, ezért számomra – egyszerű polgárként gondolkodva – nagyon meglepő lenne, ha ezután is minden a régiben maradna. De biztos vagyok abban, hogy az itt élő magyarok pontosan emlékeznek arra, hogy ki mit mondott, ki mit tett, ki hogyan helyezkedett, és rajtuk áll, hogy erről döntsenek – nyilatkozta Stefanović.
Mi következik a vajdasági magyar közösség számára?
A Vučić-rendszer bukása nemcsak Szerbia politikai fordulatát jelentheti, hanem a vajdasági magyar közélet megújulásának lehetőségét is. Ehhez azonban először le kell zárni azt a korszakot, amelyben a közösség érdekeit egyetlen párt a saját hatalmi érdekeinek rendelte alá.
A VMSZ a Szerb Haladó Párttal kötött stratégiai szövetség által – néhány jólfizetett állami tisztség érdekében – elárulta a magyar közösség alapvető érdekeit! Emiatt újra kell fogalmazni a vajdasági magyar közösségpolitikát és az érdekképviselet módjait.
A vajdasági magyar ellenzéki pártoknak és civil szervezeteknek mielőbb rendezniük, helyre kell állítaniuk kapcsolatukat a szerbiai demokratikus ellenzékkel és az egyetemi hallgatók mozgalmával, mert ettől függ a magyar közösség jövőbeli elfogadottsága a Vučić bukása után alakuló új, demokratikus rendszerrel.
A Vučić-féle rezsim bukása után gyökeresen meg kell változtatni a magyarországi és a szerbiai pártokhoz való viszonyt. Ennek három alapelve lehet. Az első: egyenlő távolság minden párttól. A második: a szerbiai jogszabályok és a nemzetközi kisebbségvédelmi egyezmények következetes számonkérése. A harmadik: a magyar kormány a jövőben ne pártokkal, hanem a Magyar Nemzeti Tanáccsal működjön együtt, a pártok pedig egymással tartsák a kapcsolatot.
A vajdasági magyar közösség tagjainak világosan állást kell foglalniuk a VMSZ kártékony politikájáról és csatlakozni a demokratikus változásokat követelő néptömegekhez, valamint az egyetemi hallgatók követeléseihez – amennyiben biztosítani kívánják megmaradásukat és jövőjüket szülőföldjükön.
A vajdasági magyar közösség megújulása csak a politikai felelősség megállapításával, a Pásztor-korszak lezárásával és az elmúlt másfél évtized politikájának őszinte mérlegével lehetséges. A jövő nem épülhet politikai felelősség nélkül. Ezért a VMSZ vezetésének számot kell adnia az elmúlt másfél évtized döntéseiről. Pásztor Bálintnak pedig vállalnia kell a politikai felelősséget, és távoznia kell a közéletből.
A néhai Pásztor István és fia, Bálint által képviselt politika Szerbiában és Magyarországon egyaránt megbukott. A vajdasági magyar közösség csak akkor kezdhet új korszakot, ha azok, akik ezt a politikát képviselték, vállalják döntéseik következményeit, és átadják helyüket egy új nemzedéknek.
Bozóki Antal
__________
[1] Vučić bejelentette, hogy lemond, de ez nem azt jelenti, hogy a hatalmának vége. https://szmsz.press/2026/06/29/vucic-bejelentette-hogy-lemond-de-ez-nem-azt-jelenti-hogy-a-hatalmanak-vege/, 2026. június 29. 11:12
[2] „Közeleg a Szerb Haladó Párt uralkodásának vége, az egyetemisták győznek!” https://szmsz.press/2026/06/28/kozeleg-a-szerb-halado-part-uralkodasanak-vege-az-egyetemistak-gyoznek/, 2026. jún. 28. 20:54
[3] Uo.
[4] M. L. J.: Evroposlanica: Aleksandar Vučić „nema nameru da se odrekne vlasti“ [Európai parlamenti képviselő: Aleksandar Vučićnak „nem áll szándékában lemondani a hatalomról”]. https://vreme.com/vesti/evroposlanica-aleksandar-vucic-nema-nameru-da-se-odrekne-vlasti/, 2026. június 28. 16:20
[5] Uo.
[6] L. Valtner: Vučić još nije doneo konačnu odluku [Vučić még nem hozta meg a végleges döntést]. Danas, 2026. június 29. 4.
[7] Прави угао: Балинт Пастор - 29.04.2026. https://media.rtv.rs/sr_ci/pravi-ugao/108881
[8] Pásztor: A Fidesz továbbra is stratégiai partnerünk, a választások után koalícióra lépünk a haladókkal. https://szmsz.press/2026/04/30/pasztor-a-fidesz-tovabbra-is-strategiai-partnerunk-a-valasztasok-utan-koaliciora-lepunk-a-haladokkal/, 2026. április 30. 7:00
[9] Uo.
[10] Bővebben lásd A VMSZ POLITIKAI ÉS ERKÖLCSI BUKÁSA c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17888, 2026. április 16.
[11] Pásztor: Még mindig a bizalomépítés zajlik a VMSZ és a TISZA Párt között. https://szmsz.press/2026/06/30/pasztor-meg-mindig-a-bizalomepites-zajlik-a-vmsz-es-a-tisza-part-kozott/, 2026. június 30. 8:19
[12] Tarr Zoltán. https://www.facebook.com/search/top?q=tarr%20zolt%C3%A1n, 2026. június 25. 15:11
[13] Uo.
[14] Bővebben erről lásd az Eljött az elszámoltatás ideje? c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=18066, 2026. június 28.
[15] Lásd a 3-as alatti írásban.
[16] Tóth Imre. Stefanović Szabadkán: Arra kérem Magyar Pétert, hozza nyilvánosságra a vasútépítés titkos szerződéseit! https://szmsz.press/2026/06/14/stefanovic-szabadkan-arra-kerem-magyar-petert-hozza-nyilvanossagra-a-vasutepites-titkos-szerzodeseit/, 2026. június 14. 13:16
[17] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése