Végel László
2026. május 30., szombat
Magyarországon egyszeriben működni kezd a rendőrség és az ügyészség. Vádat emelnek és nyomoznak, legtöbbször az alapítványi pénzekkel való visszaélés ügyében. A vajdasági politikai vezetők szerint nálunk minden rendben van, nem történt visszaélés, minden patyolattiszta. Hiába emelte fel a szavát Németh László érsek, a politikusok szava sokkal többet nyom a latban a Magyar Nemzeti Tanács médiumaiban. Pedig a Vajdaságban is szükséges lenne az őszinte szembenézésre és megújhodásra. Ezt hangoztatja a VMDK, amely a Fidesz-rezsim alatt erélyesen szembeszállt a VMSZ-szel, de a radikális sajtócenzúra miatt a közvéleménynek nem volt betekintése a munkájába. Velük ugyanúgy bánt el a vajdasági magyar média, mint a kampány ideje alatt a Tiszával. Itt bizony nem volt áradás, mert gátat emeltek elébe. A másik szervezet a Vajdasági Magyar Plénum a szerbiai egyetemista tüntetések ideje alatt jött létre. Célja a szerbiai egyetemista mozgalom támogatása, népszerűsitése volt a vajdasági magyarok körében, abban az időszakban, amikor a VMSZ puccsistáknak nevezte a szerbiai fiatalokat. A Tisza feltűnésekor tehát nem post festum, hanem időben állt ki a Tisza-mozgalom mellett. A kormányváltás után a közmédiumok szóhoz engedték jutni ezeket a szervezeteket, visszafogottan regisztrálták a jelenlétüket, miközben továbbra is a VMSZ sikereire helyezték a hangsúlyt. A választások után azonban egyre-másra alakultak civil szervezetek, ilyen például a Vajdasági Magyar Megújhodás, amely bírálta a VMSZ-t, de sokkal erélyesebben a Vajdasági Magyar Plénumot és elhatárolódott annak radikalizmusától. A vezető koordinátorukról azonban gyorsan kiderült, hogy 10 nappal előtte a még a VMSZ tagja volt. Ez mindenképpen a VMSZ-nek kedvező zavart idézhet elő a vajdasági magyarok között és lelassítja, vagy esetleg lefékezi a lassú erjedési folyamatot. A közmédia résnyire kinyitotta az ajtót, de a kilincset a Párt görcsösen a kezében tartja. Nem látnak benne napvilágot tényfeltáró riportok az alapítványok működéséről, a pártokrata politikáról, továbbra is a VMSZ politikáját testesítik meg. Ez azért is szembetűnő mert a magyarországi független sajtó nem várt Magyar Péterre és még a választások előtt feltárta a visszaéléseket, amelyeket ezekben a napokban a nyomozószervek is kutatnak. A vajdasági magyar adófizetők pénzéből egzisztáló közmédiumok – Magyar Szó, Pannon TV, 7 Nap - munkatársai hallgatnak a visszaélésekről. Meglehet, hogy egy évvel ezelőtt a pártelit elnyomta az újságírók tényfeltáró kedvét, gondolhatja valaki, de nem, a vezetőik azt hangoztatják, hogy akkor is szabad volt a média. Mi történt az alapítványi pénzekkel az elmúlt évtizedben? Miként érvényesült a pártokrata politika? Miért volt cenzúra a választási kampány idején? A médiumok nem azáltal szabadok, hogy egy kis részre kinyitják az ajtót, közölnek egy-egy kritikusabb hangvételű interjút vagy közleményt, miközben a kilincsen tartják a kezüket, hanem a valóságos állapotok szüntelen és kritikus mérlegelése és a hatalom lépéseinek tárgyilagos felmérése, a tények feltárása által. Erre valók a tényfeltáró riportok és cikkek. Miért várjuk, hogy a belgrádi Radar hetilap tájékoztasson bennünket a házunk táján történtekről? Persze, van egy másik lehetőség is. Tegyük fel, hogy valóban nem történt visszaélés. Nem volt cenzúrázott és dirigált sajtó. Az alapítványokkal való gazdálkodás kifogástalan volt. Akkor írják le: ellenőrizték az oligarchák sokmillió eurónyi támogatását és semmi visszaélést nem találtak benne. Helyeslik, hogy az alapítványok nem támogatták a jogvédő szervezeteket, a független sajtót, hanem a borpincéket és az éttermeket. A közmédia ne mismásoljon, mondja ki és vállalja a felelősséget. Ha bebizonyítja, hogy ez az igazság, akkor a jelenlegi vezetőség dicséretet és elismerést érdemel. Miért Magyar Pétertől várjuk a megváltást?
Végel László
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17999, 2026. június 1.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése