Juhász Bálint és Nagy Zita szerint a nagyvállalkozók a saját vagyonukat is kockáztatták a Prosperitatitól kapott támogatás kapcsán
2026. június 13. 12:32
Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány volt ügyvezetője és Nagy Zita, jelenlegi ügyvezető ültek egy asztalhoz, mint mondták azért, mert újra téma a VMSZ gazdaságfejlesztési programja. Juhász a közösségi oldalán közzétett videóban hangsúlyozza, hogy “a tények mentén fontos nézni a program eredményeit és ez alapján megítélni. A tényeket pedig a volt jelenlegi ügyvezetés ismeri a legjobban.”
Juhász az elején leszögezi, hogy 70 ezer vajdasági magyar direkt itthon maradását segítette a program, a rengeteg megvalósult pályázat.
Nagy Zita helyesel a megállapítás kapcsán, miszerint a Prosperitati Programot 16.074 nyertes pályázat alapján kell megítélni és nem kiragadott adatok alapján.
Juhász ezt követően azt mondja, hogy a teljes kép az, hogy a forrás közel 60 százalékát a kis projektekre, kisvállalkozásokra, vállalkozásokra, családokra fordították.
“Ez azt jelenti, hogy 16 ezer gazdaságot támogattunk, több mint 10 ezer projekt, 2,5 ezer vállalkozást, több ezer 1300 családot, akik önállóan kezdhetnek életet saját otthonban. Ez érintett 4000 vajdasági magyart, aki saját otthon teremtett, itthon szeretne élni. 900 gyermek született ezekbe a családokba. Jó helyre került több pénz, kimondhatjuk.
Nagy Zita szerint kimondható az is mindemellett még, hogy összesen 18411 pályázat érkezett be, és ebből a 16074 nyertes pályázat közel 90 százaléka a nyertes pályázat. Igaz, hogy valósultak meg nagy projektek, de ez nem vonta el a forrást a kicsiktől. 300 nagyvállalat nyert.
Juhász kiemeli, hogy tudatosan építettek két pillérre. 190 településen, 40 önkormányzatban, sok ezer vajdasági magyar vállalkozás, gazdaság, család nyert.
“A nagyok viszont munkahelyeket tudtak teremteni, 5 ezret és 10 ezret megőriztek, gazdasági eredményeket tudtak letenni az asztalra, mert emelték a GDP-t, adót fizettek, gyakorlatilag kézzelfogható pénzügyi és gazdasági eredményeket ők tudtak letenni az asztalra amellett, hogy óriási vállalásaik voltak, hiszen egy dinár vagy forint támogatáshoz 1,2-1,5 dinár önrészt is hozzátettek és a munkahelyek, amelyeket megteremtettek jelentős vállalást jelentenek?
Nagy Zita itt megállapítja, hogy “saját tőkéjüket is kockáztatták azzal, hogy beruháztak”.
Juhász itt rámutat, hogy most van 165 család, aki szeretne házat vásárolni, 263 vajdasági magyar, aki vállalkozást szeretne indítani, vagy a kezdő vállalkozását fejleszteni.
“Azt gondolom, hogy akik pontatlan adatokkal, AI generált elemzésekkel, napi politikai pontszerzéssel ahhoz járulnak hozzá, hogy a programból ezek a most aktuális pályázók ne, vagy már sokkal később tudjanak részesülni. Szerintem ezért fontos tiszta vizet önteni a pohárba”, fejezi Juhász, majd Nagy Zita a videó végén elmondja:
“A Prosperitati nem statisztika. Egy fiatal pár első otthona, egy gazda első gépe, egy családi vállalkozás első alkalmazottja. Több tízezer vajdasági magyar története.”
Juhász Bálint és az öndicséret
Vajdasági magyar valóság – 16 év mérlege
2026. június 13. 18:14
Sokan úgy érzik, hogy a VMSZ az elmúlt másfél évtizedben nem a vajdasági magyar közösség érdekeit szolgálta, hanem egy olyan politikai és gazdasági függőségi rendszert épített ki, amelyben a lojalitás gyakran többet számított, mint a teljesítmény vagy a közösség iránti elkötelezettség.
A Prosperitati Alapítvány eredetileg a vajdasági magyar gazdaság megerősítésének ígéretével indult. Mára azonban sokak szemében nem a felemelkedés, hanem a politikai befolyás szimbólumává vált. Egy olyan rendszerré, amelyben egyesek szerint a támogatások nem csupán gazdaságfejlesztési eszközként működtek, hanem a politikai hűség fenntartásának eszközei is lettek.
Számtalan vállalkozó került olyan helyzetbe, hogy választania kellett: beáll a sorba, vagy kívül marad a rendszer előnyein. Sokan alkalmazkodtak, mások nemet mondtak. Akik pedig megőrizték a függetlenségüket, gyakran azt tapasztalták, hogy egyik napról a másikra kellemetlen tényezővé váltak.
Tizenhat év hosszú idő. Ennyi idő alatt nemcsak politikai hatalmat lehet kiépíteni, hanem egy egész közösséget is függő helyzetbe lehet hozni. A vajdasági magyarok jelentős része elvándorolt, a közösség létszáma folyamatosan csökkent, miközben a politikai vezetés újra és újra saját sikertörténetéről beszélt.
Ma sokan úgy látják, hogy Vajdaságban egy szűk politikai-gazdasági kör megerősödött, miközben maga a közösség gyengült. Egyre kevesebb a független hang, egyre kevesebb az önálló intézmény, és egyre többen érzik úgy, hogy a vajdasági magyarság politikai érdekek kiszolgálójává vált.
A legnagyobb veszteség talán nem is az anyagi természetű. Hanem az, hogy a vajdasági magyarság önbecsülése, önálló érdekérvényesítő képessége és tekintélye súlyos sérüléseket szenvedett.
A kérdés már nem az, hogy mit tett a VMSZ az elmúlt 16 évben.
A kérdés az, hogy mi maradt a vajdasági magyarságnak 16 év VMSZ-kormányzás után. És erre a válasz egyre több ember számára kiábrándító.
Robert Yugovich
https://www.facebook.com/search/top?q=r%C3%B3ber%20yugovi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése