November 3.

Győző napja.

IXX. századi nyelvújító névalkotás, a Viktor magyarosított változata.

1801 – Megszületett Karl Baedeker német könyvkiadó, az útikönyv műfaj megalkotója.
1894 – Megszületett Tokuji Hayakawa, a mechanikus töltőceruza feltalálója.
1903 – Kormányt alakított Tisza István gróf, aki először 1905.06.18-ig volt Magyarország miniszterelnöke.
1920 – Megszületett Charles Bronson (eredeti nevén: Buchinsky) amerikai filmszínész. Legismertebb filmjei: A piszkos 12, Volt egyszer egy vadnyugat
1936 – Meghalt Kosztolányi Dezső költő, író, publicista.
1947 – Nagykanizsán megszületett Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színművésznő (Macskák musical).
1948 – Megszületett Lulu, a 60-as évek népszerű skót énekesnője.
1952 – Megszületett Roseanne Barr amerikai színésznő, komikus, aki 1988-ban férje, Tom Arnold első jelentős szerzői munkájában, a „Roseanne” című, Amerika-szerte óriási sikernek örvendő vígjátéksorozatban tűnt fel.
1954 – Meghalt Henri Matisse francia festő, a modern festészet egyik legnagyobb művésze.

1957 – A Szovjetunió Föld körüli pályára bocsátotta a Szputnyik-2 második mesterséges holdat, fedélzetén számos műszerrel és a Lajka nevű kutyával.

190 éve, 1823. november 3-án Bolyai János matematikus apjához írott levelében közölte az abszolút geometria felfedezését.
A mértan tudományának első egzakt munkája Eukleidész Elemek című könyve volt, amelyben a geometriai

ismereteket egységes logikai rendszerbe foglalta, ahol kevés számú állításból, logikusan, egymásra épülve következnek az újabb és újabb állítások, deduktív bizonyítás útján. Eukleidész öt olyan alaptételre (axiómára, posztulátumra) építette fel geometriáját, amelyeket bizonyítás nélkül elfogadott. Ezek közül az első négy, például "Az egyenes szakasz végtelenül meghosszabbítható" vagy "A derékszögek egyenlők", könnyen elfogadható. Az V. posztulátum, a párhuzamossági axióma azonban nem annyira nyilvánvaló, mint a többi: "Ha egy egyenes úgy metsz két egyenest, hogy az egyik oldalán keletkező belső szögek összege kisebb két derékszögnél, akkor e két egyenes a metszőnek ezen oldalán meghosszabbítva metszi egymást."
Ez az utolsó posztulátum, bonyolultsága és ellenőrizhetetlensége miatt, csaknem kétezer éven át gondot okozott a matematikusoknak, és elindította az axiómarendszerekre vonatkozó vizsgálatokat.
Bolyai János (1802-1860), minden idők talán legeredetibb gondolkodású matematikusa 1820 és 1824 között, a bécsi katonai mérnöki akadémián folytatott tanulmányai közben foglalkozott az V. posztulátum kérdésével. Édesapja, Bolyai Farkas ugyan óva intette a "paralellákal" való foglalkozástól, de fiát az óvás még inkább elmélkedésre ösztönözte. Kezdetben ő is a bizonyítást kereste, ám egyszer csak feltette, hogy a párhuzamossági axióma nem igaz. Itt érte az első nagy meglepetés, hogy az új rendszerben nem talált ellentmondást. Ekkor olyan általános geometriát épített föl, amely az V. posztulátumot sem nem állítja, sem nem tagadja, hanem mellőzi. Felfedezéséről írta 1823. november 3-án világszerte ismertté vált levelét apjának, amelyben a szállóigévé vált sor is található: "Semmiből egy új, más világot teremtettem."
Első kritikusának apját kérte fel, aki azonban nem tudott elszakadni a hagyományos fogalmaktól. Az euklideszi és nemeuklidészi geometriát is magában foglaló "abszolút geometria" nyomtatásban 1832-ben Bolyai Farkas Tentamen című művének egyik függelékeként (Appendix) látott napvilágot.
Bolyai felfedezésének egyik legfontosabb következménye az volt, hogy nemcsak egyféle, hanem végtelen sok geometria létezik, amelyek közül csak az egyik az euklideszi. Bolyai azt is megsejtette, hogy a körülöttünk lévő világ nem Eukleidész geometriája szerint működik, sőt, bebizonyította, hogy az univerzum geometriáját matematikai módszerekkel nem lehet meghatározni, csak a fizika eszközeivel, azaz méréssel. Bolyai megtörte az euklideszi geometria egyeduralmát, felszabadította az utat az emberi gondolkodás előtt a tér másként való felfogása számára. Egyben utat nyitott a 20. század fizikai elméletei előtt, melyek gyökeresen átalakították világképünket.
Bolyai Appendix című munkája 2009-ben az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO Világemlékezet listájára került. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

November 2.

Achilles napja.

Görög, latin eredetű név, az Achillesz név s-el ejtett, régi magyar formája. Jelentése a kígyó fia.

1755 – Bécsben megszületett Marie Antoinette, Mária Terézia császárné leánya, aki XVI. Lajos feleségeként Franciaország királynéja volt.
1766 – Az észak-csehországi Trebnitzben megszületett Joseph Wenzel Radetzky gróf osztrák tábornagy, akinek custozai győzelme hírére id. Johann Strauss a „Radetzky-induló” című szerzeményt komponálta.
1869 – Megszületett Ignotus, (eredeti nevén Veigelsberg Hugó) kritikus, író, a Nyugat című folyóirat alapítója.

1892 – Apatinban megszületett Ábrahám Pál zeneszerző, karmester (Hawaii rózsája, Bál a Savoyban).
1906 – Milánóban megszületett Luchino Visconti olasz filmrendező, aki a neorealizmus egyik legjelesebb képviselője volt. Filmjei: „Megszállottság”, „Vihar előtt”, „Érzelem”, „Rocco és fivérei”, „A párduc”, „Elátkozottak”, „Halál Velencében”.
1914 – Egerben megszületett Illés György, kétszeres Kossuth-díjas operatőr, kiváló művész, aki több mint 100 filmben dolgozott.
1917 – Arthur James Balfour brit külügyminiszter egy nemzeti haza („National Home”) létesítését javasolta a zsidó nép számára Palesztinában, a nem-zsidó lakosság tiszteletben tartásával.
1938 – Az első bécsi döntés alapján Magyarország visszakapta Szlovákia és Kárpát-Ukrajna déli övezetét.
1944 – Megszületett Keith Emerson billentyűs.
1947 – Megszületett Dave Pegg basszusgitáros.

November 2. – Halottak napja (Dan mrtvih / All Souls’ Day)

A Halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, Mindenszentek napját követően, a bizánci szertartásban a Pünkösd előtti szombaton.

Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. Ünneplése sok keresztény országban elterjedt a protestánsok közt is és ünneplik az anglikánok is. Az ortodox kereszténység naptárában több halottak napja is szerepel.

Az ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. A katolikus egyházban először 998-ban ünnepelték. Szent Odiló clunyi apát kezdeményezése volt, hogy a Mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, a 14. századtól Róma is átvette.

E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére.

Tőkés László: A kisebbségi jogok maradéktalan biztosítása Szerbia uniós csatlakozásának feltétele

Október 28–29-én az Európai Parlament Emberi Jogi Bizottságának (DROI) küldöttsége látogatott Szerbiába, melynek tagjai Barbara Lochbihler zöldpárti képviselőnő, a bizottság elnöke és Tőkés László képviselő, a bizottság koordinátora voltak.

   A látogatás célja volt számba venni az emberi és a kisebbségi jogok terén fennálló szerbiai helyzetet, tekintettel az ország európai integrációjának folyamatára. Amint az közismert, az Európai Tanács az EU és Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások elkezdését jövő év elejére tűzte ki. A DROI-szakbizottság révén az EP is közvetlen módon bekapcsolódik a tagjelölt ország folyamatos figyelemmel követésébe, ún. monitorizálásába.

   A kiküldetés első napján a szerb kormány, illetve a munkaügyi és az igazságügyi minisztériumok vezető képviselőivel, valamint a Sasa Jankovič ombudsmannal való találkozóra került sor. Az esti munkavacsorán az EP-képviselők szerbiai emberi jogi és romavédő polgári szervezetek aktivistáival folytattak eszmecserét.

Másnap a küldöttség a szerb parlament emberi jogi, gyermekvédelmi és munkaügyi szakbizottságainak a képviselőivel találkozott, élükön Meho Omerovič, Nebojsa Stefanovič és Milica Dronjak elnökökkel.

   A koradélutáni sajtóértekezletet követően Lochbihler elnök asszony és Tőkés László egy nyugat-balkáni regionális emberi jogi konferenciát nyitottak meg a szerb parlamentben. Erdélyi képviselőnk köszöntőbeszédében a romániai és a szerbiai Bánság, valamint Vajdaság között vonva párhuzamot rámutatott, hogy: „Kisebbségi közösségeink autonóm jogainak biztosítása egyaránt javára válna népeinknek, közös érdeke országainknak, és egyik legfőbb előfeltétele egész térségünk biztonságának és stabilitásának”. (Az idézett megnyitóbeszédet mellékeljük.)

   A feszített iramú, kétnapos megbeszélés-sorozat a szerbiai nemzeti tanácsok vezetőivel való találkozóval zárult. A kereken húsz kisebbségi autonómia-tanács képviseletében megszólalók között Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Egeressy Sándor vajdasági tartományi képviselő a délvidéki magyarság helyzetét ismertették. Szinte valamennyien elismeréssel szóltak az országban megvalósuló, széles körű kulturális autonómia rendszeréről, ugyanakkor azonban aggodalmukat fejezték ki a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvény küszöbön álló módosításának várhatóan jogkorlátozó rendelkezései tekintetében.

A tanácskozások során Barbara Lochbihler delegációvezető tipikus nyugati megközelítéssel, legfőképpen a roma és a homoszexuális kisebbségek helyzetére fektette a hangsúlyt. Tőkés László megítélése szerint az etnikai közösségek és a szexuális „kisebbségek” – az ún. LGBTI kategória – problémakörét, egymástól teljességgel különböző jellegük miatt, nem indokolt összekeverni.

   A látogatás befejeztével kibocsátott, mellékelt sajtóközlemény – egyebek mellett – üdvözli a Belgrád és Prishtina közötti kapcsolatok normalizációját, valamint a Szerbia által elért, eddigi eredményeket a vajdasági etnikumközi kapcsolatok javulása, a szerb–horvát és a szerb–magyar állami kapcsolatok rendeződése, a cigányság helyzetének jobbítása és a nemek közötti egyenlőség törvénybeli szabályozása terén. Ezzel együtt, további komoly erőfeszítéseket vár el a kormánytól az emberi jogok biztosítása, valamint az egész társadalom, illetve a hátrányos helyzetű csoportok, közösségek, vidékek és életterületek – európai – felzárkóztatása érdekében.

   Brüsszelbe visszatérve, a delegáció az Emberi Jogi Bizottságnak tesz jelentést szerbiai munkájáról és tapasztalatairól.

Nagyvárad, 2013. október 29.

Szerbia Köztársaság Nemzetgyűlése

 

Az emberi és kisebbségi jogok ügyével, illetve a nemek közötti egyenlőség kérdésével foglalkozó parlamenti testületek első regionális gyűlése

Belgrád, 2013. október 29–30.

  

Megnyitó beszéd

 

            Tisztelt Elnök úr!

            Tisztelt Elnök asszony!

            Hölgyeim és Uraim!

   Nagy megtiszteltetés és kivételes alkalom számomra, hogy az Európai Parlament emberi jogi küldöttségének tagjaként, itt, a Szerb Köztársaság Parlamentjében mai tanácskozásukon részt vehetek, és szólhatok Önökhöz. Barbara Lochbihler asszonnyal, az EP Emberi Jogi Albizottságának (DROI) elnökével együtt abban fáradozunk, hogy – a magunk szerény módján – Szerbia európai csatlakozásának útját egyengessük.
   Én magam Románia európai képviselője vagyok, de erdélyi magyarként mind a román, mind a magyar – közös – érdekek képviseletét egyaránt feladatomnak tartom. A szerbiai magyar közösségre gondolva, ugyanakkor országuk európai integrációja és felzárkózása ügyében is közvetlenül „érdekelt” vagyok. Jó érzéssel tölt el, hogy Románia és Magyarország – az európai jószomszédi és regionális kapcsolatok szellemében – Szerbia uniós tagságát egyaránt támogatja.

   Amint az köztudott, az EP Külügyi Bizottsága (AFET) ennek a hónapnak a közepén foglalkozott a nyugat-balkáni országok helyzetének az értékelésével – az európai bővítés összefüggésében. Ez alkalommal Eduard Kukan,az ebben illetékes EP-delegáció vezetője mérsékelt elégedettséggel állapította meg, hogy az egyes országjelentések biztatóelőrehaladásról és „konkrét eredményekről” tanúskodnak a koppenhágai kritériumok teljesítése tekintetében. Ugyanakkor a delegációvezető úr a csatlakozási tárgyalások mihamarabbi elkezdését szorgalmazta Szerbiával.

   Engedjék meg, hogy ezúton magam is elismerésemet fejezzem ki az elért eredményekért, és őszinte jókívánságaimat tolmácsoljam a várhatóan rövidesen elkezdődő tárgyalásokra nézve.

   Végül, de nem utolsósorban az etnikai és vallási kisebbségi jogok kérdésére térek ki, amiről több rendben is alkalmam volt megbeszélést folytatni nem csupán a vajdasági magyar, hanem a szerbiai román, horvát és vlach közösségek képviselőivel is.

Húsz évvel a koppenhágai (1993)és szinte negyven esztendővel a helsinki konferencia (1975) után az emberi jogok szerves részét képező kisebbségi jogok maradéktalan biztosítását kérem a szerb kormánytól – külön is megemlítve a hozzánk különösképpen közel álló magyar, valamint a román, illetve a vlacho-román kisebbségi közösségeket. Teszem ezt a Traian Băsescu államelnök által kezdeményezett és tavaly megkötött szerb–román kisebbségvédelmi egyezménynek, valamint annak a szerb–magyar csúcstalálkozónak a szellemében, melyre Tomislav Nikolić és Áder János államfők között, idén került sor.

1989 „szabadító karácsonyán” nem messze innen, Temesváron kezdődött el a romániai rendszerváltozás. Az ottani nemzeti közösségek és egyházak megbékélésének szellemében indultunk el a jelképes Európa irányába…

   A romániai és a szerbiai Bánság, valamint Vajdaság nagymértékben hasonlítanak egymáshoz. Kisebbségi közösségeink autonóm jogainak biztosítása egyaránt javára válna népeinknek, közös érdeke országainknak, és egyik legfőbb előfeltétele egész térségünk biztonságának és stabilitásának.

   Ami kijár Európa szerencsésebb kisebbségeinek – példának okáért az olaszországi osztrákoknak, a belgiumi németeknek vagy a németországi dánoknak –, ugyanezek a jogok illetik meg egymással szomszédos országaink valamennyi kisebbségét. A nemzetek és közösségek Uniójában csak ilyenképpen valósulhat meg az „Egység a sokféleségben” nemes eszménye, igazságossága és békéje…

 

Belgrád, 2013. október 29.

 

                                                                                              Tőkés László

                                                                                              EP-képviselő

                                                            az EP Emberi Jogi Bizottságának koordinátora

                                                            az EP Délkelet-Európai Delegációjának tagja

November 1.

Marianna napja.

Latin eredetű név, a Mariana névből származhat. Jelentése a Marius családjához tartozó, Szűz Máriához tartozó.

1335 – A visegrádi találkozón létrejött a cseh-magyar-lengyel szövetség.
1801 – A szicíliai Cataniában megszületett Vincenzo Bellini, az olasz operairodalom egyik kiemelkedő képviselője, akinek leggyakrabban játszott műve a "Norma"című opera.
1845 – Megszületett Sáromberkén Gróf Teleki Sámuel, világutazó, az egyik legnagyobb magyar Afrika-kutató.
1879 – Budapesten megszületett gróf Teleki Pál miniszterelnök és földrajztudós, aki 1930-ban megkapta a Corvin-láncot, a kor legmagasabb tudományos-művészeti kitüntetését.
1900 – Késmárkon megszületett Bruckner Győző, a szerves kémia egyik legnagyobb magyar kutatója.
1918 – Gróf Károlyi Mihály liberális reformpolitikus önálló magyar kormányt alakított, amelynek 1919. 01. 11-ig volt miniszterelnöke.
1930 – Megszületett Árkus József, Táncsics Mihály-díjas újságíró, szerkesztő, humorista.
1939 – Budapesten 53 éves korában meghalt Darányi Kálmán, aki 1936-tól 1938-ig Magyarország miniszterelnöke volt.
1961 – Az SZKP XXII. kongresszusának határozata szerint, a desztalinizálás második hullámaként, Joszif Visszarionovics Sztálin holttestét eltávolították a Vörös téren álló Mauzóleumból.
1967 – Budapesten megszületett Engi Klára jégtáncosnő.

November 1. – Mindenszentek (napja) (Svi sveci / All Saints’ Day)

A Mindenszentek vagy mindszent (latinul: Festum omnium sanctorum) keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházban november 1-jén, más egyházakban más napokon tartanak a valaha élt igaz emberek tiszteletére.

Az ünnep, és az azt követő halottak napja – egyházi jellegén túl – fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki ellátogat a temetőbe, megemlékezik elhunyt hozzátartozóiról. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak elveszített szeretteik emlékére.

Attól kezdve, hogy 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte, Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.

Fogadatlan prókátor szerepében

Válasz az MNT Közigazgatási Hivatalának

 

A Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatala (MNT KH) – a fogadatlan prókátor szerepében – „reagált” a Hajnal Jenőnek írt válaszomra. (Hacsak erre nem Hajnal Jenő kérte fel.)

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által irányított MNT KH-nak természetesen a jogában áll védeni az általa kinevezett igazgatót. Ha pedig annak „nincs szüksége védelemre”, mint ahogy a KH írja, akkor meg minek a „reagálás”?

A „válaszfélével” kapcsolatban a további gond az, hogy KH az általam kölcsön vett idézetnek, amelynek alapján aztán engem (le)minősít, csak az utolsó mondatára hivatkozik és nem a teljes szövegre. Ezzel megváltoztatta az eredeti idézet értelmét, más kontextusba helyezte. Ez pedig már hamisítás.

A másik – fontosabb – dolog azonban, hogy az MNT KH-a a nyilatkozatom és a Hajnal Jenőnek írt válaszom egyetlen állítását meg nem cáfolta. Más szóval elkerülte a lényeget. Ez viszont a KH-t minősíti.      

A harmadik dolog, amit megjegyeznék: Az MNT Közigazgatási Hivatal csak szeretné, de nincsen abban a pozícióban, hogy „a témát lezártnak tekintse”. A Hivatalnak ugyanis minden tevékenységével el kell számolnia a közvélemény előtt, mint a hogy nekem is. Csak éppen a felelősségünk nem egyforma. Jó lenne, ha ez tudatosodna végre a KH-ban és a vajdasági magyarok jogai ügyében is reagálna.

Bozóki Antal

Újvidék, 2013. november 1.

Válaszféle Bozóki Antalnak - az MNT Közigazgatási Hivatalának reagálása

Tisztelt Bozóki Antal!

Az idézet, amellyel Hajnal Jenőnek szánt válaszlevelét kezdte, mindent elárul Önről, az Ön által képviselt magatartásról, értékrendről: Ön valóban úgy véli, a párbeszéd lényege az, hogy Ön bármit mondhat és aki nem ért egyet Önnel, az „megcsókolhatja a fenekemet”. Igazából tehát mindenki, aki másként gondolkodik, más a véleménye, mint Önnek, az közeledhet az Ön alfeléhez.

A közösségépítésnek különböző formái vannak, azonban egyik sem foglalja magába azt a közönségességet, ezt a fajta durvaságot – akkor sem, ha eltérő a vélemény, az értékrend, az elképzelés. Mint ahogyan Hajnal Jenőnek az Önétől – nyilvánvalóan eltérő. Ha nem volna eltérő, nem reagált volna. Önnek válaszával sikerült megerősíteni mindazt, amit Hajnal Jenő leírt.

Hajnal Jenő a vajdasági magyar közösség, közművelődés, kulturális élet egyik meghatározó és köztiszteletben álló tagja, egész munkássága áll ki mellette, nincs szüksége védelemre, különösen nem az Ön alpári stílusával szemben. Az legfeljebb Önt minősíti.

Nem is ezért kívánunk reagálni az Ön levelére, megnyilvánulására. Mindösszesen csak szeretnénk felhívni az Ön és a portál szerkesztőjének a figyelmét arra, hogy a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet rövidítése nem VMI, hanem VMMI. Legalább a betűk szintjén próbálják meg a valóságot közvetíteni.

A magunk részéről ezt a témát lezártnak tekintjük.

a Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatala

Közzétette: Losoncz Csaba 2013. október 31. csütörtök, 19:11  

http://www.delhir.com/cimlap/friss-hireink/16096-valaszfele-bozoki-antalnak-az-mnt-koezigazgatasi-hivatalanak-reagalasa

Kapcsolódó cikkek:

"Pásztornak és Korhecznak mielőbb távoznia kellene nem csak a politikából, de a közéletből is" - Interjú Bozóki Antallal, az Árgus vajdasági kisebbségi jogvédő szervezet elnökével
Reagálás és elhatárolódás – Bozóki Antalnak a DélHír című portálon megjelent interjújára
Bozóki Antal: Válasz(féle) Hajnal Jenőnek - Önmagától is elhatárolódott

Munkacsoport alakul a Vergődő madár ellopása ügyében

A rendőrség vizsgálatot folytat a szabadkai Vergődő madár ellopása ügyében, de egyelőre semmi sem mutat arra, hogy etnikai indíttatású vagy politikai hátterű lenne a cselekmény, mondta Ivica Dačić kormányfő ma a szerb szkupstinában.
Dačić hozzátette, elítéli a szoborlopást, s a bűncselekmény felderítésére vizsgálócsoport alakult.
Ezt megelőzőn Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti frakcióvezetője a képviselői kérdések keretében feltette a kérdést, vajon a kormány miért nem reagált az emlékmű megrongálására illetve a szobor ellopására. Pásztor a képviselők és a kormányfő előtt kifejtette, egy 1994-ben felállított emlékműről van szó, amely annak a 852 magyar, zsidó és német civil áldozatnak állít emléket, akiket 1944-ben lőttek agyon, s hozzátette, a VMSZ erre az eseményre nem egyszerű lopásként tekint, sokkal inkább olyan “üzenetről van szó, amelyet a magyar nemzeti közösségnek szántak, s amely kárt tehet a magyar és a szerb nép viszonyában is”.
Dačić reagálásában elmondta, ezt az emlékművet 1994-ben állították, amikor a feszültségek sokkal erősebbek voltak, s nem hinné hogy ma, egy évtizeddel később egy szobor ellopásának vallási, nemzeti vagy politikai okai lennének.
“Megelégedéssel töltene el, ha a tetteseket kézre kerítenék és a belügy dolgozik ezen”, mondta Dačić és hozzátette a nemzeti alapon történő bűncselekmények száma Vajdaságban évről évre csökken, ehhez hozzájárul az itt uralkodó tolerancia légköre is, valamint a párbeszéd nem csak a két szomszédos államon, hanem Szerbián belül is, többek között a VMSZ-szel is, tudósít a Tanjug.
A Vergődő madár nevű szobor eltűnését október 19-én jelentették, amikor is egy koszorúzni érkező küldöttség csak a mintegy 300 kilós szobor hűlt helyét találta.
Pásztor Bálint feltette azt a kérdést is, hogy a kormány mikor helyezi hatályon kívül azt az 1946-os döntést, amely a magyarokat és a németeket kollektív háborús bűnössé nyilvánította, tekintettel arra, hogy ezeknek az aktusoknak az elítéléséről és hatályon kívül helyezéséről szóló parlamenti határozatot elfogadták.
Dačić válaszában azt mondta, reméli, hogy ez a kérdés hamarosan a szerb kormány ülésének napirendjén fog szerepelni, s az igazságügyi minisztériumnak kell előkészítenie a döntést, valamint megvizsgálnia a jogi megoldás lehetőségét, mert – húzta alá a kormányfő – egy dolog a politikai döntés és egy határozat meghozatala, egy másik dolog pedig az, hogyan lehet ezt jogilag rendezni.
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/16241/Munkacsoport-alakul-a-Vergodo-madar-ellopasa-ugyeben.html, 2013. október 31. [18:34]