A nemzeti kisebbségek elleni gyűlöletbeszéd a 90-es évek legsötétebb bugyraiba juttatja vissza Szerbiát
Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt elnöke és Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke (Fotó: Marijana Vučić)
2021-12-01 10:40
„Szégyenteljes és soviniszta a rendező Dragoslav Bokannak a Pink Televízióban, a Szerb Haladó Párt propagandagépezetében tett nyilatkozata, amely során Marinica Ciobanu Tepićről,
az Szabadság és Igazságosság Párt alelnökéről beszélt lekicsinylő
módon, csak azért, mert a szülei románok, és mert az egyetemen román
nyelvet és irodalmat tanult. Emellett az ország első számú ellenségeként
bélyegezte meg, mindezt néhány nappal azután, hogy Marinica Ciobanu
Tepić hatalmas felelősséget vállalt azzal, hogy az egyesült ellenzék
listavezetője lett” – áll Szabadság és Igazságosság Párt szabadkai
szervezetének közleményében, amely a lehető legerélyesebben elítéli a
Marinica Ciobanu Tepić elleni gyűlöletbeszédet és sértéseket.
A szabadkai szervezet úgy véli, hogy „Dragoslav Bokan kijelentésével
Szerbia visszakerült a 90-es évek legsötétebb korszakába, amikor
ugyanazok a politikusok, akik most a hatalmat alkotják, a politikai és
egyéni, valamint anyagi haszonszerzési érdek miatt hasonló retorikát
alkalmaztak”. A Szabadság és Igazságosság Párt szabadkai szervezete
szerint „ez a retorika akkor több tízezer, a nemzeti kisebbségekhez
tartozó polgárt űzött el az országból: a multietnikus Szabadka szenvedte
el a legnagyobb vesztességeket a fiatalok külföldre költözése miatt.
Úgy tűnik, hogy azok a sötét és szerencsétlen idők két évtizeddel a
Milošević rezsim bukása után visszatértek Szerbiába és egy új, nemzeti
alapon történő megosztottsággal fenyegetnek.”
A közlemény szerint a Szerb Haladó Párt elnöke, Aleksandar Vučić már
két részre osztotta a szerb nemzetet: az egyik az, amelyik őt támogatja,
a másikat pedig azok alkotják, akiket belső ellenségnek és külföldi
bérenceknek tart, csak azért, mert utóbbiaknak a szólásszabadság és a
szabad gondolkodás kiemelten fontos. Vučić Szerbiájában ezek a fogalmak
nem ismeretesek, és az ő véleményétől eltérő hangokat – mindaddig, amíg a
hatalmon van – nem tolerálja.
„Az, hogy ez az igazság, alátámasztja az is, hogy a szabadkai
városvezetők közül, mindenekelőtt Pásztor Bálint, a városi
képviselő-testület elnöke és egy kisebbségi párt, a Vajdasági Magyar
Szövetség alelnöke, se ítélte el azt a gyűlöletbeszédet, amely a
Szerbiában élő egyik nemzeti kisebbség ellen irányult” – olvasható a
közleményben, amely szerzői felteszik a kérdést, hogy „meg kell-e várni,
hogy a magyarok, a horvátok, a ruszinok, a szlovákok és a bunyevácok
ellen is hasonló gyűlöletbeszéd hangozzon el, hogy Pásztor oly módon
reagáljon, ahogy azt az általa betöltött politikai tisztség megköveteli?
Emlékeztetjük Pásztor Bálintot, hogy a nemzeti alapon történő
gyűlöletszítás a törvény szerint büntetendő.”
https://szmsz.press/2021/12/01/pasztor-balint-miert-nem-iteli-el-a-gyuloletbeszedet/
