2013. február 27., szerda

Február 27.



Ákos napja.
Török eredetű, régi magyar név. Jelentése: fehér sólyom.
272 – Megszületett Nagy Konstantin római császár, aki államvallássá tette a kereszténységet.
1883 – Megszületett Salusinszky Imre újságíró, szerkesztő. Az Est című századeleji lap szerkesztője, 1933-tól főszerkesztője.
1887 – Meghalt Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz tudós és zeneszerző (Igor herceg).
1902 – Megszületett John Steinbeck Nobel-díjas amerikai regényíró (Édentől keletre, Egerek és emberek).
1911 – Megszületett Kazal László színész, érdemes művész (2x2 néha öt; A csodacsatár; Mici néni két élete).
1929 – Oroszország és Amerika kereskedelmi megállapodást írt alá.
1932 – Megszületett Elizabeth Taylor Oscar-díjas angol születésű amerikai filmszínésznő (Cleopatra, Macska a forró bádogtetőn).
1933 – Kigyulladt a Reichstag, a birodalmi gyűlés épülete.
1936 – Meghalt Ivan Pavlov szovjet fiziológus, aki 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Az ő nevéhez fűződik a feltételes és nem feltételes reflexek kutatása. (Pavlov kutyája).
1991 – Irak kivonulásával és Kuwait felszabadulásával véget ért az Öböl-háború.


80 éve, 1933. február 27-én felgyújtották a berlini parlament épületét, a Reichstagot.
1933. február 27-én este, 21 órakor egy fiatalember egyedül, egy ablakot betörve mászott be a Reichstag épületébe, és ott mintegy hatvan helyen gyújtott tüzet. Azonban nem járt szerencsével, hiszen sem a bútorok, sem az ajtók nem akartak tüzet fogni, így tizenhat percig képtelen volt nagyobb tüzet előidézni. Végül azonban mégis sikerült neki, ugyanis megtalálta a fabútorzatú képviselői üléstermet. Nagy segítségére volt, hogy az elnöki emelvény mögött több ezer kartont talált, amelyekre a képviselők nevei voltak felírva. Ezt a gyújtóanyagot kevesebb, mint egy perc alatt szétszórta az emelvényen, majd meggyújtotta. A hő annyira megnőtt itt, hogy az ülésterem feletti üvegkupola egyszerűen szétrobbant a hő és a nyomás hatására. A tüzet lehetetlen volt megfékezni, az épület teljesen kiégett. A tűz szerencsére nem tudott átterjedni más épületekre, mivel a Reichstag igen elszigetelten állt Berlin közepén.
A felelősséget nagyon hamar a kommunistákra vetítették, kizárva őket a későbbi választásokból. A tűzvészt kihasználva Hitler lesújtott a kommunistákra, és elérte, hogy parlament nélkül kormányozhasson.
A mandátumaikat megsemmisítette, a párt tagjait koncentrációs táborokba vitette. Ezt követően megszavaztatta a felhatalmazási törvényt. A hadsereget nem az alkotmányra, hanem saját személyére eskette fel. Megsemmisítette a demokráciát, diktatúrát vezetett be.
A gyújtogatással vádolt Georgi Dimitrov és más Berlinben élő kommunisták ellen indított perben Dimitrov és társai bűnösségét még a korai Hitler-korszak bírósága sem tudta megállapítani.
A bűncselekményt elkövető holland Marinus van der Lubbét – aki bevallotta a gyújtogatást - halálra ítélték és 1934. január 10-én kivégezték. 2008-ban a főügyészség semmisnek mondta az eredeti ítéletet egy 1998-as törvényre hivatkozva, amely a nemzeti szocializmus idején hozott igazságtalan ítéletek hatályvesztéséről rendelkezik.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


Február 27. – Boldog Bátori László Pálos szerzetes, az első magyar nyelvű bibliafordítás készítőjének ünnepe.
Gyermek és ifjúkoráról keveset tudni. Egyes források szerint 1420-ban született Nyírcsászáriban. A hagyomány szerint a Szt. István korabeli Gutkeled nemzetségből származott, újabb kutatások szerint egy nyírbátori családból. Fiatal éveit Közép-Szolnok és Kraszna vármegyében töltötte. Itáliában és Franciaországban végezte iskoláit. Hazatérte után katonáival aktívan részt vett Hunyadi János oldalán a török elleni harcokban, s élte a főurak korabeli szokványos életét. Szilágysomlyó birtokosa volt. Mivel 1438-ban nem vonult hadba a török ellen, erdélyi birtokait a vajda elkobozta, de Erzsébet királyné visszaadatta.
Mikor azonban látta, hogy V. László udvara Hunyadi János árvái ellen fordul, a világból kiábrándulva belépett a pálos rendbe. Szerzetesként a Buda környéki nagy, Szt. Lőrincnek szentelt monostorban élt. Később a nagy-hárs-hegyi barlangban lett remete. A kolostorral továbbra is kapcsolatot tartott, napjait azonban a remeték életrendje szerint osztotta be: imádság, elmélkedés, kétkezi munka. 
Munkájának legbecsesebb gyümölcse a jóformán teljes első magyar bibliafordítás volt. Mátyás király saját könyvtárában adott helyet a műnek, amely később sok más Corvinával együtt eltűnt. Nem maradt ránk Bátori László a Szentek élete című műve sem, amelyet valószínűleg latinból fordított.
Élete utolsó időszakában visszatért a kolostori életbe, megromlott egészsége ellenére folytatta az aszketikus életet. 1484 körül halt meg. Monostorát elpusztították a törökök, remeteségére a Bátori-barlang emlékeztet, amelyet 1911-ben nyitottak meg a közönségnek. 1929-ben oltárt is építettek benne. Ünnepe a pálosoknál: február 27.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése