2015. október 16., péntek

Vajdmagyar ki kicsoda


Bódis Gábor
Bódis Gábor

Az ügyükön nagyon rontott viszont Kontra reményteli utódja, aki érintettként szintén, a Híd Kör őszinte sajnálatára, megszólalt.
Most legyen bácskai legény a talpán, aki ki tudja bogozni a legújabb leváltási botrány szálait! Azt már tudjuk, hogy a Magyar Szó főszerkesztőnője (ničim izazvana) fogta magát és „önszántából” menesztette Kontra Ferencet, a Kilátó című irodalmi rovat éléről. A rovatnak inkább a múltja fényes (számos kiváló vajdmagyar író szerkesztette), mint a jelene. Ezt a Kontra-kritikusok is hangoztatják, mondván, alig van olvasója. Kérdezem én, hogy egy pártlap bármelyik rovatára ugyan milyen más sors várhat?
A mód, ahogyan Varjú Márta menesztette Kontrát, a sunyiság és a szolgalelkűség ékes példája. Minden világos, hiszen a szerkesztő halálos bűnt követett el, méghozzá folytatólagosan. Először is közölte Bence Erika negatív kritikáját a VMSZ főnökasszony (Lovas Ildikó) könyvéről. Ez már elég lett volna. De jött egy hasonló hangnemű jegyzet Bányai Jánosról is, aki kedvenc időtöltéseként halálra szokta dicsérni az érinthetetlen Lovast. Mert ez utóbbi hatalmon van, ha formálisan nem is, de azért széles e hazában mindenki tudja, hogy igen.
Kontra nem maradt rest (és valljuk be, ki lett volna a helyében) és a Magyar Mozgalom médiafelületén kitálalt. Arról, hogy miként menesztette Varjú, de a témát kiszélesítette és nekiment a Híd Körnek, mint a VMSZ holdudvarának.
Jött a Híd Kör és cáfolt mindent. Az ügyükön nagyon rontott viszont Kontra reményteli utódja, egy Patócs László nevű fiatalember, aki érintettként, szintén a Híd Kör őszinte sajnálatára, megszólalt. És a legmélyebb alázatáról biztosította Lovast (meg Bányait is, de ez most kevésbé fontos):  „mindenki döntse el magában, mit jelent plagizálással vádolni az utóbbi évtizedek legnépszerűbb vajdasági magyar ifjúsági regényének íróját, miért kell egy nyugalmazott egyetemi professzor munkásságát kigúnyolni (…)”. Kedves Patócs úr, mégis mit jelent?
A Magyar Mozgalom valamilyen tagozata erre erőteljesen követelte, hogy vizsgálják ki az ügyet. Majd jött a fordulat: a Magyar Szó megjegyezhetetlen elnevezésű felettes szerve (igazából ez Pásztor, ezek csak formálisan alakítanak alapítókat), azaz hárman a szervből elmentek Varjúhoz, az asztalra csaptak, és a főszerkesztőasszony azon nyomban, ott előttük megkérte Kontrát, hogy szerkesztgessen tovább, amíg nem találnak neki utódot a szerkesztőségen belül. Akkor Patócs most hiába csápolt? Vagy már Lovas szava sem ér semmit?
És akkor még az ideológiai kuszaságról nem is beszéltünk. Kontra Ferenc Balog Zoltántól, Orbán miniszterétől vehette át a József Attila díjat tavaly. Márpedig oda, ahol Balog osztogat, ballib halandó be nem teheti a lábát. Ergo, gondolom én, mint bamba kívülálló, Kontra nem lehet ballib. Akkor meg, úgy eszmeileg, nem lehet vele baj: a VMSZ a Fidesz vajdmagyar fiókszervezete és Budapestről jön a pénz. Nem szép, hogy a „háziasszony” intellektuális termékéről közöl bírálatot, de hát istenem, mindez közöttük, „nemzetiek” között marad. Vagy a hiúság felülír minden eszmei elkötelezettséget?
Akkor most kik az igazi magyarok?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése