Összefog-e a VMDK és az MM?
Két évvel a (2019. április 13-i) szerb Népképviselőház előtti nagy ellenzéki tüntetés után az „ellenzék még mindig a kezdeteken van”[1] – írja Danas nevű belgrádi napilap.
A Mindannyian egyként – Egy az ötmillióból címmel meghirdetett belgrádi ellenzéki tüntetés volt a polgárok elégedetlensége kifejezésének a csúcspontja – nyilatkozta a lapnak Borko Stefanović, a Szabadság és Igazság Párjának (SSP) alelnöke.
Stefanović úgy véli, hogy az addigi tüntetések, beleérve a 2019. április 13-ait is, lehetővé tették a választások sikeres bojkottját, ami törvénytelenítette a hatalmat és lemeztelenítette a hatalom okozta váltságot.
– Szerbia ezután a saját felszabadításának sokkal mérsékeltebb küzdelmébe kezdett. Soha nem is volt terv, hogy az utcán kíséreljünk meg valamit, mert azon voltunk és vagyunk ma is, hogy a hatalmat választások útján kell megdönteni, amíg csak lehetséges. Tudom, sok ember azt mondta és írta, hogy hogy ekkor elmulasztottuk az alkalmat. De nem tudom, hogy milyet. Ezek közül a bírálók közül sokat nem láttam azóta, mert mi ott maradtunk az Elnökség előtti parkban. Mindez része egy nagy szabadságmozgalomnak, a békés felszabadításnak, az igazság és a szabadság demokratikus visszatérésének – mondta Stefanović.
Dejan Bursać, a Politikai Tanulmányok Intézetének tudományos munkatársa a lapnak elmondta, hogy a 2019. április 13-ai tömeggyűlés volt „az ellenzék utolsó nagyobb megmozdulása”. – Két hosszú éve tart a tévelygés és a tiltakozás csillapodása, ami részben annak a következménye, hogy polgárokat kiábrándító irányzat nem találta fel magát, részben pedig az ellenzék egymásközti összetűzésének, ami most is folyamatban van, a választási feltételek, a bojkott, a párbeszéd és most az elnökjelölt személye körül – jellemezte a jelenlegi helyzetet Bursać.
A Mindannyian egyként – Egy az ötmillióból címmel meghirdetett belgrádi ellenzéki tüntetés volt a polgárok elégedetlensége kifejezésének a csúcspontja – nyilatkozta a lapnak Borko Stefanović, a Szabadság és Igazság Párjának (SSP) alelnöke.
Stefanović úgy véli, hogy az addigi tüntetések, beleérve a 2019. április 13-ait is, lehetővé tették a választások sikeres bojkottját, ami törvénytelenítette a hatalmat és lemeztelenítette a hatalom okozta váltságot.
– Szerbia ezután a saját felszabadításának sokkal mérsékeltebb küzdelmébe kezdett. Soha nem is volt terv, hogy az utcán kíséreljünk meg valamit, mert azon voltunk és vagyunk ma is, hogy a hatalmat választások útján kell megdönteni, amíg csak lehetséges. Tudom, sok ember azt mondta és írta, hogy hogy ekkor elmulasztottuk az alkalmat. De nem tudom, hogy milyet. Ezek közül a bírálók közül sokat nem láttam azóta, mert mi ott maradtunk az Elnökség előtti parkban. Mindez része egy nagy szabadságmozgalomnak, a békés felszabadításnak, az igazság és a szabadság demokratikus visszatérésének – mondta Stefanović.
Dejan Bursać, a Politikai Tanulmányok Intézetének tudományos munkatársa a lapnak elmondta, hogy a 2019. április 13-ai tömeggyűlés volt „az ellenzék utolsó nagyobb megmozdulása”. – Két hosszú éve tart a tévelygés és a tiltakozás csillapodása, ami részben annak a következménye, hogy polgárokat kiábrándító irányzat nem találta fel magát, részben pedig az ellenzék egymásközti összetűzésének, ami most is folyamatban van, a választási feltételek, a bojkott, a párbeszéd és most az elnökjelölt személye körül – jellemezte a jelenlegi helyzetet Bursać.
Ami a szerb ellenzékre jellemző, ugyanaz elmondható a délvidéki /vajdasági magyar „ellenzékről” is.
A két utolsó, „még talpon maradt délvidéki magyar ellenzéki alternatívát jelentő”[2] politikai szervezetnek számító Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Mozgalom (MM) között – nyilvánosan – az együttműködésnek, az összefogásnak, a következő választásokon való közös fellépésnek, szinte semmilyen jelét nem lehet tapasztalni.
A két utolsó, „még talpon maradt délvidéki magyar ellenzéki alternatívát jelentő”[2] politikai szervezetnek számító Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Mozgalom (MM) között – nyilvánosan – az együttműködésnek, az összefogásnak, a következő választásokon való közös fellépésnek, szinte semmilyen jelét nem lehet tapasztalni.
Sövény Ferenc, az MM 2020. október 17-én megválasztott elnöke, a Családi Körnek adott 2020. december 10-ei interjújában elmondta, hogy a szervezet, „ahogy eddig is, a továbbiakban is nyitott marad az együttműködésre azokkal a politikai pártokkal, amelyek a kisebbségek, illetve a magyarság érdekeit is szem előtt tartják, és azokat a megfelelő prioritással kezelik. Olyanokra kell gondolni, akik nem tartoznak a haladók köré szerveződött rezsimhez, mert utóbbiakkal meggyőződésem szerint hosszú ideig nem elképzelhető az együttműködés, mivel nagymértékben beléjük ivódott a korrupció és a hatalomhoz való görcsös ragaszkodás.[3]
Az együttműködésről a VMDK-val Sövény Ferenc azt nyilatkozta, hogy „egyelőre még nem vették fel a kapcsolatot, de nyitottak a párbeszédre, ahogyan korábban is voltak”.[4]
– A Magyar Mozgalom képviselői is jelen voltak január 26-án az Új Párt (Nova stranka – NS) irodájában, Belgrádban a szerb ellenzék egyes pártjainak és különféle szervezeteinek közös találkozóján, ahol a jobb és igazságosabb választási feltételek kiharcolásának módjairól és lehetőségeiről egyeztettek – írja az MM internetes oldalán.[5]
Az együttműködésről a VMDK-val Sövény Ferenc azt nyilatkozta, hogy „egyelőre még nem vették fel a kapcsolatot, de nyitottak a párbeszédre, ahogyan korábban is voltak”.[4]
– A Magyar Mozgalom képviselői is jelen voltak január 26-án az Új Párt (Nova stranka – NS) irodájában, Belgrádban a szerb ellenzék egyes pártjainak és különféle szervezeteinek közös találkozóján, ahol a jobb és igazságosabb választási feltételek kiharcolásának módjairól és lehetőségeiről egyeztettek – írja az MM internetes oldalán.[5]
Csonka Áron, a VMDK elnöke február 12-én a weboldalán közölte, hogy „az Egyesült Szerbiai Ellenzék közös platformmal készül a hatalom és az ellenzék közötti márciusban várható tárgyalásokra (amit időközben áprilisra halasztottak – B. A.). A választásokon való indulás egyenlő feltételeit szavatoló platform kidolgozásában a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége is részt vett”.[6]
A párt elnöke a Magyar Mozgalommal való egyeztetésről, együttműködésről – ismereteim szerint – külön nem nyilatkozott. Április 13-án a weboldalán viszont az alábbi bejegyzést tette közzé:
A párt elnöke a Magyar Mozgalommal való egyeztetésről, együttműködésről – ismereteim szerint – külön nem nyilatkozott. Április 13-án a weboldalán viszont az alábbi bejegyzést tette közzé:
Sajnos egyesek még mindig nem értik, vagy nem akarják megérteni a bojkottot, mint politikai stratégiát és annak következményeit. Mert azt, hogy sikeres volt már az EU is megerősítette a Szerbiáról szóló jelentésében. 
Tudom mindenki saját szerencséjének kovácsa és a politika se mindig az erkölcsről híres. De mégis valami vezérvonalnak lennie kell. Mert az önkormányzati szinten a DSS-el, köztársaságin a PSG-vel, tartományi szinten meg szavazzunk a szabadkai egypártra, mert velük akarunk együttműködni a választások után, majd a DSS, SDS, Nova stranka, stb. tömörüléssel, meg a Zelenovictyal is platformozunk elég zűrzavaros és görbe vezérvonalnak tűnik. A kalandozások kora helyett átgondolt, szavahihető, egységes ellenzéki politikára van/volna szükség.[7] Csonka Áron bejegyzésében vitatható az Európai Parlament (EP) álláspontjának a szerbiai választási bojkottal kapcsolatos értelmezése.
Az EP 2021. március 25-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2019. és 2020. évi jelentéseiről (2019/2175(INI))[8] a 16. pontban említi a szerbiai választások bojkottját. Az esetleges téves értelmezések elkerülése miatt, érdemes teljes egészében idézni ennek a pontnak a teljes szövegét:
Az Európai Parlament (EP), […] „16. sajnálja az ellenzék egyes részeinek a választások bojkottjára vonatkozó döntését, és hangsúlyozza, hogy az EBESZ/ODIHR különleges választási értékelő missziójának – a szerbiai politikai színtér valódi pluralizmusának hiányát és széttöredezettségét hangsúlyozó – megállapításai fényében a választási feltételek javítása valamennyi politikai erő, különösen az irányító hatóságok felelőssége; hangsúlyozza, hogy a választópolgárok politikai képviselete és a döntéshozatali folyamat befolyásolására való képessége kizárólag a politikai és választási folyamatokban való részvétel révén garantálható; felhívja az ellenzéket, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és folytassa részvételét a politikai és parlamenti tevékenységekben; megjegyzi, hogy a választások egyes ellenzéki pártok általi bojkottja miatt az újonnan megalakult szerb parlamentet a kormányzó koalíció túlnyomó többsége és az életképes ellenzék hiánya jellemzi, ami nem segíti elő a politikai pluralizmus elérését az országban”.
Az EP 2021. március 25-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2019. és 2020. évi jelentéseiről (2019/2175(INI))[8] a 16. pontban említi a szerbiai választások bojkottját. Az esetleges téves értelmezések elkerülése miatt, érdemes teljes egészében idézni ennek a pontnak a teljes szövegét:
Az Európai Parlament (EP), […] „16. sajnálja az ellenzék egyes részeinek a választások bojkottjára vonatkozó döntését, és hangsúlyozza, hogy az EBESZ/ODIHR különleges választási értékelő missziójának – a szerbiai politikai színtér valódi pluralizmusának hiányát és széttöredezettségét hangsúlyozó – megállapításai fényében a választási feltételek javítása valamennyi politikai erő, különösen az irányító hatóságok felelőssége; hangsúlyozza, hogy a választópolgárok politikai képviselete és a döntéshozatali folyamat befolyásolására való képessége kizárólag a politikai és választási folyamatokban való részvétel révén garantálható; felhívja az ellenzéket, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és folytassa részvételét a politikai és parlamenti tevékenységekben; megjegyzi, hogy a választások egyes ellenzéki pártok általi bojkottja miatt az újonnan megalakult szerb parlamentet a kormányzó koalíció túlnyomó többsége és az életképes ellenzék hiánya jellemzi, ami nem segíti elő a politikai pluralizmus elérését az országban”.
Ebben a szövegben sehol nem található, hogy az EP „sikeresnek” értékelte a választási bojkottot. Habár, de csak közvetve, lehet éppen úgy is értelmezni, mint ahogyan Borko Stefanović is tette.
A határozatban ugyanis azt írja, hogy az EP „sajnálja az ellenzék egyes részeinek a választások bojkottjára vonatkozó döntését”, habár megjegyzi, hogy – a bojkott miatt – „a szerb parlamentet a kormányzó koalíció túlnyomó többsége és az életképes ellenzék hiánya jellemzi”. Ez azonban Vučićot-Dačićot és Pásztort nem igazán zavarja a hatalom gyakorlásában. Mint ahogy Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT elnökét) sem zavarja az, hogy a VMDK bojkottálta a 2018. évi MNT választásokat! Jó lenne, ha a VMDK-ban ezt végre már belátnák!
Az EP hangsúlyozza azt is, hogy „a választópolgárok politikai képviselete és a döntéshozatali folyamat befolyásolására való képessége kizárólag a politikai és választási folyamatokban való részvétel révén garantálható”.
Ez a megfogalmazás azt sugalmazza, hogy a következő választásokon az ellenzéknek – így a magyar ellenzéknek is – részt kellene venni (és megküzdeni a hatalom megszerzéséért).
A bejegyzésből nem egészen világos az sem, hogy azt Csonka kinek szánta és milyen céllal, mivel senkit név szerint nem említ. A szöveget értelmezve, egyesek arra a következtetésre is jutottak, hogy valójában a Magyar Mozgalom vezetőségéhez intézte, már csak azért is, mert a szervezet részt vett a választásokon.
Jó lenne, ha ezt Csonka mielőbb tisztázná, mert az sem túlságosan jó, ha az egyik magyar párt a Facebbookon üzen a másik magyar pártnak.
A határozatban ugyanis azt írja, hogy az EP „sajnálja az ellenzék egyes részeinek a választások bojkottjára vonatkozó döntését”, habár megjegyzi, hogy – a bojkott miatt – „a szerb parlamentet a kormányzó koalíció túlnyomó többsége és az életképes ellenzék hiánya jellemzi”. Ez azonban Vučićot-Dačićot és Pásztort nem igazán zavarja a hatalom gyakorlásában. Mint ahogy Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT elnökét) sem zavarja az, hogy a VMDK bojkottálta a 2018. évi MNT választásokat! Jó lenne, ha a VMDK-ban ezt végre már belátnák!
Az EP hangsúlyozza azt is, hogy „a választópolgárok politikai képviselete és a döntéshozatali folyamat befolyásolására való képessége kizárólag a politikai és választási folyamatokban való részvétel révén garantálható”.
Ez a megfogalmazás azt sugalmazza, hogy a következő választásokon az ellenzéknek – így a magyar ellenzéknek is – részt kellene venni (és megküzdeni a hatalom megszerzéséért).
A bejegyzésből nem egészen világos az sem, hogy azt Csonka kinek szánta és milyen céllal, mivel senkit név szerint nem említ. A szöveget értelmezve, egyesek arra a következtetésre is jutottak, hogy valójában a Magyar Mozgalom vezetőségéhez intézte, már csak azért is, mert a szervezet részt vett a választásokon.
Jó lenne, ha ezt Csonka mielőbb tisztázná, mert az sem túlságosan jó, ha az egyik magyar párt a Facebbookon üzen a másik magyar pártnak.
A bejegyzés olvasói közül többen is lemondóan, méltatlankodva és csalódva állapították meg, hogy a két magyar szervezet, amely esetleg képes lenne a tömegek megmozgatására és a jelenlegi áldatlan helyzetből való kiútkeresésre, nem képes még a magyar közösséget érintő legfontosabb kérdésekben sem megtalálni a közös nevezőt. Mit szól ehhez a két szervezet tagsága?
A két szervezet vezetőségének erkölcsi és politikai kötelessége, hogy – a közös fellépés érdekében – mielőbb rendezzék az egymás közti viszonyokat. Ennek elmulasztása csak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és Szerb Haladó Párt (SNS) „malmára hajtja a vizet”.
A mielőbbi demokratikus hatalomváltás érdekében meg kell tenni mindent, mivel a VMSZ vezetősége – a felhalmozott politikai hibák miatt – képtelen a magyar közösség hatékony érdekképviseletére. A két szervezet külön-külön fellépése a következő választásokon valószínűleg nem hozná meg a várt sikert, ezért mindent meg kell tenni a közösé fellépés érdekében.
Csonka jegyzetének a végén azt írja, hogy „a kalandozások kora helyett átgondolt, szavahihető, egységes ellenzéki politikára van/volna szükség”.[9] Ennek érdekében viszont a VMDK és a MM elnökének mielőbb tárgyalóasztalhoz kellene ülni. Félre kell tenni az eddigi esetleges vitákat, és már most megbeszélni a közös teendőket, mivel az is lehetséges, hogy az előrehozott választásokat még ebben az évben megtartják.[10]
A két szervezet vezetőségének erkölcsi és politikai kötelessége, hogy – a közös fellépés érdekében – mielőbb rendezzék az egymás közti viszonyokat. Ennek elmulasztása csak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és Szerb Haladó Párt (SNS) „malmára hajtja a vizet”.
A mielőbbi demokratikus hatalomváltás érdekében meg kell tenni mindent, mivel a VMSZ vezetősége – a felhalmozott politikai hibák miatt – képtelen a magyar közösség hatékony érdekképviseletére. A két szervezet külön-külön fellépése a következő választásokon valószínűleg nem hozná meg a várt sikert, ezért mindent meg kell tenni a közösé fellépés érdekében.
Csonka jegyzetének a végén azt írja, hogy „a kalandozások kora helyett átgondolt, szavahihető, egységes ellenzéki politikára van/volna szükség”.[9] Ennek érdekében viszont a VMDK és a MM elnökének mielőbb tárgyalóasztalhoz kellene ülni. Félre kell tenni az eddigi esetleges vitákat, és már most megbeszélni a közös teendőket, mivel az is lehetséges, hogy az előrehozott választásokat még ebben az évben megtartják.[10]
A magyar szervezetek vezetőinek tisztában kell lenni azzal, hogy nincs fontosabb érdek, a közösség érdekénél! A közösség egyik alapvető érdeke pedig az, hogy mielőbb megtörténjen a hatalomváltás! Aki ezt nem tudja elfogadni, az jobb, ha felhagy a politizálással! Ellenkező esetben a közösség további leépülésével lehet számolni.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. április 14.
Újvidék, 2021. április 14.
[1] Lidija Valtner – P. D.: Dve godine posle Dana D opozicija i dalje na početku [Két évvel a D nap után az ellenzék továbbra is a kezdeteken]. Danas, 2021. április 14. 1. és 3.
[2] Sövény Ferenc https://www.facebook.com/ferenc.soveny, 2021. október 19. 15:02
[3] „Ahol csak tudunk, ott el is kell indulni!” https://szabadmagyarszo.com/2021/01/28/ahol-csak-tudunk-ott-el-is-kell-indulni/, 2021. január 28.
[4] Uo.
[5] Magyar Mozgalom https://www.facebook.com/magyarmozgalom.rs/posts/2720019648308956, 2021. január 28. 8:55
[6] https://www.facebook.com/csonkaaron, február 12. 08:37
[7] Csonka Áron https://www.facebook.com/csonkaaron, 2021. április 13. 10:14
[8] https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2021-0115_HU.html, 2021. március 26.
[9] Csonka a 7-es alatt.
[10] Lásd még a Megkísérelni a váltást! Összefog-e a VMDK és az MM? c. írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/MM?updated-max=2021-02-20T18:51:00%2B01:00&max-results=20&start=4&by-date=false, 2021. február 16.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése