Nemzeti közösségi és egyéni kisebbségi jogsértések 2025 (8.)
„A Szerb Köztársaság védi a nemzeti kisebbségek jogait.
Az állam külön védelmet szavatol a nemzeti kisebbségeknek teljes egyenjogúságuk megvalósítása és identitásuk megőrzése érdekében.
Az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető.”
A Szerb Köztársaság Alkotmánya, 14. és 20. szakasz[1]
(Fotó: Tóth Imre)
A krónikánkban dokumentált, nyilvánosságra került 83 írás tartalmi elemzése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Délvidéken/Vajdaságban a nemzeti közösségi és egyéni kisebbségi jogsértések a mindennapi élet szinte valamennyi területén jelen vannak. Ezek nem elszigetelt, esetleges jelenségek, hanem hosszú ideje fennálló, rendszerszintű problémákra utalnak, amelyekért sem politikai, sem intézményi felelősségvállalás nem tapasztalható.
A demográfiai adatokkal összevetve világosan kirajzolódik, hogy a jogsértések, az intézményi érdektelenség és a jövőkép hiánya együttesen járulnak hozzá a közösség fokozatos leépüléséhez.
Az elvándorlás nem pusztán gazdasági okokra vezethető vissza, hanem politikai következmény is: annak a felismerésnek az eredménye, hogy a nemzeti közösségek tagjai nem érzik magukat egyenrangú, megbecsült és biztonságban lévő polgároknak Szerbiában, és nem számolnak velük hosszú távon sem közösségként, sem társadalmi tényezőként.
A jogsértések jelentős része a hivatalos nyelvhasználat területéhez kapcsolódik. Számos esetben sérül a törvényben és a helyi statútumokban biztosított egyenrangú nyelvhasználat elve: a magyar nyelv hiánya vagy másodlagos kezelése a közintézmények honlapjain, a hiányos vagy hibás magyar nyelvű feliratok és tájékoztatók, valamint a magyar nyelv közigazgatási és közszolgáltatási használatának csaknem rendszeres mellőzése, a helységnévtáblák átfestése, megrongálása és az útjelző táblákon a magyar felirat szinte rendszeres lehagyása mind azt jelzik, hogy nem egyszerű technikai mulasztásokról van szó. Ezek a gyakorlatok a nemzeti közösség intézményes láthatatlanná tételét szolgálják, és egyben az identitás szabad gyakorlásának korlátozását jelentik.
Több írás is rámutat az őshonos magyar közösség politikai és intézményi képviseletének kiüresedésére. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) formálisan létező intézmény maradt, amely érdemi jogvédelmi szerepét alig gyakorolja, és a közösségi érdekérvényesítés helyett következetesen a politikai lojalitást választja. A jogsértések elhallgatása, relativizálása vagy bagatellizálása rendszerszintűvé vált; az MNT és az általa ellenőrzött média kerüli a kényes témákat, miközben a közösségen belüli kritikus hangokat elfojtják, marginalizálják vagy megbélyegzik.
A krónikában szereplő esetek egy része nyílt vagy burkolt nemzeti alapú megfélemlítésről és gyűlöletkeltésről számol be. A „halál a magyarokra”[2] felirat ügye kirívó példája annak, hogy az állami szervek csak erős nyilvános nyomás hatására reagálnak, akkor is többnyire formálisan. A következetes jogi fellépés hiánya azt az üzenetet közvetíti, hogy az ilyen cselekményeknek általában nincs valódi következménye.
Mindez éles ellentétben áll a szerb alkotmány 14. és 20. szakaszában rögzített elvekkel. A jogszabályokban deklarált nemzeti kisebbségvédelem a gyakorlatban nem érvényesül: elsősorban külpolitikai, európai uniós kommunikációs és propagandacélokat szolgál, nem pedig a mindennapi jogérvényesítés keretét és gyakorlatát biztosítja.
A dokumentált esetek alapján az emberi és nemzeti közösségi jogvédelem terén a magyar politikai és civil szereplők közül legkövetkezetesebben a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) lépett fel, amely 16 alkalommal közleményben reagált a jogsértésekre, több esetben hivatalos eljárást is kezdeményezve.
Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Tanács – törvényes kötelezettsége ellenére – mindössze két alkalommal tett feljelentést gyűlöletkeltés miatt 2025-ben. Először (május 5-én), mert „a Nándorfehérvári diadal emlékkövéről (amely a belgrádi várban áll) valaki eltávolította a magyar nemzeti színű szalagot, és helyette egy másik nemzet lobogóját tűzte ki”[3]. Másodszor pedig október 30-án, a Palicson megjelent a „halál a magyarokra”[4] felirat miatt.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) feljelentést jelentett be ismeretlen tettes ellen a járeki láger emlékművének megrongálása miatt[5].
Ótott Róbert a tartomány kormány alelnöke feljelentést tett kilátásba ismeretlen elkövető ellen a szőregi helységnévtábla megrongálásáért[6].
A rendőrség bűnvádi feljelentést tett az Óbecsén és Bácsföldváron a katolikus temetőben történt, márványból készült vázák ellopása miatt[7].
A bejelentések sorsáról, illetve azok eredményéről a nyilvánosság azonban nem kapott tájékoztatást.
Különösen beszédes, hogy a hatalmi koalíció részét képező Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyetlen esetben sem reagált a magyar közösséget érő jogsértésekre, és semmilyen érdemi lépést nem tett azok orvoslására.
A 2025-ben dokumentált nemzeti közösségi és egyéni jogsértések összképe azt mutatja, hogy Szerbiában a kisebbségi jogok helyzete nem javul, hanem fokozatosan romlik. A problémák felismerése és kezelése iránt sem az állami szervek, sem a hivatalos kisebbségi „képviseletek” nem tanúsítanak valódi érdeklődést. A jogsértések nem véletlen kivételek, hanem a rendszer működésének következményei.
A „haladó” hatalom által – amelyhez a Vajdasági Magyar Szövetség is tartozik – nyíltan vagy burkoltan épített „szerb világ”[8] politikája a tartomány maradék autonómiájának felszámolását, a kulturális sokszínűség leépítését és a nemzeti közösségek folklórszintre szorítását célozza. Az asszimiláció és a beolvasztás ma már nem a kilencvenes évek nyers eszközeivel, hanem kifinomultabb, rendszerszintű módszerekkel történik.
A Délvidéken/Vajdaságban 2025-ben feltárt – a teljesség igénye nélkül dokumentált – mintegy 80 emberi és nemzeti közösségi, illetve egyéni jogsértés alapján megalapozottan állítható: a szerb alkotmány emberi és kisebbségi jogokra vonatkozó rendelkezései továbbra is nagyrészt csak „holt betűk a papíron”.
A demográfiai adatokkal összevetve világosan kirajzolódik, hogy a jogsértések, az intézményi érdektelenség és a jövőkép hiánya együttesen járulnak hozzá a közösség fokozatos leépüléséhez.
Az elvándorlás nem pusztán gazdasági okokra vezethető vissza, hanem politikai következmény is: annak a felismerésnek az eredménye, hogy a nemzeti közösségek tagjai nem érzik magukat egyenrangú, megbecsült és biztonságban lévő polgároknak Szerbiában, és nem számolnak velük hosszú távon sem közösségként, sem társadalmi tényezőként.
A jogsértések jelentős része a hivatalos nyelvhasználat területéhez kapcsolódik. Számos esetben sérül a törvényben és a helyi statútumokban biztosított egyenrangú nyelvhasználat elve: a magyar nyelv hiánya vagy másodlagos kezelése a közintézmények honlapjain, a hiányos vagy hibás magyar nyelvű feliratok és tájékoztatók, valamint a magyar nyelv közigazgatási és közszolgáltatási használatának csaknem rendszeres mellőzése, a helységnévtáblák átfestése, megrongálása és az útjelző táblákon a magyar felirat szinte rendszeres lehagyása mind azt jelzik, hogy nem egyszerű technikai mulasztásokról van szó. Ezek a gyakorlatok a nemzeti közösség intézményes láthatatlanná tételét szolgálják, és egyben az identitás szabad gyakorlásának korlátozását jelentik.
Több írás is rámutat az őshonos magyar közösség politikai és intézményi képviseletének kiüresedésére. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) formálisan létező intézmény maradt, amely érdemi jogvédelmi szerepét alig gyakorolja, és a közösségi érdekérvényesítés helyett következetesen a politikai lojalitást választja. A jogsértések elhallgatása, relativizálása vagy bagatellizálása rendszerszintűvé vált; az MNT és az általa ellenőrzött média kerüli a kényes témákat, miközben a közösségen belüli kritikus hangokat elfojtják, marginalizálják vagy megbélyegzik.
A krónikában szereplő esetek egy része nyílt vagy burkolt nemzeti alapú megfélemlítésről és gyűlöletkeltésről számol be. A „halál a magyarokra”[2] felirat ügye kirívó példája annak, hogy az állami szervek csak erős nyilvános nyomás hatására reagálnak, akkor is többnyire formálisan. A következetes jogi fellépés hiánya azt az üzenetet közvetíti, hogy az ilyen cselekményeknek általában nincs valódi következménye.
Mindez éles ellentétben áll a szerb alkotmány 14. és 20. szakaszában rögzített elvekkel. A jogszabályokban deklarált nemzeti kisebbségvédelem a gyakorlatban nem érvényesül: elsősorban külpolitikai, európai uniós kommunikációs és propagandacélokat szolgál, nem pedig a mindennapi jogérvényesítés keretét és gyakorlatát biztosítja.
A dokumentált esetek alapján az emberi és nemzeti közösségi jogvédelem terén a magyar politikai és civil szereplők közül legkövetkezetesebben a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) lépett fel, amely 16 alkalommal közleményben reagált a jogsértésekre, több esetben hivatalos eljárást is kezdeményezve.
Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Tanács – törvényes kötelezettsége ellenére – mindössze két alkalommal tett feljelentést gyűlöletkeltés miatt 2025-ben. Először (május 5-én), mert „a Nándorfehérvári diadal emlékkövéről (amely a belgrádi várban áll) valaki eltávolította a magyar nemzeti színű szalagot, és helyette egy másik nemzet lobogóját tűzte ki”[3]. Másodszor pedig október 30-án, a Palicson megjelent a „halál a magyarokra”[4] felirat miatt.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) feljelentést jelentett be ismeretlen tettes ellen a járeki láger emlékművének megrongálása miatt[5].
Ótott Róbert a tartomány kormány alelnöke feljelentést tett kilátásba ismeretlen elkövető ellen a szőregi helységnévtábla megrongálásáért[6].
A rendőrség bűnvádi feljelentést tett az Óbecsén és Bácsföldváron a katolikus temetőben történt, márványból készült vázák ellopása miatt[7].
A bejelentések sorsáról, illetve azok eredményéről a nyilvánosság azonban nem kapott tájékoztatást.
Különösen beszédes, hogy a hatalmi koalíció részét képező Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyetlen esetben sem reagált a magyar közösséget érő jogsértésekre, és semmilyen érdemi lépést nem tett azok orvoslására.
A 2025-ben dokumentált nemzeti közösségi és egyéni jogsértések összképe azt mutatja, hogy Szerbiában a kisebbségi jogok helyzete nem javul, hanem fokozatosan romlik. A problémák felismerése és kezelése iránt sem az állami szervek, sem a hivatalos kisebbségi „képviseletek” nem tanúsítanak valódi érdeklődést. A jogsértések nem véletlen kivételek, hanem a rendszer működésének következményei.
A „haladó” hatalom által – amelyhez a Vajdasági Magyar Szövetség is tartozik – nyíltan vagy burkoltan épített „szerb világ”[8] politikája a tartomány maradék autonómiájának felszámolását, a kulturális sokszínűség leépítését és a nemzeti közösségek folklórszintre szorítását célozza. Az asszimiláció és a beolvasztás ma már nem a kilencvenes évek nyers eszközeivel, hanem kifinomultabb, rendszerszintű módszerekkel történik.
A Délvidéken/Vajdaságban 2025-ben feltárt – a teljesség igénye nélkül dokumentált – mintegy 80 emberi és nemzeti közösségi, illetve egyéni jogsértés alapján megalapozottan állítható: a szerb alkotmány emberi és kisebbségi jogokra vonatkozó rendelkezései továbbra is nagyrészt csak „holt betűk a papíron”.
Bozóki Antal
__________
[1] Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven
https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[2] F. F.: Vérfagyasztó látvány: „Halál a magyarokra” falfirka Palicson. https://delhir.info/2025/10/30/verfagyaszto-latvany-halal-a-magyarokra-falfirka-palicson/
[3] A nemzeti színű szalag eltávolítása miatt tett feljelentést a Magyar Nemzeti Tanács https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681, 2025. május 6. 10:45
[4] Palicson magyarellenes felirat jelent meg: A Magyar Nemzeti Tanács feljelentést tett. https://www.magyarszo.rs/vajdasag/szabadka/a.341261/Palicson-magyarellenes-felirat-jelent-meg-A-Magyar-Nemzeti-Tanacs-feljelentest-tett, 2025. október 30. 9:35, és Az MNT feljelentést tett a Palicson megjelent magyarellenes felirat kapcsán. https://delhir.info/2025/10/31/az-mnt-feljelentest-tett-a-palicson-megjelent-magyarellenes-felirat-kapcsan/
[5] VMDP: Megrongálták a járeki láger emlékművét. https://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/4784/VMDP-Megrongaltak-a-jareki-lager-emlekmuvet.html
[6] Összefirkálták a szőregi helységnévtáblákon a magyar településnevet. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/osszefirkaltak-szoregi-helysegnevtablakon-magyar-telepulesnevet, 2025. november 6. 18:06
[7] Katolikus temetőkből lopták el a márványvázákat. https://szmsz.press/2025/10/16/katolikus-temetokbol-loptak-el-a-marvanyvazakat/
[8] Lásd A „Szerb Világ” alakítása (https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13899, 2021. szeptember 18.), és A „(nagy)szerb világ” építése c, írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14803, 2022. szeptember 5.
https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[2] F. F.: Vérfagyasztó látvány: „Halál a magyarokra” falfirka Palicson. https://delhir.info/2025/10/30/verfagyaszto-latvany-halal-a-magyarokra-falfirka-palicson/
[3] A nemzeti színű szalag eltávolítása miatt tett feljelentést a Magyar Nemzeti Tanács https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681, 2025. május 6. 10:45
[4] Palicson magyarellenes felirat jelent meg: A Magyar Nemzeti Tanács feljelentést tett. https://www.magyarszo.rs/vajdasag/szabadka/a.341261/Palicson-magyarellenes-felirat-jelent-meg-A-Magyar-Nemzeti-Tanacs-feljelentest-tett, 2025. október 30. 9:35, és Az MNT feljelentést tett a Palicson megjelent magyarellenes felirat kapcsán. https://delhir.info/2025/10/31/az-mnt-feljelentest-tett-a-palicson-megjelent-magyarellenes-felirat-kapcsan/
[5] VMDP: Megrongálták a járeki láger emlékművét. https://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/4784/VMDP-Megrongaltak-a-jareki-lager-emlekmuvet.html
[6] Összefirkálták a szőregi helységnévtáblákon a magyar településnevet. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/osszefirkaltak-szoregi-helysegnevtablakon-magyar-telepulesnevet, 2025. november 6. 18:06
[7] Katolikus temetőkből lopták el a márványvázákat. https://szmsz.press/2025/10/16/katolikus-temetokbol-loptak-el-a-marvanyvazakat/
[8] Lásd A „Szerb Világ” alakítása (https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13899, 2021. szeptember 18.), és A „(nagy)szerb világ” építése c, írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14803, 2022. szeptember 5.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése