Szerbiában a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulása senkit nem érdekel

Nemzeti közösségi és egyéni kisebbségi jogsértések 2025 (1.)

„A Szerb Köztársaság védi a nemzeti kisebbségek jogait.
Az állam külön védelmet szavatol a nemzeti kisebbségeknek teljes egyenjogúságuk megvalósítása és identitásuk megőrzése érdekében.
Az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető.” 
A Szerb Köztársaság Alkotmánya, 14. és 20. szakasz[1] 

„Halál a magyarokra” (Fotó: MNT) 

Az újvidéki Mária Neve-templom egyik északi oldalsó bejáratának 2026. január 8-án éjszaka történt felgyújtása[2] különös élességgel irányította a figyelmet arra, milyen állapotban vannak a szerbiai nemzeti közösségek jogai a „haladó” hatalom időszakában. Abban a politikai rendszerben, amelynek a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is szerves része. 
Az eset nem csak önmagában súlyos – hanem azért is, mert beleillik abba a folyamatba, amely a közösségi jogok érvényesítésének kiüresedését, a nemzeti alapon elkövetett bűncselekmények, incidensek és jogsértések relativizálását, valamint a következmények nélküli állami működést jellemzi. 
Ebben az írásban – sajtójelentések alapján – a 2025-ben történt nemzeti közösségi és egyéni kisebbségi jogsértéseket vesszük számba.

Senkit nem érdekel, semmi nem valósult meg

Szerbiában a délszláv háborúkkal terhelt kilencvenes évek óta nem folyik hivatalos, intézményes nemzeti kisebbségkutatás. Az állam nem követi nyomon sem a nemzeti közösségek helyzetének alakulását, sem jogaik gyakorlati érvényesülését, sem pedig azokat a nemzetközi emberjogi és nemzeti kisebbségi közösségi kötelezettségeket, amelyeket saját maga vállalt.

Nincs olyan állami intézmény, amely rendszeresen elemezné, mérné vagy értékelné a kisebbségi jogok helyzetét. Valójában ez senkit nem érdekel[3]. A hatalmat nem zavarja, a koalíciós partnerek nem készek megszólalni, az illetékes intézmények pedig formálisan léteznek, de tartalmilag üresek. 

2025-ben tovább mélyült Szerbiában a politikai válság és a társadalmi megosztottság. Több mint egy éve tartanak az egyetemi hallgatók és az elégedetlen polgárok tömeges tiltakozásai a „haladó” rendszer ellen, miután 2024. november 1-jén az újvidéki vasútállomás előtetőjének lezuhanása 16 ember halálát okozta.

A tiltakozók követelései világosak: törvényesen működő állami intézményeket, jogállamot, a médiasötétség megszüntetését, a korrupció és a protekcionizmus felszámolását követelik. Az eltelt több mint 14 hónap alatt azonban ezek közül semmi nem valósult meg.

Ebben a politikai közegben a nemzeti közösségek jogai végképp háttérbe szorultak. Nem (vita)téma, nem politikai prioritás – legfeljebb kellemetlen emlékeztető arra, hogy az állam nem működik.

Intézmények vannak – felelősség nincs

A szerb hatalom minden szinten a radikálisból lett Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS – Slobodan Milošević pártja) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kádereiből áll össze. Ez a hatalmi struktúra nem kisebbségbarát, még akkor sem, ha formálisan léteznek erre hivatott intézmények.

Van Emberi és Kisebbségi Jogi, valamint Társadalmi Párbeszéd Minisztérium[4], és Vajdaságban működik a nemzeti közösségek ügyeivel foglalkozó Tartományi Titkárság is[5]. Ezek élére azonban olyan pártkádereket neveztek ki – például Demo Berišát[6] vagy a VMSZ-es Ótott Róbertet[7] –, akik szinte soha nem végzik a dolgukat, „nem avatkoznak bele a saját feladatkörükbe”. Tevékenységük alig érzékelhető, nyilvános elszámoltathatóságuk nincs.

Tomislav Žigmanov, a kisebbségi jogokért felelős korábbi (2022 és 2025 közötti) miniszter, ma a tartományi kormány alelnöke[8]. Elvileg „jelentős szerepe” lenne a társadalmi párbeszéd előmozdításában[9]. A gyakorlatban azonban nem világos, mivel is foglalkozik, és mit tett a nemzeti közösségek érdekében.

Létezik a Magyar–Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság is, amelynek a feladata az lenne, hogy figyelemmel kísérje a magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, 2003-ban aláírt egyezmény végrehajtását[10], és évente legalább egyszer ülésezzen[11].

Ehhez képest a bizottságot 2016. április 4-e óta nem hívták össze[12]. A „történelmi csúcson” lévő magyar–szerb barátság tehát nem intézményes együttműködésben, hanem politikai látványosságokban, közös burekozásokban merül ki[13].

Aleksandar Vučić és Orbán Viktor egy szabadkai pékségben, 2025. november 27-én

Orbán Viktor tizenöt éves miniszterelnöksége alatt a vajdasági magyar közösség iránti érdeklődése kimerült a levélszavazatok begyűjtésében és a klientúra építésében. A közösség valós problémáiról, az elvándorlásról, a jogsértésekről soha nem folytatott érdemi párbeszédet sem magyar intézményvezetőkkel, sem civil szervezetekkel, sem a polgárokkal. Tájékozódását kizárólag a VMSZ vezetőinek állításain keresztül végezte.

A szerbiai nemzeti közösségek jogsértéseinek többsége nem azért ismétlődik, mert nem lennének jogszabályok – hanem azért, mert megváltozott a belpolitikai légkör, a hatalom részéről nincs politikai akarat azok betartatására. A következmények hiánya maga a rendszer.

Az Újvidék főterén álló Mária Neve templom felgyújtásának kísérlete ezért nem elszigetelt bűncselekmény, hanem figyelmeztető jel. Annak a társadalmi állapotnak a következménye, hogy a nemzeti alapú jogsértések elterjedtek, gyakorivá váltak, szinte a mindennapi élet részeivé lettek, a hatalom pedig tolerálja őket, nem érdekelt azok megbüntetésében, az intézmények tehát nem működnek, a törvényeket nem tartják be.

Bozóki Antal 

___________
[1] Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven 
https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[2] Bővebben lásd a TEMPLOM (FEL)GYÚJTÁS c. írásomban. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Incidensek, 2026. január 9. 18:27, és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17614, 2026. január 9. 
[3] A kilencvenes évek elején felszámolták a Tartományi Közigazgatási Intézetet [Pokrajinski zavod za javnu upravu], amelynek székhelye Újvidéken volt a Železnička [Vasút] u. 6. szám alatt, amely a nemzeti közösségek helyzetével, jogainak érvényesítésével is foglalkozott. 
[4] Министарство за људска и мањинска права и друштвени дијалог. https://minljmpdd.gov.rs/
[5] Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság. https://www.puma.vojvodina.gov.rs/index.php?lang=3
[6] Megtartották a mozgalom a népért és az államért kezdeményező bizottságának első ülését. https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.324964/Megtartottak-a-mozgalom-a-nepert-es-az-allamert-kezdemenyezo-bizottsaganak-elso-uleset, 2025. március 23. 16:30 
[7] Ótott Róbert. https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/otott-robert
[8] U. Z.: Egymásnak estek a horvátok – Žigmanov pártja megkérdezése nélkül lett tartományi kormányalelnök. https://delhir.info/2025/06/23/egymasnak-estek-a-horvatok-zigmanov-partja-megkerdezese-nelkul-lett-tartomanyi-kormanyalelnok/, és Томислав Жигманов. https://sr.wikipedia.org/wiki/ 
[9] F. F.: Minél szolgalelkűbb valaki, annál jobban jár Szerbiában? https://delhir.info/2025/06/26/minel-szolgalelkubb-valaki-annal-jobban-jar-szerbiaban-ujabb-fotel-a-jo-horvat-kadernek
[10] 2005. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, Budapesten, 2003. október 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről, 16. (1) cikk. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500004.tv
[11] Uo., 16. (2) cikk. 
[12] 1881/2016. (XII. 28.) Korm. határozata Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság V. ülésén fenntartott és elfogadott ajánlások jóváhagyásáról. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A16H1881.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
[13] Vučić és Orbán átvette a Pásztor István-díjat, majd beugrottak egy burekra. https://szmsz.press/2025/11/27/vucic-es-orban-atvette-a-pasztor-istvan-dijat-majd-beugrottak-egy-burekra-videoval/, 2025. november 27. 17:04