Nemzeti közösségi és egyéni kisebbségi jogsértések 2025 (2.)
„A Szerb Köztársaság védi a nemzeti kisebbségek jogait.Az állam külön védelmet szavatol a nemzeti kisebbségeknek teljes egyenjogúságuk megvalósítása és identitásuk megőrzése érdekében.
Az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető.”
A Szerb Köztársaság Alkotmánya, 14. és 20. szakasz[1]
Illusztráció: SZMSZ
Szerbia alkotmányának 14. szakaszában írja, hogy „a Szerb Köztársaság védelmezi a nemzeti kisebbségek jogait. Az állam külön védelmet szavatol a nemzeti kisebbségeknek teljes egyenjogúságuk megvalósítása és identitásuk megőrzése érdekében”[2].
A nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazása, illetve sérelme az állampolgárok egyenrangúságának az egyik fokmérője. Alapvető kérdés tehát, hogyan valósulnak meg az alkotmány által szavatolt nemzeti közösségi és egyén jogok a mindennapi életben, a gyakorlatban?
A nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazása, illetve sérelme az állampolgárok egyenrangúságának az egyik fokmérője. Alapvető kérdés tehát, hogyan valósulnak meg az alkotmány által szavatolt nemzeti közösségi és egyén jogok a mindennapi életben, a gyakorlatban?
A nemzeti közösség helyzetének egyik fontos mutatója a népesség tagjai számának alakulása.
A 2011. évi népszámlás idején a magyarok száma Szerbiában 253 899 volt, 2022-ben pedig 184 442-en vallották magukat magyarnak. (Vajdaságban 182 321-en.) Ez 27,36 százalékos csökkenést jelent! (Ehhez képest az államalkotó szerb nemzetiségűek száma a két népszámlás között csupán 10,49 százalékkal lett kevesebb. Tehát a magyar kisebbség körében majdnem háromszor nagyobb a kivándorlási kedv!) Ez az időszak egybeesik a Pásztor-dinasztiának, a 2023-ban elhunyt Pásztor Istvánnak és Bálint fiának a hatalom-gyakorlásban való részvételével.
Az 1941. évi csaknem félmillió (473 241) magyarból, ami akkor a népesség 28,5 százaléka volt, 2022-re a magyarok száma Vajdaságban 182 321-re csökkent, ami most már csak a lakosság 10,47 százaléka![3] Megharmadolt közösség lettünk!
„A Köztársasági Statisztikai Intézet által közzétett adatok szerint 2017 és 2024 között a régióban Ada, Csóka, Zenta és Törökkanizsa községben csökkent legdrasztikusabban a lakosok száma. Ada községben tizenkilenc százalékos a csökkenés, 16 093-ről 13 049-re, és hasonló Törökkanizsán (10 461-ről 8452-re), illetve Csókán is (10 407-ről 8371-re). Zentán a lakosságcsökkenés huszonegy százalék fölé nőtt, ugyanis a község lakossága a becsült számok alapján 2017-ben 22 100 volt, hét évvel később pedig 17 568, vagyis ennyi idő alatt 4532-vel csökkent a lakosok száma”[4].
Boris Zec „A tudatlanok terrorja” c. szerzői írásában Zenta hanyatlásának okait elemzi[5]. Megállapítja, hogy „a politikában teljes átrendeződésre van szükség, nemcsak helyi, hanem országos szinten is”[6], „mert nem megfelelő végzettségű, erkölcstelen és inkompetens emberek ülnek azokon a pozíciókon, akik a polgárok jövőjét érintő kérdésekben döntenek”[7].
A 2011. évi népszámlás idején a magyarok száma Szerbiában 253 899 volt, 2022-ben pedig 184 442-en vallották magukat magyarnak. (Vajdaságban 182 321-en.) Ez 27,36 százalékos csökkenést jelent! (Ehhez képest az államalkotó szerb nemzetiségűek száma a két népszámlás között csupán 10,49 százalékkal lett kevesebb. Tehát a magyar kisebbség körében majdnem háromszor nagyobb a kivándorlási kedv!) Ez az időszak egybeesik a Pásztor-dinasztiának, a 2023-ban elhunyt Pásztor Istvánnak és Bálint fiának a hatalom-gyakorlásban való részvételével.
Az 1941. évi csaknem félmillió (473 241) magyarból, ami akkor a népesség 28,5 százaléka volt, 2022-re a magyarok száma Vajdaságban 182 321-re csökkent, ami most már csak a lakosság 10,47 százaléka![3] Megharmadolt közösség lettünk!
„A Köztársasági Statisztikai Intézet által közzétett adatok szerint 2017 és 2024 között a régióban Ada, Csóka, Zenta és Törökkanizsa községben csökkent legdrasztikusabban a lakosok száma. Ada községben tizenkilenc százalékos a csökkenés, 16 093-ről 13 049-re, és hasonló Törökkanizsán (10 461-ről 8452-re), illetve Csókán is (10 407-ről 8371-re). Zentán a lakosságcsökkenés huszonegy százalék fölé nőtt, ugyanis a község lakossága a becsült számok alapján 2017-ben 22 100 volt, hét évvel később pedig 17 568, vagyis ennyi idő alatt 4532-vel csökkent a lakosok száma”[4].
Boris Zec „A tudatlanok terrorja” c. szerzői írásában Zenta hanyatlásának okait elemzi[5]. Megállapítja, hogy „a politikában teljes átrendeződésre van szükség, nemcsak helyi, hanem országos szinten is”[6], „mert nem megfelelő végzettségű, erkölcstelen és inkompetens emberek ülnek azokon a pozíciókon, akik a polgárok jövőjét érintő kérdésekben döntenek”[7].
Újvidéken is drámai mértékben csökkent a magyar közösség száma. A 2022-es népszámlálás szerint város 368 967 lakosából mindössze 9 792 vallotta magát magyarnak[8].
Számos más magyar település is, mint például Csantavér[9], vagy Torda[10] – a kedvezőtlen életkörülmények és a munkanélküliség, a mezőgazdaság sanyarú helyzete, a munkateremtő befektetések hiánya miatt, stb. – a lassú, de a folyamatos kiürülés sorsára jutott.
Számos más magyar település is, mint például Csantavér[9], vagy Torda[10] – a kedvezőtlen életkörülmények és a munkanélküliség, a mezőgazdaság sanyarú helyzete, a munkateremtő befektetések hiánya miatt, stb. – a lassú, de a folyamatos kiürülés sorsára jutott.
Azok közül is, akik még életvitelszerűen itt vannak, sokan – különösen a nők – külföldre járnak dolgozni, hogy eltartsák a családot. Ezt Vučić-Dačić-Pásztor aranykorának nevezik.
Az elvándorlás azt jelenti, hogy a lakosság elégedetlen a helyzetével és az életkörülményekkel, a leépült falvak élhetetlenné váltak, ezért külföldre távoznak. Ez önmagában nem csak a szerb államban uralkodó áldatlan állapotokról, de az ország nemzeti közösségi kisebbségpolitikájáról is tanúskodik.
A lakosságfogyatkozás nemcsak demográfiai adat, hanem társadalmi és politikai üzenet is.
A lakosságfogyatkozás nemcsak demográfiai adat, hanem társadalmi és politikai üzenet is.
Bozóki Antal
__________
[1] Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven
https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[2] Uo.
[3] Bővebben lásd a Szerbiában 69.457-el kevesebb a magyar lakos (2.) c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15479, 2023. május 9.
[4] A lakosságcsökkenés éllovasai: Ada, Csóka, Zenta és Törökkanizsa. https://szmsz.press/2025/12/26/a-lakossagcsokkenes-ellovasai-ada-csoka-zenta-es-torokkanizsa/, 2025. december 26. 11:36
[5] Boris Zec: A tudatlanok terrorja. https://szmsz.press/2025/10/31/a-tudatlanok-terrorja/
[6] Uo.
[7] Uo.
[8] A vajdasági magyarok száma községenként. https://szmsz.press/2023/04/28/a-vajdasagi-magyarok-szama-kozsegenkent-2/, 2023. ápr. 28. 14:11
[9] Tóth Imre: „Szándékosan akarják tönkretenni Csantavért, ezt nem szabad hagynunk! https://szmsz.press/2025/06/06/szandekosan-akarjak-tonkretenni-csantavert-ezt-nem-szabad-hagynunk/
[10] Bővebben lásd TORDA – Egy bánsági magyar falu agóniája c. könyvem. Historiae. Óbecse 2025, p. 204, ISBN 978-86-904678-1-5
https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[2] Uo.
[3] Bővebben lásd a Szerbiában 69.457-el kevesebb a magyar lakos (2.) c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15479, 2023. május 9.
[4] A lakosságcsökkenés éllovasai: Ada, Csóka, Zenta és Törökkanizsa. https://szmsz.press/2025/12/26/a-lakossagcsokkenes-ellovasai-ada-csoka-zenta-es-torokkanizsa/, 2025. december 26. 11:36
[5] Boris Zec: A tudatlanok terrorja. https://szmsz.press/2025/10/31/a-tudatlanok-terrorja/
[6] Uo.
[7] Uo.
[8] A vajdasági magyarok száma községenként. https://szmsz.press/2023/04/28/a-vajdasagi-magyarok-szama-kozsegenkent-2/, 2023. ápr. 28. 14:11
[9] Tóth Imre: „Szándékosan akarják tönkretenni Csantavért, ezt nem szabad hagynunk! https://szmsz.press/2025/06/06/szandekosan-akarjak-tonkretenni-csantavert-ezt-nem-szabad-hagynunk/
[10] Bővebben lásd TORDA – Egy bánsági magyar falu agóniája c. könyvem. Historiae. Óbecse 2025, p. 204, ISBN 978-86-904678-1-5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése