Szerbia tovább élezi viszonyát az Európai Unióval
Tonino Picula, az Európai Parlament Szerbiáért felelős jelentéstevője
(Fotó: Miloš Tešić / ATAImages)
(Fotó: Miloš Tešić / ATAImages)
Az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottságának (Committee on Foreign Affairs – AFET) küldöttsége a bejelentések szerint 2026. január 22–24. között látogat Belgrádba. A vizitre azt követően kerül sor, hogy az EP 2025. október 22-én állásfoglalást fogadott el Szerbiáról[1].
Az Európai Parlament határozatában elítélte a Szerbiában tapasztalható fokozódó elnyomást és a társadalmi megosztottság elmélyülését. Külön is utalt az újvidéki vasútállomáson történt, 2024-es tragédia évfordulójára, hangsúlyozva: az ügy kivizsgálása mindeddig nem hozott érdemi eredményeket.
Az EP komoly aggodalmát fejezte ki a média szabadságának, a politikai pluralizmusnak és a jogállamiságnak a helyzete miatt, és ismételten hangsúlyozta, hogy Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata kizárólag valós reformok végrehajtása esetén haladhat előre.
Az állásfoglalás szerint a szerb hatóságok az elmúlt időszakban erőszakosan léptek fel politikai ellenfeleikkel szemben, valamint országszerte aránytalan erőszakot alkalmaztak a békés tüntetőkkel szemben is.
Az EP külön kiemeli, hogy 2025 augusztusa óta az erőszak tovább fokozódott: rendőri brutalitásról, diákokkal szembeni kínzásról és szexuális erőszakról, a rendőrségi biztonsági szolgálat (JZO) fenyegetéseiről, politikai indíttatású ügyészségi eljárásokról, valamint kormánypárti médiumok lejárató kampányairól számol be.
A dokumentum bírálja Aleksandar Vučić szerb elnök dehumanizáló nyelvezetét is, amelyet olyan uniós politikusokkal, köztük európai parlamenti képviselőkkel szemben használt, akik támogatásukról biztosították a tiltakozókat.
Az EP ismételten felszólította a szerb hatóságokat, hogy az újvidéki tragédia ügyében a vizsgálatokat követően teljes körű, átlátható és független jogi eljárásokat folytassanak le, és a felelősöket a jogállamiság elveivel összhangban vonják felelősségre.
A testület egyértelműen kiállt a szerbiai diákok és polgárok békés tüntetéshez való joga mellett, valamint támogatta azokat a követeléseket, amelyek a jogállamisághoz szorosan kapcsolódó demokratikus reformokat sürgetik – összhangban az Európai Unió elvárásaival.
Az EP aggodalmát fejezte ki a Szerbiában tapasztalható mélyülő politikai és társadalmi polarizáció miatt, és felszólította az összes politikai szereplőt, a civil társadalmat és az érintett feleket, hogy külső nyomástól és beavatkozástól mentes, konstruktív párbeszédet kezdjenek az intézmények közötti bizalom helyreállítása és egy fenntartható politikai irány megtalálása érdekében.
Az állásfoglalás határozottan elítéli a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletre uszítás minden formáját, különösen a nemzeti kisebbségekkel szemben. Külön említést tesz a petrőci szlovákok, valamint a román, bolgár és horvát közösségek tagjai ellen irányuló támadásokról, illetve a kormánypárti média által használt sértő etnikai megnevezésekről. Az EP hangsúlyozza: Szerbiának az egyes projektek jóváhagyásakor is kötelessége tiszteletben tartani a nemzeti kisebbségi közösségek jogait.
(Az EP állásfoglalás teljes szövege itt olvasható: „Polarizálódás és erősödő elnyomás Szerbiában egy évvel az újvidéki tragédia után”: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2025-0248_HU.html)
Aleksandar Vučić szerb elnök január 13-án bejelentette, hogy nem fogadja az Európai Parlament küldöttségét. Abu-Dzabiban tartózkodva újságíróknak nyilatkozva közölte: a látogatás idején nem tartózkodik majd Szerbiában, mivel Davosban, a Világgazdasági Fórum éves találkozóján vesz részt.
– Sem nem kérdeztek meg bennünket, sem nem értesítettek – állította Vučić, hozzátéve, hogy az EP delegációja „meghívás nélkül” érkezik Belgrádba[2]. – Nem akarom őket látni. Még akkor sem tárgyalnék velük, ha itthon lennék – fogalmazott[3].
Hasonló nyilatkozatot tett Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke is, aki közölte: az EP-küldöttség látogatása idején Észtországban tartózkodik majd[4]. Sajtóértesülések szerint az EP delegációját végül Kovács Elvira, a szerb parlament alelnöke és az Európai Integrációs Bizottság elnöke fogadja[5].
Tonino Picula, az EP Szerbiáért felelős jelentéstevője reagálva Vučić kijelentéseire a Nova televíziónak elmondta: nem igaz, hogy a delegáció bejelentés nélkül érkezik, mivel a brüsszeli szerb nagykövetséget előzetesen értesítették, a látogatás programját pedig az EU belgrádi delegációja készítette elő[6].
– Ez elszalasztott lehetőség volt a szerbiai legfőbb döntéshozók részéről ebben a kulcsfontosságú szakaszban – hangsúlyozta Picula[7]. – A hatalom kerüli a szembesülést azokkal, akik meghatározó szerepet játszanak az EU-csatlakozásról szóló döntésekben – tette hozzá[8].
Marko Đurić szerb külügyminiszter január 16-án igyekezett enyhíteni a feszültséget, kijelentve: a szerb kormány és az intézmények képviselői fogadják az EP delegációját, ugyanakkor „Szerbia diszkrecionális joga eldönteni, milyen szinten történik a fogadás” – tette hozzá[9]. A diplomáciában azonban a fogadás szintjének is komoly jelentősége van.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) január 15-én közleményben bírálta a szerbiai hatóságok hozzáállását az EP-küldöttség belgrádi látogatásához. A párt szerint a hivatalos magyarázatok relativizálják a vizit jelentőségét, és politikai célokat szolgálnak. A VMDK álláspontja szerint az eset egyértelműen jelzi, hogy a jelenlegi szerb vezetés nem mutat valódi elköteleződést az európai értékek iránt.
A közlemény külön kitér Kovács Elvira és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerepére, amelyet a VMDK problematikusnak tart, mivel megítélésük szerint a VMSZ a kormányzó Szerb Haladó Párt politikájának részévé vált, és osztozik annak politikai felelősségében[10].
Kovács Elvira az európai integrációról szóló nyilatkozataiban rendszeresen demagóg szólamokat használ, miközben a reformok előmozdításában érdemi eredmény nem mutatható fel. Szerbia 2023 decembere óta nem nyitott meg új csatlakozási klasztert, így továbbra sem nyílt meg a 3-as klaszter (Jogállamiság, igazság, szabadság és biztonság).
Vicsek Annamária, a VMSZ alelnöke – aki jelenleg a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője – az EP-ben több alkalommal Aleksandar Vučić politikájának magyarázatával és védelmével lépett fel, és nemmel szavazott a 2025. októberi EP-állásfoglalásra is.
Kovács Elvira és Vicsek Annamária nem az EP határozatainak végrehajtásán dolgoznak, hanem a VMSZ elnöke, Pásztor Bálint által is hangoztatott „normalitás” visszaállítását szorgalmazzák – ami valójában a jelenlegi, tarthatatlan állapotok folytatását jelenti.
Az Európai Parlament határozatában elítélte a Szerbiában tapasztalható fokozódó elnyomást és a társadalmi megosztottság elmélyülését. Külön is utalt az újvidéki vasútállomáson történt, 2024-es tragédia évfordulójára, hangsúlyozva: az ügy kivizsgálása mindeddig nem hozott érdemi eredményeket.
Az EP komoly aggodalmát fejezte ki a média szabadságának, a politikai pluralizmusnak és a jogállamiságnak a helyzete miatt, és ismételten hangsúlyozta, hogy Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata kizárólag valós reformok végrehajtása esetén haladhat előre.
Az állásfoglalás szerint a szerb hatóságok az elmúlt időszakban erőszakosan léptek fel politikai ellenfeleikkel szemben, valamint országszerte aránytalan erőszakot alkalmaztak a békés tüntetőkkel szemben is.
Az EP külön kiemeli, hogy 2025 augusztusa óta az erőszak tovább fokozódott: rendőri brutalitásról, diákokkal szembeni kínzásról és szexuális erőszakról, a rendőrségi biztonsági szolgálat (JZO) fenyegetéseiről, politikai indíttatású ügyészségi eljárásokról, valamint kormánypárti médiumok lejárató kampányairól számol be.
A dokumentum bírálja Aleksandar Vučić szerb elnök dehumanizáló nyelvezetét is, amelyet olyan uniós politikusokkal, köztük európai parlamenti képviselőkkel szemben használt, akik támogatásukról biztosították a tiltakozókat.
Az EP ismételten felszólította a szerb hatóságokat, hogy az újvidéki tragédia ügyében a vizsgálatokat követően teljes körű, átlátható és független jogi eljárásokat folytassanak le, és a felelősöket a jogállamiság elveivel összhangban vonják felelősségre.
A testület egyértelműen kiállt a szerbiai diákok és polgárok békés tüntetéshez való joga mellett, valamint támogatta azokat a követeléseket, amelyek a jogállamisághoz szorosan kapcsolódó demokratikus reformokat sürgetik – összhangban az Európai Unió elvárásaival.
Az EP aggodalmát fejezte ki a Szerbiában tapasztalható mélyülő politikai és társadalmi polarizáció miatt, és felszólította az összes politikai szereplőt, a civil társadalmat és az érintett feleket, hogy külső nyomástól és beavatkozástól mentes, konstruktív párbeszédet kezdjenek az intézmények közötti bizalom helyreállítása és egy fenntartható politikai irány megtalálása érdekében.
Az állásfoglalás határozottan elítéli a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletre uszítás minden formáját, különösen a nemzeti kisebbségekkel szemben. Külön említést tesz a petrőci szlovákok, valamint a román, bolgár és horvát közösségek tagjai ellen irányuló támadásokról, illetve a kormánypárti média által használt sértő etnikai megnevezésekről. Az EP hangsúlyozza: Szerbiának az egyes projektek jóváhagyásakor is kötelessége tiszteletben tartani a nemzeti kisebbségi közösségek jogait.
(Az EP állásfoglalás teljes szövege itt olvasható: „Polarizálódás és erősödő elnyomás Szerbiában egy évvel az újvidéki tragédia után”: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2025-0248_HU.html)
Aleksandar Vučić szerb elnök január 13-án bejelentette, hogy nem fogadja az Európai Parlament küldöttségét. Abu-Dzabiban tartózkodva újságíróknak nyilatkozva közölte: a látogatás idején nem tartózkodik majd Szerbiában, mivel Davosban, a Világgazdasági Fórum éves találkozóján vesz részt.
– Sem nem kérdeztek meg bennünket, sem nem értesítettek – állította Vučić, hozzátéve, hogy az EP delegációja „meghívás nélkül” érkezik Belgrádba[2]. – Nem akarom őket látni. Még akkor sem tárgyalnék velük, ha itthon lennék – fogalmazott[3].
Hasonló nyilatkozatot tett Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke is, aki közölte: az EP-küldöttség látogatása idején Észtországban tartózkodik majd[4]. Sajtóértesülések szerint az EP delegációját végül Kovács Elvira, a szerb parlament alelnöke és az Európai Integrációs Bizottság elnöke fogadja[5].
Tonino Picula, az EP Szerbiáért felelős jelentéstevője reagálva Vučić kijelentéseire a Nova televíziónak elmondta: nem igaz, hogy a delegáció bejelentés nélkül érkezik, mivel a brüsszeli szerb nagykövetséget előzetesen értesítették, a látogatás programját pedig az EU belgrádi delegációja készítette elő[6].
– Ez elszalasztott lehetőség volt a szerbiai legfőbb döntéshozók részéről ebben a kulcsfontosságú szakaszban – hangsúlyozta Picula[7]. – A hatalom kerüli a szembesülést azokkal, akik meghatározó szerepet játszanak az EU-csatlakozásról szóló döntésekben – tette hozzá[8].
Marko Đurić szerb külügyminiszter január 16-án igyekezett enyhíteni a feszültséget, kijelentve: a szerb kormány és az intézmények képviselői fogadják az EP delegációját, ugyanakkor „Szerbia diszkrecionális joga eldönteni, milyen szinten történik a fogadás” – tette hozzá[9]. A diplomáciában azonban a fogadás szintjének is komoly jelentősége van.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) január 15-én közleményben bírálta a szerbiai hatóságok hozzáállását az EP-küldöttség belgrádi látogatásához. A párt szerint a hivatalos magyarázatok relativizálják a vizit jelentőségét, és politikai célokat szolgálnak. A VMDK álláspontja szerint az eset egyértelműen jelzi, hogy a jelenlegi szerb vezetés nem mutat valódi elköteleződést az európai értékek iránt.
A közlemény külön kitér Kovács Elvira és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerepére, amelyet a VMDK problematikusnak tart, mivel megítélésük szerint a VMSZ a kormányzó Szerb Haladó Párt politikájának részévé vált, és osztozik annak politikai felelősségében[10].
Kovács Elvira az európai integrációról szóló nyilatkozataiban rendszeresen demagóg szólamokat használ, miközben a reformok előmozdításában érdemi eredmény nem mutatható fel. Szerbia 2023 decembere óta nem nyitott meg új csatlakozási klasztert, így továbbra sem nyílt meg a 3-as klaszter (Jogállamiság, igazság, szabadság és biztonság).
Vicsek Annamária, a VMSZ alelnöke – aki jelenleg a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője – az EP-ben több alkalommal Aleksandar Vučić politikájának magyarázatával és védelmével lépett fel, és nemmel szavazott a 2025. októberi EP-állásfoglalásra is.
Kovács Elvira és Vicsek Annamária nem az EP határozatainak végrehajtásán dolgoznak, hanem a VMSZ elnöke, Pásztor Bálint által is hangoztatott „normalitás” visszaállítását szorgalmazzák – ami valójában a jelenlegi, tarthatatlan állapotok folytatását jelenti.
Szerbia nem közeledik, hanem egyre inkább távolodik az Európai Uniótól!
Bozóki Antal
__________
[1] Polarizálódás és erősödő elnyomás Szerbiában egy évvel az újvidéki tragédia után. https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2025-0248_HU.html
[2] Belgrádba érkezik az Európai Parlament küldöttsége: Sem Vučić, sem Brnabić nem fogadja őket. https://m.vajma.info/cikk/szerbia/36537/Belgradba-erkezik-az-Europai-Parlament-kuldottsege-Sem-Vucic-sem-Brnabic-nem-fogadja-oket.html, 2026. január 13. 19:04
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Kovács Elvira fogadja az elnök helyett az EP-delegációt. https://szmsz.press/2026/01/14/kovacs-elvira-fogadja-az-elnok-helyett-az-ep-delegaciot/, 2026. jan. 14. 22:21
[6] Picula cáfolja Vučićékat, nem igaz, hogy nem meghívásra érkeznek. https://szmsz.press/2026/01/14/picula-cafolja-vucicekat-nem-igaz-hogy-nem-meghivasra-erkeznek/, 2026. január 14. 10:02
[7] Uo.
[8] Picula demantovao Vučića: Neistina da delegacija EP dolazi u Beograd nepozvana, vlast izbegava suočavanje sa onima koji su ključni za odlučivanje o ulasku u EU. https://nova.rs/vesti/politika/picula-demantovao-vucica-neistina-da-delegacija-ep-dolazi-u-beograd-nepozvana-vlast-izbegava-suocavanje-sa-onima-koji-su-kljucni-za-odlucivanje-o-ulasku-u-eu/, 2026. január 14. 8:44
[9] Đurić: Fogadjuk az Európai Parlament delegációját, de a fogadás szintjéről Szerbia dönt. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/36553/Duric-Fogadjuk-az-Europai-Parlament-delegaciojat-de-a-fogadas-szintjerol-Szerbia-dont.html, 2026. JANUÁR 16. 17:06
[10] A VMDK bírálja a szerb hatóságok eljárását az EP-küldöttség látogatása kapcsán. https://m.vajma.info/cikk/kozlemenyek/4801/A-VMDK-biralja-a-szerb-hatosagok-eljarasat-az-EP-kuldottseg-latogatasa-kapcsan.html, 2026. január 15. 15:18
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése