A bánsági Torda életében „nem történt nagyobb változás”
Fotó: Pásztor Bálint/Facebook
A Magyar Szó, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) napilapja – szokás szerint – háromhasábos, terjedelmes évértékelő interjút közölt Dobai Jánossal, a bánsági Torda helyi közösségének tanácselnökével.
A Megvalósították a legfontosabb beruházásokat[1] című írásból megtudhattuk: 2025-ben a faluban „nem történt nagyobb változás”, beruházási terveiket azonban – a korábbi évekhez hasonlóan – „sikeresen megvalósították”.
Az írásból azonban nem az derül ki, mi változott a faluban, hanem éppen az, hogy évtizedek óta semmi lényeges nem változik – miközben a valós problémákról továbbra is hallgatnak.
Dobai János, aki immár több mint két évtizede tölti be tisztségét (jelenleg nyugdíjasként), az interjúban elmondta: „csak akkora összeggel gazdálkodnak, amekkorát a begaszentgyörgyi önkormányzat jóváhagy”, ezért terveik „szerényebbek és észszerűbbek” (??).
Érdemes azonban tudni, hogy Begaszentgyörgy (Žitište) képviselő-testületében a Szerb Haladó Párt (SNS) 18, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) 3, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 4, míg az Egyesülve Begaszentgyörgy Községért ellenzéki csoport 6 mandátummal rendelkezik[2].
Ez azt jelenti, hogy a hatalmi tömbhöz tartozó tordai VMSZ-es képviselők – még ha lett volna is erre politikai akarat – hosszú évek óta semmilyen érdemi változást nem tudtak elérni a helység fejlődése, illetve a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében[3].
Se terv, se elképzelés.
Mit jelent az, hogy „nem történt nagyobb változás”?
A valóságban azt, hogy a mezőgazdaság és az állattenyésztés válságos helyzetben van; helyben továbbra sincs munkalehetőség; eluralkodott a szegénység; nem tudni, milyen minőségű ivóvizet fogyasztanak a tordaiak, és mikor történt utoljára annak laboratóriumi vizsgálata; nincs autóbuszjárat, még a községi központba, Begaszentgyörgyre sem; nincs magyarul is beszélő orvos, fogorvos pedig egyáltalán; laborvizsgálatért Nagybecskerekre (32 km) kell utazni, a leleteket nem küldik el e-mailben, értük ismét vissza kell menni; sok család abból él, hogy a nők külföldön vállalnak idősápolói munkát.
Mindezekről egyetlen szó sem esik a propagandaízű interjúban.
Elmaradt beruházások, elnéptelenedés
Tordán évtizedek óta nem valósult meg jelentős beruházás. Ez alapvetően meghatározta a valaha virágzó település gazdasági és társadalmi helyzetét. A következmény drámai: a háború utáni több mint 4000 lakos helyett a 2022-es népszámlálás szerint már csak 1045-en éltek a faluban[4]. Dobai János 2025 elején ugyanakkor már csak 850–900 lakosról beszélt[5]. Életvitelszerűen a faluban azonban még ennél is kevesebben élnek.
Az interjú alapján a következő „fejlesztések” történtek:
– a kultúrotthonon községi támogatással kicserélték az ereszcsatornákat;
– a Magyar Nemzeti Tanács és a magyar kormány támogatásával folytatták a civil szervezetek otthonának felújítását (évek óta, befejezés nélkül);
– „elvégezték a legszükségesebb munkálatokat” a középületek körül (konkrétumok nélkül);
– részben „rendezték” a piacot (csak éppen semmi változás nem észlelhető);
– hozzájárultak a labdarúgópálya lelátójának felújításához.
Ezek lennének a „legfontosabb” befektetések? Ez legfeljebb állagmegóvás, a meglévő állapot kozmetikázása, vagyis szinte egyenlő a semmivel. Torda helyzete sajnos nem kivétel: a túlnyomórészt magyarok lakta vajdasági települések többségére is ugyanez a kép jellemző.
Az interjú végén a „polgármester” megemlíti, hogy „a falu fejlődése és a fiatalok itt-tartása érdekében jó lenne egy olyan cég vagy vállalat, amelyik foglalkoztatná a helybélieket”. Nehéz nem feltenni a kérdést: hogyhogy ez eddig nem jutott az eszébe?
Ilyen irányban ugyanis eddig semmi nem történt – annak ellenére sem, hogy Dobai János a néhai Pásztor István, a VMSZ volt elnökének barátjaként maga is oszlopos párttag, egyben a Magyar Nemzeti Tanács tagja. Adva volt tehát számára a lehetőség, hogy tegyen a falu érdekében!
Dobai János (Fotó: Vidács Hajnalka)
Főleg ünnepségek
Melyik országban természetes az, hogy egy pártelnök nyit meg egy művelődési rendezvényt – és az nem Szerbia? Az ünnepségek jól szolgálnak a valós problémák leplezésére is.
A VMSZ elnöke nem mulasztotta el emlékeztetni a közönséget, hogy Torda „– a sokak által eltemetett falu – elmondhatja magáról, hogy a gazdaságfejlesztési program megvalósításaként 2 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatást hívott le, amiből csak itt, Tordán 3,5 millió eurónyi fejlesztés valósult meg”.
Arról azonban már nem esett szó, hogy ezek kizárólag magyarországi források, magánkezekbe kerültek, és csak azok részesülhettek belőlük, akik elő tudták teremteni az 50 százalékos önrészt. A támogatásokból egyetlen új munkahely sem jött létre, a lakosság életkörülményei nem javultak – legfeljebb néhány tehetősebb gazda gépparkja.
Pásztor Bálinttal, Dobai Jánossal és a cikk szerzőjével, Vidács Hajnalkával együtt érdemes lenne megszámoltatni, hány üres, elhagyott, romos ház van a faluban – és hány utca tűnt el végleg.
A virtuális világban élő Pásztor Bálint gyakorlatilag állandó választási kampányüzemmódban van. Poénkodni próbálva megjegyezte: Torda „újratelepítését” tekintve egyidős az Egyesült Államokkal, majd kijelentette, hogy „a pingvinnel együtt megmutatja Donald Trumpnak a 250 éves Tordát”[6].
A „pingvines” poén nem volt több politikai gegnél. A pártelnöki kampányturné és a világpolitikai bohózat viszont aligha segít Torda mindennapi gondjain
A pingvin jöhet – Pásztor Bálintnak és Donald Trumpnak inkább a hátát látnánk.
Politikai lojalitás elvárása
Torda köztudottan a VMSZ egyik szavazóbázisa. Az ellenzéki vélemények elhallgattatása burkolt eszközökkel történik: aki kritikus, az könnyen elesik a támogatásoktól, juttatásoktól.
Ezzel szemben a VMSZ politikai lojalitást vár el – erre emlékeztette burkoltan Pásztor Bálint is a tordaiakat.
Addig nem várható változás, amíg az SNS-szel szövetséges VMSZ irányítja a falut, és a pártlap Magyar Szó kizárólag a sikertelenséget elfedő, hurráoptimista nyilatkozatokat, riportokat közli.
Tordán – akárcsak sok más vajdasági magyar településen – csak a valódi rendszerváltás hozhat javulást, a kollektív és egyéni jogok tényleges érvényesítését.
Bozóki Antal
__________
[1] Vidács Hajnalka: Megvalósították a legfontosabb beruházásokat. Magyar Szó, 2026. január 17. 6.
[2] СКУПШТИНА ОПШТИНЕ ЖИТИШТЕ. file:///C:/Users/bozok/Downloads/ORGANIZACIONA-STRUKTURA-SO-ZITISTE-jul-2024.pdf
[3] Bővebben lásd a TORDA – Egy bánsági magyar falu agóniája. Historiae. Óbecse 2025, p. 204, ISBN
978-86-904678-1-5. A könyv itt letölthető: https://vmplenum.rs/kiadvanyok/
[4] Dobai János: Év végi köszöntő. Tordai Újság, 2023. december (113. szám) 3.
[5] Vidács Hajnalka: Összefogással minden lehetséges. Magyar Szó, 2025. január 9. 5.
[6] vh: Romokból falut, álmokból közösséget építettek. Magyar Szó, 2026.jnauár 26. 1., és Romokból falut, bizonytalanságból otthont, álmokból közösséget építettek. https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.346241/Romokbol-falut-bizonytalansagbol-otthont-almokbol-kozosseget-epitettek, 2026. január 24. 20:36
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése