Nemzeti alapú incidensek veszélyeztetik az együttélést
Az újvidéki Mária Neve-templom északi oldalsó bejárata,
ahol a gyújtogatás történt (Ótos András felvétele)
Miközben országos szinten – legalábbis a politikai kommunikáció szerint – „történelmi csúcson” van a magyar–szerb, illetve szerb–magyar barátság, amely leginkább az országvezetők látványos ölelkezéseiben és közös burekozásában nyilvánul meg, a mindennapi élet egészen más képet mutat. A nemzeti közösségek és egyének ellen irányuló, nemzeti alapú incidensek továbbra is jelen vannak, a kisebbségi jogsérelmek pedig rendszeresek.
A vajdasági magyar médiában 2025-ben megjelent 106 írás (35 szerző tollából) alapján 79 olyan eset azonosítható, amely nemzeti közösségi vagy egyéni kisebbségi jogsérelemként értelmezhető. Ezek az esetek 25 különböző formában jelentek meg.
A jogsértések legnagyobb része az anyanyelvhasználat területén történt (11 eset). Ezt követik a kedvezőtlen életkörülményekhez kapcsolódó jogsérelmek (10), amelyek mögött a megélhetési és foglalkoztatási lehetőségek, valamint a nemzeti kisebbségi közösségekbe való munkateremtő befektetések hiánya, az alacsony életszínvonal, valamint az elégtelen egészségügyi ellátás áll. Jelentős számban fordult elő gyűlöletbeszéd (7), közbiztonsági jogsértés (6), valamint a nemzeti türelmetlenség szításának esete (6). Nem ritkák a helységnévtáblák rongálásai (5), illetve az oktatási és tájékoztatási jogok sérelmei sem (4–4 eset), illetve kisebb számban további területeken.
Ezek az ügyek a napi hírek szintjén időről időre felbukkannak, de érdemi feldolgozás, következetes számonkérés nélkül többnyire feledésbe merülnek. Az elkövetők túlnyomó többsége ismeretlen marad, felelősségre vonás nélkül.
Ebben az összefüggésben különösen súlyos és figyelmeztető jel a Mária Neve-templom egyik (északi) oldalsó bejáratának 2026. január 8-án éjszaka történt felgyújtása[1]. Bár személyi sérülés nem történt, az eset anyagi kárral járt, és szimbolikus súlya messze túlmutat önmagán.
Az 1893-ban épült római katolikus templom – Újvidék egyik legismertebb és legmeghatározóbb műemléke – a Szabadság téren áll, a soknemzetiségű város kellős közepén. Nem mellékes körülmény az sem, hogy Újvidék 2022-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselte.
A 021.rs portál értesülése szerint a gyújtogatással egy 52 éves újvidéki nőt gyanúsítanak, aki állítólag benzinnel leöntötte, majd meggyújtotta az ajtót[2]. Zsellér Attila plébános a sajtónak egyértelműen szándékos cselekményről beszélt, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy „egyedi esetről van szó”[3], és a kedélyek hamarosan megnyugszanak.
A templomgyújtási kísérletet – amelyet a tűzoltók gyors beavatkozásával sikerült eloltani – több politikai és civil szereplő is elítélte: a Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP), a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), Žarko Mićin újvidéki polgármester, Aleksandar Popov, a Regionalizmus Központ igazgatója, valamint mások is.
Sebők Róbert, az SSP vajdasági parlamenti frakciójának elnöke szerint „a székesegyház ajtajának felgyújtása a rezsimmédiákból áradó gyűlöletpolitika következménye”[4]. Felmerül azonban a kérdés: vajon valóban ilyen egyszerű az ok-okozati összefüggés, vagy inkább a szerbiai társadalom általános állapotával, az elmélyülő megosztottsággal és a nacionalizmus ismételt fokozódásával állunk szemben?
A VMDK közleménye egyértelműen fogalmazott: „egy vallási szent hely elleni támadás elfogadhatatlan, és veszélyezteti a békés együttélést”[5].
A kormánykoalíció részéről azonban beszédes volt a reakció hiánya. A Vajdasági Magyar Szövetség nevében nem a pártelnök, Pásztor Bálint szólalt meg – ahogy azt az ügy súlya indokolta volna –, hanem Bájity Borisz, a VMSZ újvidéki városi szervezetének elnöke (a néhai Pásztor István apródja). Nyilatkozatában az esetet „incidensnek”[6] nevezte, amely szerinte „nem ronthatja meg a magyarok és szerbek közötti jó kapcsolatokat”[7].
Ez a hozzáállás nem új: a VMSZ rendre azt üzeni, hogy a nemzeti alapú jogsértéseknek nincs hatásuk a magyar–szerb kapcsolatokra. Másképpen fogalmazva: a párt eltűri a magyar közösséget érintő jogsérelmeket. A radikálisokból lett haladókkal kötött hatalmi szövetség a párt számára fontosabbnak bizonyul, mint a közösség méltóságának védelme. Nem véletlen, hogy 2025-ben a VMSZ egyetlen alkalommal sem reagált érdemben a magyar közösséget ért jogsértésekre.
Žarko Mićin újvidéki polgármester – ezt el kell ismerni – határozottan elítélte a történteket, „elfogadhatatlan erőszakos és vandalista cselekménynek”[8] nevezve az esetet, és az elkövető(k) mielőbbi felelősségre vonását sürgette. Garanciát azonban senki nem tud adni arra, hogy hasonló támadások nem ismétlődnek meg.
Aleksandar Popov, az újvidéki Regionalizmus Központ [Centar za regionalizam] igazgatója szerint a gyújtogatás „szégyenletes tett Újvidék és Vajdaság számára”[9], és beleillik abba a megosztó politikai légkörbe, amely az utóbbi időszakban – különösen az egyetemi hallgatók és az elégedetlen polgárok 2024 novemberi tiltakozásaink kezdete óta – erősödött fel.
Mindez egy olyan városban történik, ahol a magyar közösség száma drámai mértékben csökkent. A 2022-es népszámlálás szerint Újvidék 368 967 lakosából mindössze 9 792 vallotta magát magyarnak[10]. Ez a fogyatkozás nemcsak demográfiai adat, hanem politikai és társadalmi üzenet is.
A város arculata is gyökeresen megváltozott. Sonja Stoja építészmérnök a Danas belgrádi napilapban megjelent írásában arról számolt be, hogy Újvidék régi központja – ahol a Mária Neve-templom is áll – az építészeti beavatkozások miatt „mindörökre megváltozott”, felismerhetetlenné vált.
A szerb nacionalizmus és sovinizmus erősödésével egyre nehezebbé válik nemcsak a magyar, hanem más nemzeti közösségek helyzete is Újvidéken. A Mária Neve-templom felgyújtásának kísérlete ebben az összefüggésben nem pusztán vandalizmus, hanem a békés együttélés elleni támadásként értelmezendő. Az egymás iránti bizalom megingását is okozhatja.
A bűncselekmény kapcsán a Magyar Nemzeti Tanács és a VMSZ tartományi tisztségviselőinek reakciójáról mindeddig nem érkezett hír.
Bozóki Antal
[1] Az Újvidéki katolikus katedrális - a Mária neve római katolikus templom. https://www.aradvaros.com/blog-ar/catedrala-catolica-din-novi-sad-biserica-romano-catolica-numele-mariei
[2] Žena osumnjičena da je podmetnula požar na vratima novosadske Katedrale. https://nova.rs/vesti/hronika/zena-osumnjicena-da-je-podmetnula-pozar-na-vratima-novosadske-katedrale/, 2026. január 9. 10:03.
[3] szb: Felgyújtották a templomkaput. Magyar Szó, 2025. január 9. 10.
[4] https://szmsz.press/2026/01/08/a-szekesegyhaz-ajtajanak-felgyujtasa-a-rezsimmediakbol-terjedo-gyuloletpolitikanak-a-kovetkezmenye/
[5] A VMDK a leghatározottabban elítéli az újvidéki Mária Szent Neve római katolikus székesegyház elleni gyújtogatási kísérletet. https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681
[6] VMSZ: Az újvidéki incidens nem ronthatja meg a magyarok és szerbek közötti jó kapcsolatokat. https://szmsz.press/2026/01/08/vmsz-az-ujvideki-incidens-nem-ronthatja-meg-a-magyarok-es-szerbek-kozotti-jo-kapcsolatokat
[7] Uo.
[8] Felgyújtották az újvidéki Mária Neve-templom egyik bejárati ajtaját (Frissítve). https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/31236/Felgyujtottak-az-ujvideki-Maria-Neve-templom-egyik-bejarati-ajtajat-Frissitve.html, 2026. január 8. 10:45, és
[9] Felgyújtották az újvidéki Mária Neve-templom egyik bejárati ajtaját (Frissítve). Részlet. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/31236/Felgyujtottak-az-ujvideki-Maria-Neve-templom-egyik-bejarati-ajtajat-Frissitve.html, 2026. január 8. 10
[10] A vajdasági magyarok száma községenként. https://szmsz.press/2023/04/28/a-vajdasagi-magyarok-szama-kozsegenkent-2/, 2023. ápr. 28. 14:11
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése