Emberi és nemzeti kisebbségjogi napló (329.)
Március 21.
Szerbia: rendőri brutalitás, kémkedés, nyomásgyakorlás
Fotó: Milan Maričić/ATAImages
Szerbia ismét „kitüntette magát” a Freedom House éves jelentésében[1] – 2025-ben itt jegyezték fel a szabadság legnagyobb mértékű visszaesését. A hárompontos (56-ról 53 pontra a 100 lehetségesből[2]visszaesés oka a rendőrség tüntetéseken tanúsított fellépése, vagyis a túlzott erőalkalmazás, valamint az újságírók, civil társadalmi szereplők és tüntetésszervezők megfigyelése.
A szabadság csökkenése tekintetében Szerbia az ötödik helyen áll a Freedom House jelentése szerint, és ezt a „megtisztelő” helyet Bulgáriával, az Egyesült Államokkal, Elefántcsontparttal, Nepállal és Nigériával osztja meg. Kétes „elit”.
Az idén Szerbia három pontot veszített, miután – a jelentés szerint – a kormányellenes tüntetések túlzott rendőri erőszakba és a kormánypárt híveinek erőszakos fellépésébe ütköztek. A jelentés többek között külön is rámutat a digitális megfigyelésre, amely egyre gyakrabban vezetett a személyes véleménynyilvánítás korlátozásához – ez jellemzően a gyengébb demokráciák sajátja.
A rendőri brutalitás mellett külön problémaként emelik ki azt is, hogy a hírszerző szolgálatok állítólag különféle kémeszközöket vetettek be újságírók, civil társadalmi szereplők és tüntetésszervezők megfigyelésére.
A jelentés példaként említi, hogy több tucat, sőt akár több száz személyes eszközt is célba vehettek a „NoviSpy” nevű egyedi kémprogrammal, ám a pontos szám nem ismert, mivel azt a hatóságok titokban telepítették letartóztatások, őrizetbe vételek és rendőrségi kihallgatások során.
Emlékeztetőül: a Freedom House szervezet internet szabadságáról szóló, tavaly novemberben közzétett jelentésében Szerbiát részben szabad országnak minősítették (67 ponttal a lehetséges 100-ból[3]), ami visszaesést jelent az előző évhez képest, amikor még a szabad országok kategóriájába tartozott.
Az idén Szerbia három pontot veszített, miután – a jelentés szerint – a kormányellenes tüntetések túlzott rendőri erőszakba és a kormánypárt híveinek erőszakos fellépésébe ütköztek. A jelentés többek között külön is rámutat a digitális megfigyelésre, amely egyre gyakrabban vezetett a személyes véleménynyilvánítás korlátozásához – ez jellemzően a gyengébb demokráciák sajátja.
A rendőri brutalitás mellett külön problémaként emelik ki azt is, hogy a hírszerző szolgálatok állítólag különféle kémeszközöket vetettek be újságírók, civil társadalmi szereplők és tüntetésszervezők megfigyelésére.
A jelentés példaként említi, hogy több tucat, sőt akár több száz személyes eszközt is célba vehettek a „NoviSpy” nevű egyedi kémprogrammal, ám a pontos szám nem ismert, mivel azt a hatóságok titokban telepítették letartóztatások, őrizetbe vételek és rendőrségi kihallgatások során.
Emlékeztetőül: a Freedom House szervezet internet szabadságáról szóló, tavaly novemberben közzétett jelentésében Szerbiát részben szabad országnak minősítették (67 ponttal a lehetséges 100-ból[3]), ami visszaesést jelent az előző évhez képest, amikor még a szabad országok kategóriájába tartozott.
A státuszváltozást, vagyis az internetes szabadság csökkenését Szerbiában a hatóságok több hónapon át tartó, diákok vezette tiltakozásokra adott válasza idézte elő – áll a Freedom House Freedom on the Net 2025: An Uncertain Future for the Global Internet[4] [Szabadság a neten 2025: Bizonytalan jövő a globális internet számára] című jelentésében – írja a belgrádi Danas[5] napilap.
Március 22.
Állam és párt – papíron külön, a gyakorlatban egy
Aleksandar Vučić (Foto: FoNet/Milica Vučković)
A Társadalmi Kutatások Irodája (BIRODI) közölte, hogy Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) azon ajánlásaival ellentétesen járt el, amelyek az állam és a párt szétválasztását írják elő a választási folyamatban. A Belgrádi Arénában megtartott Szerb Haladó Párt (SNS) rendezvényén Vučić ugyanis államfői minőségében lépett fel, nem pedig politikai szereplőként vagy jelöltként, noha az esemény a helyhatósági választási kampány része volt.
A BIRODI közleményében rámutatott, hogy Vučićot a rendezvényen többször is köztársasági elnökeként szólították meg és mutatták be, és ő maga is ebből a pozícióból beszélt, jóllehet az esemény választási gyűlés jellegű volt, és a helyi választásokhoz kapcsolódott. Ez pontosan az, amit nem tehetne.
A BIRODI által elvégzett tartalomelemzés szerint Vučić a választási gyűlés keretében beszélt a helyi választásokról és a választási győzelem szükségességéről, az állami politikáról, a hadseregről és a biztonságról, a nemzetközi kapcsolatokról, Koszovóról és Metóhiáról, a beruházásokról, a bérekről és nyugdíjakról, az energetikáról, az élelmiszer- és vízellátásról, a szerb kormány munkájáról, az állami projektekről és a jövőbeli választásokról.
Ily módon összemosódott az állami tisztség és a választási kampány – ez az ODIHR szerint a funkcionáriusi kampány klasszikus esete. Ez nem határátlépés. Ez határnélküliség.
Pedig az alkotmány világos: az elnök az állami egységet képviseli, nem pártpolitikai szereplő. A törvény tiltja a közfunkció kampánycélú használatát. Az ODIHR ajánlásai egyértelműek.
A BIRODI közleményében rámutatott, hogy Vučićot a rendezvényen többször is köztársasági elnökeként szólították meg és mutatták be, és ő maga is ebből a pozícióból beszélt, jóllehet az esemény választási gyűlés jellegű volt, és a helyi választásokhoz kapcsolódott. Ez pontosan az, amit nem tehetne.
A BIRODI által elvégzett tartalomelemzés szerint Vučić a választási gyűlés keretében beszélt a helyi választásokról és a választási győzelem szükségességéről, az állami politikáról, a hadseregről és a biztonságról, a nemzetközi kapcsolatokról, Koszovóról és Metóhiáról, a beruházásokról, a bérekről és nyugdíjakról, az energetikáról, az élelmiszer- és vízellátásról, a szerb kormány munkájáról, az állami projektekről és a jövőbeli választásokról.
Ily módon összemosódott az állami tisztség és a választási kampány – ez az ODIHR szerint a funkcionáriusi kampány klasszikus esete. Ez nem határátlépés. Ez határnélküliség.
Pedig az alkotmány világos: az elnök az állami egységet képviseli, nem pártpolitikai szereplő. A törvény tiltja a közfunkció kampánycélú használatát. Az ODIHR ajánlásai egyértelműek.
Szerbia alkotmánya szerint (111. és 112. szakasz[6]) a köztársasági elnök az állami egységet testesíti meg, és állami szervként nem vehet részt politikai kampányban. A korrupció megelőzéséről szóló törvény[7] tiltja a közfunkció politikai szereplők népszerűsítésére való felhasználását. Az ODIHR ajánlásai pedig egyértelműen előírják az állami tisztség és a választási kampány szétválasztását – hangsúlyozza a BIRODI közleménye[8].
Az ODIHR ajánlásai egyértelműek.
A gyakorlat is az.
Az ODIHR ajánlásai egyértelműek.
A gyakorlat is az.
Március 23.
Ki képviseli az MNT-t?
Ki képviseli az MNT-t?
A Magyar Nemzeti Tanács Alapszabálya[9]
Belgrádban ülésezett a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, amelyen Đuro Macut miniszterelnök elnökölt.
Az ülésen jelen volt Demo Beriša emberi és kisebbségi jogi, valamint társadalmi párbeszédért felelős miniszter és a 24 nemzeti kisebbségi tanács közül 22 képviselője[10] is. „A Magyar Nemzeti Tanácsot Lulić Emil, az MNT hivatalának vezetője képviselte”[11].
Lulić a Magyar Szónak adott nyilatkozatában „reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy a kormányközi nemzeti kisebbségi vegyes bizottság a következő időszakban folytatja a munkáját. Mint mondta, a hazai minisztérium az elmúlt időszakban erőfeszítéseket tett, hogy a vegyes bizottság szerb felét újra operacionalizálja, s remélhetőleg a választásokat követően magyar oldalon is lesznek partnerei ennek a kezdeményezésnek. A hivatalvezető végül annak a várakozásnak adott hangot, hogy a nemzeti tanácsok közös jelöltjeit megválasztják az Elektronikus Médiumokat Szabály Testület (REM) Tanácsába, mégpedig azokat, akik túlnyomó többséget szereztek: a Roma Nemzeti Tanács és az MNT jelöltjéről, Bodzsoni Istvánról van szó – emlékeztetett Lulić Emil”[12].
Lulić Emil, részvétele az ülésen már önmagában kérdéseket vet fel, nyilatkozatának több vonatkozása is van.
Lulić nem tagja az MNT-nek. Alkalmazott. Meghatalmazás nélkül nem képviselheti a testületet – és nem nyilatkozhat a nevében.
Az alapszabály szerint feladata a működés biztosítása és a testület munkájának segítése. Nem a képviselet. Nem a politikai állásfoglalás. Ez szereptévesztés, a feladatkör nem első alkalommal történt túllépése.
Az ülésen jelen volt Demo Beriša emberi és kisebbségi jogi, valamint társadalmi párbeszédért felelős miniszter és a 24 nemzeti kisebbségi tanács közül 22 képviselője[10] is. „A Magyar Nemzeti Tanácsot Lulić Emil, az MNT hivatalának vezetője képviselte”[11].
Lulić a Magyar Szónak adott nyilatkozatában „reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy a kormányközi nemzeti kisebbségi vegyes bizottság a következő időszakban folytatja a munkáját. Mint mondta, a hazai minisztérium az elmúlt időszakban erőfeszítéseket tett, hogy a vegyes bizottság szerb felét újra operacionalizálja, s remélhetőleg a választásokat követően magyar oldalon is lesznek partnerei ennek a kezdeményezésnek. A hivatalvezető végül annak a várakozásnak adott hangot, hogy a nemzeti tanácsok közös jelöltjeit megválasztják az Elektronikus Médiumokat Szabály Testület (REM) Tanácsába, mégpedig azokat, akik túlnyomó többséget szereztek: a Roma Nemzeti Tanács és az MNT jelöltjéről, Bodzsoni Istvánról van szó – emlékeztetett Lulić Emil”[12].
Lulić Emil, részvétele az ülésen már önmagában kérdéseket vet fel, nyilatkozatának több vonatkozása is van.
Lulić nem tagja az MNT-nek. Alkalmazott. Meghatalmazás nélkül nem képviselheti a testületet – és nem nyilatkozhat a nevében.
Az alapszabály szerint feladata a működés biztosítása és a testület munkájának segítése. Nem a képviselet. Nem a politikai állásfoglalás. Ez szereptévesztés, a feladatkör nem első alkalommal történt túllépése.
Hol volt az MNT elnöke? Hol voltak a Végrehajtó Bizottsági tagok? Mi volt fontosabb ennél az ülésnél?
Lulić nyilatkozata közben egy másik problémát is leleplez, amelyre több alkalommal is rámutattam: a szerb–magyar kormányközi kisebbségi vegyes bizottság gyakorlatilag nem működik.
A Magyar–Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság feladata az lenne, hogy figyelemmel kísérje a magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, 2003-ban aláírt egyezmény végrehajtását, és évente legalább egyszer ülésezzen[13].
Ehhez képest a bizottságot 2016. április 4-e óta nem hívták össze[14]. A „történelmi csúcson” lévő barátság így inkább politikai díszlet, mint intézményes együttműködés. Látvány van. Tartalom nincs[15].
A nyilatkozatból az is kiderült, hogy hogy a vegyes bizottság munkája a magyar fél érdektelensége miatt akadt el. Orbánékat a vajdasági magyarok szavazatai érdeklik. A jogaik érvényesülése már kevésbé.
Az MNT hivatalvetője annak a várakozásnak adott hangot, hogy Bodzsoni Istvánt megválasztják Az Elektronikus Médiumokat Szabály Testület (REM) Tanácsába. Annak ellenére, hogy sokan nem igazán értik, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke miért ragaszkodik annyira Bodzsoni István jelöléséhez, és miért nem Fremond Árpád, az MNT elnöke nyilatkozik az ügyről? Bodzsoni „A média elvesztegetett hatalma” című írása ugyanis olyan sajtóvitát váltott ki, amelyben többen is ráhúzták a vizes lepedőt az önjelölt médiagurura”[16].
Az ülés kuriózuma az is, hogy „a (24, több mint 800 ezer főt számláló – B. A.) nemzeti közösségek programjait (mindössze – B. A.) 30 millió dinárral támogatják a köztársasági költségvetésből”[17].
Demo Beriša elmondta, hogy „a legkisebb támogatási összeg projektenként 500 ezer, a legnagyobb pedig egymillió dinár lesz”[18].
Lulić nyilatkozata közben egy másik problémát is leleplez, amelyre több alkalommal is rámutattam: a szerb–magyar kormányközi kisebbségi vegyes bizottság gyakorlatilag nem működik.
A Magyar–Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság feladata az lenne, hogy figyelemmel kísérje a magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, 2003-ban aláírt egyezmény végrehajtását, és évente legalább egyszer ülésezzen[13].
Ehhez képest a bizottságot 2016. április 4-e óta nem hívták össze[14]. A „történelmi csúcson” lévő barátság így inkább politikai díszlet, mint intézményes együttműködés. Látvány van. Tartalom nincs[15].
A nyilatkozatból az is kiderült, hogy hogy a vegyes bizottság munkája a magyar fél érdektelensége miatt akadt el. Orbánékat a vajdasági magyarok szavazatai érdeklik. A jogaik érvényesülése már kevésbé.
Az MNT hivatalvetője annak a várakozásnak adott hangot, hogy Bodzsoni Istvánt megválasztják Az Elektronikus Médiumokat Szabály Testület (REM) Tanácsába. Annak ellenére, hogy sokan nem igazán értik, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke miért ragaszkodik annyira Bodzsoni István jelöléséhez, és miért nem Fremond Árpád, az MNT elnöke nyilatkozik az ügyről? Bodzsoni „A média elvesztegetett hatalma” című írása ugyanis olyan sajtóvitát váltott ki, amelyben többen is ráhúzták a vizes lepedőt az önjelölt médiagurura”[16].
Az ülés kuriózuma az is, hogy „a (24, több mint 800 ezer főt számláló – B. A.) nemzeti közösségek programjait (mindössze – B. A.) 30 millió dinárral támogatják a köztársasági költségvetésből”[17].
Demo Beriša elmondta, hogy „a legkisebb támogatási összeg projektenként 500 ezer, a legnagyobb pedig egymillió dinár lesz”[18].
Aligha lehet azt mondani, hogy a szerb kormány eltúlozta nemzeti közösségek projektjeire szánt összeget! Ha ugyanis a 30 millió dinárt elosztjuk a nemzeti kisebbséghez tartozók számával (800 ezer), akkor kiderül, hogy egy-egy nemzeti kisebbségi polgárra 37,5 dinár jut. Ennyit ér a kisebbségpolitika.
Bozóki Antal
__________
[1] Freedom House: Freedom in the World 2025. https://freedomhouse.org/
[2] Freedom in the World Score. https://freedomhouse.org/country/scores, és Freedom House: Freedom in the World 2025 – Serbia. https://freedomhouse.org/country/serbia/freedom-world/2025
[3] A 2-es alatti oldalon.
[4] https://freedomhouse.org/report/freedom-net/2025/uncertain-future-global-internet
[5] N. Vukajlović: Policijska brutalnost, špijuniranje, pritisci. Danas, 2026. március 21. 7., vagy https://www.danas.rs/vesti/drustvo/policijska-brutalnost-spijuniranje-pritisci-zasto-srbija-tone-na-listi-slobode/, 2026. március 21. 19:22
[6] A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006 szám. https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[7] ZAKON O SPREČAVANJU KORUPCIJE. "Sl. glasnik RS"[Az SZK Hivatalos Közlönye]. 35/2019, 88/2019, 11/2021 – autentikus értelmezés, 94/2021 i 14/2022. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon-o-sprecavanju-korupcije.html
[8] (D. D.) BIRODI: Vučić prekršio ODIHR preporuke na SNS skupu [Vučić megsértette az ODIHR ajánlásait az SNS gyűlésén]. Danas, 2026.március 23. 7., vagy https://www.danas.rs/vesti/drustvo/birodi-vucic-prekrsio-odihr-preporuke-na-sns-skupu/, 2026.március 22. 14:58
[9] Alapdokumentumok. Alapszabály. https://www.mnt.org.rs/dokumentumok/alapdokumentumok
[10] Nemzeti Kisebbségi Tanács: 30 millió dinár a kisebbségeknek 2026-ban. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/36836/Nemzeti-Kisebbsegi-Tanacs-30-millio-dinar-a-kisebbsegeknek-2026-ban.html, 2026. március 23. 16:45
[11] Harmincmillió dinárt biztosítottak a nemzeti kisebbségek számára a költségvetési alapból. https://www.rtv.rs/hu/politika/harmincmilli, 2026. március 23. 14.20
[12] v-ár: Harmincmilliós keret. Magyar Szó, 2026. március 24. 4.
[13] 2005. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, Budapesten, 2003. október 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről, 16. cikk. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500004.tv
[14] 1881/2016. (XII. 28.) Korm. határozata Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság V. ülésén fenntartott és elfogadott ajánlások jóváhagyásáról. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A16H1881.KOR×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
[15] Bővebben erről a Szerbiában a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulása senkit nem érdekel c. írásomban. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17623, 2026. január 12.
[16] (VMP) Nem igazán értjük! https://vmplenum.rs/2025/11/28/kozlemeny-nem-igazan-ertjuk/
[17] (Szerbiai RTV) Támogatás a nemzeti közösségeknek – a kulturális projektek kerülnek fókuszba. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/tamogatas-nemzeti-kozossegeknek-kulturalis-projektek-kerulnek-fokuszba, 2026.március 28., 21:38 – 21:52
[18] Uo.
[1] Freedom House: Freedom in the World 2025. https://freedomhouse.org/
[2] Freedom in the World Score. https://freedomhouse.org/country/scores, és Freedom House: Freedom in the World 2025 – Serbia. https://freedomhouse.org/country/serbia/freedom-world/2025
[3] A 2-es alatti oldalon.
[4] https://freedomhouse.org/report/freedom-net/2025/uncertain-future-global-internet
[5] N. Vukajlović: Policijska brutalnost, špijuniranje, pritisci. Danas, 2026. március 21. 7., vagy https://www.danas.rs/vesti/drustvo/policijska-brutalnost-spijuniranje-pritisci-zasto-srbija-tone-na-listi-slobode/, 2026. március 21. 19:22
[6] A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006 szám. https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[7] ZAKON O SPREČAVANJU KORUPCIJE. "Sl. glasnik RS"[Az SZK Hivatalos Közlönye]. 35/2019, 88/2019, 11/2021 – autentikus értelmezés, 94/2021 i 14/2022. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon-o-sprecavanju-korupcije.html
[8] (D. D.) BIRODI: Vučić prekršio ODIHR preporuke na SNS skupu [Vučić megsértette az ODIHR ajánlásait az SNS gyűlésén]. Danas, 2026.március 23. 7., vagy https://www.danas.rs/vesti/drustvo/birodi-vucic-prekrsio-odihr-preporuke-na-sns-skupu/, 2026.március 22. 14:58
[9] Alapdokumentumok. Alapszabály. https://www.mnt.org.rs/dokumentumok/alapdokumentumok
[10] Nemzeti Kisebbségi Tanács: 30 millió dinár a kisebbségeknek 2026-ban. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/36836/Nemzeti-Kisebbsegi-Tanacs-30-millio-dinar-a-kisebbsegeknek-2026-ban.html, 2026. március 23. 16:45
[11] Harmincmillió dinárt biztosítottak a nemzeti kisebbségek számára a költségvetési alapból. https://www.rtv.rs/hu/politika/harmincmilli, 2026. március 23. 14.20
[12] v-ár: Harmincmilliós keret. Magyar Szó, 2026. március 24. 4.
[13] 2005. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, Budapesten, 2003. október 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről, 16. cikk. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500004.tv
[14] 1881/2016. (XII. 28.) Korm. határozata Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság V. ülésén fenntartott és elfogadott ajánlások jóváhagyásáról. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A16H1881.KOR×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
[15] Bővebben erről a Szerbiában a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulása senkit nem érdekel c. írásomban. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17623, 2026. január 12.
[16] (VMP) Nem igazán értjük! https://vmplenum.rs/2025/11/28/kozlemeny-nem-igazan-ertjuk/
[17] (Szerbiai RTV) Támogatás a nemzeti közösségeknek – a kulturális projektek kerülnek fókuszba. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/tamogatas-nemzeti-kozossegeknek-kulturalis-projektek-kerulnek-fokuszba, 2026.március 28., 21:38 – 21:52
[18] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése