A történész szerint a magyarországi hatalomváltás Szerbiában is átrendezheti az erőviszonyokat
Stefano Bottoni (Forrás: Vreme)
2026. júl. 30. 19:46 |
Budapest és Belgrád kapcsolata alapvetően átalakulhat, a vajdasági magyar politikai elit elveszítheti eddigi kiváltságos helyzetét, miközben Magyarországnak és Szerbiának egyaránt szembe kell néznie saját történelmi örökségével és a demokrácia újjáépítésének kihívásaival – erről beszélt a Vreme hetilapnak adott interjújában Stefano Bottoni történész, amit a balk.hu szemlézett.
[...]
Az interjú egyik legérzékenyebb része a magyar kisebbségi politika jövőjével foglalkozik.
Bottoni szerint az új budapesti vezetés várhatóan alapvetően másként viszonyul majd a szomszédos országok magyar politikai elitjéhez. A Fidesz az elmúlt másfél évtizedben jelentős pénzügyi és politikai támogatást nyújtott ezeknek a szervezeteknek, amelyek cserében többnyire feltétlen lojalitást tanúsítottak Orbán Viktor iránt.
Szerbiában ezt a rendszert mindenekelőtt a Vajdasági Magyar Szövetség testesítette meg, amely egyszerre vált Budapest és Belgrád szövetségesévé. A párt vezetése szoros kapcsolatot ápolt a Fidesszel, miközben Vučić rendszerének stabil parlamenti és helyi partnere lett.
Bottoni arra számít, hogy az új magyar kormány jelentősen csökkentheti a határon túli politikai elitek támogatását, és az eddiginél szigorúbb feltételekhez kötheti a pénzek felhasználását. Nem azért, mert lemondana a külhoni magyar közösségekről, hanem azért, mert különbséget kíván tenni a közösségek támogatása és a helyi pártelitek finanszírozása között.
Az új budapesti vezetés szemében ezek az elitek nem pusztán Orbán szövetségesei voltak, hanem több esetben a helyi autoriter rendszerek partnereivé is váltak. A magyarországi hatalomváltás így nemcsak pénzügyi, hanem politikai elszámoltatást is hozhat számukra.
Bottoni szerint a határon túli magyar politika átalakulásának egyik alapelve az lehet, hogy Budapest többé nem kívánja politikailag irányítani a szomszédos országok magyar közösségeit.
Ez szakítást jelentene azzal az elképzeléssel, amely szerint a magyar kormány a teljes Kárpát-medencei magyarság politikai központja, és joga van meghatározni, mely pártok és vezetők képviseljék a külhoni közösségeket.
Az új modellben a magyar állampolgárság, az oktatási és kulturális támogatások, valamint a schengeni térhez kötődő előnyök megmaradhatnak, de ezek nem jelentenének automatikus politikai felhatalmazást a helyi elitek számára.
A történész értelmezésében a külhoni magyarság többé nem élhetne vissza azzal a gondolattal, hogy Trianon örökös áldozataként feltétel nélkül jogosult Budapest támogatására. A történelmi trauma elismerése nem jelentheti azt, hogy bizonyos pártok és vezetők évtizedeken át ellenőrzés nélkül használhatják fel a magyarországi közpénzeket.
A magyarországi hatalomváltás Szerbiában is átrendezheti az erőviszonyokat. Vučić elveszített egy olyan uniós szövetségest, aki rendszeresen védelmébe vette Belgrádot, támogatta Szerbia gyorsított csatlakozását, és politikai legitimációt biztosított a szerb vezetésnek. Ezzel egyidejűleg a Vajdasági Magyar Szövetség is nehéz helyzetbe kerülhet, mert egyszerre függött a budapesti támogatástól és a belgrádi hatalmi együttműködéstől.
Bottoni értelmezése szerint azonban a változás nem egyszerűen arról szól, hogy az egyik politikai tábor támogatása megszűnik, és egy másik veszi át a helyét. Sokkal mélyebb fordulat következhet be: Budapest lemondhat arról az igényéről, hogy a határon túli magyar közösségeket politikailag felügyelje, és ezzel megszakadhat az a rendszer is, amelyben a kisebbségi elitek a magyar kormány támogatásáért cserébe helyi autoriter vezetéseket szolgáltak ki.
Ez Szerbiában különösen érzékeny kérdés. A vajdasági magyar politikai elit az elmúlt években nemcsak Orbán, hanem Vučić rendszerének is szerves részévé vált. Egy budapesti irányváltás ezért a szerbiai magyar politikában is olyan vákuumot teremthet, amely új szereplők és új képviseleti formák megjelenéséhez vezethet.
[...]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése