Újvidék: Újvidék Európa kulturális fővárosa (volt 2022-ben)

 

VMDK: Nagybecskereken „megfeledkeztek” a vajdasági magyar zászlóról!

 KÖZLEMÉNY

2024. március 15.  17:56

 

A Vajdasági Magyarok Demokratikus közössége (VMDK) sajnálattal állapítja meg a Szerb Haladó Párt és a vele hatalmat gyakorló VMSZ még március 15 -én sem képes tiszteletben tartani a vajdasági magyarság alapvető törvényes jogát a nemzeti jelképek használatára.

A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAINAK ÉS SZABADSÁGAINAK VÉDELMÉRŐL szóló törvény 16-ik szakasza értelmében március 15 -én jogunk van a vajdasági magyarság nemzeti zászlajának kitűzésére az állami hivatalok, önkormányzatok homlokzatára.

Mint azt a fotó bizonyítja Nagybecskereken erről is „megfeledkeztek”, ahogyan „megfeledkeztek” a magyar nyelv hivatalos használatáról az állami intézményekben és a bíróságon is.

Ha tudjuk azt, hogy a szerbiai Népképviselőház kisebbségi (magyar) alelnöke is ebből a városból való, akkor ez a „mulasztás” kiemelt súlyossággal bír.

Ezért felszólítjuk Nagybecskerek város vezetőségét, a szerbiai parlament alelnökét Kovács Elvirát az azonnali intézkedésre, a vajdasági magyar zászló kitűzésére, valamint a vajdasági magyarság nemzeti jelképeinek tiszteletben tartását egyéb ünnepnapjainkon. 

https://www.facebook.com/profile.php?id=10006946249668

Jogsérelmek (1.)

 Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (285.)

Április 29.
Bácsgyulafalva

A szerb nyelvű „Telečka” felirat mellett immár magyarul is olvasható Bácsgyulafalva neve a nyugat-bácskai településen.
– Kihasználtuk az alkalmat, hogy egy nagy mulasztást pótoljunk, ami Zombor község területén minden településen jelen van. Különböző értesítő táblákat helyeznek ki, amelyek nem felelnek meg a nyelvhasználati törvénynek, vagyis nem tisztelik a nyelvhasználatot, ebben az esetben a magyart: amint láthatják, eddig csak szerb nyelven volt kitéve a tábla. Amellett, hogy ez ügyben a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) jogi lépéseket tett, úgy gondoltuk, hogy eljött a konkrét akció ideje. Ez pedig abban nyilvánul meg, hogy ha már az állam az adófizetők pénzéből nem képes tiszteletben tartani a többnyelvűséget, akkor mi, mint ennek az országnak az állampolgárai, saját költségünkön megcsináltuk a megfelelő feliratot magyar nyelven és megjelöltük méltó módon a település nevét – közölte a Facebookon élő videó bejelentkezésében Csonka Áron, a párt elnöke.
Csonka kiemelte, hogy pártja számára ez elvi kérdés, mivel az új népszámlálási adatok szerint körülbelül 80 ezerrel vagyunk kevesebben, mint 10-11 éve, ezért nem szabad engedni azokból a szerzett jogokból, amit eddig meg tudtunk valósítani.
A politikus nehezményezte, hogy az önkormányzati, tartományi és köztársasági döntéshozók, illetve a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) is szó nélkül tűri a kisebbségi jogok csorbítását.
– Deli Andor és Fremond Árpád a közelmúltban Strasbourgban arról próbálták meggyőzni az EP képviselőket, hogy Szerbiában minden szuper a kisebbségi jogok gyakorlását illetően. Mint látják, ez a példa is azt mutatja, hogy mindez csak egy rózsaszín máz, amit a gyakorlat minden tekintetben megcáfol – mutatott rá Csonka.
A VMDK elnöke hangsúlyozta, az akcióval senkit sem szándékoztak provokálni, de elvárják azt, hogy tiszteletben tartsák a nyelvhasználati törvényt. – A párt azért kampányol, hogy az előttünk álló választásokat követően helyreálljon a valódi érdekképviselet – tette hozzá[1].

A hatalmi koalíció – amelyiknek a VMSZ is tevékeny részese – egyre gyakrabban semmibe veszi nem csak a szerbiai, de az országnak a nemzetközi kisebbségvédelmi egyezményekből eredő kötelezettségeit, megalázza és irritálja az őshonos helyi lakosságot.
A VMDK – egyetlen magyar ellenzéki szervezetként – emelte fel a hangját az egyenrangú nyelvhasználat érdekében, a „különböző értesítő táblák” egynyelvűsítése ellen – Bácsgyulafalván, Bezdánban, Nemesmiliticsen, Palicson, Szabadkán, és másutt –, hogy a helységnévtáblákon a magyar elnevezés lefestését, rongálását most ne is említsük.
A VMSZ és az MNT pedig – amelyeknek ez kötelessége lenne – lapulnak, mint az a bizonyos dolog a fűben, annak ellenére, hogy tartomány szerte nyilvános jogsértések történnek.

Május 8.
Zászlóégetés

A szerb nemzeti lobogó (Illusztráció, Archívum)

A rendőrség letartóztatta a bácsgyulafalvi (Telecska) T.E.-t, miután május 7-én felgyújtotta, a gyásznap miatt félárbócra eresztett szerb nemzeti lobogót.
A zászló a helyi közösség épületére volt kitűzve, a férfi a gyanú szerint egy öngyújtóval meggyújtotta azt, majd továbbment.
A rendőrség a bejelentést követően gyorsan azonosította, majd előállította a férfit[2].

A elkövető nemzeti hovatartozását a hír nem említi. Nem emlékszem, hogy Vajdaságban az utóbbi évtizedekben valaki is meggyújtotta volna a szerb zászlót.

Május 8.
Újabb helységnévtábla rongálás

Fotó: VMDK

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a legerélyesebben elítélte Szőreg magyar megnevezésének ismételt lefestését.
A párt követelte a hivatalos szervektől, hogy azonnal reagáljanak, kerítsék elő az elkövetőket, példás büntetést rójanak ki rájuk, illetve a helységnévtáblákat állítsák vissza az eredeti állapotba.
Egyben felkérte a helyi önkormányzatot, helyezzenek ki videó kamerákat a tábla közelében, a további rongálások megelőzése végett[3].

Hosszasan lehetne sorolni, hogy csak az utóbbi időben mennyi, magyarok is lakta, vagy éppen többségében magyar lakosságú helység névtábláján festették le meg a magyar elnevezést.
Az elkövetők általában ismeretlenek maradtak, ellenük eljárás sem indult. A hatalom nem igazán igyekezet megakadályozni a helységnévtáblák rongálását (sem).

Május 9.
Emlékművita

Fotó: Autonomija

Újvidéken, a Duna-parton, a Család nevet viselő emlékműnél minden évben megemlékeznek az 1942-es razzia áldozatairól.
Az 1944. évi újvidéki „második razzia” magyar áldozatainak – amely során 1944 októberétől a partizánok oly kegyetlenül megtorolták a két és fél évvel korábbi eseményeket, „amelynek részleteit ma is többnyire homály fedi”[4] – nincsen méltó emlékműve.
„A VMSZ-t azonban ez nem érdekelte”, ők egy „se nem magyar, se nem Makovecz” „műemlékkomplexumot” támogattak, amelynek a közepén – a tervek szerint – egy „földbegyökerezett amorf turul”[5] szobor állítását kezdeményezték „minden ártatlan áldozat emlékére”.[6]
„A 2017-ben átadott (Véemeszes – B.A.) kezdeményezésben, ami egy oldal és néhány sornyi dokumentum, két internetes link szerepel az összes áldozatra vonatkozóan” (Pásztor Bálint VMSZ-alelnök tv-és nyilatkozata szerint[7] – B.A.).
Ezen a két listán viszont 59 554 elhalálozott neve van, köztük olyan személyek neve is, akik háborús bűnöket vagy bűncselekményeket követtek el a második világháború ideje alatt.

A szoborállítás heves politikai vitát és feszültséget keltett  a tartományi fővárosban. A (vég)kimenetele ennek az lett, hogy „a vállalkozó (kivitelező – B.A.) szerződésbontást kért, mert az állandó fennakadások miatt nem tudja befejezni a munkát, veszélyeztetve érzi magát az építkezést és dolgozóinak biztonságát, így a szerződést felbontották” – közölték 2022. december 28-án[8].
Az Október 23. Antifasiszta Front (AF23X) 2023. május 9-én, amikor a fasizmus felett aratott győzelemről emlékeznek meg világszerte, amely Európában egyben a béke napja is, egy nagy ötágú csillagot helyezett el a talapzatra, amely az 1944/45 évi újvidéki „ártatlan áldozatok” (ellentmondásos) emlékművének volt előlátva. Az ötágú vörös csillag gipszből készült és fakeretbe van helyezve – közölte az Autonomija portál[9].
Az 1944/45-ös újvidéki ártatlan áldozatoknak tervezett emlékmű – akiknek a száma „a becslések szerint 1300-ra tehető”[10] (és ami bizonyára a fent említett listák alapján készült) –, csak akkor lehet hiteles és a közvélemény akkor nyugszik meg, ha egy olyan külön listát készítenek, amelyen csak az ártatlan áldozatok neveit tüntetik fel.
A Véemeszes emlékművel azonban nem oldódna meg az 1944/45-ös újvidéki atrocitások magyar áldozatai emlékművének a kérdése, akiknek a nevei többnyire ismertek. 

Hogyan lehetséges, hogy Újvidéken, Európa 2022. évi Kulturális Fővárosában – 78 évvel a tragikus események után –, a magyaroknak még mindig nincsen lehetőségük az 1944/45-ös áldozatokra tisztességesen emlékezni, a kegyeletre és a méltó megemlékezésre való jog gyakorlására?

BOZÓKI Antal

__________
[1] VMDK: Ha már az állam nem volt rá képes, mi megcsináltuk a megfelelő feliratot.
https://szmsz.press/2023/04/29/vmdk-ha-az-allam-nem-volt-kepes-mi-sajat-koltsegunkon-megcsinaltuk-a-megfelelo-feliratot/, 2023. április 29. 11:00
Lásd még a Törvénytelen „üdvözlőtáblák”! c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. április 18. 12:12
[2] Felgyújtotta a félárbocra eresztett szerb zászlót egy telecskai férfi.
https://szmsz.press/2023/05/08/felgyujtotta-a-felarbocra-eresztett-szerb-zaszlot-egy-telecskai-ferfi/, 2023-05-08 10:46
[3] (VMDK Press): Elítéljük Szőreg magyar megnevezésének lefestését! office@vmdk.org.rs
[4] Bővebben lásd Matuska Márton: Az elhallgatott razzia – Vérengzés Újvidéken (1944-45). Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány, Budapest 2015. 7. és 10-11. Az Újvidéken likvidált 305 személy névsorát lásd az idézett kiadvány 262-269. oldalán.
[5] A VMSZ megerősítette: nem a magyaroknak állítanak 44/45-ös emlékművet Újvidéken.
https://delhir.info/2021/03/12/a-vmsz-megerositette-nem-a-magyaroknak-allitanak-44-45-os-emlekmuvet-ujvideken/
[6] Pályázat az 1944-45-ös ártatlan áldozatok újvidéki emlékműve terének rendezésére. https://www.magyarszo.rs/hu/4713/kozelet/249501/P%C3%A1ly%C3%A1zat-az-1944-45-%C3%B6s-%C3%A1rtatlan-%C3%A1ldozatok-%C3%BAjvid%C3%A9ki-eml%C3%A9km%C5%B1ve-ter%C3%A9nek-rendez%C3%A9s%C3%A9re-%C3%BAjvid%C3%A9k.htm, 2021. szeptember 1., 10:40 >> 2021. szeptember 1. 13:28
[7] Fókuszban – 2022. november 24. https://media.rtv.rs/hu/fokuszban/78764
[8] Újvidéki emlékmű: Visszalépett a kivitelező.
https://szmsz.press/2022/12/28/ujvideki-emlekmu-visszalepett-a-kivitelezo/, 2022-12-28 11:33, és
Újvidék: Felbontották a szerződést az 1944/45-ös ártatlan áldozatok emlékművének megépítéséről.
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/28166/Ujvidek-Felbontottak-a-szerzodest-az-1944-45-os-artatlan-aldozatok-emlekmuvenek-megepiteserol.html, 2022-12-28 11:33
[9] (Autonomija). Novi Sad: Antifašisti postavili crvenu zvezdu petokraku [Újvidék: Az antifasiszták ötágú vörös csillagot helyzetek el]. https://hu.autonomija.info/, 2023. május 9.
[10] (Pannon RTV) Szobrot állítanak az 1944/45-ös ártatlan áldozatoknak Újvidéken. https://www.vmsz.org.rs/hirek/sajtofigyelo/szobrot-allitanak-az-194445-os-artatlan-aldozatoknak-ujvideken, 2016. augusztus 31. 9:53

Így köszönte meg a Szerb Radikális Párt Pásztor Istvánnak a szolgalelkűségét

 

A tartományi parlament legutóbbi ülésén elfogadta az új jelképek bevezetéséről szóló határozatot, melynek értelmében az úgynevezett Vajdaság hagyományos jelképei hivatalos használatba kerültek egész Délvidék területén.

Ahogy arról portálunk beszámolt, a zászló egyrészt nem egyezik meg a határozat szövegében említett 1848-as történelmi lobogóval, másrészt pedig a zászló gyökere a magyar szabadságharc ellen felkelő szerb csapatok jelképe volt, amelyek számos település magyar lakosságát koncolták fel nemzeti gyűlöletből. Aradi vértanúink, Kiss Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Damjanich János, Aulich Lajos és még számos nemzeti hősünk, mind ezen lobogók alatt vonuló szerb csapatokkal küzdöttek és a magyar honvédek és az ellenük folytatott harcban haltak hősi halált. Az 1848/49-es magyarellenes harcok jelképe most mégis a magyarlakta Vajdaság hivatalos jelképe lett. Erre a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi képviselőinek igen szavazata és Pásztor István, a VMSZ és a tartományi parlament elnökének teljes támogatása mellett került sor.

 

Hűségesküt tettek a "magyarok"

Pásztor felszólalásában elmondta: “Nem áll szándékunkban részt venni ebben a vitában. Szavazni fogunk erre a határozatra, mint ahogyan azt a statútum esetében is megtettük, mert mindkettő a kompromisszum része volt.” Majd kiemelte azt is, hogy szerinte a politika a kompromisszumokon alapszik. “Ezért nem akarunk részt venni ebben a vitában, mert ha nekünk jogunkban állt meghatározni a saját nemzeti szimbólumainkat, amelyek állami védelmet élveznek, akkor kötelességünk az önök által megbeszélt megoldás mellé állni.”- mondta a VMSZ elnöke. 

A vitába a Szerb Haladó Párt díszmagyarjai is beszálltak, így például a magyarkanizsai képviselőnőjük, Crkvenjakov Gizella.
"Én, mint egy nemzeti kisebbség tagja, úgy gondolom, mindenki egyenrangúan használhatja nyelvét, kultúráját, szimbólumait, ott ahol erre szükség mutatkozik. Egy okot sem látok arra, hogy ne szavazzak a napirendi pontban foglaltakba. Nem hiszem, hogy a nemzeti szimbólumok elfogadásával bármelyik jogom veszélybe kerülne." - közölte a hűségeskünek is megfelelő véleményét Crkvenjakov.

Mind Pásztor, mind pedig a magyarkanizsai képviselőnő kijelentései álságosak és megtévesztőek. Az igaz, hogy valóban van lehetőség a magyar nemzeti jelképek használatára, de csak azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, ám ezeken a helyeken sem kötelező és semmilyen retorzióval nem jár, ha azt "elfelejtik" megtenni. Mindeközben a vajdasági jelképek kihelyezésére a törvény kötelez, annak elmulasztását pénzbírsággal sújtja. A magyar lobogó használata azonban csak a helyi közösségek és a városháza épületeit érinti, más közintézményeket nem. Ezen felül évente csupán három napon, a délvidéki magyarság ünnepnapjain (március 15., augusztus 20., október 23.) engedélyezett a magyar nemzeti trikolór használata, ám a szerb többség részéről annak "nincs hagyománya", hogy megtiszteljék ezeket az ünnepeinket. Arról nem is beszélve, milyen abszurd helyzetet teremthet az, ha március 15-én a délvidéki magyarság lobogóját épp a forradalmunk ellen felkelő és azt a helyi magyarság vérébe fojtó szerb lobogó mellé helyezik majd ki.

A magyar nyelv hivatalos használata pedig legtöbb esetben csak egy névleges dolog és csupán néhány községben elfogadott. Mivel a hivatalokban, intézményekben még részarányosan sincsenek magyar alkalmazottak, így gyakorlatilag a jogunk ugyan megvan, hogy magyarul beszéljünk, csak éppen sem fogja megérteni a nyelvünket.

 

A radikálisok megköszönték a nemzeti érdek feladását Pásztornak

A magyarok szolgalelkűsége és a magyar véren történelmivé vált zászlók feltétel nélküli támogatása még a legszélsőségesebb pártok kívánságait is teljesítette. Olyannyira, hogy a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Šešelj csetnikvajda pártja, a Szerb Radikális Párt is köszönetet mondott Pásztor Istvánnak.

A radikálisok képviselője, Dragan Stipanović kifejtette: "Mi, szerb radikálisok szavazni fogunk a Vajdaság hagyományos szimbólumairól szóló javaslatra. Azt, amit a nép Čanak zászlajának vagy Čanak címerének hív, be kell tiltani. Köszönetet mondanék Pásztor úrnak és a VMSZ képviselőinek, akik szavazni fognak erre a javaslatra, és ezzel tanúbizonyságot tesznek a politikai érettségükről. Biztos vagyok benne, hogy jövőre, ha majd prof. dr. Vojislav Šešelj köztársasági elnök lesz, akkor az összes többi igazi szerb szimbólumra is rászavaznak majd."

Ez nem az első eset, hogy a VMSZ és a radikálisok összeborulnak, hiszen Pásztor pártja több községben is együtt alkotja a hatalmi többséget a csetnikpárttal, illetve még a tavaszi választások idején is egyedül a radikálisok támogatták a VMSZ azon kezdeményezését, hogy ellehetetlenítsék a VMDK-MM tartományi listaállítását.

 

Pásztor az összes délvidéki magyar nevében beszélhet?                                                      

Az ülésen az ellenzék soraiból Csonka Áron is felszólalt, elmondta: a VMDK nem támogathatja a Vajdaság AT hagyományos szimbólumainak használatáról szóló javaslatot, mert az rossz kompromisszumok eredménye, és jórészt a történelem "fabrikálásán" alapul. Kifejtette, hogy szerintük a szóban forgó határozat, csakúgy mint a szimbólumok, negatív üzenetet hordoz magában mindazok számára, akik nem tartoznak a többségi nemzethez, s akik őshonos népek Vajdaságban, akik már évszázadok óta itt élnek, s akik jól emlékeznek, mi történt itt pl. száz évvel ezelőtt.

Majd megkérte Pásztor Istvánt, ne beszéljen a teljes magyarság nevében, hiszen erre nincs sem joga, sem felhatalmazása. 

 

Orbánék szerint semmi baj a jelképpel

A magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának (NÖB) hétfői ülésén is szóba kerültek az új vajdasági jelképek. A téma kapcsán Szávay István, a Jobbik parlamenti képviselője tette fel a kérdéseit. A politikus erről Facebook oldalán számolt be, mint írja: "Rákérdeztem Vajdaság új zászlajának ügyére, ez a zászló ugyanis megegyezik azzal, amely alatt a szerb csapatok a magyar szabadságharc ellen fordultak 1848-49-ben és számos délvidéki magyar településen etnikai tisztogatásokat folytattak népünk ellen. Az államtitkár döbbenetes módon kifejtette, hogy a Kormány nem látja a problémát, ugyanis a többségi társadalomnak joga van megválasztani jelképeit. Hasonlóan nyilatkozott korábban egyébként Pásztor István, a szerb radikálisokkal koalícióban kormányzó Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is."

Magyarán: az Orbán-kormány semmi kivetnivalót nem lát egy, a Vajdaság multikulturális múltját teljesen figyelmen kívül hagyó, a szerbiai állami zászlóval szinte teljesen azonos és a magyarság számára provokatív jelkép elfogadásában.

 

R. P.  

Közzétette: Szerkesztő 2016. szeptember 24. [14:59]

http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/58022-video-igy-koeszoente-meg-a-szerb-radikalis-part-pasztor-istvannak-a-szolgalelkseget-

Hagyományos zászló is lobog a tartományi kormány előtt

Igor Mirović tartományi kormányfő Pásztor István képviselőházi elnök és Miloš Vučević újvidéki polgármester, továbbá a tartományi kormány tisztségviselőinek és a parlamenti képviselőknek a jelenlétében pénteken ünnepélyesen felvonta a tartomány új, hagyományosnak nevezett zászlaját a meglévő két – eddigi vajdasági és szerbiai – mellé a tartományi kormány előtti téren. A rövid rendezvény kezdetén Miodrag Petrović szavalta el Laza Kostić Razgovor sa uvučenom srpskom zastavom u mađistratu novosadskom című költeményét, majd Željka Jelić adta elő Florika Štefan Zavičaj című versét.

A jelképeket mostantól kezdve párhuzamosan alkalmazzák a tartomány területén (Ótos András felvétele)

A zászlófelvonást megelőzően megtartott beszédében Igor Mirović kormányfő arra fektette a hangsúlyt, hogy az új tradicionálisnak nevezett zászló büszkén lobog majd a báni palota épülete előtt, mert „évtizedeken és évszázadokon keresztül őrizték azt szíveikben mindazok, akik tisztelettel harcoltak Vajdaságért”.
– Lobogjon büszkén a hagyományos zászló mindenütt Vajdaságban, s mindig Szerbia keretén belül – mondta Mirović.
Beszéde végén köszönetet mondott a tartományi képviselőknek, amiért meghozták a statútummal összhangban lévő döntést a hagyományos jelképekről. Mirović az újvidéki városelnöknek is átadta a tartomány új jelképét.
Mint ismeretes, a vajdasági parlament a múlt héten fogadta el a szimbólumokról szóló döntést. A jelképeket mostantól kezdve párhuzamosan alkalmazzák a tartomány területén. Az új szimbólumok az 1848-ban elfogadott szerb háromszínű lobogó és címer.
v-ár

http://www.magyarszo.com/hu/3167/kozelet_politika/153403/Hagyom%C3%A1nyos-z%C3%A1szl%C3%B3-is-lobog-a-tartom%C3%A1nyi-korm%C3%A1ny-el%C5%91tt.htm, 2016. szeptember 23., 16:38 >> 2016. szeptember 23., 17:32

Csonka Áron (VMDK) felszólalása

a Tartományi Képviselőházban Vajdaság "hagyományos" jelképeiről.

https://www.youtube.com/watch?v=061NRHtctio

A magyar kormány szerint nincs semmi baj az új vajdasági zászlóval

 

A magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának (NÖB) hétfői ülésén szóba kerültek Vajdaság újonnan megszavazott jelképei, valamint az is, hogy a magyar kézben lévő, határon túl is terjeszkedő cégek (CBA, MOL, OTP) miért csak elenyésző számban foglalkoztatnak magyarul beszélő alkalmazottakat. 

A NÖB ülésén jelen volt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és helyettese, Dr. Szilágyi Péter is, akik beszámoltak az elmúlt időszak eseményeiről, majd ezt követően a képviselői felvetésekre reagáltak.

Az Orbán-kormány szerint semmi baj nincs a magyar gyilkoláshoz használt jelképpel 

A megbeszélésen több délvidéki téma is szóba került, így például Vajdaság nemrégiben elfogadott új zászlaja és címere, amely az 1848/49-es magyar szabadságharc ellen fellázadt szerbek történelmi zászlajának szellemiségét képviseli és amely magyarellenes jellegével portálunk is foglalkozott.

A téma kapcsán Szávay István a Jobbik parlamenti képviselője tette fel a kérdéseit,  a politikus erről Facebook oldalán számolt be, mint írja: "Rákérdeztem Vajdaság új zászlajának ügyére, ez a zászló ugyanis megegyezik azzal, amely alatt a szerb csapatok a magyar szabadságharc ellen fordultak 1848-49-ben és számos délvidéki magyar településen etnikai tisztogatásokat folytattak népünk ellen. Az államtitkár döbbenetes módon kifejtette, hogy a Kormány nem látja a problémát, ugyanis a többségi társadalomnak joga van megválasztani jelképeit. Hasonlóan nyilatkozott korábban egyébként Pásztor István, a szerb radikálisokkal koalícióban kormányzó Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is."

Magyarán az Orbán-kormány semmi kivetnivalót nem lát egy a Vajdaság multikulturális múltját teljesen figyelmen kívül hagyó, a szerbiai állami zászlóval szinte teljesen azonos és a magyarság számára provokatív jelkép elfogadásában. Potápi államtitkár úrnak abban valóban igaza van, hogy minden államnak szuverén joga eldönteni, mely nemzeti jelképet vallja magáénak, de az a szolgalelkűség, amely a VMSZ asszisztálását és emiatt a magyar kormány némaságát jellemzi, már több mint kétségbeejtő. Hiszen a jelenlegi helyzet arra hasonlít, mintha a Német Szövetségi Köztársaságban a bajorországi tartományi parlament arról döntene, hogy a kockás zászlajukat horogkeresztre cserélnék, amelyet a helyi zsidóság is támogatna és abban Izrael kormánya sem látna semmi kivetni valót, hiszen ehhez mindenkinek megvan a megkérdőjelezhetetlen joga. 

Magyar cég, magyarlakta településen, szerb dolgozókkal?

A másik délvidéket is érintő téma pedig az volt a NÖB ülésén, hogy a CBA, a MOL és az OTP külhoni fiókjaiban, üzleteiben, kútjain számos helyen nincs magyar nyelven beszélő munkavállaló és nincsenek magyar feliratok. A téma kapcsán Szávay a korábbi években is számos alkalommal felszólalt már a parlamentben, így a hétfői megbeszélésen is megszólalt a jobbikos képviselő, ahol elfogadhatatlannak nevezte a fennálló gyakorlatot, főleg olyan cégek esetében, amelyek alapoznak a magyar érzelmekre, és ráadásul stratégiai kapcsolatban állnak a magyar kormánnyal. 

Szávay felvetésére Potápi elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban volt egyeztetés a cégek vezetőivel, akik jelezték, hogy számukra a gazdasági megfontolás az első. Ugyanakkor ő személyesen azt tapasztalja, hogy azóta egyértelműen látható a pozitív elmozdulás.

R. P. 

Közzétette: Szerkesztő 2016. szeptember 20. kedd, 21:15 

http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet 

KOALICIJA ČETNIČKE ŠAJKAČE I VAJKREMA U VOJVODINI

A csetnik fejfedő és a vajkrém koalíciója Vajdaságban

No, da se sad ne pravimo ludi, samo bi totalno neupućena osoba mogla reći da je iznenađena ovim potezom neuspešno lečenih radikala. Dinko Gruhonjić (Autonomija):
Skupština Vojvodine dobila je, uz dosadašnji zvanični grb i zastavu, i takozvane tradicionalne simbole, koji su u stvari najobičniji istorijski falsifikat, kojim Srpska napredna stranka (SNS) još jednom pokazuje da Vučić dlaku menja, ali nacionalističku ćud nikako. Namera je jasna i očigledna: da se ponište vojvođansku multietničnost i multikulturalnost i da se ova pokrajina, koju Srbija i dalje tretira kao koloniju, dodatno „posrbi“. I da se obesmisli. Jer zamislite samo koliko će jarbola trebati da bi se, kao što zakoni i statuti propisuju, ispred institucija izvesile državna zastava Srbije, zvanična zastava Vojvodine i ona „tradicionalna“. Teška i namerna sprdnja.
Uzaludna su bila upozorenja istoričara i heraldičara da je reč o simbolima koji nikada zvanično nisu bili korišćeni kao simboli Vojvodine pa kako onda, k vragu, mogu da se zovu tradicionalnim. Reč je o simbolima koji su samo jedan od nekoliko ad hoc simbola koji su korišćeni tokom revolucionarnog srpskog pokreta 1848.–1849. godine u Vojvodini u okviru Ugarske, a koji nikada nisu ni formalno usvojeni ni bili opšteprihvaćeni.
Novi „tradicionalni“ grb zapravo je grb Kneževine Srbije, koji je korišćen od 1839. do 1882. godine, u vreme kada je sadašnja Vojvodina, koja je u sastav Srbije ušla nakon Prvog svetskog rata, bila deo Austro-ugarske monarhije. Iz ovoga proističe, kako su primetili istoričari Milivoj Bešlin i Momir Samardžić, da je namera „naprednjačke“ vlasti bila da se poništi svaka autentičnost i samosvojnost Vojvodine, kao i njen istorijski identitet.
Logično se postavlja i pitanje zašto kao tradicionalne simbole nisu izabrali zastavu i grb Vojvodstva Srbije i Tamiškog Banata, koje je, kao deo Austrijske carevine, postojalo 11 godina, od 1849. do 1860. godine. Međutim, dodali su Bešlin i Samardžić, ti stvarni simboli Vojvodstva su odražavali državu u kojoj su nastali, pa je centralni likovni prikaz – crni habsburški orao, koji se predlagačima ovih tzv. tradicionalnih simbola ne sviđa, te su ih prećutali.
„Rečju, demijurzi ove farsične predstave su se ponašali kao svaki kupac u supermarketu – odabrali su ono što njihovom izmišljanju tradicije najviše odgovara. A to je falsifikovanje i izrugivanje prošlosti“, naveli su Bešlin i Samardžić.
Ovi groteskni simboli, naravno, odmah su izvrnuti ruglu pa su se na društvenim mrežama pojavile karikaturalne verzije zastave i grba koji predstavljaju kombinaciju četničke šajkače i popularnog mađarskog namaza „vajkrem“. To je ilustracija činjenice da je u koaliciji sa Vučićevim SNS-om u Skupštini Vojvodine i Savez vojvođanskih Mađara (SVM), najjača stranka te nacionalne manjine u Vojvodini.
No, da se sad ne pravimo ludi, samo bi totalno neupućena osoba mogla reći da je iznenađena ovim potezom neuspešno lečenih radikala, koji su se u međuvremenu presvukli u „naprednjačke“ odore. Već sama činjenica da je Vučić za gubernatora Vojvodine izabrao ni manje ni više nego Igora Mirovića, govori dovoljno sama za sebe.
Za neupućene, reč je o osobi koja je devedesetih godina prošlog veka ostala upamćena u kolektivnoj memoriji Vojvođana po izjavi da ovdašnjim Mađarima treba dati sendvič i proterati ih iz Vojvodine. A, dodao je, Slovacima po dva sendviča, jer im je matična država udaljenija. Reč je i o osobi koja je u kolektivnom sećanju Novosađana ostala upamćena po mandatu od 2004. do 2008. godine, kada je bio glavni učesnik brojnih afera koje se mere desetinama miliona evra. Treba li reći da ni zbog nacionalističkih svinjarija iz devedesetih, ni zbog finansijskih iz 21. veka nikada nije lustriran niti procesuiran. Umesto toga, Mirović je danas predsednik Vlade Vojvodine.

Pored već navedenih talenata, Mirović je – kako tvrdi – i pesnička duša, autor nekoliko zbirki poezije. To je valjda ovu tanananu dušicu kvalifikovalo da nedavno u Novom Sadu otvori, kao pokrajinski premijer, izložbu britanskog multimilionerskog umetnika Damiena Hirsta, pod nazivom „Nova religija“. Jedan cinični kolega skrenuo mi je pažnju da nije slučajno što su Mirović i „naprednjaci“ toliko zavoleli ovu izložbu. Ona se, naime, uklapa u njihov radikalski koncept lobanja iz ratova devedesetih godina. Setite se samo onog džipa u kojem su se iznad Sarajeva vozali ćosavi četnički vojvoda Šešelj, sa svojim tadašnjim mlađahnim potrčkom Aleksandrom Vučićem i zamenikom Tomislavom Nikolićem, monarhističkim četničkim vojvodom koji obnaša dužnost predsednika Republike Srbije.
Jedan od prvih Mirovićevih poteza na mestu predsednika Pokrajinske vlade bio je da Pokrajinskom sekretarijatu za kulturu i javno informisanje doda i sufiks: „…i za odnose sa verskim zajednicama“. Potom je pohitao na poklonjenje bačkom vladiki Srpske pravoslavne crkve Mirku Buloviću, kome je alias Irinej. Reč je episkopu koji je u Novom Sadu poznatiji pod nadimkom Saruman, o čoveku koji se početkom ratova pre 25 godina šetao i šepurio centrom Novog Sada u društvu sa Arkanom. Mirović je u pomenuti pokrajinski sekretarijat brže-bolje kao zamenika instalirao izvesnog doktora književnosti Nebojšu Kuzmanovića, osobu koja ne krije da je veliki obožavalac srpskih krvoloka kojima je suđeno ili im se još uvek sudi pred Haškim tribunalom.
Sve u svemu, od ukupno 45 opština i gradova u Vojvodini, Srpska napredna stranka u 41 ima gradonačelnika, a u još četiri – one u kojima u većini žive Mađari – u vladajućoj je koaliciji sa SVM-om i ima mesto predsednika skupštine opštine. Poslednji put takvo stanje stvari bilo je u vreme Saveza komunista Jugoslavije. Sve to jeste rezultat činjenice da je Vučić najpopularniji političar u Srbiji, ali ništa manje i činjenice da on vlada praktično bez opozicije i da – uprkos tome – njegovi čauši neprestano vršljaju, prete, ucenjuju i prebijaju one koji se drznu da im se na bilo koji način suprostave.
A ako je Mirović samo upola ovakav kakvim ga predstavljaju njegovi politički oponenti, onda možemo samo da zamislimo kako to izgleda na nižim nivoima vlasti, u kojima sede razni kuzmanovići. Ili, kako je to lepo primetio kolega Teofil Pančić, aludirajući na one koji su 2012. godine odlučili da ne glasaju za Borisa Tadića i Demokratsku stranku, jer su im se – bože mili – zgadili i jer su ih razočarali: „Nedostojno je iole ozbiljnog čoveka baviti se javnim i političkim pitanjima kroz paraemotivno odnošenje s vođama političkih partija: ovaj mi se sviđa, onaj mi ne se dopada, ovaj je baš fini, onom smrdi iz usta (…) I zato, kada birate vlast na izborima, morate biti jako glupi i plitki pa misliti da zaista birate između nekog (…) Vučića, Tadića… Ne, vi birate oblik i pravac duboke države, a alternative su vam bazično uvek iste: možete da izaberete strukture koje su mahom punjene koliko-toliko pristojnijim, čestitijim i prosvećenijim ljudskim materijalom, ili pak – one druge. Posledice svakako neće izostati”.
A kada jednom zajedno sa Vučićem u „duboku državu“, to jest u svaku vrstu vlasti i administracije, kapilarno uđu horde hulja i polusveta, ta se bolest neće lako izlečiti.

http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=8490

A tartományi parlament elfogadta a jelképekről szóló határozatot

A háromszínű zászló az úgynevezett hagyományos címerrel

A tartományi parlament ma szavazattöbbséggel elfogadta a Vajdaság hagyományos jelképeiről és azok használatáról szóló határozatot, jelenti a Tanjug.
Kilencven képviselő támogatta a határozat elfogadását, hatan ellenezték, 13-an pedig tartózkodtak.
A határozat elfogadására voksoltak a Szerb Haladó Párt (SNS), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), valamint az ellenzéki Szerb Radikális Párt (SRS) képviselői, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) tagjai ellenezték, a Demokrata Párt (DS) és az Elég volt mozgalom (DJB) képviselői pedig tartózkodtak.
A vita során a fő témát a hagyományos címer jelentette, amely a Szerb Vajdaság címere 1848-ból, a DS és az LSV képviselői viszont azt állították, nem képviseli Vajdaság hagyományos szimbólumát, az SNS, az SPS és az SRS képviselői másfelől azt mondták, ez a Szerb Vajdaság autentikus jelképe, amelyet az 1848-as májusi országgyűlés döntése nyomán a szerb fejedelemségtől vettek át.
A javasolt hagyományos vajdasági címer a tartomány 1848-as címere, amelynek a csúcsán kereszt, gyöngyök és korona van, a palást hermelinből van, a közepén pedig egy pajzs látható, az alsó részén jobb oldalon egy olajfalevél-koszorú van, bal felől pedig tölgyfalevél-koszorú, mindkettő terméssel együtt. A hagyományos zászló pedig háromszínű, piros-kék-fehér.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20612/A-tartomanyi-parlament-elfogadta-a-jelkepekrol-szolo-hatarozatot.html, 2016. szeptember 15. [19:32]

Skupština Vojvodine:Odluka o tradicionalnom grbu i zastavi

Novi Sad -- Poslanici Skupštine Vojvodine većinom su odlučili o uvođenju takozvanbog tradicionalnog grba i zastave Pokrajine.
Izvor: Beta četvrtak, 15.09.2016. | 18:05 -> 22:41

Foto: Tanjug, arhiva

Oni će se ubuduće isticati pored već postojeće zastave i grba Vojvodine.
Za usvajanje grba i zastave glasalo je 90 poslanika, protiv je bilo šest, a uzdržanih 13 poslanika.
Za su glasali poslanici koalicije Srpske napredne stranke, koalicije Socijalističke partije Srbije i poslanici Saveza vojvođanskih Mađara.

U ime predlagača, profesor Pravnog fakulteta Slobodan Orlović rekao je da donošenjem odluke Skupština Vojvodine izvršava obavezu koju je sama sebi propisala pre dve i po godine.

"Bilo bi idealno da Vojvodina ima jedan grb, ali o tome možemo razgovarati u budućnosti", rekao je predsednik Pokrajinske vlade Igor Mirović.

Predsednik poslaničke grupe Lige socijaldemokrata Vojvodine (LSV) Branislav Bogaroški rekao je da predloženi simboli nisu tradicionalni, jer su bili u nezvaničnoj upotrebi manje od mesec dana, u vreme Revolucije 1848. godine.

"Ovi simboli su neutemeljeni u istoriji, u heraldici i isforsirani su. Pokrajinski simboli bi trebalo da objedinjuju i ujedinjuju, a ne da stvaraju nove razmirice", kazao je Bogaroški i dodao da će ta stranka glasati protiv odluke.

Pokrajinski poslanik LSV Bojan Kostreš rekao je da je propuštena prilika da se predstavnici građanske i nacionalne opcije dogovore o tradicionalnim simbolima Vojvodine.

Po njegovim rečima, s obzirom da su predloženi tradicionalni simboli iz vremena Majske skupštine u Sremskim Karlovcima, održane 1-3. maja 1848. godine, onda po toj logici Skupština Vojvodine treba da raspravlja i o tradicionalnom ustavu i pasošu Vojvodine, jer je i o tome bilo reči na Majskoj skupštini, s koje su predstavnici Srba iz Ugarske uputili zahtev Beču za autonomiju i odlučili da proglase Srpsku Vojvodinu.

"Međutim, usvajanjem ovih simbola dolazimo u situaciju da podsećamo poraženu stranu da je bila poražena. I ne samo to, nego ćemo im i kaznu naplatiti ako tu zastavu ne okače. Nije to dobro. Siguran sam da to nije bila namera, ali plašim se da će ovo nastaviti da razdire naše društvo", rekao je Kostreš.

Šef poslaničke grupe Srpske napredne stranke Milenko Jovanov rekao je da su LSV i prethodna vlast imali i više nego dovoljno vremena da za dogovor o tradicionalnim simbolima i dodao da je sadašnja vlast obavezna da ih usvoji.

Poslanica Pokreta "Dosta je bilo" Svetlana Kozić kazala je da su istoričari potvrdili da je reč o nametanju simbola koji nikada nisu bili tradicionalni u Vojvodini.

"Vojvodina ima mnogo hitnijih problema nego što su tradicionalni grb i zastava. Pa zar su važniji simboli od životnih tema? Iz Vojvodine se iseljava jako mnogo ljudi, sela su nam prazna i napuštena, a mi se bavimo simbolima, koji će zapaliti dodatnu vatru", kazala je Svetlana Kozić.

Šef poslaničke grupe Demokratske stranke (DS) Borislav Novaković je najavio da će se poslanici te stranke uzdržati od glasanja.

"Simboli su nešto pred čim se stoji s ponosom, jer oni integrišu i otelovljuju jedinstvo jedne političke zajednice. Predloženi tradicionalni simboli nemaju uporište u istoriji i heraldici. To je pokušaj da se proizvede istorija tamo gde je nema", rekao je Novaković.

Dodao je da nakon usvajanja odluke treba da se piše uputstvo za njeno sprovođenje i ocenio da je to prilika da se razgovara i da se nađe "prava mera".

Poslanica DS-a Jelena Balašević rekao je da građani ne znaju kako izgleda grb Vojvodine jer im to nije prioritet u svakodnevnom životu.

Tamaš Korhec iz Mađarskog pokreta rekao je da mu nije poznato da igde na svetu postoji država ili region koji paralelno ističe dve zastave i dva grba.

On je rekao da ni opštine, ni institucije Vojvodine u svojim budžetima nemaju sredstva za izradu i isticanje zastave i grba, za izmenu pečata i drugo što sledi.

Poslanik i predsednik Demokratske zajednice vojvođanskih Mađara Aron Čonka rekao je da ta stranka neće podržati predlog za uvođenje tradicionalnih simbola Vojvodine jer smatra da se radi o "fabrikovanju istorije".

"Ovo je loša poruka za sve manjinske narode koji su autohtoni, i koji u Vojvodini žive oduvek", rekao je Čonka i dodao da predsednik SVM i Skupštine Vojvodine Ištvan Pastor nema pravo da usvajanje tradicionalnih simbola podržava u ime cele mađarske zajednice.

Šef poslaničke grupe Srpske radikalne stranke Đurađ Jakšić rekao je da će SRS glasati za tradicionalne simbole, a založio se za ukidanje zvaničnog grba i zastave Vojvodine, za koje je rekao da ih je "oktroisao DOSmanlijski režim" 2002. i 2004. godine.

"To su Čankovi, ligaški simboli, koje narod nije prihvatio. Mi to nikada nismo doživljavali kao zastavu, već kao najobičniju krpu", kazao je Jakšić.

http://www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2016&mm=09&dd=15&nav_category=12&nav_id=1177156

www.vmdk.org.rs    hirmondo@vmdk.org.rs

KÖZLEMÉNY
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége 2016.09.15-én a VAT  5. rendes ülésén nemmel fog szavazni a Vajdaság Autonóm Tartomány "hagyományos" jelképeire

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) nem fogja támogatni a Vajdaság Autonóm Tartomány "hagyományos" jelképeinek kinézetéről és használatáról szóló határozat javaslatot.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nem adhatja szavazatát olyan jelképekre, amelyek  elvtelen politikai alkuk és történelmileg hamis tények gyártásával jöttek létre, politikai üzenetük pedig az, hogy a mai Vajdaság területe mindig is szerb föld volt és mindig is az lesz. Hogy ez mennyire igaz, talán mi délvidéki magyarok tudjuk a legjobban.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK)  a legerélyesebben elítéli a szabadkai székhelyű kisebbségi párt hozzáállását ebben a kérdésben. Ezen jelképek támogatásával ismét bebizonyította, hogy  fittyet hánynak a délvidéki magyarság nemzeti érdekeire és a hatalomban való részvételért  mindenre képesek.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) nem tartja életszerűnek  a "hagyományos" és a Vajdaság már meglévő jelképeinek párhuzamos használatát. Ugyanis, azokat a törvény értelmében eddig is csak a  Szerb Köztársaság jelképeivel közösen lehetett használni. A javasolt jelképek elfogadásával a meglévő vajdasági zászló és címer mellé  két szerbiai zászló és két majdnem identikus szerbiai címer  fog kerülni, ami egy olyan  megoldás, amely sehol a civilizált világban nem létezik.

Továbbá, a határozat alkalmazása  komoly anyagi többletköltséget  fog  okozni a tartomány területén működő önkormányzatoknak  és egyéb állami intézményeknek, hiszen a zászlók beszerzése mellet  ki kell cserélniük a használatban lévő bélyegzőket és cégtáblákat is.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) szerint mindez indokolatlan abban a helyzetben amikor az önkormányzatokat megtakarításokra és elbocsájtásokra kényszerítik.

Óbecse, 2016.09.14.
Közzéteszi: VMDK Press

http://us11.campaign-archive1.com/?u=bc564c2b14d784b53071ebd00&id=51cd4a7cc6

Második nekifutásra sikerült

Megszavazta a Tartományi Képviselőház a hagyományos jelképek alkalmazásáról szóló döntést

A 2002-ben elfogadott vajdasági jelképek mellé – az új statútummal összhangban – új, de hagyományosnak nevezett szimbólumokat, zászlót és címert kapott Vajdaság a tartományi parlament döntésének értelmében. A döntés nem a szimbólumokat definiálja – hiszen ezt a kérdést már a statútum rendezte –, hanem a jelképek használatának módját irányozza elő. A jelképeket mostantól kezdve párhuzamosan alkalmazzák a tartomány területén. E szimbólumok, az 1848-ban elfogadott szerb háromszínű lobogó és címer, 2015 márciusában szerepeltek már a Tartományi Képviselőház napirendjén, az akkor hatalmon lévő Demokrata Párt képviselői azonban tartózkodtak a szavazás alkalmával, így nem volt esély arra, hogy meglegyen a tartományi döntés elfogadásához elengedhetetlen kétharmados többség. A jelenlegi, a választásokat követően kialakult haladó párti többségű, új képviselőházi összetétel ismét aktualizálta ezt a statútumból fakadó kötelezettséget, melyet támogatásáról biztosított a Szerbiai Szocialista Párt, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Radikális Párt is.

A felső sorban Vajdaság meglévő jelképei, az alsóban a most elfogadott hagyományos jelképek (N1)

Az ülésen jelen voltak a tartományi kormány tagjai is. Igor Mirović kormányfő a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a statútum határozta meg a jelképeket, s a mostani döntés csupán arról szól, hogyan fogják alkalmazni. Maga is elismerte, kissé furcsa, hogy mostantól a tartománynak két-két zászlaja és címere lesz. Az volna a megfelelő megoldás, ha egy dialógust követően egy jelképpáros maradna alkalmazásban a statútum következő módosítása után. Hangsúlyozta: komoly elemzés, az ellenzék és a hatalmi pártok közötti egyeztetés, a tartományi parlament elnökének szerepvállalása nélkül senki sem változtathatja meg a szimbólumokat.

A Mirovićhoz intézett kérdések többnyire arra vonatkoztak, hogy a mostani döntés bevezetés-e a korábbi szimbólumok eltörlésébe. A kormányfő megerősítette: új jelképeket csakis komoly politikai párbeszéd eredményeképp kaphat a jövőben Vajdaság.

Pásztor István házelnök emlékeztetett arra, hogy a parlament Vajdaság alkotmányjogi helyzetével foglalkozó bizottsága immár második alkalommal fogadta el a szimbólumok alkalmazását taglaló döntésjavaslatot, s elérkezettnek vélte az időt arra, hogy ezek után maga a döntés is megszülessen. Kiemelte: a döntéssel nem a szimbólumokat, hanem azok használatát határozzák meg, függetlenül attól, hogy egyesek most politikai tőkét próbálnak kovácsolni a helyzetből. Hozzátette: a jelképeket és a statútumot még az előző parlamenti többség idején fogadta el a ház. A hagyományos szimbólumok kinézetével kapcsolatos döntés a vajdasági szerb többség döntése, tette hozzá, melyet nekünk, kisebbségieknek tiszteletben kell tartanunk, hiszen minden jogunk megvan saját nemzeti jelképeink használatára is. Pásztor ugyanakkor hangsúlyozta: az, hogy tiszteletben tartjuk a szerb többség által elfogadott hagyományos jelképeket még nem jelenti azt, hogy megváltozott az 1948/49-es történésekkel kapcsolatos történelmi nézőpontunk. Használhatjuk településeink magyar nevét, saját szimbólumainkat, ezért kell elfogadnunk más jelképeit is – szögezte le a képviselőház elnöke.

A tartományi kormány tagjai fokozott figyelemmel kísérték az ülés menetét (Ótos András)

A Szerb Radikális Párt álláspontja szerint nemcsak alkalmazni kell a hagyományos szimbólumokat, hanem minél előbb el kell távolítani az eddig érvényben lévő, „Nenad Čanak által meghozott” jelképeket is. Đurađ Jakšić frakcióvezető szerint semmilyen jelentőségük nincs és zavaróan hatnak. Elképzelésüket hamarosan előterjesztik az alkotmányjogi testületben. Pavle Budakov, a Szerbiai Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezetője úgy látja, hogy a statútum rendelkezésének tesz eleget a ház a hagyományos jelképek beiktatásával, ez azonban nem feltétlenül jelent végleges megoldást. Szerinte a jövőben arra kell törekedni, hogy a vajdasági kisebbségek jogait is szem előtt tartó, mindenki számára elfogadható megoldás szülessen, s ne két-két jelképe legyen a tartománynak. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga számára elfogadhatatlanok a hagyományos jelképek. Branislav Bogaroški frakcióvezető szerint egy teljesen ideológiai jellegű döntésről van szó, egyetlen üzenettel: Vajdaság csakis szerb, és az is marad. Szerinte a szimbólumok fő szerepe éppen az lenne, hogy egyesítsék, s ne válasszák el az embereket. Megállapította, hogy nehezen nevezhetők az előirányzott jelképek hagyományosnak, hiszen csupán egy hónapig álltak használatban a 48-as történésekkor. Úgy tűnik, minden új parlamenti többség új történelmet is ír – szögezte le Bogaroški. A Demokrata Párt képviselői már az ülés előtt bejelentették, hogy tartózkodni fognak a szavazáson. Nem támogatták a döntést a Magyar Mozgalom és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői sem. Végül 90 támogató szavazattal elfogadták a határozatot, hatan szavaztak ellene, 13 képviselő pedig tartózkodott.

...

v-ár

Magyar Szó, 2016. szeptember 16. 1. és 4., vagy

http://www.magyarszo.com/hu/3161/kozelet_politika/153061/M%C3%A1sodik-nekifut%C3%A1sra-siker%C3%BClt.htm, 2016. szeptember 16., 07:55 >> 2016. szeptember 16. [14:27]