Herman napja.
Germán eredetű név. Elemeinek jelentése: (had)sereg + férfi.
1948 – Egészségügyi világnap.
30 – Keresztre feszítették Jézust Jeruzsálemben.
1820 – Megszületett Klapka György magyar tábornok.
1795 – A francia nemzeti konvent döntése értelmében elfogadták a
hosszmérték alapegységének a métert.
1915 – Megszületett Billie Holiday (eredeti néven: Eleanora Fagan)
amerikai énekesnő (Aint Nobodys Business).
1919 – Megszületett Gábor Miklós színész. (Valahol Európában, Mágnás
Miska, Különös házasság).
1928 – Oklahomában megszületett James Garner (eredeti nevén: James Scott
Bumgarner) amerikai színész.
1939 – Detroitban megszületett Francis Ford Coppola Oscar-díjas amerikai
forgatókönyvíró, filmrendező és producer (A tábornok, A Keresztapa, American
Graffiti, Apokalipszis most I-II.).
1947 – Meghalt Henry Ford, a Ford autógyár alapítója.
1974 – Debrecenben megszületett Gubás Gabriella magyar színésznő.
1999. április
7., szerda.
* Hajnali 2 óra 45 perckor rakéta-találat érte az
újvidéki kőolaj-finomítót. A másik lövedék célt tévesztett s nem messze a
nejlonpiactól, a Vidovdan telepen robbant. Újabb támadás érte Zombor környékét,
valamint a mitroviciai és rumai katonai és polgári létesítményeket, a
batajnicai repülőteret, Ništ, Lučanit, Čačakot, Prištinát...
* Slobodan Milošević jugoszláv elnök felajánlotta,
hogy átadja a ciprusi görög hatóságoknak a jugoszláv fosságba esett három
amerikai katonát.
* Milo Đukanović, Crna Gora elnöke felszólította
Slobodan Miločevićet, a JSZK elnökét és a NATO-t, hogy tegyenek engedményeket,
mert nyilvánvalóvá vált, hogy a bombák szórásával nem juthatnak közelebb a
békéhez Kosovóban.
* Borisz Jelcin orosz elnök arra szólította fel a
fejlett ipari államok (G-7) vezetőit, hogy ne vessék el „látatlanban” a
jugoszláv kezdeményezéseket, hanem a javaslatokra előítéletektől mentes választ
adva a rendezés feladatát a katonák kezéből a politikusoknak adják át.
* Az orosz törvényhozás alsóháza – gyakorlatilag
megismételve a felsőház korábbi felhívását – orosz fegyverszállításokat
szorgalmazott Jugoszlávia számára.
* Az amerikai, brit, német, francia és az olasz
külügyminiszter Bonnban közölte, hogy a jugoszláv és a szerb kormány által
kihirdetett egyoldalú tűzszünet „nem képez egységes alapot” ahhoz, hogy
Kosovóban megvalósuljon az a cél, amelyet a nemzetközi közösség fogalmazott
meg.
* A hathatalmi csoport – az Amerikai Egyesült
Államok, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Franciaország és Oroszország
– orosz kérésre, politikai igazgatói szinten, találkozott Brüsszelben.
Alekszandr Avgyejev orosz külügyminiszter-helyettes szerint a találkozó nem
volt több egyszerű eszmecserénél. Az orosz álláspont szerint a NATO-akció
akadályozza a kosovói válság megoldásának keresését.
* Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette,
hogy Magyarország nem állít fel korlátokat és be kell fogadnia az összes
menekültet a JSZK-ből, „mivel szomszédos ország”.
* A Jugoszlávia elleni NATO-csapások politikai
szempontból eddig nem hozták meg a várt eredményt, ezért a Kosovóban zajló
humanitárius katasztrófa megállítása érdekében a szövetség fokozott
határozottsággal lép fel – jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter.
* Kasza József, a VMSZ elnöke erélyesen bírálta
Orbán Viktor magyar kormányfőt, mert a hat parlamenti párt képviselőivel
tartott nemrégi megbeszélése alkalmával azt mondata: „A NATO oldalán nemcsak
katonai hatalom áll, hanem a történelmi és az emberi igazság is”. „Egy szuverén
állam felelősségteljes kormányfője soha nem mondana ki ilyesmit, hanem véleményét
megtartaná magának” – jelentett ki Kasza a Kossuth Rádiónak.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog
fenntartva.)
25 éve
történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. április 7-13. - KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. április 7. - A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)
Budapesti Reformköre felhívásban javasolta az MSZMP reformszárnyának
megalapítását.
1989. április 7. - A Szakszervezetek Országos Tanácsának
(SZOT) elnöksége állásfoglalásban tiltakozott az ellen, hogy a szociálpolitika
nagy rendszereinek - egészségügy, oktatás, társadalombiztosítás - anyagi
forrásait más célokra csoportosítsák át, miközben már két millióan élnek a
társadalom perifériáján.
1989. április 8. - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi
Bizottságának (MSZMP KB) meghívására hét politikai és társadalmi szervezet (a
Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Hazafias Népfront Országos
Tanácsa, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos
Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Münnich Ferenc Társaság, a
Szakszervezetek Országos Tanácsa) zárt ajtók mögött folytatott előkészítő
megbeszéléseket a tervezett nemzeti kerekasztalról. A tárgyalások nem kielégítő
előkészítésére hivatkozva nyolc független szervezet - a Bajcsy-Zsilinszky Endre
Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-,
Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a
Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, míg más megfontolások miatt az
Új Márciusi Front és a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa -
távol maradt.
1989. április 8. – Budapesten megalakult a Közgyűjteményi és
Közművelődési Dolgozók Szakszervezete,
az országos titkár Vadász János
lett.
1989. április 8. - Életbe léptek az új, módosított
vámszabályok, jelentősen emelkedtek a vámok és csökkentek a vámkedvezmények.
1989. április 9. - Újjáalakult a Magyar Piarista
Diákszövetség.
1989. április 10. - Megalakult a Közlekedési Dolgozók
Demokratikus Szakszervezete.
1989. április 10. - Bemutatták a gazdasági átalakulás és
stabilizáció hároméves programjának tervezetét, amelyet a kormány Gazdasági
Reformbizottságának Berend T. Iván MTA-elnök által vezetett munkabizottsága
készített.
1989. április 10. - Megnyitották a tatabányai Skála Sztráda
áruházban a devizás üzletet, ahol olcsóbban lehetett vásárolni, mint Bécsben,
az áruszállításokra a Német Szövetségi Köztársaság nagyvállalataival kötöttek
megállapodást.
1989. április 11. - A SZOT közölte: a korábbi állásponttal
ellentétben mégis szervez felvonulással egybekötött nagygyűlést május 1-jén.
Eközben a független szakszervezetek bejelentették, hogy majálist rendeznek a
Népligetben, amelyre várják az új politikai szervezetek, továbbá az MSZMP és a
SZOT képviselőit is.
1989. április 11. - Az MSZMP Mosonmagyaróvári Városi
Bizottsága úgy döntött: kéri az 1956-os helyi események pontos tisztázását,
miután 1956 októberében Budapest
után ebben a városban veszítették a legtöbben életüket fegyveres események
következtében.
1989. április 12. - Az MSZMP KB ülése megtárgyalta a párt
helyzetét, vezető testületeinek tevékenységét, munkastílusát és munkamódszerét,
s megállapította, hogy a politikai-ideológiai és szervezeti nehézségek ellenére
a megújulás jelei mutatkoznak. A KB-t tíz új taggal bővítették ki, és új,
kilenctagú Politikai Bizottságot (PB) választottak. A főtitkár ismét Grósz
Károly lett, a további PB-tagok: Hámori Csaba, Iványi Pál, Jassó Mihály, Németh
Miklós, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Tatai Ilona, Vastagh Pál (a testületből
kimaradt Berecz János, Lukács János, Csehák Judit és Szabó István). A zárt
ülésen Kádár János, a párt egy éve betegeskedő elnöke egyórás, zavaros és
önfelmentő beszédet mondott, ez volt a Magyarország történetét csaknem
negyedszázadig meghatározó Kádár János utolsó nyilvános szereplése.
1989. április 13. - Bejelentették, hogy május 2-án megkezdik a
műszaki határzár lebontását Kőszeg környékén, és tovább könnyítik a határsávba
való bejutást, az 1967 óta létező jelzőrendszert 1991 januárjáig a nyugati
határ teljes hosszában lebontják.
1989. április 13. - A Minisztertanács soron kívüli ülésén a
forint hat százalékos leértékeléséről döntött a konvertibilis valutákkal
szemben, az intézkedés április 14-i hatállyal lépett életbe.
Kelet-európai változások - válogatás a legfontosabb külföldi
eseményekből:
1989. április 7. JUGOSZLÁVIA: A Jugoszláv Kommunista Szövetség
Központi Bizottságának (JKSZ KB) elnöksége elfogadta a kommunista szövetség
reformjának irányelvtervezetét, amelyet a gazdaság és a politikai
intézményrendszer átalakításával párhuzamosan kell végrehajtani.
1989. április 7. LENGYELORSZÁG: A szejm elsöprő többséggel
fogadta el a kerekasztal-tárgyalások során született politikai megállapodásokat
szentesítő alkotmány- és törvénymódosításokat.
1989. április 7. SZOVJETUNIÓ: A Moszkovszkije Novosztyi című
hetilap közölte: az Egyházügyi Tanács feloldotta az egyházakra vonatkozó, a
hatvanas évek óta hozott tilalmakat, így engedélyezték az egyházak jótékonysági
tevékenységét, csaknem ezer egykor egyházi tulajdonban álló épületet adtak
vissza.
1989. április 7. SZOVJETUNIÓ: Az észt kormány javasolta a
köztársaságba történő bevándorlás ellenőrzését és a kizárólag helyi lakosok
által használható speciális jegyek bevezetését.
1989. április 8. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák állami bank
elnöke bejelentette: az ország valószínűleg újra felvételét kéri majd a
Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba, amelyekből 1954-ben lépett ki.
1989. április 9. BULGÁRIA: A bolgár kormány megállapította: a
lakossági igényeket kielégítő áruféleségek mennyisége 12 százalékkal haladta
meg az azonos tavalyi időszakét, de az ellátásban továbbra is tapasztalható
negatív jelenségek miatt szigorításokat rendelt el a belső piacra is termelő
vállalatok exportját illetően.
1989. április 9. SZOVJETUNIÓ: Harckocsikkal megerősített
katonai alakulatok tisztították meg Tbiliszi főterét, ahol az abháziai
önállósági törekvések miatt százezernél is több ember követelte Grúzia területi
egységének megóvását, az akciónak 19 halálos áldozata volt. A kialakult helyzet
miatt Tbiliszibe érkezett Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, a Grúz
Kommunista Párt Központi Bizottságának korábbi első titkára, majd 14-én
felmentették tisztségéből Dzsumber Patiasvilit, a párt első titkárát.
1989. április 10. JUGOSZLÁVIA: A szövetségi statisztikai
hivatal közleménye szerint 1988-ban 9,5 százalékkal csökkentek a reálkeresetek,
a negatív folyamat 10 éve tart. Raif Dizdarevic jugoszláv államfő kijelentette,
hogy Jugoszlávia kifelé halad az utóbbi 30 év legnagyobb válságából, cáfolta,
hogy a szocialista föderáció széthullóban van, a 400 százalékos infláció, a 22
milliárdos külföldi adóság és az etnikai válságok ellenére.
1989. április 11. CSEHSZLOVÁKIA: Alois Indra, Csehszlovákia
Kommunista pártja Központi Bizottsága (CSKP KB) Elnökségének tagja, a
szövetségi parlament elnöke egy pártaktíván visszautasított bármiféle
párbeszédet az ellenzékkel, illetve az 1968-as volt politikusokkal.
1989. április 11. JUGOSZLÁVIA: Bejelentették, hogy a
kragujevaci Crvena Zastava autógyárban májustól megkezdődik a FIAT Uno
sorozatgyártása.
1989. április 12. JUGOSZLÁVIA: Szlovéniában tiltakozási
hullámot indított el, hogy a Koszovóban állomásozó jugoszláv katonai
egységekhez szlovéniai tartalékosokat is behívtak.
1989. április 12. JUGOSZLÁVIA: A jugoszláv kommunista párt két
legbefolyásosabb vezetője ellentétes módon nyilatkozott az ország helyzetéről:
Slobodan Milosevic szerb pártvezető kijelentette, hogy folytatja
"burzsoáellenes forradalmát" azok ellen, akik ellenzik a fokozott
centralizálásra irányuló törekvéseit. Stipe Suvar horvát pártvezető ugyanaznap
Milosevic politikájáról kijelentette: az "neosztálinista, populista párt
kialakulásához vezet".
1989. április 12-14. ROMÁNIA: A Román Kommunista Párt Központi
Bizottságának ülésén Nicolae Ceausescu pártfőtitkár bejelentette: Románia
március végén teljes egészében kifizette adósságait, a gazdaságfejlesztési
terveket ezentúl kizárólag saját forrásaiból fogja megvalósítani.
1989. április 13. BULGÁRIA: Emigráns bulgár szervezetek
értesülései szerint másfél évi kényszermunkára ítéltek egy ellenzéki költőt,
aki részt vett a Podkrepa független értelmiségi szakszervezet megalapításában.
1989. április 13. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák pártlap, a Rudé
Právo terjedelmes cikkben bírálta a Csehszlovák Tudományos Akadémia illetékes
szervének állásfoglalását, amely a bős-nagymarosi vízlépcső feltételezhető
környezetkárosító hatására hívta fel a figyelmet, azzal vádolva meg a jelentés
készítőit, hogy a szakmai kérdéseket politikai célokra akarják felhasználni.
1989. április 13. LENGYELORSZÁG: Hét évvel betiltása után a
Szolidaritás független szakszervezet hivatalosan kérelmezte bírósági
bejegyeztetését. Ugyanezen a napon az államtanács június 4-re írta ki a
parlamenti választásokat, a második fordulót pedig 18-ára. (Ezekben a
kérdésekben a kerekasztal tárgyalásokon született megállapodás.)
1989. április 13. LENGYELORSZÁG: Wojciech Jaruzelski, az
államtanács elnöke és Józef Glemp bíboros, prímás találkozója után elhangzott:
megnyílhat az út a lengyel-vatikáni kapcsolatok teljes normalizálása előtt. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum