A Képviselőház befagyasztásával párhuzamosan, a választásokig be kellene fagyasztani a miniszterelnököt is.

Draža

A politika jövedelmező munka. Akkor is profitozik, ha semmi sem sikerül neki.

Zoran Doderović

Elvezetne bennünket az EU-ba, de az övéinek itt is jó.

Dušan Rankov Lončar

Amikor egy igazság nagyon megöregszik, jó úton halad, hogy hazugsággá váljon.

Ibsen, Henrik Johan (Skien, 1828. március 20. – Christiania, 1906. május 23.) norvég drámaíró, színházi rendező, költő.

Nevezhetek ki még generálisokat, de a lovak belekerülnek.

Lincoln, Abraham (Hodgenville mellett, Kentucky, 1809. február 12. – Washington, 1865. április 15.) 1861-től 1865-ig az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke.

Kalmár Zsuzsa: Tövis, amiből gonosz rózsa nőhet.

VMDK: Közlemény

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a legerélyesebben elítéli Stevan Bakić, a szabadkai VKT SNS-es tanácsnokának nacionalista kilengését.

A VMDK számára elfogadhatatlan, hogy bárkit is nacionalista inzultus érjen csak azért mert szóvá merte tenni azt a tényt, hogy az egyik szabadkai közvállalat élére olyan személyt neveztek ki aki nem ismeri a magyart, ami a város egyik hivatalos nyelve,
valamint megkérdőjelezte a hatalmi többség azon javaslatát, hogy Brana Crnčević, háborús uszító, Slobodan Milošević, Radovan Karadžić követőjéről utcát nevezzenek el a magyar többségű Palicson.

A VMDK gyalázatosnak tartja a kisebbségi kormánypárt képviselőinek magatartását is, hiszen nem védték meg nemzettársukat a soviniszta kilengést követően, illetve tartózkodtak az utcanév körüli szavazásnál, annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Tanács nem támogatta az utcanév elfogadását.

A VMDK felszólítja Bunford Tivadart, a kisebbségi kormánypárt VKT elnökét, a VKT nevében kérjen bocsánatot Kalmár Zsuzsa színművésznőtől, a Mozgalom a polgári Szabadkáért VKT képviselőnőjétől az elhangzott inzultusért, és határolódjon el a kriptosoviniszta megnyílvánulás elkövetőjétől.

VMDK Press

Az incidensről bővebben ( videó):

http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/van-meg-valami-vagya-tudja-hogy-tito-beteg-video
http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/brana-crncevic-utca-megszavazva-halado-tapsvihar-lapito-vmsz-esek-video

Kalmár Zsuzsa: Tövis, amiből gonosz rózsa nőhet.

https://www.youtube.com/watch?v=nl0uoN2bo8w

 

Van még valami vágya? Tudja, hogy Tito beteg? (VIDEÓ)

 „Kalmár Zsuzsa képviselő asszony az imént azt kifogásolta, hogy a Lifka Art mozi jövőbeni igazgatója nem beszél magyarul, most meg Brana Crnčevićtől ódzkodik. Képviselő asszony, van még valami vágya? Hallott róla, hogy Tito beteg, nagyon beteg, lehet, hogy meg fog halni? Úgy látszik az Önök számára megállt az idő. Meg kellene már tanulniuk, hogy a környezetükben más emberek is élnek“ – mondta a szószékről a haladó Stevan Bakić Kalmár Zsuzsának, aki sérelmezni merészelte, hogy egy közintézmény vezetője nem tud magyarul abban a városban, ahol a magyar is hivatalos használatban van.

Stevan Bakić és társai a VMSZ szövetségesei, akikkel kiváló az együttműködés, velük karöltve védi a párt a magyar érdekeket. Lehet, hogy a mozgalom számára megállt az idő, ők együtt azonban visszapörgették azt a kilencvenes évekbe.

2017. február 28.

http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/van-meg-valami-vagya-tudja-hogy-tito-beteg-video?utm_source=VMDK+H%C3%ADrmond%C3%B3&utm_campaign=23aae0f90d-EMAIL_CAMPAIGN_2017_03_03&utm_medium=email&utm_term=0_ce9898c704-23aae0f90d-188205457&mc_cid=23aae0f90d&mc_eid=ab85201407

 

Brana Crnčević utca megszavazva: Haladó tapsvihar, lapító VMSZ-esek (VIDEÓ)

Hatalmas pofont kapott 2017. február 27-én a többnemzetiségű Szabadka és külön a magyarok is, amikor egy háborús uszítóról neveztek el utcát Palicson. A város nacionalista leigázásának újabb lépését a Szerb Haladó Párt tapsviharral ünnepelte, vazallusaik, a VMSZ pedig behúzott füllel és farokkal. Annak ellenére, hogy az MNT se támogatta a névadást, nem volt merszük megvédeni a magyar érdekeket és tartózkodtak a szavazásnál. 

Álljon itt mementóként a szavazótábla és a felelősök nevei.

 

2017. február 28.

http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/brana-crncevic-utca-megszavazva-halado-tapsvihar-lapito-vmsz-esek-video?utm_source=VMDK+H%C3%ADrmond%C3%B3&utm_campaign=23aae0f90d-EMAIL_CAMPAIGN_2017_03_03&utm_medium=email&utm_term=0_ce9898c704-23aae0f90d-188205457&mc_cid=23aae0f90d&mc_eid=ab85201407

Az új VMSZ-es polgármesternek 8 hónap kellett, hogy csődbe vigye Magyarkanizsát

Csupán nyolc hónap kellett ahhoz, hogy a Magyarkanizsa község pénzügyi értelemben is a szakadék szélére kerüljön, ugyanis a Községi Képviselő-testület legutóbbi ülésén a VMSZ és a haladók által közösen vezetett hatalom hitelfelvételt szavazott meg.

 

Az önkormányzat 34 millió 600 ezer dináros hitelhez folyamodott, annak érdekében, hogy fizetésképtelenné ne váljon Magyarkanizsa, vagyis, hogy elkerüljék a csődöt.  

 

A VMSZ-es polgármester Fejsztámer Róbert, a legnagyobb közösségi portálon ugyan próbálta magyarázni a bizonyítványt, szerinte ugyanis a fizetésképtelenség elkerülése érdekében felvett kölcsön nem egyenlő a csőddel, szerinte ez csak az ellenzék lejárató retorikájának a része. Ezzel azonban ellent mond az, hogy ha nem folyamodtak volna pénzügyi segítséghez, akkor csődeljárás indulhatott volna az önkormányzat ellen. Persze érthető, hogy az alig nyolc hónap alatt összehozott gazdasági csőd nem rázza meg különösebben Fejsztámert, hiszen a hitel és annak kamatainak a megfizetése a község polgáraira hárul majd, a politikai klientúrát nem éri majd semmilyen szankció a kialakult pénzügyi helyzet miatt. 

 

Tavaly ősszel az újvidéki RTV helyszíni riportja arról számolt be, hogy Magyarkanizsa községben 2015-ben 150 millió dináros költségvetési hiányt okozott a migránsok ajnározása.
A Vajdasági Magyar Szövetség által vezetett községi vezetés a Magyarkanizsán kialakított menekülttáborban és más területeken is számos olyan szolgáltatást biztosított az ország területén törvénytelenül tartózkodóknak, amelyekhez sok esetben a helyi lakosságnak sincs hozzáférése. Többek között az ingyenes internet szolgáltatást, az elektromos áram korlátlan igénybevételét és állandó őrzővédő szolgálat alkalmazását a közbiztonság szavatolására.
Ezeknek és számos más szolgáltatás költségeinek egy jelentős részét pedig a magyarkanizsai önkormányzat az adófizetők közpénzéből fedezte, 150 milliós adósságba verve saját költségvetését.
Ehhez az összeghez jött még további 50 milliós hiány, amely odáig vezetett, hogy az önkormányzat fizetésképtelenné vált és hitelfelvételre kényszerült.
Kép: Fejsztámer élvezi a dolce vitát

R. P. 

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/62272-2017-03-02-22-43-49, 2017. március 02. [23:39]

Az áldozat a hóhérhoz menekül

Ezen a héten végre eloszlott a sokat sejtető, de éppen a lényeget elfedő politikai köd, és megtörtént a várva várt kormányfői titokbontás. Hős vezérünk hétfőn kinyilatkoztatta: úgy határozott, hogy parlamenti választást most nem rendezünk, csak a köztársasági elnököt cseréljük. Csütörtökön pedig az is közhírré tétetett, hogy április 2-a lesz majd a nagy voksnap. (Csak egy légypiszoknyi rosszmájúsággal toldom meg: sajnálom az 1 napos csúsztatást, mennyivel, de mennyivel jobban illett volna hozzánk az április 1-je!)

Hiába fürdik a csóka, nem lesz belőle hattyú

Most már mindent tud az ország népe, nem maradt előtte semmi sem rejtve, tehát 1 hónap múlva vakbuzgón sorakozhat a sok jámbor polgár a szavazóurnák elé. Ha pedig valamilyen csoda folytán elbaltázzuk a dolgot és nem sikerül egyből államfővé koronázni a királyunkat, akkor valószínűleg 2 héttel később, éppen húsvét napján lehetőségünk lesz a szépítésre, a jóvátételre.

Hogy egyszerűen csak előremenekült-e a választási cirkusz első számú kiemelje, s hogy milyen kacifántos matematikai számítás meg esélylatolgatás mentén történt a dátumválasztás, azt úgysem tudjuk megfejteni, kár az agytornáért. Érjük be annyival, hogy aki szavazni akar a jövendőbeli államférfira, az iparkodjon a voksolással, hogy ne kelljen még Urunk feltámadásának ünnepnapján is a választással vacakolnia. Akkor már amúgy is leginkább csak a báránysült, a sonka- meg a kolbászevés motoszkál a fejében – persze csak annak, aki efféle ínyencséget ínséges időkben megengedhet magának! – és nem a szavazáson jár az esze.

Ismét rácsodálkozhattunk: a polgárháborúnak becézett véres népirtáson edződött hatalombitorlóknak semmi sem szent. Miből áll nekik a hazug ígéretekben fuldokló napi politikát, egyetlen rándítással összeboronálni egy vallási ünneppel? Méghozzá a legnagyobb ünnepünkkel. Stílusosan: a Jézuskát meg a géppuskát.

Mikor lesznek a választások?

Mi felkészültünk. 

Nem az számít, hogy kire szavazol, hanem hogy ki számolja a szavazatokat

Országunk irányítói, sorsunk kreálói alighanem olyannyira rákaptak a választás semmi mással össze nem téveszthető, mámorító ízére, hogy talán még azt is megéljük, hogy évente rendeznek nekünk ilyen össznépi hajcihőt. S akkor abból áll majd az élet, hogy fél évig kampányolunk, fél évig meg az úgynevezett 100 napos türelmi időt morzsolgatjuk.

De érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy miként zajlik nálunk az efféle dolog. A pazar politikai játékok pénzelése a papírforma szerint úgy történik, hogy az elnökválasztás országos hercehurcájára az évi adóbevételnek legfeljebb a 0,07 százaléka költhető el. Pihent agyak gyorsan kiszámították, hogy akkor most az államkasszából 5,2 millió eurót lehet az időszerű elnökválasztás nevű markolóval kimarkolni. Aztán meg, ha már a mi folyószámlánkon hancúrozik a bennünket megillető összeg, majd csak kezdünk vele valamit.
Természetesen voltak, akik rákérdeztek: jobb helye nem akadna ennek a pár milliónak egy olyan nyomorúságos, lelkileg is legatyásodott országban, mint amilyen a mai Szerbia? A képviselőház elnök asszonyának, Maja Gojkovićnak is nekiszegezték a kérdést, amit ő meg is válaszolt azon nyomban: „Azt gondolják talán, hogy egy demokratikus országban nem kellene választást tartani?”.

A kérdés nem az, hogy részt veszünk-e benne vagy sem, hanem az, hogy a manipuláció áldozatai leszünk-e, vagy a haszonélvezői.

Több dolog miatt is furcsa ez az elnökválasztást megelőző színjáték, felhabosított sok szokatlan jelenettel, ilyet eddig még nem láttunk. Kormányfőnknek (ahogy mondani szokták) annyi ideje sincs, hogy meghaljon, nemhogy széltében-hosszában zónázzon az országban, legfeljebb majd a hajrá idején vesz ki 10 nap szabadságot. Egy vérbeli profinak annyi is elég. De akármint csűrjék-csavarják is a bársonyfüggöny mögött ezt a voksdolgot, a politikai varázslat végén, a nyúlfarknyi hivatalos kampány után, csak ki kell derülnie, hogy milyen köztársasági elnököt tojik nekünk a húsvéti nyúl.
A közelgő voksolás ügyében a vajdasági magyar érdekvédelem is megszólalt. Több ízben. Legutóbb VMSZ-es pártelnökünk, aki a napilapunkban ilyen ajánlást tett: „A magyar emberek érdeke olyan valakit támogatni, akit már láttunk akcióban, aki a magyar közösség irányába konkrét lépéseket tett, s ez Vučićról mindenképpen elmondható.”
Ez szent, mint a mise. Kétségkívül kis ezren vannak olyanok, akiknek már a 90-es évek derekán volt alkalmuk látni a politikus urat – AKCIÓBAN –, csak nem a parlamentben, hanem a tévében, véresszájú uszítóként vagy a harctéren, Slavko Aleksić csetnik vajda önkéntes katonájaként. Meg hadi cimborái, Nikolić és Šešelj társaságában. Kell-e akkor csodálkozni azon, ha ebben a 3 véres, balkáni ragadozóban nem a békésen turbékoló hófehér békegalambot látjuk?
Egyébként mostanában pont a raccsoló vajda nyilatkozta, hogy Vučić egy igazi médiamanipulátor, aki úgyszólván a teljes szerbiai tájékoztatást uralja és irányítja. Szünet nélküli országlásával, szakadatlan szereplésével, szuggesztív beszédeivel a fél országot levette a lábáról. Ezt a véleményt az egyik belgrádi rádió ma reggeli műsorában hallottam: Nekünk ő a Szent Péter, ő az Isten, ő a mindenünk!
A számunkra rendelt kegyelmi idő, mint ólom szárnyú betonbagoly, úgy elszállt, és kezdődhet a politikusi fejvakarás időszaka. Most már nincs kecmec: kampányországban az örök és   elnyűhetetlen politikusoknak napokon belül csatasorba kell állítaniuk a vajdasági magyarokat is, rávenni/rászedni őket, hogy április 2-án tömegesen járuljanak az urnák elé. Lehet hangoztatni, hogy állampolgári joguk is, kölességük is ez, erre van most szükség, ezt diktálja a józan ész. Törtessenek tökön, paszulyon át az egyetlen kiválasztottat megválasztani!  Nem baj, ha ezáltal olyan a szerepbe kényszerülünk, mint az a csapnivaló lócsiszár, aki – mert nem magasztalhatja a saját gebéjét – más lovát kénytelen dicsérni. Megmagyarázni, megpatkolni, hogy miért is indul az országos derbin az a ló, amelyik már rég megvakult, rég lesántult és a szőre is jócskán megkopott. Győzködjük magunkat, hogy lám, a zsoké szőrén üli meg a lovat! És ha majd a mi emberünk a lemenő nap fényében a célba büszkén belovagol, megpróbálunk jó képet vágni hozzá…

Szabó Angéla  

Hatszoros áron vásárolt székházat a VMSZ?

Ahogy arról portálunk már beszámolt Pásztor István pártja nemrégiben új székházat vásárolt magának. A 405 négyzetméteres épület rekordáron 1,2 millió euróért került a VMSZ birtokába és ott a pártszékház mellett a Magyar Nemzeti Tanács és a Prosperitati Alapítvány is helyet kap majd.

A vásárlást egyébként a VMSZ pártalapítványa a Bíró Károly Alapítvány (BKA) bonyolította le. A szervezet ezidáig csak kisebb összegekkel rendelkezett, így például tavaly a BGA regionális pályázatán a Bíró Károly Alapítvány 400 ezer forintot nyert el, ebből 250 ezret "működési költségeinek a támogatása" jogcímen. Azonban ez az összeg még igen messze van attól a milliós tételtől, amelyből most az ingatlant megvásárolták. Kérdés hát, hogy hogyan "termelte" ki a BKA a szükséges anyagi forrásokat? 

Az alapítvány ügyvivője egyébként Nagy Miklós, igazgató bizottsági tagjai pedig: Pásztor István, Fremond Árpád, Kovács Elvira, Ceglédi Rudolf és Dudás Károly.

A Bíró Károly Alapítvány és Pásztorék 

Érdekesség, hogy a BKA tavaly nyáron egy "Hogy működik az EU?" elnevezésű két napos tanácskozást tartott Újvidéken, az Európa Kollégiumba. A programra elméletileg bárki jelentkezhetett, ám szinte kivétel nélkül csak a VMSZ IF tagjai vehettek részt rajta. Nem is csoda, hiszen a jelentkezők egy ingyenes budapesti és brüsszeli "szakmai" úttal is gazdagodtak. 

"Véletlen egybeesés", hogy a szerencsés, Brüsszelbe is kiutazó IF-es fiatalok között ott volt Pásztor István fia is. Nem, nem Pásztor Bálint, hanem öccse, Pásztor Ábel, aki egyébként Deli Andor VMSZ/Fidesz-es európai parlamenti képviselő asszisztense. Így őt gyakorlatilag a munkahelyére utaztatta ki az apja pártalapítványa, az apja pártja által pozícióba juttatott pártpolitikushoz.

 A Bíró Károly Alapítvány "nyitott" pályázatában részt vevő VMSZ IF tagok és Pásztor Ábel a budapesti reptéren, útban Brüsszelbe.

Túlárazás? Mutyiszag? 

A DélHír Portálnak nyilatkozott egy, a szabadkai ingatlan viszonyokat jól ismerő szakember, aki több érdekességre is felhívta a figyelmünket. 

"Az épület korábban Zoran Francišković vállalkozó tulajdona volt, a szabadkai Panongrad építkezési vállalat igazgatójáé, aki még 2009-ben gyanús körülmények között lett öngyilkos. Állítólag fejbe lőtte magát a Galleria Szálloda VIP termében. Azt viszont tudni kell, hogy a VMSZ állandóan ezzel a céggel szokott építtetni, vagyis régóta gyümölcsöző a párt és a cég kapcsolata. Mindenesetre többekben felmerülhet a kérdés, hogy minden szabályos volt-e az ingatlan megvásárlásánál, az alapítvány milyen forrásból szerzett ennyi pénzt, és nem történt-e túlárazás vagy esetleg pénzmosás? Főleg annak tudatában érdemes feltenni ezeket a kérdéseket, hogy Szabadka központjában most 400-500 eurós négyzetméterenkénti árak vannak, ehhez képest a VMSZ pártalapítványának 3000 ezer eurós négyzetméterenkénti áron sikerült székházat vásárolnia." - mondta el a lapunknak nyilatkozó szakértő. 

Az 1,2 milliós összeget annak függvényében is érdemes megvizsgálni, hogy a VMSZ által is megszavazott szerbiai költségvetés 2017-ben 245 millió dinárt látott elő a Nemzeti Tanácsok munkájára és ebből a Magyar Nemzeti Tanács 60 millió dinár támogatást kap. Ami azt jelenti, hogy a pártszékházra elvert pénzből két évig működhetne a Magyar Nemzeti Tanács teljes hivatala, de azt akár ösztöndíjakra, helyben maradást elősegítő programokra vagy más a magyarság sorsát szolgáló feladatokra is fellehetett volna használni. Ehhez képest a magát felelős politikai pártként aposztrofáló VMSZ úgy érezte, hogy ebből az "Atlasz hegynyi pénzből" inkább pártszékházat vesznek saját kényelmük szolgálatára és az urizási igényük kielégítésére. 

R. P.

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/62248-2017-03-01-20-39-05, 2017. március 01. [21:19]

Felemás szavazás

Botrányszagú igazgatóválasztás a csantavéri iskolában

 

Személyes okokra hivatkozva – két évvel mandátumának lejárta előtt – 2016. szeptember 11-én lemondott Szedlár Erika, a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola igazgatónője. Az iskolaszék úgy határozott, hogy ideiglenes jelleggel az addigi igazgatóhelyettest, István Ervint állítja a tanintézmény élére. Mivel az ő 6 hónapra szóló megbízatása március 11-én lejár, kiírták a pályázatot az állás betöltésére. A felhívásra 5-en jelentkeztek: 1 személy hiányos dokumentációt adott át, így 4-en maradtak – mindannyian helybeliek és mindannyian az iskola tanárai.

A januárban megtartott tantestületi ülésen a 86 szavazati joggal rendelkező alkalmazott közül 83-an jelentek meg, és a következőképpen szavaztak: István Ervinre 49-en, Kecsenovics Szabó Dórára 25-en, Andrić Oliverára 7-en, Kovács Gabriellára pedig egy dolgozó, és volt egy érvénytelen szavazat is. Ezt megelőzően a szülők tanácsa is összeült, és olyan határozatot hozott, hogy azt a jelöltet támogatja, akit majd a tantestület javasol, hiszen a kollektíva tudja legjobban, hogy ki az, aki szakmai szempontból a legmegfelelőbb. Minderről tájékoztatták a Magyar Nemzeti Tanácsot és várták, hogy az is véleményt nyilvánítson az ügyben.

Meg is érkezett az MNT-ből az értesítés, amelyben az áll, hogy egyetértenek az iskolában született döntéssel és támogatják István Ervin kinevezését. A háromszoros (tantestület, szülők tanácsa, MNT) megerősítéssel a tarsolyukban már csak annyi volt hátra, hogy összehívják az iskolaszék tagjait, hogy a végén szentesítsék a nagy többség akaratát.

– Csakhogy épp ekkor kezdődtek a bonyodalmak – mondja Zabos Árpád, az iskolaszék elnöke a felvételen). – Ugyanis az iskolaszék tagjai közül egyesek arról számoltak be, hogy az MNT részéről telefonos megkeresések történtek: arra akarták rábeszélni őket, hogy változtassák meg a véleményüket és István Ervin helyett a másik pályázót, Kecsenovics Szabó Dórát támogassák. Volt, akinek munkahelyet ajánlottak; volt, akit azzal fenyegettek, hogy elveszítheti az állását; de az is szóba került, hogy az a szakcsoport, amelynek az illető a vezetője, a jövőben ne számítson semmiféle anyagi támogatásra, mert sosem fog nyerni a pályázatokon. A 9 tagú iskolaszéket 3 tantestületi tag, 3 személy a szülők tanácsából és 3 olyan külső ember alkotja, aki az MNT jóváhagyásával került be. A február 27-én megtartott összejövetelünkön nyilvános szavazást rendeltem el, és meglepetten állapítottam meg, hogy 5-en nem támogatták István Ervin megválasztását, vagyis 5:4 arányban alulmaradtunk. Nem szavazott Ervinre az MNT által javasolt 3 személy, az iskolánk egyik dolgozója és a szülők tanácsának egy tagja. Megjegyzem, hogy az ülés előtt a 3 kívülálló személy arra próbált rávenni, hogy a szabályzatunkkal ellentétben, legyen titkos a szavazás. Már akkor gyanús volt nekem, hogy valamire készülnek. A magyarázkodásaikból az derült ki, hogy nincsenek ők István Ervin ellen, csak éppen a másik személyt szeretnék az igazgatói székben látni. Ezek után nem szakítottam meg az ülést – pedig azt kellett volna tennem, hiszen az iskolaszék egyes tagjaira nyomást gyakoroltak –, ehelyett feltettem a kérdést, hogy ki támogatja Kecsenovics Szabó Dórát. Ők 5-en jelentkeztek, 3-an nemet mondtak, egy személy pedig nem nyilvánított véleményt. Ekkor azt indítványoztam, hogy mielőbb hívjuk össze a szülők tanácsát, és számoljunk be erről az új fordulatról. Ne adjunk alkalmat a találgatásra, és ne a piacon értesüljenek az iskolaszék ülésén történtekről, hanem mi magunk mondjuk el, hogy az iskolaszék hozott egy olyan döntést, amely szembemegy a tantestület akaratával és az MNT jóváhagyásával. Tárjuk eléjük a valóságot: az MNT által javasolt személyek szembefordultak az MNT által jóváhagyott döntéssel, helyette a saját magánvéleményük szerint szavaztak. A másik 2 személy pedig egyszerűen megváltoztatta a korábbi véleményét. Ez most egy kis felháborodást okozott az iskolában, ezért is szeretnénk mielőbb az ügy végére járni. Március 2-án lesz a folytatás, akkor fog az előállt helyzetről újból tárgyalni a tantestület. 

Szabó Angéla  

Branislav Brana Crnčević utca lesz Palicson

(Részlet)

A szabadkai város képviselő testület 2017. február 27-ei ülésén „a képviselők megszavazták, hogy Palicson a Vikend település utca nevét Branislav Brana Crnčevićre változtassák, amit az utca lakói is támogattak, azonban a szavazás előtt ehhez kapcsolódóan is vita alakult ki. Az ellenzék több képviselője is úgy ítélte meg, hogy bár Branislav Brana Crnčević irodalmi munkássága alapján megérdemelné, hogy utcát nevezzenek el róla, ezt az ötletet sem a Horvát Nemzeti Tanács, sem a Magyar Nemzeti Tanács nem támogatta, továbbá nem szabad elfeledkezni róla, hogy Crnčević közel állt Slobodan Miloševićhez, Radovan Karadžićhoz, a radikálisokhoz, és aki nacionalista, gyűlöletkeltő ember volt. Az SZHP tagjai kiálltak az író emléke és munkássága mellett, Nágel János (a VMSZ frakcióvezetője – B.A.) pedig ezzel kapcsolatban kijelentette, Crnčević mellett szólnak érvek és ellenérvek is, éppen ezért a VMSZ tartózkodni fog a szavazás alkalmával.”

liv

Magyar Szó, 2017. február 28., vagy http://www.magyarszo.rs/hu/3304/vajdasag_szabadka/161259/Branislav-Brana-Crn%C4%8Devi%C4%87-utca-lesz-Palicson.htm, 2017. február 27. [18:03]