2012. május 1., kedd

Egeresi a nemzeti alapú incidensekről

 Elvszerűen, szavahihetően és felelősségteljesen

Részlet az Egeresi Sándorral, a Tartományi Képviselőház elnökével készült interjúból

Voltak a parlamenti elnöklése idején érzékeny kérdések is, amelyeket sokkal jobban kezelt, mint az elődei.
– Sohasem menekültem az érzékeny kérdések kezelésétől, ezért nyúltam határozottan a nemzetek közötti viszonyok rendezéséhez, ami Vajdaság legérzékenyebb pontja. Nem futamodtam meg attól, hogy szembesüljek a valósággal, igyekeztem nem gerjeszteni, hanem csillapítani a helyzetet. Meggyőződésem, hogy Vajdaságban az itteni népeknek, nemzeti közösségeknek, sorsközösségeknek az együttélése, nem pedig az egymás mellett élése a fontos. Az a lényeg, hogy ezt minden itt élő megértse, és így tekintsen rá. A         A nemzeti alapon történő incidensek kezelése terén is előrelépés tapasztalható, noha sohasem szabad az embernek megelégednie azzal, ami van, hanem igyekeznie kell még jobban orvosolni a fellépő gondokat. Különösen vonatkozik ez arra, ha nemzeti alapon történő incidensről van szó. Mindegy, melyik oldalról érkezik a tettes, és ki a szenvedő alany, a legerélyesebben el kell ítélni az ilyen jelenségeket, és konkrét lépésekkel, határozottan kell tenni az efféle tendenciák megfékezése és felszámolása érdekében. Volt temerini és zombori példa az elmúlt négy évben, hatékony tevékenységünknek köszönhetően azonban csökkent a bejelentett incidensek száma. A rendőrségtől tájékoztatásként mindig megkapom a jegyzőkönyveket. Ez alapján azt olvashatom ki, hogy évről évre átlagban 20–26 százalékkal csökken az efféle incidensek száma. Erre biztosan kihatott a Tartományi Biztonsági Tanács munkája, amelynek ebben az időszakban az elnöke voltam, s az is, hogy eredményes volt az együttműködésünk a Belügyminisztériummal.

Milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy csökkenjen a nemzeti indíttatású incidensek száma?
– A minisztériummal megállapítottuk, hogy a vajdasági magyarok száma az állami szervekben a lakosság lélekszámához képest úgymond alulreprezentált. Ez azt jelenti, hogy a rendőrségen, a vámon, az ügyészségen és a bíróságon, valamint más állami szervekben nem foglalkoztatnak kellő számú magyar polgárt. Nemcsak a mi esetünkben lesújtó a részarányos foglalkoztatottsági adat, hanem ugyanez vonatkozik a többi nemzeti közösségre is. Ennek orvoslása érdekében a Belügyminisztériummal együttműködve bemutatkozót tartottunk a rendőrképzésről, s arra biztattuk a fiatalokat, hogy jelentkezzenek a rendőrakadémiára. Ezzel az akciónkkal, amelyet kiterjesztettünk az ügyészségre és az igazságszolgáltatásra is, nem fogunk leállni, továbbra is népszerűsítjük ezeket a szakmákat.

VARJÚ Márta
Magyar Szó, 2012. április 28., 14. o. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése