Május 25.

Afrika Nap (Dan Afrike / Africa Day, Africa Liberation Day)

1963. május 25-én 32 afrikai ország képviselői Etiópia fővárosában Addisz-Abbebában elfogadták az Afrikai Egyszervezetről (AESZ/OAU) szóló határozatot nem sokkal az után, hogy a XX. század 60-as éveiben a kontinensen elkezdődött a gyarmaturalom alóli felszabadulási folyamat. Ez volt az afrikai államok együttműködésének első állomása.

Alakuló csúcsértekezletén az AESZ eldöntötte, hogy ezen a napon Afrikát ünneplik; hogy május 25-e Afrika Nap. A szervezet fő célja az afrikai államok egységének és szolidaritásának előmozdítása; szuverenitásuk, területi integritásuk és függetlenségük védelme; a gyarmatosítás maradványainak felszámolása volt.

Az AESZ utódjaként 2002-ben létrejött az Afrikai Unió. Az AESZ tagállamainak száma az 1963 után függetlenné vált országok csatlakozásával tovább növekedett, és az összes afrikai ország tagja lett a szervezetnek. Egyedül Marokkó nem kérte felvételét az új szervezetbe, ugyanis Rabat felfüggesztette tagságát az AESZ-ben, miután 1985-ben a szervezet felvette tagjai közé a marokkó által megszállt Nyugat-Szaharát.  

Az önkormányzattal nem rendelkező területek népeivel való szolidaritás hetének

kezdete (Početak nedelje solidarnosti sa narodima nesamoupravnih teritorija / Week of Solidarity wiht the Poeoples of Non-Self-Governing Territories)

Az ún. szolidaritási hét története az 1960-as évekre vezethető vissza, vagyis az afrikai népeknek a kolonializmus alól való felszabadulási törekvéseinek a támogatására. Ettől az időtől kezdve több mint 50 új állam 80 millió lakosa nyerte el a szabadságot és a függetlenséget. Ma már csak néhány – Nagy Britannia és az USA által kormányzott – terület, leginkább sziget emlékeztet a gyarmaturalomra.

A szolidaritási hétről szóló döntést az ENSZ-közgyűlésének 1972. évi 2911 (XXVI) számú határozata tartalmazza, amely Dél-Afrika és Guinea (Bissau), valamint a Zöld-foki Szigetek gyarmati sorban lévő népének a szabadságáért, fügetlenségéért és egyenlő jogaiért folytatott küzdelmével való szolidaritás hetét hirdette meg. A Közgyűlés az 1999. december 6-i 54/91 számú határozattal felkérte a dekolonizáció kérdésével foglalkozó különbizottságot, hogy kísérje figyelemmel az évente megtartásra kerülő szolidaritási hetet, amelynek kezdete egybeesik május 25-ével, Afrika Napjával.

Az eltűnt gyerekek világnapja (nemzetközi nap) (Međunarodni dan nestale dece / International Missing Children’s Day)

2004 óta tartják ezen a napon az eltűnt gyermekek világnapját – az Eltűnt és Szexuálisan Kihasznált Gyerekekért alakult Európai Föderáció felhívására – az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzra és társaira emlékezve.

A világnap célja, hogy felhívják a figyelmet a megelőző stratégiákra és az országok közötti együttműködés fontosságára. Ahhoz, hogy a veszélyes eltűnéseket meg lehessen előzni, össze kell fogniuk az oktatási és a szociális területeken dolgozóknak, hatóságoknak és a rendőrségnek, s további probléma, hogy az eltűnt gyermekek nyilvántartása nem egységes.

Magyarországon 2007-ben hétezernél is több gyerek eltűnését regisztrálták. Bár a gyerekek nagy része néhány napon belül megkerül, sajnos olyan esetek is vannak, amikor örökre nyomuk vész.

Az első magyar űrhajós űrrepülésének évfordulója (Godišnjica leta prvog astronauta Mađara u svemir / Anniversary of the first Hungarian cosmonaut is space)

1980-ban ezen a napon indult a világűrbe Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov  a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. A Szaljut-6 űrállomáson Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket. A 8 napos úton Farkas a magyar kutatóintézetek által tervezett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtott végre. 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz-35  űrhajó fedélzetén. (Április 12. az űrhajózás napja, május első hete a világűr napja, október 4–10. pedig, a világűr nemzetközi hete!)