A közösségi hálón és az ellenzéki médiában egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: Miért hallgatnak a szerb pszichiáterek Aleksandar Vučić szerb elnök időnkénti (sokak szerint) hisztériás, agresszív és arrogáns viselkedésével kapcsolatban?
Ez nem is annyira tekinthető kérdésnek, mint egy aggódó (vagy éppen cinikus) megállapításnak, hogy egy „gyanús” mentális állapotban levő személy rossz irányba terelheti a társadalmat, amely felett szinte korlátlan hatalmat gyakorol.
Dragica Stanojlović ismert nyugalmazott pszichiáter azonban úgymond komolyan vette az említett kérdést.
Mint mondta, Vučić személyes pszichiátere (ha van neki), nem számolhatna be a nyilvánosságnak a páciense állapotáról, mert a hippokratészi eskü titoktartásra kötelezi.
A Pszichiáterek Egyesülete ugyan feltárhatná észrevételeit, amennyiben úgy ítélné meg, hogy Vučić magatartása romboló hatással van a társadalomra, az átfogó képhez azonban nem elég kiindulni a közszerepléseiből. Ahhoz alaposan meg kellene vizsgálni, különböző teszteknek alávetni és huzamosabb időn keresztül megfigyelés alatt tartani.
A doktornő azonban mégis röviden összefoglalta Vučić jellemét, mentális szerkezetét és állapotát. Az alábbiakban következnek a meglátásai.
Egyebek között kiemelte, hogy a szerb elnök egocentrikus (énközpontú, önző), nárcisztikus (önimádó), empátiahiányban szenved (képtelen együttérezni másokkal).
A kellemetlen élményeket vagy érzelmeket annyira visszaszorítja magában, hogy azok nem tudnak kapcsolatba lépni a valóságérzetével, amelynek a helyébe aztán fantáziaképek és képzelgések lépnek.
Nem tűri a bírálatot, szeszélyes, nincs önkontrollja, viselkedése szociálisan elfogadhatatlan.
Vučić mindig is ilyen volt, de ezek a tulajdonságok csak akkor jutottak teljes mértékben kifejezésre, amikor hatalomra került, amelyre egyébként régóta és alaposan készült, mondta a pszichiáter.
(dnevnizurnal.com, danas.rs és luftika.rs nyomán)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése