Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (244.)
Június 3-11.
Szijjártó: „A szerbek jól teljesítenek” Az Európai Uniónak legalább annyira érdeke Szerbia felvétele, mint amennyire érdeke a szerbeknek az európai uniós tagság, és Magyarország álláspontja az, hogy itt lenne az ideje annak, hogy újabb tárgyalási fejezetet nyissunk meg Szerbiával – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter június 3-án Belgrádban, írta az MTI.
– Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy 2020-at követően 2021 első félévében sem nyílt meg egyetlen egy tárgyalási fejezet sem (a csatlakozási tárgyalások folyamán – B.A.), „holott erre a lehetőségek adottak, a szerbek jól teljesítenek” – tette hozzá a miniszter.
– Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy 2020-at követően 2021 első félévében sem nyílt meg egyetlen egy tárgyalási fejezet sem (a csatlakozási tárgyalások folyamán – B.A.), „holott erre a lehetőségek adottak, a szerbek jól teljesítenek” – tette hozzá a miniszter.
Szijjártó Péter (a fotón) vagy nem eléggé tájékozott az európai ügyekben, vagy valamiféle információs zavarai lehetnek. Az is lehetséges, hogy elfogult Szerbiával és a Szerb Haladó Párttal (SZHP/SNS) kapcsolatosan. (Személyesen vett részt Pancsován a haladók kampányában is, a párt nagygyűlésén. Itt hangzott el a híres beszéde is, miszerint „Ha én szerbiai magyar lennék, akkor a VMSZ-re szavaznék, ha pedig szerb, akkor a haladó pártra!”[1])
Az Európai Unió tagországai – június 11-én – nem adtak Szerbiának zöld fényt, hogy a csatlakozási folyamat keretében újabb tárgyalási fejezeteket, vagy klasztereket nyisson meg. Az uniós országok zöme ugyanis nem támogatta új klaszter megnyitását, „mivel úgy értékelték, hogy Szerbia, a bizonyos előrelépések ellenére sem fejlődött eleget, különösen a jogállamiságot illetően”.[2]
A tagállamok többsége, azon az állásponton volt, hogy „a fejezetek megnyitásához több időre és konkrétabb eredmények felmutatására van szükség, míg néhány tagállam azt a kérdést is felvetette, hogy Szerbia kül- és biztonságpolitikája nincs összhangban az Európai Unió politikájával”.[3]
– Kompromisszumos megoldásként egy olyan határozat született, hogy június 22-én Szerbiával egy „magyarázó” kormányközi konferenciát tartanak, amellyel kifejeznék, hogy támogatják Belgrádot azok a reformok végrehajtásában, amelyek azt eredményezhetik, hogy majd valamelyik következő kormányközi konferencián megnyílhatnak a tárgyalási fejezetek – közölte a Szabad Magyar Szó.[4]
Az Európai Unió tagországai – június 11-én – nem adtak Szerbiának zöld fényt, hogy a csatlakozási folyamat keretében újabb tárgyalási fejezeteket, vagy klasztereket nyisson meg. Az uniós országok zöme ugyanis nem támogatta új klaszter megnyitását, „mivel úgy értékelték, hogy Szerbia, a bizonyos előrelépések ellenére sem fejlődött eleget, különösen a jogállamiságot illetően”.[2]
A tagállamok többsége, azon az állásponton volt, hogy „a fejezetek megnyitásához több időre és konkrétabb eredmények felmutatására van szükség, míg néhány tagállam azt a kérdést is felvetette, hogy Szerbia kül- és biztonságpolitikája nincs összhangban az Európai Unió politikájával”.[3]
– Kompromisszumos megoldásként egy olyan határozat született, hogy június 22-én Szerbiával egy „magyarázó” kormányközi konferenciát tartanak, amellyel kifejeznék, hogy támogatják Belgrádot azok a reformok végrehajtásában, amelyek azt eredményezhetik, hogy majd valamelyik következő kormányközi konferencián megnyílhatnak a tárgyalási fejezetek – közölte a Szabad Magyar Szó.[4]
A magyar külügyminiszter – úgy látszik – nem ismeri az országon belüli folyamatokat, de az Európai bizottság éppen a belgrádi látogatása előtt napon nyilvánosságra hozott, Szerbiával kapcsolatos féléves jelentését sem. Ez ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy „szükséges a reformok gyorsítása, az igazságügyi szervek függetlenségének, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a médiaszabadság biztosítása és a háborús bűnök rendezése érdekében”.[5]
Ha reálisak akarunk lenni, Szerbia erre csak akkor lesz képes, amikor már nem Aleksandar Vučić lesz az ország elnöke.
Ha reálisak akarunk lenni, Szerbia erre csak akkor lesz képes, amikor már nem Aleksandar Vučić lesz az ország elnöke.
Szögi István
Miniszter úr! Így nyilvánosan szeretném megkérdezni, hogy mikor tud időt szánni a RESTITÚCIÓS még nem oldott ügyek megtárgyalására!? Nagyon sok érintett honfitársunk várná a jogtalanul elkobzott vagyonuk visszaadását! Remélem, hogy nem jutunk olyan helyzetbe, mint a háború után, most már VÉGLEGESEN! Várom a válaszát! Maradok tisztelettel.
Június 6.
Objektív, vagy szubjektív?
Az Újvidéki Rádiónak van egy Objektív nevű „politikai magazin” műsora is, szombaton 12:05-kor (ismétlés: vasárnap 9:00 órakor). (A legutolsó műsor, amit vissza lehet hallgatni, még a 2020. február 29-ei.[6] Úgy látszik, nem újítják a műsor internetes oldalát.)
Az objektív szó jelentése: 1. „személyestől független (hatás, jelenség, környezet), amely a tárgyi körülményekben rejlik, és a személy hatókörén kívül állónak tekintett körülményektől függ”, és 2. tárgyilagos (döntés, állásfoglalás, vélemény), amit személyi szempontok, érzelmek, vélemények nem befolyásolnak; pártatlan; részrehajlás, elfogultság nélküli. [7]
Az adás – az eredeti elképzelés szerint – „a hét legfontosabb, legérdekesebb eseményeire tekint vissza. A műsorban kommentátorok, politikai elemzők beszélgetnek bel- és külpolitikai témákról egyaránt, de gyakran kerülnek terítékre gazdasági, pénzügyi, szociális, oktatás- és kultúrpolitikai kérdések is – a tisztánlátás érdekében!” – írja a VRTV internetes oldalán.[8]
Az Objektívet korábban Dani Zoltán és Öreg Dezső szerkesztették,[9] újabban pedig Guszton (másutt Gusztony)[10] András.
Csak az utóbbi hónapokban kezdtem el (időnként) követni a műsort, amelyben most már csupán „két ember beszélget”: A szerkesztő Guszton András (Temerin korábbi polgármestere, két mandátumban is, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt körzeti szervezetének volt első embere),[11] a Rádió kettes csatornájának, vagyis a magyar műsorok fő- és felelős szerkesztője, és Losoncz Alpár (Temerin, 1958. július 7.) „vajdasági magyar filozófus, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagja, közgazdász, egyetemi tanár”.[12]
Az Objektívet korábban Dani Zoltán és Öreg Dezső szerkesztették,[9] újabban pedig Guszton (másutt Gusztony)[10] András.
Csak az utóbbi hónapokban kezdtem el (időnként) követni a műsort, amelyben most már csupán „két ember beszélget”: A szerkesztő Guszton András (Temerin korábbi polgármestere, két mandátumban is, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt körzeti szervezetének volt első embere),[11] a Rádió kettes csatornájának, vagyis a magyar műsorok fő- és felelős szerkesztője, és Losoncz Alpár (Temerin, 1958. július 7.) „vajdasági magyar filozófus, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagja, közgazdász, egyetemi tanár”.[12]
Nem lehet azt mondani, hogy ezek a beszélgetések érdektelenek, hogy nincsen mondanivalójuk. Még azt sem lehet mondani, hogy Losoncz Alpár válaszai Guszton kérdéseire felkészülés nélküliek, azt azonban igen, hogy mégiscsak a személyes ismereteit, meglátásait, véleményét tükrözik.
Egyébként, mint ahogy „senki sem lehet próféta a saját hazájában”, senki sem lehet minden témában (az Objektívben elhangzottakban is) egyformán tájékozott, járatos, ha mégolyan akadémikus is. Vagy, amit egy akadémikus mond – például Szerbia és Kína kapcsolatairól, az el nem kötelezettségről és Tito szerepéről, a háborús bűnösség kérdéséről, az Európai Unió és Szerbia viszonyáról, a magyarországi helyzetről, stb. –, az az egyedüli igazság? Objektív? Aligha! Talán inkább szubjektív! Eltérést jelent ez a műsor eredeti elképzelésétől is!
Guszton kérdéseiből és kommentárjaiból időnkét kicseng a véemdékás beállítottság is, amit Losonc néha még helyre is igyekszik igazítani. Ennek a politikai szemléletnek a szépséghibája az is, hogy Guszton pártját időközben „bedarálta” a Vajdasági Magyar Szövetség, amelyiknek az elnöke „Vučić és Orbán szövetségese minden fontos kérdésben”.[13]
Egyébként, mint ahogy „senki sem lehet próféta a saját hazájában”, senki sem lehet minden témában (az Objektívben elhangzottakban is) egyformán tájékozott, járatos, ha mégolyan akadémikus is. Vagy, amit egy akadémikus mond – például Szerbia és Kína kapcsolatairól, az el nem kötelezettségről és Tito szerepéről, a háborús bűnösség kérdéséről, az Európai Unió és Szerbia viszonyáról, a magyarországi helyzetről, stb. –, az az egyedüli igazság? Objektív? Aligha! Talán inkább szubjektív! Eltérést jelent ez a műsor eredeti elképzelésétől is!
Guszton kérdéseiből és kommentárjaiból időnkét kicseng a véemdékás beállítottság is, amit Losonc néha még helyre is igyekszik igazítani. Ennek a politikai szemléletnek a szépséghibája az is, hogy Guszton pártját időközben „bedarálta” a Vajdasági Magyar Szövetség, amelyiknek az elnöke „Vučić és Orbán szövetségese minden fontos kérdésben”.[13]
Mivel az Objektívben „két ember beszélget” különböző társadalmi témákról – „a tisztánlátás érdekében!” –, felvetődik a kérdés, mennyire lehet az egyáltalán tárgyilagos? A vajdasági magyaroknak mindegy, hogy objektív vagy szubjektív? Helyénvaló-e, összhangban van-e az újságírói szakmával, hogy a fő- és felelős szerkesztő egyetlen embert szólaltat meg a csaknem egy órás politikai műsorban, amelyiknek az lenne a célja, hogy a hallgatókat pártatlanul és sokrétűen, különböző látószögből tájékoztassa a hét legfontosabb bel- és külföldi eseményeiről? Vissza él-e Guszton a főszerkesztői tisztséggel? Közszolgálatú-e még az Újvidéki Rádió?
BOZÓKI Antal
Torda, 2021. június 14.
Torda, 2021. június 14.
[1] H. Á.: Szijjártó Péter migránsozott, Ana Brnabić Koszovózott az ENSZ-ben https://delhir.info/2018/09/29/szijjarto-peter-migransozott-ana-brnabic-koszovozott-az-ensz-ben/, és Újabb egykori szerb radikálissal találkozott Szijjártó http://regi.delhir.info/index.php/kuelvilag/oszerbia/57456-ujabb-egykori-szerb-radikalissal-talalkozott-szijjarto
[2] Az uniós tagországok nem adtak zöld fényt Szerbiának újabb csatlakozási fejezet megnyitásához https://szabadmagyarszo.com/2021/06/11/az-unios-tagorszagok-nem-adtak-zold-fenyt-szerbianak-ujabb-csatlakozasi-fejezet-megnyitasahoz/, 2021. június 11.
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] M. Stojanović: I poslanik Martinović pomenut u dokumentu Brisela [Martinović képviselőt is megemlíti Brüsszel dokumentuma]. Danas, 2021. június 2. 6.
[6] Objektív http://media.rtv.rs/hu/objektiv/54619, 2020. február 29.
[7] Objektív szó jelentése https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Objekt%C3%ADv
[8] Objektív – politikai magazin https://www.rtv.rs/hu/objektiv
[9] Uo.
[10] Gusztony András a polgármester
https://adoc.pub/a-polgarmester-megalakult-a-kzsegi-tanacs-szemelycserek-az-n.html
[11] (A VMDP közleménye) Helyes döntés született: Gusztony András lett (újra) Temerin polgármestere
https://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2232/Helyes-dontes-szuletett-Gusztony-Andras-lett-ujra-Temerin-polgarmestere.html, 2014. március 12. 21:45
[12] Losoncz Alpár https://hu.wikipedia.org/wiki/Losoncz_Alp%C3%A1r
[13] Lásd a Pásztor, a csalódott c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13623, 2021. május 27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése