Tartalom
Előszó 5
(Torontál)torda – A jóléttől a leépülésig 11
1. Öröm (vagy üröm)?
– Önállósuljon a tordai iskola is 19
Önállósuljon a tordai iskola is 25
2. Múlt és jelen, ábránd és valóság 27
3. Tehetetlen hatalom 30
4. „Tordai gondok” 35
5. Bizalomvesztett politikusok 39
A tordai Ady Endre Általános Iskola
krónikája és önállósulási kálváriája 44
6. Torda – a népszámlálás után 49
D. J.: Tovább fogyunk 51
7. Falupusztítás 53
Helyi járulék Tordán 55
Kónya-Kovács Otília: Tordán
megszavazták a helyi járulékot 60
8. „Megőrizzük Tordát”? 62
Kecskés István: „Megőrizzük Tordát” 70
9. Önmagunknak hazudunk! 74
10. Veszélyben a falu! 77
11. Egy magyar közösség leépítése (1.) 86
12. Tordai „történések” (2.) 91
13. „Búcsú előtt” 94
14. Torda – falu, ahol leáll az élet 100
Vataščin Péter: Mi és ki felelős a
vajdasági magyar problematikumért? 109
15. Tájház(ak) 115
16. Kérdezni mert – menesztették! 118
17. Tehát… 128
18. „Tordán elégedettek”? 131
19. Milyen vizet iszunk Tordán? 134
20. Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak! 145
21. Hamis kép terjesztése 153
22. „Erősödött” a VMSZ Begaszentgyörgyön? 160
23. Faluszégyenítő hirdetőtáblák 169
24. Gazdátlan telefonfülkék 172
25. Gyülemlő közösségi problémák 175
26. Tiltakozó egyetemisták Tordán 190
Lányi Géza: Szülőfalum Torontáltorda 193
Szabó Angéla: Ajánlás 195
Tari István: A csendesülő etnikai tisztogatásról 198
A szerző könyvei 200
2025. szeptember 28., vasárnap
Előkészületben: Torda – Egy bánsági magyar falu agóniája
2025. szeptember 27., szombat
VARJÚ MÁRTA DICSTELEN KARRIERJÉNEK VÉGE LETT!
Súlytalan személycserék a médiaházakban – a VMSZ-es propaganda marad (egyelőre)
Pesevszki Evelyn, a Magyar Szó új főszerkesztője (balról) és Varjú Márta
A Hét Nap Kft. igazgatója továbbra is László Edit, míg a Pannon RTV-é Agárdi Gábor lett[1].
A legtöbb pályázatra egyetlen jelölt jelentkezett, kivéve az RTV második csatornájának főszerkesztői posztját, ahol két pályázó közül Juhász Andrea kapta meg a támogatást.
(A másik pályázó Márton Attila, korábban már volt a kettes csatorna főszerkesztője volt, de a tanács Juhászt támogatta, aki az elmúlt időszakban vezette a kettes csatornát[2].)
Valójában csak a Magyar Szó és a Hét Nap főszerkesztői posztján történt tényleges változás, a többi esetben az MNT az eddigi vezetők újraválasztását támogatta.
A kinevezések szeptember 22-én léptek életbe.
A 116 napirendi pontot alig három óra alatt „vitatták” meg, ami átlagosan másfél percet (!) jelentett pontonként. Ez önmagában mutatja a testület komolytalanságát.
A Pannon RTV élőben közvetítette az ülést, visszanézhető a YouTube-on is (https://www.youtube.com/watch?v=dNZAIDcz2t0
Különösen kínos volt hallgatni, ahogyan Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági képviselőcsoportjának vezetője, a párt újvidéki szervezetének elnöke törte a magyar nyelvet „felszólalásának” felolvasása közben.
Ez az MNT nem képviseli, hanem szégyeníti a magyar közösséget!
Az ülésen jóváhagyták a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) és a Forum Könyvkiadó Intézet (FKI) alapító okiratainak módosítását. Az új szabályozás szerint mindkét intézmény igazgatóbizottsága hat tagból áll majd: egyet az MNT nevez ki, négyet a tartományi kormány az MNT javaslata alapján, míg egy tagot a dolgozók közül választanak[3].
Ez valójában azt jelenti, hogy a két intézmény irányítása a tartományi kormány befolyása alá került, miközben az MNT-nek mindkét intézményben csak egyetlen szavazata maradt. Akárhogy is magyarázták Fremond és Bájity (a néhai Pásztor István képviselőházi apródja), ez a magyar önkormányzatiság újabb visszaszorítása. Ráadásul erős a gyanú, hogy az MNT tagjainak többsége azt sem tudta, mire szavazott.
Jellemző, hogy a sajtótudósítások elhallgatták ezt az egyik legfontosabb napirendi pontot.
A Hét Nap új főszerkesztője Kartali Róbert lett, a lap eddigi főszerkesztő-helyettese. Az egykor karakteres, de az utóbbi évtizedekben a VMSZ-hez lojálissá vált Tóth Lívia negyven év után távozott. A Kft. igazgatói posztját továbbra is László Edit tölti be.
A Magyar Szó esetében Kabók Erika, az MNT tájékoztatásért felelős végrehajtó bizottsági tagja méltatta a 2011 óta főszerkesztő Varjú Márta „érdemeit”, aki most nyugdíjba vonult. Felsorolta, hogy visszaállította a Naptár kiadványt, növelte a rovatok számát, piros betűs fejlécet vezetett be, és a lap sok riportsorozatot, könyvet adott ki. Varjú számos elismerést kapott, köztük a Magyar Arany Érdemkeresztet is.
A dicsőítésből azonban kimaradt, hogy Varjú másfél évtizedes tevékenysége alatt a Magyar Szó a legsötétebb korszakát élte: a szakmaiság helyét pártpropaganda váltotta fel, a kritikai vélemények teljesen eltűntek, és a lap közéleti jellege megszűnt. Tömeges elbocsátások és önkéntes távozások rengették meg a lapot. Ez súlyosan sértette a vajdasági magyarság tájékozódási jogát, jóvátehetetlen kárt okozva a közösségnek.
Varjú a lapot Pásztor István és Pásztor Bálint, valamint Orbán Viktor politikai érdekeinek szolgálatába állította, ami egyben a nacionalista és kisebbségellenes Szerb Haladó Párt céljait is szolgálta. Kommunista időket idéző, „baromi hosszú”[4] Pásztor-interjúk[5] árasztották el a lapot, amelyekből teljesen hiányzott a kritikai hang[6]. De a tisztességes, józan valóságérzékelés is. A tavaly november óta tartó egyetemista és polgári követeléseket tiltakozásokat rendre elhallgatta.
Az Észverés c. podcast 2025. szeptember 12-i számában A Magyar Szó pártlappá silányításának 14 éve címmel[7] Pressburger Csaba Kókai Péterrel és Tőke Jánossal készített interjút, amelyben amelyben Kókai felidézi régi szerkesztőségbeli élményeit, hogy Varjú Mártát hogyan hívta fel telefonon Lovas Ildikó (nem mellesleg Pásztor István élettársa), hogy kiadja a parancsokat a főszerkesztő Varjúnak a Magyar Szó szerkesztésére.
Varjú Márta díjakkal és kitüntetésekkel búcsúzik, de a közösségnek okozott szellemi kár felmérése és a felelősség megállapítása nem maradhat el.
[1] herc: Személycserék a médiaházak élén. Magyar Szó, 2025, szeptember 11. 1., 4., herc: Új fő-és felelős szerkesztő a Magyar Szó élén: Magyar Szó, 2025. szeptember 13. 1, 5., és mh: Új lendület a kor kihívásaira. Magyar Szó, 2025. szeptember 16. 4.
[2] Hogyan kebelezte be „a párt” a vajdasági magyar sajtót? https://szmsz.press/2025/09/14/hogyan-kebelezte-be-a-part-a-vajdasagi-magyar-sajtot/, 2025. szeptember 14. 18:21
[3] A Magyar Nemzeti Tanács sajtószolgálata: 116 napirendi pont a Magyar Nemzeti Tanács ülésén. https://www.mnt.org.rs/116-napirendi-pont-magyar-nemzeti-tanacs-ulesen
[4] Surányi Zsolt. Pásztor: „Rászorultak, mint tót a húgyos körtére” Egy politikai pályafutás (eddigi) legsze(rencsétlene)bb hasonlata. https://szabadmagyarszo.com/2017/07/15/pasztor-istvan-palyafutasanak-legszebb-hasonlata-kovetkezik/
[5] Uo.
[6] Uo. Lásd még a Főszerkesztőváltás a Magyar Szóban c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2025. augusztus 15. 18:13, és A Magyar Szó ámokfutása c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14378, 2022. április 2.
[7] Varjú hagyaték: A Magyar Szó pártlappá silányításának 14 éve https://www.youtube.com/watch?v=wVdqHOoIneU, 2025, szeptember 12.
[8] Németh Zoltán: Magyar Szó magyar szellemiségben. https://www.magyarszo.rs/hu/4179/kozelet_media/212996/Magyar-Sz%C3%B3-magyar-szellemis%C3%A9gben.htm, 2019. december 25. 15:39
Lásd még A Magyar Szó ámokfutása c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14378, 2022. április 2.
2025. szeptember 26., péntek
GAZDASÁGI ÓRIÁS TÉRDEN – Szabadka gazdasági válság előtt
SAJTÓKÖZLEMÉNY
office@vmdk.org.rs, 2025. szept. 26. 8:17
Honnan lesz benzin Magyarországon, ha szétlövik a Barátságot?
2025. 09. 26.
Jó reggelt!
A Szabad Európa legfrissebb cikkei:
Honnan lesz benzin Magyarországon, ha szétlövik a Barátságot?
A Barátság -- oroszul Druzsba -- kőolajvezeték neve félrevezető. Már
megépítésekor, az 1960-as években sem a barátságról, inkább a gazdasági
függőségről szólt: a Szovjetunió ezzel a hatalmas csővezetékkel
energetikailag magához láncolta a szövetségeseit, köztük Magyarországot
is.
További részletek »
Orbán Viktor mégis tárgyalhat az EU-t védő drónfalról, de csak a jövő héten
A jövő héten az EU határait védő drónfal létrehozása is szerepel a napirenden az uniós csúcson, így Orbán Viktor is tárgyalhat az ügyben – tudta meg a Szabad Európa. Információink szerint a drónincidens után Magyarország a legkorszerűbb harci szállítógépét ajánlotta fel Lengyelországnak.
További részletek »
További cikkeink:
Reggel bemutattuk, hogyan csalnak a választáson, délután megjelent a fideszes képviselő a faluban
Ezrek tüntettek a kormány ellen Szlovákiában
Még több hír, elemzés, háttér és podcast honlapunkon.
Köszönöm a figyelmét,
Vovesz Tibor
szerkesztőség-vezető
2025. szeptember 25., csütörtök
Szégyen és gyalázat Szabadkára nézve!
SAJTÓKÖZLEMÉNY
Washington Post: A szerbek döntő pillanathoz érkeztek
Szerbiában az ország jövőjéről dönt az elhúzódó tiltakozó hullám, vagyis hogy az ország demokrácia lesz-e, vagy sodródik kelet felé. A diákok korrupcióval vádolják a Vučić-kormányt, és szakadatlan nyomást gyakorolnak a biztonsági apparátusra, valamint a hatalompárti médiára is – jelenti Belgrádból William Booth. A másik oldal ezzel szemben báboknak és meg nem nevezett erők, valamint nyugati liberális civil szervezetek ügynökeinek nevezi a fiatalokat, hozzátéve, hogy azok meg akarják semmisíteni saját hazájukat. Ez a forgatókönyv jó régi, visszaköszön. Mindenesetre a szerbek döntő pillanathoz érkeztek, mert vagy vállalják a nyugati értékeket és normákat, vagy újabb évtizedet töltenek a margón, kitéve Oroszország csábításának. Rövid távon ugyanakkor sokan félnek attól, hogy az államfő bekeményít. Az európai vezetők óvatosak, nehogy eltaszítsák maguktól az országot. Ám ez azt sugallja, hogy nem törődnek a demokrácia visszaszorulásával, vagy nincs erejük megállítani a folyamatot. De mintha hasonló lett volna a helyzet 1998-ban, csak akkor Milosevic ellen kezdődött lázadás a belgrádi egyetemen a koszovói háború miatt. A tekintélyuralom Titóig nyúlik vissza, ám a diákok pont ezért nem akarnak egyéni vezetőket, nehogy személyi kultusz alakuljon ki. Egyben aggódnak a társaik miatt, ha azok megjelennek a médiában. Ezért folyamatosan cserélik, hogy ki nyilatkozzon. Szerbia rosszul áll a sajtószabadság dolgában: a Riporterek Határok Nélkül 180-as listáján csupán a 96. helyet foglalja el.
Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=itthon&hir=17401
Aki nem lép egyszerre, az szakavatatlan, tájékozatlan és rosszindulatú
2025. szept. 24. 19:09
Mondhatnák azt, hogy ugyan, szóra sem érdemes, már megszoktuk. Feltehetnék a kérdést: de miért csodálkozunk?
Valójában nem lepődtem meg, megszokni viszont sehogy sem sikerül a Vajdasági Magyar Szövetség magasrangú politikusai kommunikációjának stílusát.
Kollégáimmal voltunk már “úgynevezett újságírók”, “oknyomozók”, így idézőjelben, “függetlenek”, ismét csak idézőjelben. Ezek a jelzők ellen is felszólaltunk, de azzal végig tisztában voltunk, amikor a független újságírás mellett tettük le a voksunkat, hogy ilyen és hasonló “támadásnak” ki leszünk téve.
Azt is megszoktuk már, hogy nem fogadnak minket örömmel a hatalmi pártok képviselői, amikor egy-egy sajtótájékoztatóra elmegyünk, mert feltételezik, azért jöttünk, hogy kérdéseket tegyünk fel. Akármilyen furcsa és idegen ez manapság, az újságírónak ez a dolga. Ha tetszik, ha nem, ha idegesítő, ha nem.
Az, hogy mindez a felszínre jött bennem a mai nap folyamán, annak a következménye, hogy a közösségi oldalon – nem, nem sajtótájékoztató keretében, hanem a Facebookon – Szabadka alpolgármestere, Góli Csilla megnyilatkozott a Palicson, a Spliti fasoron történt épületbontás kapcsán.

A Villa Regina bontás előtt

A látványterv
A sajátos hangulatú utcában ugyanis elbontották a Villa Regina eddigi épületét és újat építenek a helyébe, ez a tény pedig többekben felháborodást keltett. Mondhatnánk érthető, hiszen a tapasztalatok nem túl jók bontás, építés terén. A felháborodó polgárok szintén a közösségi oldalakon adtak hangot nemtetszésüknek, miszerint a bontással és a látványtervek szerint úgy tűnik az új épület után is, megváltozik az egész utca hangulata, arculata. Nehezményezték, hogy a VMSZ, aki egyébként zászlajára tűzte az örökségvédelmet, az épületek védelmét, ezt tétlenül nézi.
Erre reagált Góli Csilla alpolgármester, aki a következő jelzőkkel illette azokat, akik fel merték róni a városvezetésnek, hogy ismét hagyta, hogy a beruházók akarata kerekedjen felül: rosszindulatú, szakavatatlan, tájékozatlan “hírszerzők”, “akik teret próbálnak hódítani online felületeken”.
Arra most nem térnék ki – majd egy másik cikkben – hogy valójában akkor kinek is van igaza, bontható-e ebben az utcában bármi és milyen feltételek mellett.
Amire viszont fel szeretném hívni a figyelmet, az az, hogy ezek szerint Szabadka alpolgármestere – és valljuk be, hogy a bejegyzését kommentelő és megosztó politikusok, képviselők, hű VMSZ-tagok – azt gondolják, hogy ha valakinek valami nem tetszik és az ellen esetleg szót is emel nyilvánosan, akkor ő: rosszindulatú, szakavatatlan, tájékozatlan. Nem egy egyszerű polgár, aki információ híján esetleg őszintén aggódik városa jövőjéért. Nem. Tájékozatlan és rosszindulatú. Szakavatatlan, és véleménye sem lehet. Sőt, a városi képviselő-testület elnöke szerint ezek az emberek nem is dolgoznak. Bezzeg ők a VMSZ-ben… Annak már inkább utána sem nézek, hogy a sorban támogató kommentelők és megosztók közül hányan dolgoznak a szabadkai önkormányzatban, s hányan végezték el a kötelezőnek számító FB-like-olást munkaidőben. Lehet, hogy benne van a munkaköri leírásukban?

Ragozhatnánk tovább, de nincs sok értelme.
A Vajdasági Magyar Szövetség politikusai hagyjanak fel a gyűlöletbeszéddel! Hagyjanak fel a maroknyi vajdasági magyar megosztásával, hagyjanak fel azzal, hogy megfelelő és nem megfelelő magyarra osztják a közösséget! Vegyék emberszámba azt a nem kis számú magyarságot a déli végeken, akik önállóan, a saját fejükkel gondolkodnak, van véleményük és nem félnek azt nyilvánosan elmondani. Ők nem másodrangú polgárai ennek az országnak, nem másodrangú polgárai a közösségnek! A VMSZ hagyjon fel az arrogáns kommunikációval és ne sértegesse azokat, akik nem értenek vele egyet!
„Az arrogáns viselkedés a másokkal szembeni lenézésen, a túlzott önbizalmon és a felsőbbrendűségi érzésen alapul, ahol az illető leértékeli mások véleményét, képességeit, és gyakran úgy gondolja, csakis neki lehet igaza. Megnyilvánulhat kommunikációban félbeszakítással, pökhendi viselkedéssel, testbeszédben dominanciával, valamint a tanácsok elutasításával. Ez a magatartás gyakran belső bizonytalanságból fakad, ami külső kompenzációként mutatkozik meg, és negatívan hat a társas kapcsolatokra, de akár komolyabb pszichológiai okok, például nárcisztikus személyiségzavar jele is lehet.”
Tómó Margarétahttps://szmsz.press/2025/09/24/aki-nem-lep-egyszerre-az-szakavatatlan-tajekozatlan-es-rosszindulatu/



