1945. október 24-én hatályba lépett a világszervezet alapokmánya, s
ezzel hivatalosan is létrejött az Egyesült Nemzetek Szervezete. A napot 1948 óta ünneplik meg az ENSZ-közgyűlés 1947.
október 31-i ülésén hozott döntés értelmében.
A világ legnagyobb és legátfogóbb nemzetközi szervezetének Alapokmányát 50 állam írta alá 1945. június 26-án a San Franciscó-i konferencián. Az ENSZ hivatalosan 1945. október 24-én jött létre, miután az Alapokmányt az öt nagyhatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és a Szovjetunió), illetve a többi aláíró állam többsége ratifikálta. Magyarország 1955 óta tagja a szervezetnek, amelybe 2011-ben vették fel a legfiatalabb, 193. tagállamot, a függetlenné vált Dél-Szudánt.
Az ENSZ létrehozását a II. világháborúban a fasizmus ellen küzdő nagyhatalmak határozták el a béke biztosítása érdekében. Az Alapokmány felsorolja a szervezet fő céljait és meghatározza tevékenységének alapelveit. Működését hat fő szerv fogja össze: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács, a Nemzetközi Bíróság és a főtitkár által vezetett Titkárság. Az ENSZ legismertebb személyisége a főtitkár, a posztot 2007 óta a dél-koreai Ban Ki Mun tölti be.
A világ legnagyobb és legátfogóbb nemzetközi szervezetének Alapokmányát 50 állam írta alá 1945. június 26-án a San Franciscó-i konferencián. Az ENSZ hivatalosan 1945. október 24-én jött létre, miután az Alapokmányt az öt nagyhatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és a Szovjetunió), illetve a többi aláíró állam többsége ratifikálta. Magyarország 1955 óta tagja a szervezetnek, amelybe 2011-ben vették fel a legfiatalabb, 193. tagállamot, a függetlenné vált Dél-Szudánt.
Az ENSZ létrehozását a II. világháborúban a fasizmus ellen küzdő nagyhatalmak határozták el a béke biztosítása érdekében. Az Alapokmány felsorolja a szervezet fő céljait és meghatározza tevékenységének alapelveit. Működését hat fő szerv fogja össze: a Közgyűlés, a Biztonsági Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács, a Nemzetközi Bíróság és a főtitkár által vezetett Titkárság. Az ENSZ legismertebb személyisége a főtitkár, a posztot 2007 óta a dél-koreai Ban Ki Mun tölti be.
Az ENSZ szervezetén belül a különböző
szakterületekkel külön testületek foglalkoznak. Ilyen például az Egészségügyi
Világszervezet (WHO) és az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF). A
szervezet pénzügyi hátterét a tagállamoktól származó kötelező és önkéntes
hozzájárulások alkotják. A szervezet hat hivatalos nyelve az angol, az arab, a
francia, az orosz, a kínai és a spanyol.
Az ENSZ tevékenysége – a béke és biztonság fenntartásának elsődleges célkitűzése mellett – főként a hagyományos és nukleáris leszerelésre, a világ országi közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenség csökkentésére, a fenntartható gazdasági növekedés biztosítására, a szervezett bűnözés elleni harcra irányul.
Az ENSZ-tagság valójában az állami lét elismerésének legfőbb formája: amikor az ENSZ tagállamai egy adott ország felvétele mellett döntenek, akkor azt egyenjogú partnerüknek ismerik el. Az ENSZ-nek tagja lehet minden békeszerető állam, amely az Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja, illetve a szervezet megítélése szerint is képes és hajlandó e kötelezettségek teljesítésére. Új tagállamok felvételéről a Biztonsági Tanács ajánlása alapján a Közgyűlés kétharmados többséggel dönt. A tagfelvételt az egyes államok közötti viták is befolyásolják, például Macedónia Athén tiltakozása miatt 1993 óta csak Macedónia, Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) néven lehet tagja az ENSZ-nek, miután Görögország - hasonnevű északi tartományára utalva - követeli, hogy változtasson nevet és ne használja a Macedón Köztársaság elnevezést. Macedónia a névvitát éppen a világszervezet közvetítésével szeretné rendezni.
Az ENSZ tevékenysége – a béke és biztonság fenntartásának elsődleges célkitűzése mellett – főként a hagyományos és nukleáris leszerelésre, a világ országi közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenség csökkentésére, a fenntartható gazdasági növekedés biztosítására, a szervezett bűnözés elleni harcra irányul.
Az ENSZ-tagság valójában az állami lét elismerésének legfőbb formája: amikor az ENSZ tagállamai egy adott ország felvétele mellett döntenek, akkor azt egyenjogú partnerüknek ismerik el. Az ENSZ-nek tagja lehet minden békeszerető állam, amely az Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja, illetve a szervezet megítélése szerint is képes és hajlandó e kötelezettségek teljesítésére. Új tagállamok felvételéről a Biztonsági Tanács ajánlása alapján a Közgyűlés kétharmados többséggel dönt. A tagfelvételt az egyes államok közötti viták is befolyásolják, például Macedónia Athén tiltakozása miatt 1993 óta csak Macedónia, Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) néven lehet tagja az ENSZ-nek, miután Görögország - hasonnevű északi tartományára utalva - követeli, hogy változtasson nevet és ne használja a Macedón Köztársaság elnevezést. Macedónia a névvitát éppen a világszervezet közvetítésével szeretné rendezni.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A fejlődésről való tájékoztatás (fejlesztési
információ) világnapja (Svetski dan razvoja informacija / World Development Information Day)
Az ENSZ-közgyűlése1972. december 19-én
[a 3038(XXVII) számú határozattal] intézményesítette a fejlődésről való tájékoztatás világnapját, hogy ezzel is felhívja a világ közvéleményének figyelmét a fejlődési problémákra és azok megoldásában való szoros nemzetközi együttműködés szükségére. A Közgyűlés úgy döntött, hogy ennek a napnak a megtartására elvileg az ENSZ napján kerüljön sor, hogy ezzel is hangsúlyozza a fejlődés központi szerepét a világszervezet munkájában.

Az ENSZ-közgyűlése1972. december 19-én
[a 3038(XXVII) számú határozattal] intézményesítette a fejlődésről való tájékoztatás világnapját, hogy ezzel is felhívja a világ közvéleményének figyelmét a fejlődési problémákra és azok megoldásában való szoros nemzetközi együttműködés szükségére. A Közgyűlés úgy döntött, hogy ennek a napnak a megtartására elvileg az ENSZ napján kerüljön sor, hogy ezzel is hangsúlyozza a fejlődés központi szerepét a világszervezet munkájában.
A magyar
operett napja (Dan mađarske operete / The Day
of Hungarian Operetta)

Kálmán Imre első nagy operettsikerét 1908-ban érte el a Tatárjárással, mind Budapesten, mind Bécsben, ahol folytatta a zeneszerzést. 1915-1930 között nagy sikere volt: a Csárdáskirálynő (1915), a Bajadérok (1921), a Marica grófnő (1924) és a Cirkuszhercegnő (1926) operettjeivel. Bartókhoz és Kodályhoz hasonlóan a népi hagyományokhoz fordult forrásért, de a húszas években Amerikában is terjedő népszerű bécsi stílust is elsajátította és sikerrel használta. Darabjai német, angol és francia változatban is megjelentek.
A német nemzetiszocialista mozgalom terjedése miatt Kálmán darabjait betiltották és 1938-ban Párizsba majd 1940-ben Amerikába menekült. Ott folytatta a zeneszerzést és a Marinka 1945-ben ott jelent meg.
1951-ben visszatért Európába először Bécsbe, de végül Párizsban telepedett le. Ott is halt meg 1953. október 30-án. Utolsó operettjét fia, Charles fejezte be. Az Arizona lady bemutatója 1954-ben Bernben volt.
Lehár Ferenc zeneszerzői munkásságát operakompozíciókkal kezdte (Kukuska, 1896). Bécsben 1902. november 21-én mutatták be első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett és meghatározta további munkásságának fő területét. Életének legnagyobb részét az osztrák fővárosban töltötte, itt mutatták be nagy sikerű operettjeit. Az 1926-1938 között Berlinben élt. 1943. február 20-án, Budapesten a Garabonciás bemutatóját dirigálta. A II. világháború után (1945) Zürichbe költözött, és csak röviddel halála előtt tért vissza Ausztriába. A századeleji operett egyik legkiválóbb képviselője, operettjeiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát.
A mellrák elleni küzdelem világnapja (Svetski/Međunarodni dan borbe protiv raka dojke / World/International Breast cancer day)

A mellrákot ma a nőknél leggyakrabban
előforduló rákfajtaként tartják számon. Európában évente 77 ezer személy
halálát okozza, ezek 40 százaléka 65 év alatti. A rákos daganat korai
felfedezése azonban jelentősen növeli a
túlélési esélyeket. Szerbiában minden évben mintegy
4000 nő betegszik meg ebben a betegségben és közülük évente csaknem 1500 elhalálozik. Az időben felismert mellrák
90%-os biztonsággal gyógyítható! A világnap megünnepléséről eltérő
adatok vannak. Egyes portálok szerint október elsején, mint például
Magyarországon, más források viszont október negyedik hétfőjére teszik az
ünnepet.
Az október hónap egyébként
évek óta a mellrák világhónapjának számít, számtalan szervezet és médium tart
emlékezéseket és különféle akciókat az egyre elterjedtebb betegség elleni
küzdelem támogatásáért, és hogy minél több ember figyelmét hívják fel a rák
ellen való védekezés fontosságára.
Az origami világnapja (Svetski dan origamija / World Origami Day)

Az Origami világnap honlapját az Origami USA működteti. Itt gyűjtik az ünnephez kapcsolódó rendezvényeket, ötleteket, és kérik, hogy minél többen kapcsolódjanak be a megemlékezésbe akár egy ünnepi esemény szervezésével világszerte. Az ünnep november 11-én fejeződik be, amikor Japánban tartják ezt a világnapot.
Október 24-30.
A leszerelés/lefegyverzés hete (Nedelja razoružanja / Disarmament Week)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése