2015. március 14., szombat

„KIEGYENSÚLYOZOTT ÉS MÉLYREHATÓ JELENTÉS”



Gondolatok Brüsszel után

Az Európai Parlament (EP) március 11-én elfogadta a David McAllister szerbiai jelentéstevő országjelentése alapján összeállított Szerbiáról szóló határozatot (ang resolution, amit a magyar szövegben állásfoglalásnak neveznek).
           A dokumentum elfogadására a még tavaly október 8-i brüsszeli jelentés szolgált,[1] amelyet az EP Bizottsága február 24-én hagyott jóvá.[2] Ezt megelőzően „222 módosítási indítványt nyújtottak be az EP-képviselők. Ezeket összegezték, és úgynevezett kompromisszumos módosítási indítványokat fogalmaztak meg, amelyekben az Európai Parlament legnagyobb frakciói egyetértettek”.[3]
          A parlament plenáris ülésére készített dokumentum-javaslatra „7 módosító indítvány érkezett. Ezekből 3-at fogadtak el”.[4]
Horvátország az kérte, hogy „Szerbia vizsgálja felül azt a törvényt, amely lehetővé teszi számára, hogy igazságszolgáltatási eljárást indítson a horvátországi állampolgárokkal szemben olyan háborús bűnök elkövetésének ügyében, melyeket horvát területeken követettek el.”[5]
            A határozatba került másik két indítványt a Zöldek tették: Az egyik értelmében „Szerbia nem gyakorolhat nyomást a köztársasági ombudsmanra, és lehetővé kell tennie Saša Jankovićnak, hogy a törvénnyel összhangban végezze a munkáját”. A másik arra vonatkozik, hogy „az Európai Bizottság részesítse elismerésben Szerbiát azért, mert Brüsszelben februárban létrejött az igazságügyi megállapodás Belgrád és Pristina között”.[6]
            Az EB Bizottsága által jóváhagyott határozat[7] kisebbségi vonatkozású részében tehát az EP ülésén nem történt semmilyen módosítás. 

 Az Európai Parlament megszavazta

Parlamenti vita
            A március 10-i, az eredményjelentésről tartott parlamenti vitában magyar képviselők is felszólaltak (egy-egy percben), éspedig Morvai Krisztina (Függetlenek Csoportja – NI), a délvidéki Deli Andor (Európai Néppárt – Kereszténydemokraták) és Szanyi Tibor (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége – S&D).
            Morvai Krisztina: – Számomra ez a Szerbiáról szóló jelentés akkor lenne hiteles, hogyha tételesen tartalmazná azokat az egyéni és kollektív emberi jogokat, amelyeket Szerbia köteles biztosítani a területén élő őshonos nemzeti közösségeknek, így például a háromszázezer főre tehető délvidéki magyarságnak, amely nélkül ki lenne mondva, hogy nincs belépés az Európai Unióba.
Mire gondolok: például, hogy emberi jogként kötelesek biztosítani a teljes körű nemzeti önrendelkezést, a területi autonómiát a dél-tiroli modell szerint – mert hogyha már Európai Unió, akkor európai modelleket és európai értékeket használjunk –, a teljes körű nyelvhasználatot. Ugye most a privatizáció kapcsán meg fog szűnni, nem tudom, Biztos Úr és a jelentéstevő tud-e róla, hogy magyar nyelvű rádiókat szüntetnek meg, önkormányzat által alapított magyar rádiókat, merthogy privatizálják. Kérem, hogy ez ügyben is tegyenek valamit, és biztosítsák a teljes körű diszkriminációmentességet, az egyenlő elbánást a délvidéki magyarságnak. Itt vannak a követeléseik, átadom a jelentéstevőnek és a Biztos Úrnak is.[8]
            Deli Andor: – Az idei eredményjelentésről már sok mindent elmondtunk, és elmondtuk azt, hogy milyen kiegyensúlyozott, és ezért külön köszönet a jelentéstevőnek, McAllister úrnak. Megtalálható benne a szerb kormány éves munkájának méltatása, de azok a feladatok is, amelyek mielőbbi megvalósítását az EU elvárja Szerbiától. Politikailag is fontos az EP határozata, mert szükséges a szerbiai kormány további bátorítása abban az elhatározásában, hogy része legyen az európai népek nagy családjának. Nagy politikai nyomás nehezedik Szerbiára, és ebben szeretnénk mi segíteni innen a Parlamentből.
Magyarország szomszédos ország, és többszörösen érdekelt abban, hogy Szerbia mielőbb EU-tag legyen. A külpolitikai, biztonságpolitikai és gazdasági érdekeken túl a jószomszédi kapcsolatok is nagyot fejlődtek a két ország között az elmúlt pár évben. Ami szintén teljesen nyilvánvaló, hogy rendkívül érdekeltek vagyunk a szerbiai magyar közösség jövőjének vonatkozásában is, amihez elengedhetetlen a kisebbségi jogok megvalósulásának további javulása. Ez nekem személyesen is fontos, hiszen vajdasági származásúként tudatában vagyok annak, hogy ettől nagyban függ az ottani magyar közösség jövője.[9]
            Szanyi Tibor: – A magam részéről teljes mértékig egyetértek Andrej Plenkovic kollégával, amennyiben ennek a jelentésnek valóban vannak nagyon komoly érdemei, hiszen igen jól sorolja fel azokat az előrehaladásokat, amiket a szerb kormány az elmúlt időszakban tett, illetve nagyon jól és pontosan fogalmazza meg azokat az elvárásokat, ami az Európai Unió részéről van.
Két dologra szeretném felhívni elsősorban a Biztos Úr figyelmét: az egyik az az, hogy a tagjelöltektől igenis meg kell követelni, hogy ők is már most csatlakozzanak a közös kül- és biztonságpolitikához, ebbe értem azt is, hogy Szerbiától elvárjuk, hogy ő is csatlakozzon az Oroszországgal szembeni szankciókhoz. A másik pedig: Horvátország, Magyarország egyaránt szomszédos és soknemzetiségű ország, ugyanúgy, mint Szerbia. Legyen kedves Biztos Úr, a továbbiakban is figyelje, hogy megfelelő szomszédságpolitika, és a nemzeti kisebbségek, köztük a vajdasági magyarok jogainak az érvényesülése maradéktalan legyen.[10]
Jellemző, hogy a vajdasági magyar sajtó egyetlen szóval nem említi meg Morvai Krisztina és Szanyi Tibor felszólalását, csak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) káderének, Deli Andornak a(z érdektelen, felolvasott) szövegét idézi.[11] Ez ugyancsak a VMSZ egypárti sajtómonopóliumának létezését igazolja.

Állásfoglalás
Az Európai Parlament,
            …
29.  felszólítja a szerb kormányt a rehabilitációs törvény teljes körű, megkülönböztetéstől mentes végrehajtására; javasolja továbbá a kárpótlási törvény további módosítását a természetbeni kárpótlással kapcsolatos minden eljárási és jogi akadály megszüntetése érdekében;
30.   üdvözli a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok 2014. október 26-án történt megválasztását; hangsúlyozza, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok fontos szerepet töltenek be a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak érvényesítésében, és felhívja Szerbiát, hogy biztosítsa a szerzett jogok és a hatáskörök szintjének fenntartását azoknak a szerb alkotmánybíróság döntésével való jogi összehangolását célzó folyamat során, továbbá szorgalmazza megfelelő szintű és ellenőrizhető finanszírozásukat; sürgeti Szerbiát, hogy az ország teljes területén biztosítsa a kisebbségek védelméről szóló jogszabály következetes végrehajtását, többek között az oktatással, a nyelvhasználattal, valamint a médiához és vallási szertartásokhoz kisebbségi nyelveken való hozzáféréssel kapcsolatban, valamint a nemzeti kisebbségek közigazgatásban, helyi és regionális testületekben és a nemzeti parlamentben való megfelelő képviselete tekintetében; ösztönzi Szerbiát, hogy a 23. fejezettel kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítése iránt; ösztönzi a szerb hatóságokat, hogy hozzanak további intézkedéseket a romák helyzetének javítására, különösen az oktatás, a lakhatás és a foglalkoztatás terén; sürgeti a kormányt, hogy a roma népesség körében növelje a polgári jogokkal kapcsolatos ismereteket, valamint a romák számára is biztosítson ugyanolyan védelmet; hangsúlyozza a romák közéletben való részvétele ösztönzésének a jelentőségét; felszólítja a szerb hatóságokat, hogy javítsák a romák befogadására irányuló szakpolitikák, illetve nemzeti és helyi szintű fellépések végrehajtásának tervezését, összehangolását és figyelemmel kísérését;[12]
…
Konklúzió
            Johannes Hahn, a csatlakozásért felelős uniós biztos, a meglehetősen szűkszavú és előre megírt „válaszában” a vitában elhangzott képviselői kérdésekre, „kiegyensúlyozottnak és mélyrehatónak”[13] nevezte a jelentést. Azt azonban, hogy mi benne a „kiegyensúlyozott” és a mi a „mélyreható” nem tudtuk meg. (Nem valamiféle jin-jangról (yin-yang) van itt szó? A jelentésnek nem inkább tárgyilagosnak kellene lenni?)
Az viszont most már tény, hogy a vajdasági magyarok kifejezés egyetlen alkalommal sem jelenik meg az eredményjelentésben, de a határozatban sem, ami botrányosnak is nevezhető. Ezért nem csak David McAllistert lehet okolni, aki német néppárti politikusként[14] bizonyára nem eléggé ismeri a tartomány történetét, hanem inkább a két Pásztort és a Delit. Az ifjabbik Pásztor (Bálint) február 20-án, Belgrádban „tárgyalt”,[15] az idősebb (Pásztor István) pedig – saját elmondása szerint – március 3-án Brüsszelben folytatott „négyszemközti beszélgetéseket” David McAllisterrel.[16] Az eredmény most itt van.
A felelősek listája nem lenne teljes, ha nem említenénk meg a többi vajdasági magyar párt vezetőit is, akik még csak a hangjukat sem hallatták a két említett dokumentum kapcsán. (Igaz, más egyéb ügyekben is egyre ritkábban szólalnak fel.)  
Függetlenül attól, hogy az ún. szerbiai országjelentés „senkit sem kötelez semmire”,[17] politikai szempontból azonban „meghatározó dokumentum az ország uniós csatlakozásának folytatásában”.[18] És tegyük hozzá: Ami nem kerül bele a jelentésbe/határozatba, arról később az EU hallani sem kíván! Ezért az anyaország felelőssége sem csekély.  
Mivel – Szerbiának az Unióhoz való esetleges csatlakozásáig – minden évben készül majd ilyen jelentés, vagyis a következőt várhatóan 2015 októberében mutatják be, a vajdasági magyar pártvezérek valamelyikének, vagy valaki másnak (ha akadna ilyen) rövid időn belül tanácskozást kellene összehívni, amelyen megvitatásra kerülnének az EP állásfoglalásai és az itteni magyarok helyzete. Az ott elhangzottakat el kellene juttatni McAllisternek. Félő azonban, hogy erre nincsen vállalkozó és mindez pusztába kiáltott szó. Pedig a közösség jövőjéről van szó!
 
Újvidék, 2015. március 14.
BOZÓKI Antal

[1] 2014 Izveštaj o napretku Republike Srbije [COM (2014) 700 konačni] http://www.seio.gov.rs/upload/documents/eu_dokumenta/godisnji_izvestaji_ek_o_napretku/Izvestaj_o_napretku_dec14.pdf A jelentésről szóló, „Kiegyensúlyozott határozat Szerbiáról” c. írásomat [Más(napló 59)] lásd a http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Napl%C3%B3 honlapon.
[3] Az Európai Parlament megszavazta a Szerbiára vonatkozó határozatot (videó). http://pannonrtv.com/web/?p=191189
[4] Uo.
[5] Uo.

[6] Uo. Lásd még: Az EP megszavazta a Szerbiára vonatkozó határozatot. http://www.vajma.info/cikk/szerbia/21787/Az-EP-megszavazta-a-Szerbiara-vonatkozo-hatarozatot.html, 2015. március 11. [15:54]

[8] http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+CRE+20150310+ITEM-022+DOC+XML+V0//HU&language=HU Morvai bizonyára a vajdasági magyar pártok és civil szervezete Felhívás a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez című, 2012. február 27-i – ma is időszerű – dokumentumot adat át, melynek szövege itt található: http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert.
[11] P. E.: Kiegyensúlyozott határozat Szerbiáról. Magyar Szó, 2015. március 12., 1. és 4. o.; Vajdaság Ma: Az EP megszavazta a Szerbiára vonatkozó határozatot (hírösszefoglaló). http://www.vajma.info/cikk/szerbia/21787/Az-EP-megszavazta-a-Szerbiara-vonatkozo-hatarozatot.html, 2015. március 11. [15:54] és Deli Andor: Szerbia pozitív és támogató határozatot kapott (videó). http://pannonrtv.com/web/?p=191189
[13] Felszólalását lásd Morvai Krisztina honlapján, a 10-es alatti jegyzetben.
[16] EU-tisztségviselőkkel tárgyalt a VMSZ elnöke. Magyar Szó, 2015. március 4., 4. o. és/vagy http://www.magyarszo.com/hu/2633/kozelet_politika/123243/EU-tiszts%C3%A9gvisel%C5%91kkel-t%C3%A1rgyalt-a-VMSZ-eln%C3%B6ke.htm
[17] Az EP megszavazta a Szerbiára vonatkozó határozatot (videó). 2015. március 11. http://pannonrtv.com/web/?p=191189
[18] Uo.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)