2015. március 1., vasárnap

(Más) napló 55.



„KIEGYENSÚLYOZOTT HATÁROZAT SZERBIÁRÓL”

Kisebbségjogi témák

           Michael Davenport, az Európai Unió (EU) szerbiai küldöttségvezetője szerint az Európai Parlament (EP) márciusban fogadja el a határozatot Szerbia 2014. évi haladásáról az európai úton. Reményei szerint a határozat „kiegyensúlyozott” lesz.[1] Hogy ez a szó végül is mit jelent, utóbb majd megtudjuk.  
       A határozat elfogadására a még tavaly október 8-i brüsszeli jelentés szolgál,[2] amelyet az EP Bizottsága február 24-én hagyott jóvá.[3]
          – Deli Andor, a Fidesz-KDNP listájáról az EP-be jutott VMSZ-es EP-képviselő ezzel összefüggésben örömét fejezte ki, mert úgy véli: a fideszes módosító indítványok révén több, a kisebbségek jogait érintő kérdés is bekerült a tervezetbe, amelyet még a plenáris ülésnek is el kell majd fogadnia.
Deli szerint a Szerbiáról szóló idei határozati javaslat kifejezetten kiegyensúlyozott lett; egyrészt méltatja a belgrádi vezetés reformtörekvéseit, az uniós integrációhoz vezető úton maradásra ösztönözve Szerbiát, másrészt kiemeli a szerbiai kisebbségi önrendelkezési intézmények, az úgynevezett nemzeti tanácsok jogköreinek védelmét, s finanszírozásuk fontosságát. Magyarán, csupa-csupa szépet bírt el megint a papír – olvasható a DélHír portálon.[4] Delitől mást nem is várhattunk.
Nos, nem tudom, mit tartalmaz majd a határozat végső szövege, de az alapjául szolgáló 118 oldalas jelentés (szerb nyelven) megtalálható a szerb kormány Európai Integrációs Irodájának honlapján.[5]
A „kisebbségek védelméről” a jelentésben a 23. fejezet (igazságügy és alapvető jogok) 84 és 85. oldalán esik szó, ami enyhén szólván elégtelen. A nemzeti kisebbségekről a leszbikus, a transzszexuális és interszexuális népesség (LGBTI) jogainak védelme (82. oldal) és a vagyoni jogok (83. oldal) után ír a jelentés, ami már önmagában is sértés. A „magyar” kifejezésre egyetlen alkalommal sem találtam a jelentésben
A jelentés első helyen emeli ki, hogy létrejött a kapcsolat a szerb kormány Emberi Jogi Irodája és a nemzeti tanácsok között. Megállapítja, hogy folytatódott a gyakorlati program, amely „a nem eléggé képviselt kisebbségek számára bizonyos lehetőséget nyújt az államapparátusban”.  Megemlíti, hogy tavaly júniusban „kedvező értékelést kapott Szerbia teljes jogi kerete, de néhány módosítás  bevezetésére is utalva lett, különösen annak szükségére, hogy Szerbiának átfogó stratégiai hozzáférést kell biztosítania a nemzeti kisebbségeknek a szerb társadalomba való integrálódásához, valamint a Kisebbségi Keretegyezmény alkalmazásának néhány hiányosságra, amelyeket el kell hárítani”.  Azt viszont már nem említi, hogy melyek azok.
A jelentés tehát, nem a nemzeti kisebbségek önazonosságának megőrzését, hanem „a szerb társadalomba való integrálódását” szorgalmazza, holott ez a két folyamat csak együtt fogadható el.      
Az uniós jelentés szerint „el kell végezni a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaitól szóló törvény „átfogó felülvizsgálatát, az Alkotmánybíróság (2014 – B. A.) februári határozatával összhangban.” Ennek érdekében az utóbbi egy évben éppen semmi sem történt. Ezt a kötelezettséget (is) teljes csönd, homály és hallgatás borítja. Bizonyára nem is fogják elsietni.
            A jelentés megállapítja továbbá, hogy „a köztársasági kisebbségügyi tanács nem működik, a helyi, etnikumok közötti tanácsok pedig nincsenek eléggé kihasználva”. – Egész Szerbiában figyelmet kell fordítani a jogszabályok következetes alkalmazására, különösen az oktatás, a nyelvhasználat, a sajtóhoz való hozzáférés és a kisebbségi nyelvű vallási szertartások területén, amikor ilyen irányú kisebbségi követelés jelentkezik – olvasható a jelentésben.
            – A nemzeti kisebbségek részvételét az állami szervekben, különösen helyi szinten, elvileg (sic!) szükséges növelni – írja a jelentés, majd hozzáteszi: „Szerbiai fel lett szólítva, hogy 2015-ben külön cselekvési tervet fogadjon el a nemzeti kisebbségek védelmére Szerbiai egész területén, ideértve az oktatás, a kisebbségi nyelvek használatát, a kisebbségi médiához és vallási szertartásokhoz való hozzáférést és állami szervekben való részvételt.”  Ennek kidolgozására is sor kerül majd, ki tudja mikor.
            A jelentés végül kiemeli, hogy „Vajdaság Autonóm Tartomány biztosítja a kisebbségek magas fokú védelmét és a nemzeti viszonyok a tartományban elvileg jók, a szórványos incidensek ellenére. Bevezették és támogatják a kisebbségi nyelvek tanulását a redőhivatalnokok részéről.” – A Tartományi Ombudsman jelentésében az 1.253 panasz közül 67 (5,35%) érinti a kisebbségeket. Ezek többsége, 30 panasz (44,78), a hivatalos nyelvhasználatra vonatkozott – áll a jelentésben.  
  Elképesztő, hogy sem a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), de egyetlen vajdasági magyar párt sem foglalkozott ezzel a jelentéssel. A magyar nyelvű sajtó is megelégszik Davenport és más hivatalos személyek véleményének idézésével, akiknek nem biztos, hogy – a jó szándék mellett – betekintésük is van a nemzeti kisebbségek életébe. Ahelyett, hogy maguk is utána néznének: Mit is tartalmaz a jelentés a vajdasági magyarok helyzetével kapcsolatban? Őshonos közösségként hogyan is fognak jogaink megvalósulni az európai integráció folyamán? Tartalmazza-e a jelentés mindazt, amit elvárunk helyzetünk javítása érdekében? Deli Andortól és Varga Lászlótól, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) integrációs ügyekkel megbízott képviselőjétől ezt elvárni enyhén szólva túlzás lenne.
A Szerbiáról szóló „kiegyensúlyozott határozat” elfogadásának határideje vészesen közeledik. Felvállalja-e az MNT, vagy valamelyik vajdasági magyar párt, hogy véleményezi az EP-hez már eljuttatott jelentést?
Ha önmagunk nem állunk ki a jogainkért, ne várjuk el azt az EU-tól!

Újvidék, 2015. március 1.
BOZÓKI Antal


[1] „Kiegyensúlyozott határozat Szerbiáról”. Magyar Szó, 2015. február 26
[4] Uo.
[5] Lásd a 2-es alatti honlapot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése