2020. április 2., csütörtök

A hatalomban, vagy ellenzékből? (2.)


A kisebbségi jogok érvényesítésének két ellentétes elképzelése

A 2000. október 5-i belgrádi események megdöntötték Slobodan Milošević[1] tizenkét évig tartó (egyed)uralmát.[2] Ezeket az eseményeket a legtöbben demokratikus forradalomnak, mások népfelkelésnek neveztek.[3] Úgy tűnt akkor, hogy Szerbiában elkezdődik a demokratizálás folyamata, amitől a polgárok a rendszerváltást és a hatékony társadalmi változásokat, a nemzeti kisebbségek pedig sorsuk jobbra fordulását, helyeztük javulását, kollektív és egyéni jogaik kiteljesedését, valamint hathatós gyakorlati érvényesülését várták. 
Ez az időszak azonban csak nagyon rövid ideig, Zoran Đinđić szerb miniszterelnök 2003. március 12-ei meggyilkolásáig tartott, majd elkezdődött a fokozatos visszaszerendeződés ideje, amely most is folyik. Jelenleg is azok a pártok és számos olyan vezető személy is a hatalomban van, akik a kilencvenes években is hangadók voltak.  
A társadalom demokratizálási folyamatával egy időben olyan magyar civil szervezetek alakultak Vajdaságban, mint például az újvidéki Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Szervezet 2001. június 15-én és a szenttamási Emberi Jogi Központ (EJK) 2006 januárjában, amelyek nem csak Szerbiában, de a nemzetközi fórumokon is határozottan kiálltak a magyar közösség kollektív és tagjainak egyéni jogaiért. Küzdelmükhöz számos magyar és szerb civil szervezet is csatlakozott, miáltal kialakult egy erős, tekintélyes, tömegeket is megmozgató, csaknem két évtizedig tartó kisebbségjogi civil mozgalom.

Pásztor István vezetése alatt a VMSZ – mint a jelenleg hatalmat gyakorló, többségében fekete-vörös (a Szerb Haladó Pártból – SZHP/CHC és a Szerb Szocialista Pártból – SZSZP/CПC álló) koalíció része – megszűnt hiteles, a magyar közösség érdekeit képviselő magyar párt lenni. Olyan döntések meghozatalában is részt vett, illetve olyan határozatokat szavazott meg a szerb parlamentben és a Tartományi Képviselőházban, amelyek hátrányosan érintették a magyar közösséget, de voltak olyanok is, amelyeket megalázónak is lehet nevezni.
A VMSZ képviselői 2018. június 19-én megszavazták például a tartományi képviselőházi határozatot, miszerint Vajdaság napjaként ünneplik november 25-ét, amikor 1918-ban Szerbiához csatolták a Délvidéket; kiemelt jelentőségű lett május 15-e is, mivel 1848-ban ekkor ment végbe a Szerb Vajdaság kikiáltása a karlócai népgyűlést követően,[4] stb.
 A VMDP és a MEP vezetőinek felelősségét csak növeli, hogy a 2020. április 26-ára tervezett (majd a koronavírus miatt határozatlan időre elhalasztott) választások előtt újabb „választási együttműködést kötöttek” a VMSZ-el[5] Ezzel valójában utólagosan jóváhagyták/elfogadták a VMSZ-nek a magyar közösségre nézve téves politikai döntéseit is.



Szijjártó Péter a Szerb Haladó Párt választási nagygyűlésén 2016. április 5-én, Pancsován, amikor szerb nyelven azt mondta: „Da sam Srbin, glasao bih za SNS” (ha szerb lennék, a Szerb Haladó Pártra szavaznék)

Az egyik oldalon a civil szervezeteknek és pártoknak, a másik oldalon pedig a VMSZ-nek a merőben eltérő politikai hozzáállását a kisebbségi jogok érvényesítéséhez – vagyis a VMSZ-nek „a hatalomban való szerepvállalása” és a civil szervezetek önálló fellépéseit – csak kiegészítette, súlyosbította az anyaország politikusainak a délvidéki magyar közösséghez való mostoha viszonyulása.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tömör fogalmazása szerint ez abból áll(t), hogy Magyarország, egyrészt,  „ kiemelt külpolitikai céljának tekinti Szerbia EU-integrációs törekvéseinek támogatását”, [6] másrészt „Szerbia kisebbségi politikája példaként szolgálhatna más, az Európai Unióba igyekvő szomszédos ország számára is”.[7]
A magyar külügy jelenlegi vezetői ezzel teljesen ellehetetlenítették, mondhatni azt is, lenullázták a civil szervezetek és pártok követelését, hogy – Románia uniós felvételi példáján is okulva – Szerbiának még az EU-s csatlakozás előtt rendezni kell a magyar közösség helyzetét.
Más szóval, a Szijjártó vezette magyar külügy teljesen lemondott a délvidéki magyar közösség helyzetével kapcsolatos bármilyen kérdésnek vagy feltételnek még csak a felvetésétől is. Lemondott az itteni magyar közösség érdekeinek képviseléséről, úgy a szerbiai hatalom, mint a nemzetközi közösség előtt.  A VMSZ vezetői ennek a politikának a hű kiszolgálói és haszonélvezői. 
Németh Zsolt volt külügyi államtitkár,[8] a magyar Országgyűlésben 2010. október 25-én, Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője interpellációjára a külügyminiszterhez, miszerint „kíván-e a kormány bármilyen feltételt szabni Szerbia EU-s csatlakozásának támogatáshoz?”,[9] ezt mondta:
– Válaszom röviden: Igen. Nagyon szigorú feltételei vannak Szerbia Európai Uniós csatlakozásának. Ezek megfogalmazásában is, de teljesítésében is Magyarország szerepet kíván vállalni”. […] Összegezve, feltételek nélkül, tehát, nem támogatjuk Szerbia Európai Uniós csatlakozását, a feltételek teljesülése esetén viszont támogatjuk Szerbia Európai Uniós csatlakozását. Ezen feltételeknek a világos megfogalmazása, valamint ezen feltételek sikeres teljesítése Magyarország alapvető érdeke, amely folyamatban szoros együttműködésre törekszünk mind a szerb kormánnyal, mind pedig a délvidéki magyarokkal”.
Szijjártó Péter 2014. szeptember 23-tól látja el a külgazdasági és külügyminiszteri posztot.[10] Irányítása alatt lényegesen megváltozott Magyarország viszonyulása Szerbia EU-s csatlakozása iránt. A délvidéki magyarok hátrányára. Ivica Dačić szerb külügyminiszter nem véletlenül nevezte Szijjártót „a legnagyobb szerbnek a nemzetközi kapcsolatokban”.[11]
Ezt a politikát teljesen újra kell gondolni. A magyar közösség méltóságának a visszaállítása érdekében is!

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2020. április 2.


[1] A Volt Jugoszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszék (ICTY – International
Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia) börtönében hunyt el, 2006. március 11-én.
[2] A belgrádi eseményeket a legtöbben demokratikus forradalomnak, mások népfelkelésnek nevezték, a szerb radikális párti vezetők pedig valamiféle „megrendezett puccsként” emlegették.
[3] Voltak akik „hatalomváltásnak”, mások „félfordulatnak” minősítették, a szerb radikális párti (СРП) vezetők pedig valamiféle „megrendezett puccsként” emlegették.
[4] v-ár: Történelemóra a parlamentben. https://www.magyarszo.rs/hu/3708/kozelet_politika/185019/T%C3%B6rt%C3%A9nelem%C3%B3ra-a-parlamentben.htm, 2018. június 19. 20:47 >> 2018. június 22. 17:33
[5] Választási együttműködési megállapodás a VMSZ, a VMDP és a MEP között. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/valasztasi-egyuttmukodesi-megallapodas-vmsz-vmdp-es-mep-kozott, 2020. február 24. 17:05.
[6] RTV/MTI. Vučić az európai integrációról és a migránsokról tárgyalt Szijjártó Péterrel
https://www.vajma.info/cikk/szerbia/26108/Vucic-az-europai-integraciorol-es-a-migransokrol-targyalt-Szijjarto-Peterrel.html, 2018. július 27. [16:16]
[7] Uo.
[8] Németh Zsolt 2010-től 2014-ig a Külügyminisztérium politikai, majd parlamenti államtitkára. 2014 óta az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke,
[9] Szávay: „Kíván-e a kormány feltételeket szabni Szerbia EU-s csatlakozása támogatásához?”
https://www.youtube.com/watch?v=yknkSDy0TxQ&feature=emb_title,2010. október 25.
[10] Szijjártó Péter. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szijj%C3%A1rt%C3%B3_P%C3%A9ter
[11] Dačić: Szijjártó a legnagyobb szerb. https://szabadmagyarszo.com/2018/04/04/dacic-szijjarto-a-legnagyobb-szerb/, 2018. április 4. 10:09

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése