2020. április 3., péntek

Kellemes meglepetés

Bódis Gábor
Bódis Gábor
 
Kellemes meglepetés

Az újvidéki rádiósok becsületére váljon, hogy az ügyben Sinkovics Norbertot, a SZER vajdasági tudósítóját, a független újságírók egyesületének az elnökét szólaltatták meg. Ez az egyesület össze nem tévesztendő azzal az etnikai folklórcsoporttal, amelynek tagjai újságíróknak képzelik magukat. Norbert levágott egy összefüggő, átgondolt, teljesen érthető elemzést a rendszerről, a sajtószabadságról és a Lalić-ügyről. És a rádiósok ezt leadták. Ha véletlen volt, akkor is le a kalappal. Ha szándékos, akkor meg kezdek reménykedni.


Elég régen nem hallgattam már az Újvidéki Rádió (első félhivatalos munkahelyem) híradóját, hiszen azelőtt ingázás közben (Budapest-Szabadka) a kocsiban szoktam a szerbiai határ közelében ráhangolódni. Jelenleg se ingázás, se nyitott határ nincs. Karantén van meg internet.
Fél három körül kezdtem el hallgatni RTNS2-t: a híradó előtt múltidéző volt, a néhai Petkovics Kálmánról emlékeztek meg. Úgy ahogy régi kommunista káderekről szokás. Ígéretes újságírói pálya, majd a politikai karrier a hetvenes években, ami – a szubjektív megemlékező szája íze szerint – már nem volt dicséretes. Addig minden rendben volt?
A híradó frissebb légkört teremtett. Korábban olyan érzés fogott el a krónika hallgatása közben, mintha a hetvenes években megállt volna az idő. Hasonló élményt nyújtanak a HRT (valamikori Zágrábi Rádió) hírműsorai, amelyek unalmas, de hűséges útitársai az embernek az Adria felé vezető úton (jelenleg: sci-fi). Olyan észbontóan ódon, monoton hangú, groteszk zenei effektekkel megspékelt egyveleg hallatán az ember egyszerre ismét fiatalnak érzi magát. Back to the USSR! Pardon: SFRJ!
Nos, ennek nyoma nem volt a mai újvidéki híradásban, fiatalok fiatalosan, magyarul jól érthetően olvastak beszéltek.
A tartalommal sem volt különösebb bajom. Az igazság kedvéért a VMSZ-ről nem volt szó: az lett volna a vízválasztó.
A nap fontosabb hírei megvoltak: koronavírus koronavírus hátán. De ez a valóság. Két „rendszerkritikus” témát azonban még fel is dolgoztak a kollegák. Méghozzá profi módon. Az egyik arra vonatkozott, hogy a Vučić-féle szuperkarantén megszegőit bíróság elé kellene állítani, csakhogy ez meg ellenkezik a rendkívüli állapot rendelkezéseivel. Ezért, ha jól értettem szkájpon (skype) állítanák a delikvens nyugdíjasokat az igazságszolgáltatás színe elé. A híradósak megszólítottak két ügyvédet (az egyik a VMSZ-inkompatibilis Józsa László volt), akik elmagyarázták (elnézést a leegyszerűsítésért) az ötlet badarságát.
Jöttek a külpolitikai hírek, amelyekre azért rányomta a bélyegét - rosszindulatú feltételezésem szerint - a forrás, a propagandagyártó MTI. Ez semleges nemzetközi eseményeknél nem feltűnő, de ahol Orbán Viktor érintett, égbekiáltóvá válik a ferdítés. Az egyik hír szerint a legizgágább Orbán-klón, úgyis mint magyar külügyminiszter elmagyarázta az EU egyik tisztségviselőjének, hogyan kell a válságban a pénzt osztogatni. Te jóisten! Csak a magyar lakosság legsötétebb bugyraiban vegetáló zombik hiszik el, hogy Szijjártót bármilyen nemzetközi környezetben valaki komolyan veszi. A másik hír szerint az Európai Néppárt 13 tagja kéri, hogy zárják ki a Fideszt. A koronatörvény miatt, de a híradásban (probably: az MTI hírben) kihagyták a kulcsfontosságú tényt: azért mert Orbán korlátlan hatalmat kapott időkorlát nélkül. Sehol a civilizált világban ilyent nem tettek. Még.
És a külpolitika után jött az igazi meglepetés: tulajdonképpen a nap híre. Ana Lalić újságírónő szerda esti őrizetbe vétele. Az előzmény az volt, hogy a pótolhatatlan államfő kényszerpihenése miatt, alteregója a miniszterelnök asszony szerdán bejelentette, hogy a kormány külön rendeletben utasítja a közvélemény szereplőit: a koronaválságról csak a válságstáb információit, értékeléseit lehet közölni. Orbán ezt egyébként törvénybe is iktatta.
Ana írt egy riportot a Vajdasági Klinikai Központról, az ottani áldatlan állapotokról, magukat megnevezni nem kívánó forrásokra hivatkozva. Erre a Központ feljelentette. Ki is jött azonnal hat rendőr, kihallgatták, elvették a telefonját, laptopját, majd bezárták egy éjszakára (eredetileg 48 óráról volt szó). Elmondása szerint egy koszos cellában az ágy szélén ülve töltötte az éjszakát.
Reggel aztán a másik Ana, a Brnabić váratlanul az állami tévé reggeli műsorában azt mondta: a kormány még ma visszavonja a cenzúrát. Vagyis a szóban forgó rendeletet. Lalićot meg hazaengedték. A káosz kezdete?
Ez majd elválik, de az újvidéki rádiósok becsületére váljon, hogy az ügyben Sinkovics Norbertot, a SZER vajdasági tudósítóját, a független újságírók egyesületének az elnökét szólaltatták meg. Ez az egyesület össze nem tévesztendő azzal az etnikai folklórcsoporttal, amelynek tagjai újságíróknak képzelik magukat. Norbert levágott egy összefüggő, átgondolt, teljesen érthető elemzést a rendszerről, a sajtószabadságról és a Lalić-ügyről.
És a rádiósok ezt leadták. Ha véletlen volt, akkor is le a kalappal. Ha szándékos, akkor meg kezdek reménykedni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése