Április 4.

Izidor napja.

Görög eredetű név. Jelentése: Ízisz (egyiptomi istennő) ajándéka. 

1581 – Frances Drake teljesen körbehajózta a Földet.

1853 – Bécsben megszületett Zipernowsky Károly gépészmérnök, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar megalapítója.

1873 – Ravazdon megszületett Peidl Gyula, aki a Tanácsköztársaság kormányának lemondása után alakított új, szociáldemokrata kormányt. Az 1920-as években a szociáldemokrata mozgalom egyik legtekintélyesebb vezetőjének számított.
1883 – Megszületett Juhász Gyula költő, tanár.
1929 – Meghalt Karl Friedrich Benz német mérnök, a világ első autójának megalkotója.
1931 – Megszületett Hacser Józsa színésznő (Hófehér; Csipike, az óriás törpe; A világ legrosszabb gyereke; Miniszter félrelép).
1941 – Gróf Teleki Pál öngyilkossága után Bárdossy László alakított kormányt. A miniszterelnöki tisztséget 1942. 03. 09-ig töltötte be.
1945 – Felszabadult Magyarország a náci uralom alól.
1949 – Aláírták 1949-ben Washingtonban a NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) alapdokumentumát.
1968 – Memphisben merénylet áldozata lett Martin Luther King Jr. amerikai polgárjogi harcos.

1999. április 4., vasárnap

* A német, a francia, a brit, az olasz  és az amerikai külügyminiszter Bonnban kiadott közleménye szerint ezek az országok elálltak attól az eddigi követeléstől, hogy Kosovóba NATO-parancsnokság alatt levő csapatokat kell telepíteni, és attól is, hogy a belgrádi hatóságok írják alá a Rambouillet-i békemegállapodást.

* A JSZK az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte a NATO Jugoszlávia elleni agressziója miatt.

* Jugoszlávia beleegyezett abba, hogy Oroszországnak átadja a Buđanovcinál lezuhant F117A (ún. lopakodó) repülőgép roncsát.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

70 éve, 1944. április 4-én rendelte el Jaross Andor, a Sztójay-kormány belügyminisztere a magyarországi zsidóság első, személy szerinti összeírását.
Jaross Andort az 1944. március 19-i német megszállást követően, az 1944. március 22-én alakult kormány miniszterelnöke, Sztójay Döme nevezte ki belügyminiszterré, és e tisztségét 1944 augusztusáig töltötte be. Jaross nevéhez több "zsidórendelet" megalkotása fűződött, ő volt a gettóba költöztetés és a vidéki zsidóság deportálásának irányítója. A II. világháború után a népbíróság halálra ítélte, és 1946. április 11-én kivégezték.
Az 1944. április 4-én kelt 6136/1944. VII. res. belügyminiszteri rendeletet április 5-én tette közzé a csendőrség Nyomozati Értesítője. Ebben április 8-i határidővel írták elő a zsidók összeírását, s arra utasították a polgármestereket és a községi elöljáróságokat, hogy a helybéli zsidó "szervezetekkel" állítassanak össze egy névjegyzéket "az összes zsidó személyekről és családtagjaikról", amelynek tartalmaznia kell az összeírt személyek lakhelyét és anyjának a nevét. A négy példányban készítendő névjegyzék első példányát a rendőrhatóságnak (azaz a városokban az államrendőrség kapitányságának, a járásokban a járási főszolgabírónak), a másodikat az illetékes csendőrparancsnokságnak, a harmadikat a belügyminiszternek továbbították, míg a negyedik helyben maradt az elöljáróság vagy a polgármesteri hivatal irattárában.
A rendelet az összeírás célját nem határozta meg, miként azt sem, hogy kik azok a személyek, akik zsidónak tekintendők. Egyes feltételezések szerint ezek nem deportációs, hanem úgynevezett gettósítási listák voltak, amelyeket minden településen el kellett készíteni. A Belügyminisztériumba beérkezett jegyzékeket megyék, majd járások szerint rendezték, majd 1944 nyarán az 1944. május 12-én alapított, Bosnyák Zoltán által vezetett "Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet"-hez küldték át tudományos feldolgozásra, a segítségükkel próbálták vizsgálni például a zsidók névadási szokásait. Bosnyák az intézetet 1944 októberében bezárta, és elhagyta Budapestet.
2003 decemberében Hiller István kulturális miniszter Gecsényi Lajost, a Magyar Országos Levéltár főigazgatóját, Varga László történészt és Soós László főlevéltárost arra kérte fel, hogy a holokauszt 60. évfordulója közeledtével vizsgálják meg az ún. Jaross-listák kérdését. A háromtagú bizottság 2004. február 25-én tette közzé 14 oldalas jelentését, s ebben úgy foglalt állást, hogy e névjegyzékek csak alkalomszerűen szolgálhattak alapul a különböző kényszerintézkedésekhez, deportálási listáknak aligha tekinthetők, többségükben nem a deportálás kísérő jegyzékeiként szolgáltak.
A szakértői testület megállapította: a haláltáborokba hurcolt áldozatok névsorai ma már csak töredékesen lelhetők fel magyarországi közgyűjteményekben. A Parlamentben tartott sajtótájékoztatón a szakemberek elmondták, hogy a háborús iratpusztulások és -szétszóródások, majd a kommunista korszak alatti iratbegyűjtések és -selejtezések nem kímélték a vészkorszakból származó forrásokat sem. Gecsényi Lajos szerint megbecsülni sem lehet, hány lista készült, s hány ember nevét tartalmazták a jegyzékek, ugyanakkor teljesen nem zárható ki, hogy a csendőrség az elkészült jegyzékeket felhasználhatta a deportálásokhoz. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Április 4. – Sevillai Szent Izidor 6-7. századi érsek, egyházi író, az informatika és az internet védőszentje ünnepe.
560 körül született Cartagenában, Sevilla közelében, apja Athanagild gót király tisztje és magas beosztású tisztviselője volt. Bátyja apátként egy bencés kolostort vezetett, Izidor az ő keze alatt ismerte meg a szerzetesi jámborságot és a tudományt. Ő is szerzetes lett, s testvére halála után átvette tőle az apáti hivatalt. Regula monachorum címmel könyvet írt a kolostori életről, rendezte annak előírásait. Vonzódott a tudományokhoz, páratlanul gazdag könyvtárral rendelkezett. Jól ismerte a költőket, filozófusokat, történészeket és természettudósokat, egyetemes képzettsége lebilincselő ékesszólással párosult.
600 táján sevillai érsek lett, vezetésével a sevillai iskola Spanyolország legjelentősebb központjává vált az új generáció képzése terén. Fejedelmek és királyok tanácsadójaként szava volt az ország politikai vezetésében. Nem sokkal halála előtt készítette el a nagy hispán törvénygyűjteményt, amely az Ibériai-félszigeten egészen a 12. századig érvényben volt. Pályafutása csúcsát jelentette, hogy elnöke lehetett a 633-as toledói általános zsinatnak, amely az egyházi jogok megőrzését és a keresztény élet megújítását tűzte ki célul.
Izidor érdeme volt, hogy a lehanyatló római kultúra kincseit összefoglalta és közvetítette a kialakuló germán-román világ számára. Hosszú évek megfeszített munkájával készítette el Etymologiae című húszkötetes enciklopédiáját, amely az ókor egész tudományát egybefoglalta, a középkorban a Szentírás után ezt olvasták és másolták a legtöbbet. E mű előképe annak, amit ma adatbázisnak nevezünk, hiszen nem ő írta, inkább összegyűjtötte mindazt, amit előtte 145 görög és latin nyelvű szerző megfogalmazott.
Mindezért II. János Pál pápa 1999-ben az informatika területén dolgozók és az internetezők védőszentjének nyilvánította Izidort.
636. április 4-én halt meg Sevillában, VIII. Kelemen pápa avatta szentté 1598-ban. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Szabadka: A rendőrség megtalálta a magyar férfit félholtra verő banda négy tagját!

Mint arról portálunk részletesen beszámolt, március 23-án a szabadkai Zorka helyi közösségben fiatalok csoportja minden ok nélkül megdobált egy személygépkocsit, amitől betört a szélvédő üvege. Az autó sofőrje, a későbbi sértett megállt és megpróbálta kérdőre vonni a garázda társaságot. Az agresszív héttagú banda azonban nem különösebben zavartatta magát.

Az autóban ülő hölgy a további konfliktus elkerülése végett megkérte férjét, hogy inkább távozzanak, tette mindezt az anyanyelvén, magyarul.

A magyar szavakat meghallva a szerb fiatalokból álló társaság még indulatosabbá vált és ekkor egyikük kiadta a parancsot "Udri mađare!" (üsd a magyarokat!), majd mind a heten rátámadtak a házaspárra. Az egyik támadó felkapott egy betondarabot, amellyel szájon ütötte a sértett férfit, később a kórházban kiderült, hogy az ütéstől az áldozat hat foga kitörött, a szája pedig súlyosan felrepedt és azt csak több öltéssel tudták összevarrni. Az asszonyt is megverték.

Nem hivatalos információ szerint a szabadkai rendőrség két nagykorú: S. C. (1996) és D. M. (1994) és két kiskorú tettest megtalált (nem tudni, hogy letartóztatta, előzetesbe helyezte-e őket).

A rendőrség bűnvádi feljelentést tett ellenük az ügyészségnél verekedés és súlyos testi sérülés előidézésének alapos gyanúja miatt.

Azzal egyelőre nem vádolják őket, hogy az aljas bűncselekményt magyargyűlölettől elvakulva követték el.

F. F.

Közzétette: Szerkesztő 2. 2014. április 03. csütörtök, 14:20  

http://delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/22943-2014-04-03-12-25-26

Április 3.

Buda napja.

Régi magyar személynév. Keresztnévként a XIX. században újították fel. Eredete vitás. Ezen a napon:

1829 – James Carrington szabadalmaztatta a kávédarálót.

1941 – Budapesten 61 éves korában főbe lőtte magát gróf Teleki Pál miniszterelnök és földrajztudós, mert felelősnek érezte magát azért, amiért nem tudta megakadályozni Magyarország részvételét a Jugoszlávia elleni támadásban.

1968 – Bemutatták Stanley Kubrick 2001 – Űrodüsszeia című filmjét.

1999. április 3., szombat

* Valamivel nyolc óra előtt NATO-támadás célpontja volt az Újvidék és a Kamenica közötti függőhíd. A hidat két találata érte és a robbanások következtében a közepe a Dunába zuhant. Találat érte a palánkai hidat is. Belgrádban rakétatalálat érte a szövetségi és a köztársaság belügyminisztérium épületét.

* A bonni kormány hozzájárult ahhoz, hogy a NATO német területen működő amerikai támaszpontról is bevetéseket hajtson végre Jugoszláviában – közölte Rudolf Scharping német védelmi miniszter.

* Szergej Baburin, az orosz állami duma alelnöke Újvidéken reményét fejezte ki, hogy vége szakad a NATO támadásainak a JSZK ellen, ha a Jugoszláv Katonaság korszerű orosz fegyvereket kap. 

* A SFOR robbantással használhatatlanná tette  a Szerbiát és Crna Gorát összekötő egyik vasútvonal mintegy kilenc kilóméteres szakaszát.

* A kosovói albán menekülttömegre és az ország biztonságának veszélyeztetettségére hivatkozva Macedónia elrendelte fegyveres erőinek részleges mozgósítását.

* A belgrádi vasútállomás tájékoztatási szolgálata szerint többé egyetlen külföldi vonat sem kel át a határon.

* Szerbia-szerte megkezdték a benzinjegyek kiosztását.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

Április 2.

Áron napja.

Bibliai név, talán héber eredetű, a jelentése: ihletett, tisztánlátó, vagy: a bátorság hegye.

1725 – Megszületett Giovanni Casanova.

1792 – Az Egyesült Államokban egységes fizetőeszközként bevezették a dollárt.

1805 – Megszületett Hans Christian Andersen dán meseíró, költő, regényíró.

1872 – 80 éves korában meghalt Samuel Finley Breese Morse amerikai festő és feltaláló, aki az elektromágneses távíró megszerkesztésével új korszakot nyitott a hírközlés technikájában.

1941 – Megszületett Budapesten Körtvélyessy Zsolt magyar színész.

1952 – Meghalt Molnár Ferenc író, drámaíró, újságíró.

2005 – Meghalt Karol Jozef Wojtyla, II. János Pál pápa.

1999. április 2., péntek

* A pápa nemleges választ kapott békéltető levelének mindhárom címzettjétől: Clinton amerikai elnöktől, Solana NATO-főtitkártól és Milošević jugoszláv elnöktől.

* Slobodan Milošević  jugoszláv elnök orosz segítséget kért (nyugati értelmezésben katonai jellegűt) a NATO-csapásokkal szembeni jugoszláv védekezéshez az orosz és fehérorosz közös parlamenti küldöttséggel való találkozása alkalmával.

* A városokban Jugoszlávia szerte légiriadót jeleztek. Rakéták csak Szerbia déli rész ellen irányultak. A vranjei kaszárnya súlyosan megrongálódott. Találatok érték az uroševaci kaszárnyát is. nagy rombolást idéztek elő a bombák Novo Brdo környékén és az Orahovachoz tartozó Nagavac faluban, ahol a támadás során hat civil megsérült.

* Az orosz vezérkar szerint a NATO komolyan fontolgatja a Jugoszlávia elleni szárazföldi támadást.

* Az orosz fekete-tengeri flotta Liman nevű felderítő hajója kihajózott Szevasztopolból, s a Boszporuszon át a jugoszláviai konfliktus térségébe indult.

* Rexhep Meidani albán elnök a Libération francia lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Albánia kész arra, hogy megnyissa területét a NATO csapatai előtt.

* Sonja Licht, a  jugoszláviai Nyitott Társadalom alapítvány elnöke kérte a NATO tagállamainak vezetőit, hogy a béke, a demokrácia, a pluralizmus és a nyitottság nevében hagyjanak fel Jugoszlávia „ostoba és vad” bombázásával.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

A kárpátaljai magyar civil szervezetek és történelmi egyházak nyilatkozata

Mi, az Ukrajnában élő őshonos magyar nemzetiségű lakosság által létrehozott civil szervezetek és történelmi egyházközösségek képviselői, aggodalommal figyeljük az országban zajló eseményeket. Az utóbbi időben Kárpátalján felfegyverzett radikális elemek jelentek meg, akik félelmet keltenek bennünk és gyermekeinkben, tovább csökkentik biztonságérzetünket. Aggasztó, hogy folytatódnak a magyarság elleni uszítások, és az ukrán médiában egyre több a történelmi tényeket meghamisító írás.
A kialakult konfliktusok békés rendezését támogatjuk, és abban bízunk, hogy az ország új vezetése az európai értékekre és a demokratikus szabadságjogokra alapozva tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait. Elvárjuk, hogy a kárpátaljai magyarokat államalkotó, őshonos nemzetnek tekintsék, és ennek megfelelően biztosítsák számunkra a kulturális és regionális önrendelkezést. Az állam ennek teremtse meg a törvényi kereteit, biztosítsa annak érvényesítését és anyagi feltételeit.
Mi, kárpátaljai magyarok, szeretnénk továbbra is itt élni magyarként, törvénytisztelő állampolgárként egy jogállamban.
Ennek érdekében kérjük, hogy az állam biztosítsa számunkra:
· az esélyegyenlőséget az élet minden területén;
· anyanyelvünk és kultúránk használatának, megóvásának és fejlődésének jogi és anyagi feltételeit;
· az anyanyelvű oktatás lehetőségét az óvodától az egyetemig;
· az államnyelv elsajátításának lehetőségét azon a szinten, amely az egyén társadalmi érvényesülését segíti. (Az ukrán nyelv oktatását ne politikai, hanem szakmai/módszertani alapon végezzék. Fogadják el, hogy mint minden embernek, nekünk is egy anyanyelvünk van, így számunkra az ukrán nyelv második nyelv, és ennek megfelelően oktassák, dolgozzák ki az oktatás tartalmi és követelményi rendszerét, és ez alapján kérjék számon az oktatás minden szintjén és a továbbtanuláskor.);
· a kettős állampolgárság intézményének elismerését Ukrajnában, ami elősegíti az ország európai uniós integrációját;
· a kisebbségi civil szervezetek, a történelmi egyházközösségek és az általuk létrehozott kulturális/oktatási intézmények törvényileg garantált anyagi támogatását.
Hisszük és valljuk, hogy Isten akarata a népek, nemzetek békés egymás mellett élése, és a politika irányítóinak is, mint minden embernek, legfontosabb feladata a Mindenható akaratának keresése, teljesítése. Mi, kereszt(y)ény kárpátaljai magyarok, akik több, mint 1100 éve itt élünk békében más nemzetiségekkel együtt, szeretnénk továbbra is itt élni, békében és szeretetben gyarapodni.
Imádkozunk, és kérünk mindenkit, hogy imádkozzon és tegyen azért, hogy legyen minél hamarabb béke Ukrajnában, és a gonosz erők ne tudják a tüzet szítani az itt élő nemzetek között.

Beregszász, 2014. március 28.

„GENIUS” Jótékonysági Alapítvány
„Sámuel” Jótékonysági Alapítvány
Advance Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ
Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat
Biokultúra Szövetség
Cserkészliliom a Keresztény Ifjúságért Jótékonysági Alapítvány
Dorcas Segélyszervezet Kárpátaljai Kirendeltsége
Esélyt az Életnek Jótékonysági Alapítvány
Gordiusz Magyar Diákszövetség
Háló Kárpátaljai Megyei Katolikus Egyesület
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hallgatói Önkormányzata
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Öregdiák Szövetsége
Kárpátalja Völgyeiben és Hegyein Falusi Zöld Turizmus és Agroturizmus Fejlesztéséért Civil Szervezet
Kárpátaljai Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet
Kárpátaljai Katolikus Szent Márton Egyesület
Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség 
Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet
Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete
Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség
Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége
Kárpátaljai Magyarok Protestáns Tudományos Egyesülete
Kárpátaljai Református Egyház
Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet
Kezünkben a Jövő Alapítvány
Komjáthy Benedek Alapítvány
Lehoczky Tivadar Intézet
Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége
Mezőgecsei Hagyományőrzők és Falufejlesztők Egyesülete
Momentum Doctorandus Kárpátaljai Magyar Doktoranduszok Szervezete
Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerület
Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye, Bereg-Ugocsai Esperesi Kerület
Nieuwleusen Kárpátaljáért Területi Jótékonysági Alapítvány
Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány
Pro Cultura Subcarpathica
Pulzus Kulturális és Információs Központ
Rákóczi Szövetség Beregszászi Szervezete
Spectator Társadalomkutató Műhely
Szent Márton Karitász Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány
Ukrán–Magyar Területfejlesztési Iroda 

http://www.deres.tv/20140331/karpataljai-magyar-civil-szervezetek-es-tortenelmi-egyhazak-nyilatkozata

Elfogták a betörőket, megkerültek a Paulinumból ellopott tárgyak is

Elfogták a Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium és Kollégium betörőit. A tettesek március 26-án kora hajnalban törtek be az intézménybe, ahonnan négy hordozható számítógépet, több mobiltelefont és USB adattárakat vittek el. Az esetet a biztonsági kamera rögzítette.

A rendőrség és a nyomozók megtalálták a lopott tárgyakat, és visszaszármaztatták azokat a Gimnáziumnak. A rablók kilétéről egyelőre nem adott ki információt a rendőrség. (PannonRTV)

Forrás: Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL, I. évf. 76. szám, 2014. április 1.

Hugó napja.

A Hug- kezdetű, germán eredetű nevek rövidülése. A névelem jelentése: értelem.

1578 – William Harvey felfedezte a vérkeringést.

1778 – Oliver Pollock, egy New Orleans-i üzletember, megalkotta a $ jelet.

1884 – Megalakult a Pallas Irodalmi és Nyomda Rt.

1929 – Megszületett Milan Kundera cseh költő, író.

1978 – Londonban meghalt Ignotus Pál író, publicista és szerkesztő, a két világháború közötti magyar irodalom neves kritikusa.

1999. április 1., csütörtök

* A pápa „húsvéti tűzszünet”-et javasolt Clinton amerikai elnöknek, Solana NATO-főtitkárnak és Milošević jugoszláv elnöknek.

* Msgr. Jean-Louis Tauran, Vatikán külügyminisztere Belgrádban átadta II. János Pál pápa személyes üzenetét Slobodan Milošević jugoszláv elnöknek.

* Slobodan Milošević jugoszláv elnök Belgrádban fogadta Ibrahim Rugovát, a kosovói albánok vezetőjét. „A Kosovó és Metóhia problémáiról folytatott megbeszélésen megállapították, hogy teljes egészében egyet értenek abban, hogy közös törekvésük a politikai folyamat, és hogy a problémákat eredményesen és tartósan csakis politikai eszközökkel lehet megoldani” – áll a találkozóról kiadott közleményben.

* Az orosz külügyminisztérium a legfejlettebb ipari országok, a G–7 fővárosaiba küldött levelekben kérte fel az érintett külügyminisztereket, hogy Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel együtt tartsanak rendkívüli értekezletet a kosovói válság ügyében.

* A belgrádi magyar nagykövetség beszüntette mindennemű tevékenységét.

* Hajnali 5,10 órakor a NATO harci gépei lerombolták az újvidéki Vashidat, amely Újvidéket Péterváraddal kötötte össze. A detonáció hatására az egyetemi város és Pétervárad épületei is károsultak. Találat érte a Duna-hidat Beškánál is (helyenként megrongálódott rajta az úttest).

* A Jugoszláv Katonaság foglyul ejtette James Stone és Andrew Ramirez altiszteket, valamint Steven Gonzales szakértőt, a németországi Würzburgan állomásozó 1 számú amerikai gyalogsági hadosztály katonáit, akik megfigyelő tevékenységet folytatta a macedón-jugoszláv határon.

* Slobodan Milošević jugoszláv elnök leváltotta Radoslav Martinović altábornagyot, a  Jugoszláv Katonaság második hadseregének eddigi parancsnokát és helyére Milorad Obradović altábornagyot nevezte ki. 

* A jugoszláv kormány rendeletet hozott a NATO Jugoszlávia elleni agressziója nyomán keletkezett háborús károk felméréséről.

* Dallal az erőszak ellen címmel tiltakozó megmozdulás volt Szabadka főterén a békéért és szabadságért, az együttélésért, valamint az agresszió ellen. Hasonló tiltakozás volt Zomborban, Kikindán és más vajdasági városokban is.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

Április 1. – Bolondok Napja

Április elseje a bolondozás, a viccelődés napja. E napon sok minden megengedhető, ami máskor nem, és az ötletes tréfákon nem illik megsértődni. Persze, ennek is kell, hogy legyen határa, és nem engedhetjük, hogy a bolondozás durvasággá fajuljon. A jól eltalált és jól időzített poénok azonban frissítően hatnak az emberre.

A népszokás pontos eredetét nem ismerjük. Egyes kutatók szerint lehet a már Plutarchos által is megírt antik hilaria-, illetve az indiai tavaszünnep, vagy kelta ősi szokás maradványa. Bolondok napján egymás megtréfálása régóta szokás Európa-szerte. Angliában minden bolondok napjaként (All Fools Day) emlegetik, Franciaországban és Olaszországban pedig áprilisi halnak (Poison d’Avril, illetve Il Pesce d’April) nevezik azt, akit megvicceltek.

Április 1. – A láthatatlan munka napja.
Minden év áprilisának első keddje – amely 2014-ben április 1-jére esik – világszerte a láthatatlan munka napja.
Az elgondolás, hogy elismerjék azt az értékes és pótolhatatlan munkát, amelyet elsősorban a nők, az édesanyák, de mellettük számos férfi és apa is végez a gyermekek, idős, beteg vagy fogyatékossággal élő családtagok gondozásában, továbbá önkéntesként civil szervezetekben, helyi közösségekben, Kanadából indult útjára, s több európai uniós tagországban is gyökeret vert.
Egy felmérés szerint az ilyen munka becsült értéke eléri az uniós GDP legalább egyharmadát, jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság fenntartásához, a munkaerő megújulásához, a fiatalok felneveléséhez, erősíti a generációk közötti együttműködést és szolidaritást, tehermentesíti az állami intézményrendszert.
Napjainkban már európai szintű az a gondolkozás, amely úgy véli, hogy a GDP-ben is figyelembe kell venni a láthatatlan munkával létrehozott értékeket. Egyre erőteljesebb az az álláspont, hogy a köz javáért végzett, meg nem fizetett munka is bekerüljön a statisztikákba, hogy a társadalom ismerje el az ilyesfajta tevékenység erkölcsi és anyagi értékét. El kell érni, hogy az ezeket a feladatokat ellátókat ne tekintsük inaktívnak, hogy megszüntessék a sok országban őket érő diszkriminációt, hogy megbecsüljék azokat, akik csendben és hűségesen, nem látványosan dolgoznak a családban és egyéb, a társadalmat átszövő közösségekben. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum