2013. február 1., péntek

Február 1.



Február 1., Ignác napja.
Latin eredetű név, az Ignatius név rövidülése. Jelentése tűz. További névnapok: Kincső, Brigitta.
1997 – A civilek napja Magyarországon.
2000 – A Tisza élővilágának emléknapja.
1709 – Megmentették Alexander Selkirk, azaz Robinson Crusoe-t.
1851 – Meghalt Mary Wollstonecraft Shelley (eredeti nevén: Mary Wollstonecraft Godwin) angol írónő, Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő felesége, aki Frankenstein megalkotója, a „Frankenstein – avagy modern Prometheus” című regény szerzője volt.
1878 – Megszületett Hajós Alfréd úszó, az első magyar olimpiai bajnok.
1918 – Megszületett Muriel Spark skót írónő, szatírista, akinek legismertebb regényét, a „The Prime of Miss Jean Brodie”-t 1961-ben filmre és színre alkalmazták.
1928 – Megszületett Tom Lantos magyar származású amerikai közgazdász, politikus.
1946 – A nemzetgyűlés elfogadta Magyarország új államformáját kinyilvánító 1946:I. törvénycikket, amely szerint Magyarország köztársaság és Tildy Zoltán választják meg a köztársasági elnöknek
1976 – Münchenben 74 éves korában meghalt Werner Karl Heisenberg német fizikus és filozófus, akit 1932-ben a mag- és atomfizika területen elért eredményeiért Nobel-díjjal tüntettek ki.
2003 – Lezuhant a Columbia űrrepülőgép, a fedélzetén utazó mind a hét űrhajós életét vesztette.


A magyar köztársaság napja.
A magyar Nemzetgyűlés 1946. február 1-jén hirdette ki a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikket, létrehozva a Magyar Köztársaságot. Ennek emlékére 2005-ben a kormány a köztársaság emléknapjává tette e napot.
A Magyar Nemzeti Tanács 1918. november 16-án kihirdetett néphatározata értelmében Magyarországon a királyságot a "független és önálló népköztársaság" váltotta fel, majd a Magyar Nemzeti Tanács 1919. január 11-én Károlyi Mihály grófot ideiglenes államfői hatáskörrel ruházta fel. 1919. március 21-én a Forradalmi Kormányzótanács deklarálta a Tanácsköztársaság megalakulását, amely augusztus 1-jéig létezett.
A nemzetgyűlés 1920. február 27-én elfogadta az 1920. I. törvénycikket "az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről", hatályon kívül helyezve a forradalmak intézkedéseit, bevezetve a kormányzó intézményét. Március 1-jén Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották: létrejött a király nélküli királyság.
A második világháború után a Nemzetgyűlés 1946. február 1-jén az 1946. évi I. törvénycikkel eltörölte a királyság intézményét és Magyarországot köztársasággá nyilvánította. A törvény kihirdetése után Tildy Zoltán addigi miniszterelnököt, a Független Kisgazdapárt elnökét választották a második köztársaság elnökévé.
Az 1949. augusztus 18-án elfogadott 1949:XX. törvény az ország új alkotmányáról Magyarország államformáját népköztársaságra változtatta.
A harmadik magyar köztársaságot 1989. október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök kiáltotta ki Budapesten. 1990. augusztus 3-án az Országgyűlés kétharmados többséggel Göncz Árpádot választotta a köztársaság elnökévé. A tisztséget 2000-től 2005-ig Mádl Ferenc, 2005-től 2010-ig Sólyom László, 2010-2012-ben Schmitt Pál töltötte be, 2012 májusától pedig Áder János a köztársasági elnök.
2005 júliusában a kormány úgy döntött, hogy 2006-tól február elseje a köztársaság napja, emlékezve arra, hogy 1946-ban a Nemzetgyűlés ezen a napon hirdette ki a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikket. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése