2018. február 9., péntek

Amíg a délvidéki és anyaországi magyarok jelentős része éhezik, Orbán kacsamájpástétommal eteti szabadkőműves szerb kolléganőjét




A Szerb Haladó Párt bulvárlapja, az Alo lelkesedéssel ír arról, hogyan fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ana Brnabić szerb kormányfőt és csapatát.

Mint ismeretes, a magyar és a szerb kormány tagjainak közös vacsorájával megkezdődött a kétnapos budapesti magyar-szerb “kormányzati csúcstalálkozó”.
Az említett újság örömmel értesítette a nyilvánosságot, hogy a vacsora igencsak nívós volt. A szerb kormányfőnek és társainak egyebek között kacsamáj-, gyöngytyúk- és süllőpástétommal, valamint Gundel-palacsintával kedveskedtek.
A dúsgazdag szerb leszbikát és szabadkőművést, aki akkora vagyonnal rendelkezik, hogy azt egyszerűen képtelenség regisztrálni, tehát fenséges lakomával fogadta a sokak szerint oligarchává változott, korrupcióban fuldokló magyar miniszterelnök.
Eközben a délvidéki magyarok becsületes része súlyos nyomorban szenved.
Az a “pár” traktor és pótkocsi, amit a nemzettársaink a látszat kedvéért (sokak szerint az anyaországi és délvidéki magyar vezető politikusok közös bizniszének keretében) kaptak, nem nagyon segített rajtuk. Erről tanúskodik a folyamatos, kétségbeejtő elvándorlás üteme.
A tisztességes anyaországi testvéreink számára, akik napról napra egyre nehezebben élnek, szintén nem lehetett mindegy, hogy miniszterelnökük ilyen fényűző külsőségek mellett fogadta Brnabićot és az egész szerb küldöttséget. Mellesleg ebben a delegációban helyet kapott Jadranka Joksimović integrációért felelős miniszter is, aki annak idején szerb radikálisként a Nagy-Szerbia nevű soviniszta folyóiratot szerkesztette.
Minden tisztánlátó és a saját fejével gondolkodó polgár számára egyértelmű, hogy a magyar és a szerb élvonalbeli politikusok rendkívül gyakori találkozásai csak azt jelenthetik, hogy intenzíven és olajozottan működik az Orbán – Pásztor – Vučić trió (és köreiknek) közös üzleti tevékenysége. Nagy valószínűség szerint politikai tanácsokkal is ellátják egymást, hiszen az uralkodási módszereik immár kísértetiesen hasonlítanak.
E sorok szerzője hajlandó minden egyes szavát visszaszívni, ha Orbán ezúttal közli a szerb vendégeivel a következőt:
– Magyarország abban az esetben támogatja Szerbia uniós csatlakozását, ha Délvidék megkapja a területi autonómiát; vagy minimum Észak-Bácska, ahol a magyarok helyenként abszolút, helyenként pedig relatív többséget képeznek, különleges státuszt kap, a Délvidék más részein élő magyaroknak pedig a szerb állam perszonális autonómiát biztosít;
– amíg ez nem következik be, Magyarország követeli a délvidéki magyar kulturális autonómia azonnali visszaállítását, hiszen a Magyar Nemzeti Tanács hatáskörének megnyirbálásával ez is gyakorlatilag megszűnt.
– Magyarország követeli Szerbiától, azonnal számolja fel, vagy helyezze át a Délvidéken megnyitott migránsbefogadó központokat.
Lehetne tovább sorolni, de legyünk szerények. Ha Orbán csak ezt a néhány jogos követelést nújtja be, azaz közli szeretett vendégeivel, jelentős mértékben megváltozik a mostani (nemzet)politikájáról alkotott véleményünk.
Amennyiben viszont a találkozó “üzleti projektekkel kapcsolatos eszmecserére” korlátozódik, tudni fogjuk, hány óra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése