2021. szeptember 14., kedd

„A VMSZ végzi a dolgát!” – de kinek a javára?

A tyirilicás törvény kozmetikázási kísérlete

 

Aleksandar Vučić Szerbia és Milorad Dodik a Boszniai Szerb Köztársaság elnökének megállapodása alapján, a szerb parlament és a Boszniai Szerb Köztársaság közgyűlése szeptember 15-én, „a szerb nemzeti összetartozás, szabadság és nemzeti zászló ünnepének napján” „gyorsított lejárással” fogadja el „a szerb nyelv használatáról a közéletben és a cirill ábécé védelméről, valamint megőrzéséről” szóló törvényt.[1]

A 11 szakaszból álló törvényjavaslat „a szerb nyelv és a cirill írásmód kötelező használatáról”, a „Szerb Nyelvtanács létrehozásáról”, „adó és egyéb adminisztratív kedvezményekről a gazdasági és egyéb társaságok számára, amelyek a munkájukban   a cirill írásmódot alkalmazzák”, „a cirill írásmód használatáról a művelődési és egyéb rendezvényeken”, „a szerb nyelv és a cirill írásmód védelmének és megőrzésének rendszeréről”, „a szerb nyelv és a cirill írásmód védelmére és megőrzésére vonatkozó társadalmi gondoskodásról”, a rendelkezések alkalmazásának „felügyeletéről”, valamint a törvény megszegésért kiszabható pénzbüntetések nagyságáról rendelkezik.

A javaslat szerint a törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított nyolcadik napon lép életbe, az alkalmazására pedig hat hónap elteltével kerül sor.

A szerb nyelv és a cirill betűs írásmód használata (3. szakasz) kötelező lesz az állami (köztársasági, tartományi, városi és községi) szervek, az intézmények, gazdasági társaságok és egyéb szervezetek munkájában, amikor közhatalmi funkció látnak el, a közvállalatok és szolgálatok, valamint egyéb szervezetek által, amikor a olyan feladatokat látnak el, amelyeket a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény rendez. 

A törvényjavaslathoz egy 10 oldal terjedelmű, „a törvény hatásairól” című elemzés követi.

 


Pásztor Bálint a köztársasági parlamentben (RTS, screenshot, Szabad Magyar Szó)

A törvénynek a szerb parlament elé terjesztése valójában csak a Szerb Haladó Párt (SNS) hatalomra kerülése óta a szerb nyelv és a cirill írásmód fokozatos, de folyamatos kiterjesztésének a hivatalos nyelvhasználat (közigazgatás, igazságügyi szervek, közvállalatok és szolgálatok) és a közélet szinte  minden területére való kiterjesztésének, erőszakolásának a kiteljesedése.  Ebben a hatalomban a Pásztor István vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is „partner”, a kezdetektől fogva. 

 

A véemeszes többségű, Hajnal Jenő vezette Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – az egyre kedvezőtlenebb kisebbségi nyelv- és íráshasználati gyakorlat, az erre irányuló figyelmeztetések és az ominózus törvény elfogadásának „évek óta folyó előkészületei” ellenére – semmit nem tett, nem lépett fel a magyar nyelv egyenrangúságának megőrzése érdekében, a hivatalos használatban és a közéletben. „A ne szólj szám, nem fáj fejem!” közmondáshoz igazodva.

Annak ellenére, hogy a nyelvhasználati kérdések a testület törvényes hatáskörébe tartoznak és még külön Nyelvhasználati Bizottsága, a Végrehajtó Bizottságának pedig a nyelvhasználat kérdéseivel megbízott tagja is van. Úgy tűnik, hogy ezeknek nincsen érzékük a társadalmi történések és folyamatok iránt.

Az MNT még most sem reagált/foglalt állást, hogy a törvény meghozatala nyilvánvalóvá vált. Már ez is elegendő ok a testület vezetőségének alkalmatlanná minősítésére a közösségi jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátására.

 

Pásztor Bálint, a véemesz frakcióvezetője a szerb parlamentben, a párt alelnöke, a szabadkai önkormányzat képviselő-testületének elnöke, egy magánegyetem docense, stb., a „képviselői hivatalos oldalán” az alábbi magyar és szerb nyelvű párhuzamos bejegyzés tette közzé:

3️⃣ módosítási indítványt nyújtottunk be a szerb nyelv közéletben történő használatáról és a cirill írásmód megóvásáról szóló törvény javaslatára. Álláspontunk világos: a szerbek úgy használják nyelvüket, ahogy jónak látják, de a kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt!

☝️ Sikeresen tárgyaltunk az előző tíz napban, úgyhogy azok, akik csak riogatni és ellendrukkerkedni tudnak, újra fölöslegesen hergelték a közvéleményt.

🎯 A módosítási indítványaink lényege a következő:

📌 a szerb nyelv esetében a kötelező cirill írásmód nincs hatással a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának hivatalos használatára;

📌 az esetleges adókedvezményeket nem csak a cirill írásmódot használó cégek vehetik igénybe, hanem a nemzeti kisebbségek nyelvét és írásmódját használó gazdasági társaságok is;

📌 a nemzeti kisebbségek rendezvényeinek logója anyanyelvű, nem pedig cirill betűs.

🔜 A parlamenti vita holnap indul, minderről beszélni is fogok, módosítási indítványaink pedig szerdán elfogadásra kerülnek. A VMSZ végzi a dolgát!

👇 Akiket a téma részletesebben érdekel, itt elolvashatják módosítási indítványainkat: https://bit.ly/3noM1pZ

---------------------------

3️⃣amandmana smo podneli na Predlog zakona o upotrebi srpskog jezika u javnom životu i zaštiti i očuvanju ćiriličkog pisma. Naš stav je jasan: nek Srbi koriste svoj jezik kako misle da je najbolje, ali pravo upotrebe manjinskih jezika ne sme biti oštećeno!

☝️Naši razgovori vođeni u proteklih deset dana bili su uspešni, tako da su oni koji su sposobni samo da kritikuju i dižu paniku, opet nepotrebno uznemirili javnost.

🎯Suština naših amandmana je da:

📌obavezno ćiriličko pismo u slučaju srpskog jezika neće uticati na službenu upotrebu jezika i pisma nacionalnih manjina;

📌osim preduzeća koja koriste ćiriličko pismo, moguće poreske olakšice će se odnositi i na privredne subjekte koji se služe jezikom i pismom nacionalnih manjina;

📌logo manifestacija nacionalnih manjina se može ispisati na maternjem jeziku, a ne ćirilicom.

🔜Rasprava u Narodnoj skupštini počinje sutra i ja ću o svemu ovome govoriti. Naši će amandmani u sredu biti usvojeni. SVM radi svoj posao!

👇Amandmane koje smo podneli možete pročitati ovde:

https://bit.ly/3A4FfsV[2]


Azért fontos idézni a teljes szöveget, egyrészt, mert a magyar közösség tagjai első kézből értesülhettek, hogy a véemeszes frakció milyen „módosítási indítványt nyújtott” be a szerb parlamentnek, másrészt, mert a magyar és a szerb nyelvű szöveg között bizonyos eltérések vannak, amelyek fontosak a beadvány értelmezése és magyarázása alkalmával, ami egy jogi szöveg esetében mégsem mellékes.

Vajon Pásztor Bálint igazat mond-e?

A bejegyzés magyar szövegében az áll, hogy „a szerb nyelv esetében a kötelező cirill írásmód nincs hatással a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának hivatalos használatára”. Ezzel szemben, a szerb szövegben az olvasható, hogy „a kötelező cirill írásmód, a szerb nyelv esetében, nem fogja befolyásolni a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának használatát”.

Míg a magyar szövegben egy határozott kijelentésről van a szó („nincs hatással”, ami a „nije od uticaja” kifejezésnek felelne meg), a szerb szöveg már feltételes módban megfogalmaz („nem fogja befolyásolni”/neće uticati). Vagyis teljesen más értelme van.

A hivatalos módosítási beadványban, ami ugyancsak a képviselő oldalán található, ez a szöveg áll:

„Odredbe ovog zakona ne isključuju upotrebu i jezika i pisama nacionalnih manjina istovremeno sa srpskim jezikom i ćiriličkim pismom, u skladu sa zakonom.“

A fordítása a következő lenne: Ennek a törvények a rendelkezései nem zárják ki a nemzeti kisebbségi nyelvek használatát, a szerb nyelvel és a cirill írásmóddal egyidőben, a törvénnyel összhangban.

Ez már egy második változat, ami nem azonos a képviselő magyar bejegyzésével!

 

A bejegyzés második állításának magyar szövege így hangzik: „Az esetleges adókedvezményeket nem csak a cirill írásmódot használó cégek vehetik igénybe, hanem a nemzeti kisebbségek nyelvét és írásmódját használó gazdasági társaságok is”.

A junior Pásztor ezzel kapcsolatos szerb bejegyzésének magyar fordítása ez lenne: „Azokon a vállalatokon kívül, amelyek a cirill írásmódot használják, a lehetséges adókedvezmények azokra a gazdasági társaságokra is vonatkoznak, amelyek a nemzeti kisebbségek nyelvét használják”.

A két szöveg két helyen is eltér egymástól: 1. A magyar szövegben „esetleges” [eventualan], a szerb szövegben „lehetséges” [moguće] szó áll. 2. A magyar szövegben a „vehetik igénybe” [mogu koristiti], a szerb szövegben pedig a vonatkoznak” [će se odnositi]. Az első esetben az adókedveszmény igénybe vételéről, mint lehetőségről, a másodikban pedig kötelező alkalmazásáról van, tehát, szó.

A hivatalos módosítási javaslatban ez a szöveg olvasható:

„Poreske i druge administrativne olakšice iz stava 1. ovog člana se mogu predvideti i za privredne i druge subjekte koji zbog prirode svoje delatnosti u svom poslovanju odnosno u obavljanju delatnosti koriste jezik i pismo nacionalne manjine u službenoj upotrebi, prema odredbama zakona koji uređuje službenu upotrebu jezika i pisama.” 

A fordítása: A szakasz 1. bekezdésében említett adó és egyéb kedvezményeket elő lehet látni a gazdasági és egyéb társaságok számára is, amelyek a tevékenységük természeténél fogva, illetve annak ellátásában hivatalosan használják a nemzeti kisebbségek nyelvét és írását, annak a törvények a rendelkezései szerint, amely a nyelv és az írás hivatalos használatát rendezi.

A hivatalos beadványnak ez a szövege is eltér Pásztor Bálint idézett jegyzetétől!

 

A kisPásztor harmadik bejegyzésében határozottan kimondja, hogy „a nemzeti kisebbségek rendezvényeinek logója anyanyelvű, nem pedig cirill betűs”. A szerb szövegben ez már csak, mint lehetőség szerepel [se može ispisati].

A harmadik módosítási javaslat hivatalos szövege:

„Izuzetak od stava 1. ovog člana čine kulturne i druge manifestacije koje se organizuju u cilju zaštite, negovanja i prezentacije materijalnog i nematerijalnog kulturnog nasleđa nacionalnih manjina, koje mogu logo ispisivati prema jeziku i pismu te nacionalne manjine.”

Magyar nyelven ez így hangzana:

Az 1. szakasz alól kivételt képeznek a művelődési és egyéb rendezvények, amelyeket a a nemzeti kisebbségek anyagi és szellemi kulturális örökségének védelme, ápolása, valamint bemutatása céljából szerveznek, amelyek a logót ennek a nemzeti kisebbségnek a nyelvén és írásával is kiírhatják.

Ez a módosítás is más, mint a bejegyzésben. Ott az szerepel, hogy „a nemzeti kisebbségek rendezvényeinek logója anyanyelvű, nem pedig cirill betűs”, a hivatalos beadványban pedig ez (is) csak lehetőségként [mogu] kerül említésre.

 

A szerb parlamentnek címzett módosítási beadványt[3] Pásztor Bálint szeptember 11-én hozta nyilvánosságra, miközben azon a szeptember 13-ai dátum szerepel. Ez mellet, a közzétett beadványról hiányoznak a képviselői frakció tagjainak az aláírásai. Ezt úgy is lehet érteni, hogy a véemesz parlamenti képviselői előre a beleegyezésüket adták arra, amit a vezetőjük két nappal később benyújtott. Ez is a frakción belüli viszonyokat minősíti.

Ha már kétnyelvű bejegyzést tett közzé, akkor mindkét nyelven egyforma szöveget kellett volna közölni! Így, a kétnyelvű, de háromféle értelmű és tartalmú szöveg csak megtéveszti és összezavarja az olvasót!

A junior jegyzetét a Magyar Szó nevű (szenior Pásztor) Pista lap a közösségi oldaláról minden kommentár, megjegyzés, és észrevétel nélkül közölte, A kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt! címmel.[4]

 

– Álláspontunk világos: a szerbek úgy használják nyelvüket, ahogy jónak látják, de a kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt! – üzeni bejegyzésében Pásztor Bálint.

Ez elég kackiásan hangzik, de sajnos nincsen valóságtartalma! Ami a szomszéd(ság)ban történik, az bizony minket is/mindenkit érint! Ezt egy jogásznak bizony tudnia kellene!

Ha egy többnemzetiségű országban egy nemzet bármilyen jogait is külön törvénybe foglalják és ahhoz még büntető rendelkezéseket írnak, az óhatatlanul érinti a közösség többi tagját is.

A parlamenti képviselő ezt is írja: „Sikeresen tárgyaltunk az előző tíz napban, úgyhogy azok, akik csak riogatni és ellendrukkerkedni tudnak, újra fölöslegesen hergelték a közvéleményt.”

Pásztor Bálint „tárgyalási” képességeiről is a magyar közösség már meggyőződhetett a vagyon-visszaszármaztatási törvény meghozatalakor, amikor annak szövegéről „az utolsó veszőig”[5] egyeztetett az Igazságügy-minisztérium akkori államtitkárával. Ennek a hátrányos következményei ma is érezhetők!

 

A vémeszes képviselők beadványa csak a tyirilicás törvény kozmetikázásának a kísérlete, de még annak is kevés! Valójában csak látszattevékenység. Fabatkát sem ér!

Ha lett volna kellő bátorságuk – ha már a törvény meghozatalát nem lehetett megakadályozni –, akkor csak egyetlen módosítási javaslatot tettek volna: A törvény nem érinti a latin betűs írás használatát és a nemzeti kisebbségi közösségek szerzett nyelv- és íráshasználati jogait!

A szeptember 15-én elfogadásra kerülő – egyébként szükségtelen törvény – kétségtelenül a szerb nemzeti homogenizálást szolgálja és a latin írásmód hivatalos használatának a végső száműzésére irányul a hivatalos használatból és a közéletből.   

Nem csak a nemzeti viszonyokat élezi, de a nemzeti kisebbségek helyzetét is rontja, növeli a bizalmatlanságot, kérdésesé teszi a nemzeti közösségek szerzett jogainak intézményét is. Azokat a szerbeket is hátrányosan érinti, akik ezt az írásmódot használják. Megosztja és diszkriminálja a polgárokat! „A VMSZ végzi a dolgát!” – de kinek a javára?

 BOZÓKI Antal
Torda, 2021. szeptember 14.

__________
[1] file:///C:/Users/bozok/AppData/Local/Temp/1538-21-1.pdf
[2] https://www.facebook.com/search/top?q=dr.%20p%C3%A1sztor%20b%C3%A1lint, 2021. szeptember 12. 8:00
[3] A szerb nyelv közéletben történő használatáról és a cirill írásmód megóvásáról szóló törvény - eljárásban
http://www.pasztorbalint.rs/hu/modositasi-inditvanyok/a-szerb-nyelv-kozeletben-torteno-hasznalatarol-es-a-cirill-irasmod-megovasarol-szolo-torveny-eljarasban?fbclid=IwAR0aXICn47HoQFTxEnUli-KH0Nq8s_G-ntnHglOcRe5j3c_7c2SMbbXr4tg#.YT81QH28qUk
[4] Pásztor Bálint: A kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt!
https://www.magyarszo.rs/hu/4721/kozelet/250201/, 2021. szeptember 12. 08:17 >> 2021. szeptember 12. 19:13 és Magyar Szó, 2021. szeptember 13. 6.
[5] Pásztor Bálint: Lassú víz partot mos http://www.pasztorbalint.rs/hu/blog/lassu-vz-partot-mos#.YUBl8H28qUk, 2011. november 25.

Irodalom:
Kovács Péter: Tombol a mélyszerb nacionalizmus: Szeptember 15-én elfogadják a cirill írásmód kötelező használatáról szóló törvényt https://delhir.info/2021/08/30/tombol-a-melyszeb-nacionalizmus-szeptember-15-en-elfogadjak-a-cirill-irasmod-kotelezo-hasznalatarol-szolo-torvenyt/
F.F.: Lehet készülni a „kockabetűkre”: Lóhalálban hozzák meg a cirill írásmód kötelező használatáról szóló törvényt https://delhir.info/2021/09/10/lehet-keszulni-a-kockabetukre-lohalalban-hozzak-meg-a-cirill-irasmod-kotelezo-hasznalatarol-szolo-torvenyt/
F.F.: Pásztor Bálint azt ígéri, a cirill-írásmód kötelező használatáról szóló törvény nem érinti majd a délvidéki magyarságot; Higgyünk neki?
https://delhir.info/2021/09/13/pasztor-balint-azt-igeri-a-cirill-irasmod-kotelezo-hasznalatarol-szolo-torveny-nem-erinti-majd-a-delvideki-magyarsagot-higgyunk-neki/
Számos intézmény számára válik kötelezővé a cirill betűs írásmód használata https://www.szabadmagyarszo.com/2021/08/27/szamos-intezmeny-szamara-valik-kotelezove-a-cirill-betus-irasmod-hasznalata/, 2021, augusztus 27. 12:37
Adókedvezmény a cirill írásmódot alkalmazóknak https://www.szabadmagyarszo.com/2021/09/07/adokedvezmeny-a-cirill-irasmodot-alkalmazoknak/, 2021. szeptember 7 15:20
Tómó Margaréta. VMSZ: Ne cirill betűs legyen a kisebbségek rendezvényeinek logója!
https://www.szabadmagyarszo.com/2021/09/13/vmsz-ne-cirill-betus-legyen-a-kisebbsegek-rendezvenyeinek-logoja/, 2021. szeptember 13. 8:30

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése