2024. augusztus 17., szombat

Tisza Pártra várunk!

Emberi és nemzeti kisebbségjogi napló (308.)

„A határon túli ügyekben bármit lehet mondani,
hiszen ki fogja számon kérni?”
Windisch Judit (444.hu)


Július 26.
Tisza Pártra várunk!

A nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen az összes határon
túli térségből volt jelen képviselő (Ótos András felvétele)

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is felszólalt a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalán.
– A közösségi összefogásnak, a vajdasági magyar emberek támogatásának köszönhetően, és annak is, hogy a magyar kormány egy emberként sorakozott fel a VMSZ mögött, a tavaly decemberi választásokon jó eredményeket tudtunk elérni. Június elején pedig, a helyhatósági választásokon, az elmúlt tizenkét év második legjobb eredményét értük el. Az EP-választásokon, a Fidesz–KDNP-nek köszönhetően, Vicsek Annamária személyében képviselőt delegálhattunk – mutatott rá dr. Pásztor Bálint[1].
Hozzátette: a mögöttünk lévő esztendő feladta a leckét a vajdasági magyar közösségnek, de az egységnek és az összetartásnak köszönhetően sikerült azokat a hídfőállásokat megtartanunk, amelyek biztosítják, hogy a vajdasági magyar közösség ne legyen védtelen[2].
– Politikai értelemben értékelhető vajdasági magyar közösség addig lesz, amíg van erős Vajdasági Magyar Szövetség, hiszen ezt a feladatot, rajtunk kívül, senki nem végzi el. Nagyon fontos, hogy együttműködve a közösséggel és a többi, határon túli magyar szervezettel, valamint a magyar kormánnyal, ilyen eredményeket tudtunk elérni – szögezte le a VMSZ elnöke, majd zárszóként hozzátette: felkészülten várják az újabb kihívásokat[3].

Tisztázzuk mindjárt az elején: a vajdasági magyar közösség létezett a VMSZ előtt és létezni fog utána is.
A junior Pásztornak a vajdasági ügyekben kevéssé bennfentes közönség előtt elhangzott, minden alapot nélkülöző, öntömjénező felszólalása nem is érdemelne kommentárt, ha nem mondta volna, hogy „politikai értelemben értékelhető vajdasági magyar közösség addig lesz, amíg van erős Vajdasági Magyar Szövetség”.
A kispásztori értékelésnek éppen az ellenkezője az igaz. A vajdasági magyar közösség éppen a VMSZ megalkuvó, szolgalelkű, a Szerb Haladó Pártnak (SNS) teljesen behódoló politikája miatt került a mai, sok tekintetben siralmas helyzetbe. Elég csak azt mondani, hogy ennek a lezüllesztő politikának a következménye, hogy 2022-ben 70 ezer magyarral lett kevesebb Vajdaságban, mint 2011-ben. Erről azonban a junior egy árva szót nem ejtett a tusványosi hepajon! Ez a periódus egybeesik az apja, a néhai Pásztor István 14 éves egyeduralmával.

Már az is kórtünet, hogy a pártvezéri trón apáról fiúra szállt. Az apja elnöki székét megöröklött Pásztor Bálint „a nemzetpolitikai kerekasztalon” arról sem beszélt, hogy például a több mint 80%-ban magyarlakta Zenta községben[4] a június 2-i helyhatósági választások után, ahol a VMSZ 14 képviselői helyet szerzett (a 29 közül), pártja újra a (9 mandátumot szerzett) Szerb Haladó Párttal (SNS/SZHP) lépett koalícióra, miközben csak egy képviselő helyre volt szüksége az abszolút többséghez. Elegendő lett volna csak a Zenta többet érdemel tömörülés 3, az Együtt a jobb Zentáért polgári csoport 2, vagy akár Zenta a zentaiaké lista 1 képviselőjével[5] való társulás is. Eme ellenzéki pártok közül senki sem volt jó, csak a SZHP?
II. Pásztornak nem a zentaiak érdeke volt a fontos, hanem a SZHP-vel való „stratégiai partnerség minden szinten” jelszó követése, amiből a vajdasági magyar közösségnek eddig csak hátránya származott.

A vajdasági magyar közösség még mindig 180 ezer lelket számlál, ami elég kellene, hogy legyen a megmaradáshoz, az etnikum megőrzéséhez.
A probléma a közösséggel az, hogy nincsen egyetlen olyan politikai párt vagy civil szervezet sem, amely képes lenne leleplezni a VMSZ-nek és Pásztor Bálintnak a közösségre kártékony politikáját. Eluralkodott volna az apátia, elfogyott volna a közösség ereje? Pásztor Istvánnak, aki tűzzel-vassal irtotta az ellenzéki pártokat, de még az intézmények és a civil szervezetek függetlenségét is eltiporta, sikerült véglegesen megnyomorítania a vajdasági magyar közösséget?!
Ezen az áldatlan állapoton csak a magyarországi Tisza Párthoz[6] hasonló szervezet létrehozása jelenthetne érdemi változást.
Egy ilyen szervezet létrehozásához egy rátermett politikai vezetőre lenne szükség, amilyen – szinte hihetetlen, de sajnos – a vajdasági magyar közösségben egyelőre még a láthatáron sincs! Ezért mondhat Pásztor Bálint bármit a tudatlan közönségnek, „senki nem fogja számon kérni”.
Amíg egy ilyen szervezetre és vezetőre várunk, az elhunyt apja „kitaposott útján”[7] haladó Pásztor Bálint következmények nélkül bomlaszthatja tovább a közösséget. Egyelőre.


Július 29.
A kisebbségiek alig érdeklődnek a rendőrségi és a katonai pálya iránt

Fotó: TANJUG/Rade Prelić

Ivica Dačić belügyminiszter Jan Bratuval, az EBESZ szerbiai missziójának vezetőjével folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy továbbra is cél a nemzeti kisebbségek minél nagyobb arányban való foglalkoztatása a belügyminisztérium soraiban[8].
A belügyminisztérium sajtószolgálatának közleménye szerint Dačić miniszter egyebek mellett „ismertette eltökéltségét a nemzeti kisebbségek jogainak védelmezésében és a rendőrség soraiban való foglalkoztatásában”[9], közölte a Beta.
Az EBESZ küldöttségének vezetője – a közlemény szerint – dicsérő szavakkal illette a szerb belügyminisztérium igyekezetét a reformok végrehajtása terén és a további együttműködés jelentőségét ecsetelte, ami elsősorban a szervezett bűnözés, a korrupció és az emberkereskedelem megfékezése terén teljesedhet ki[10]. A nemzeti kisebbségekről egy szót sem ejtett.

Ivica Dačić (Prizren, 1966) karrierpolitikus, a miloševići Szerbiai Szocialista Párt (SPS/SZSZP – a JKP utódpártjának az) elnöke. Az életrajza szerint csak politikával foglalkozott, megélhetési politikus.
1990-ben a belgrádi ifjú szocialisták szervezetének az első elnöke, majd 1992-től 2000-ig előbb a SPS sajtószóvivője, majd 2003-ig a párt alelnöke, 2006-tól pedig az elnöke lett[11]. A szerb kormányban folyamatosan tájékoztatási miniszteri, miniszterelnöki, első alelnöki, bel- (több alkalommal is) és külügyminiszteri pozíciókat töltött be, egy mandátumban parlamenti elnök is volt.
Elhíresült a mondása: „Az általam vezetett SZSZP nem mondott le (Slobodan) Miloševićről, de tény, a SZSZP megreformálódott”[12].

A szerbiai rendőrség nem megfelelő nemzeti összetétele volt a témája már Egeresi Sándor, a tartományi parlament (a 2021-ben elhunyt) elnökének és Ivica Dačić (akkor is) belügyminiszter 2008. november 30-i belgrádi tárgyalásainak is[13], úgyhogy fog a régi lemez.
A két tisztségviselő „arra kívánta ösztönözni a vajdasági nemzeti kisebbségek soraiból kikerülő fiatalokat, hogy minél nagyobb számban menjenek rendőrnek” – derült ki a tárgyalásról kiadott akkori közleményből[14].
– Szerbiában ugyanis gondot jelent, hogy a rendőrség tagjai között elenyészően kevés a kisebbségi. A nagyobb bizalom érdekében ezen kívánnának változtatni. Nincs rá hivatalos adat, de úgy tartják, hogy arányszámban a magyarok részéről nyilvánul meg a legkisebb érdeklődés a rendőrségi és a katonai pálya iránt – közölte az akkor sajtó[15].

Tizennégy évvel később, a szerb parlament 2023. július 15-i harmadik rendkívüli ülésén az ellenzéki képviselők kezdeményezték Bratislav Gašić akkori belügyminiszter leváltását. (Gašić most a Biztonsági-tájékoztatási Ügynökség – BIA igazgatója).
A Pásztor Bálint (most a VMSZ elnöke) az ülésen arra hívta fel a figyelmet, hogy „a belügyminisztérium kötelékében az eddigieknél nagyobb számban legyenek jelen a nemzeti kisebbségek tagjai. Rávilágított a tíz évvel korábban módosított törvényre is, miszerint a rendőrség, illetve a tűzoltóság vonatkozásában a kettős állampolgárság nem zárja ki a munkavállalást”[16]. A Véemesz politikusa „reményét fejezte ki, hogy a részarányos foglalkoztatás elve ezen a területen is hatékonyan megvalósul a jövőben”[17]. És mi lett az eredmény?

Sinkovics Norbert újságíró, a Szabad Európa Rádió (RSE/SZER) szerb nyelvű portálján 2023. július 24-én terjedelmes cikkben foglalkozott a nemzeti kisebbségek részvételével a rendőrség kötelékeiben. Kutatta, hogy mennyi nemzeti kisebbségi rendőr van, érdekli-e a kisebbségieket a rendőrségi munka, és hogy hogyan lehetne növeli a számukat.
– A Belügyminisztérium nem válaszolt a RSE kérdésére, hogy a nemzeti kisebbségiek közül mennyien dolgoznak a rendőrségen, és hogy tesznek-e intézkedéseket a rendőri hivatásra motiválásuk érdekében – írja Sinkovics[18]. Megállapította: „a felhívások ellenére alacsony a kisebbségiek részvétele a rendőrség munkájában”[19].

A nemzeti kisebbségek, így a magyarok részvétele a rendőrségben az utóbbi 15 évben nem javul(t), hanem folyamatosan csökken(t). Pontos kimutatás nincs is erről, adatokat erről nem is közölnek.
A magyarok (és általában a nemzeti kisebbségek) esetében a rendőrségben dolgozók száma egyúttal a hatalom iránti viszonyulás/bizalom fokmérője is. A kilencvenes évektől – amikor az éppen hatalmon lévők „egy szendvicset ígértek” a magyaroknak az országból való távozásakor – ez a viszony fokozatosan elhidegült. Másrészt, a rendőrségben is folyamatos volt a felvételre jelentkező nemzeti kisebbségiek iránti bizalmatlanság.
Szerbiában a magyarok jelenléte nem csak a rendőrségben ritka, de – s ez csak súlyosbítja helyzetet – most már a közigazgatásban, az igazságügyben és közvállalatokban is[20].
A magyar nemzetiségűek száma a tartományi közigazgatásban a 2010. évi 6,43 százalékról[21] – a több alkalommal proklamált részarányos foglalkoztatás és a nemzeti közösségek nyelvének egyenrangú hivatalos használata ellenére – 2018-ra mindössze 4,88 százalékra csökkent[22] (a lakosságban az akkor még 13 százalékkal szemben). Az utóbbi években a Tartományi Ombudsman jelentéseiben már ki sem mutatták a tartományi közigazgatási alkalmazottak nemzeti összetételét.

Ivica Dačić azon politikusok közé tartozik, akik „mást mondanak és mást gondolnak”. Ugyan ki hiszi el a balkáni mészáros (Slobodan Milošević) politikai utódjának, hogy „eltökélt a nemzeti kisebbségek jogainak védelmezésében és a rendőrség soraiban való foglalkoztatásában”[23]? Amit Jan Bratu EBESZ belgrádi misszióvezetőnek mondott, az csupán propaganda. A maszlagért azonban neki jó fizetés üti a markát.

BOZÓKI Antal
__________
[1] kgn a.vé: Magyarnak maradni: Magyar Szó, 2024. július 27. 1., 5., és/vagy https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.312294/Magyarnak-maradni, 2024. július 26. 12:57
[2] Uo.

[3] Uo.

[4] Zenta. https://hu.wikipedia.org/wiki/Zenta

[5] KGN: Burány Hajnalka Zenta község új polgármestere. https://www.magyarszo.rs/vajdasag/zenta/a.311512/Burany-Hajnalka-Zenta-kozseg-uj-polgarmestere, 2024. július 10. 14:30

[6] Tisza Párt. https://magyartisza.hu/

[7] Pesevszki Evelyn: Kitaposott út, új elnök, saját arcél.
https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.305246/Kitaposott-ut-uj-elnok-sajat-arcel, 2024. március 9. 8:30

[8] (Beta) A cél a nemzeti kisebbségek minél nagyobb arányban való foglalkoztatása. Magyar Szó, 2024. július 30. 4., és (TANJUG) Dačić se sastao sa Bratuom, razgovarali o jačanju kapaciteta MUP i vladavine prava u Srbiji [Dačić találkozott Bratuval, a belügyminisztérium kapacitásainak erősítéséről és Szerbiában a jog uralmáról folytattak megbeszélést] https://www.tanjug.rs/srbija/politika/102564/dacic-se-sastao-sa-bratuom-razgovarali-o-jacanju-kapaciteta-mup-i-vladavine-prava-u-srbiji/vest, 2024. július 29. 14:55

[9] Uo.

[10] Uo.

[11] Ивица Дачић (Ivica Dačić) https://sr.wikipedia.org/sr/

[12] Ivica Dačić. https://www.istinomer.rs/akter/ivica-dacic/

[13] Igyekeznek helyreállítani a kisebbségek bizalmát a szerbiai rendőrség iránt. https://www.boon.hu/friss-hirek/2008/11/igyekeznek-helyreallitani-a-kisebbsegek-bizalmat-a-szerbiai-rendorseg-irant, 2008. november 21. 14:38

[14] Uo.

[15] Uo.

[16] Dr. Pásztor Bálint: A részarányos foglalkoztatásnak a rendőrségen belül is meg kell valósulnia.
https://www.magyarszo.rs/hu/5263/kozelet/287725/, 2023. június 15. 18:29 >> 2023. június 16. 10:31

[17] Uo.
Norbert Šinković: Uprkos pozivima slaba zastupljenost manjina za rad u policiji Srbije [A felhívások ellenére alacsony a kisebbségiek részvétele a rendőrség munkájában]. https://www.slobodnaevropa.org/a/nacionalne-manjine-srbija-policija/32510332.html, 2023. július 24.

[18] Uo.

[19] Uo.

[20] Bővebben lásd A rendőrség radikális és alapos megreformálására van szükség! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15686, 2023. július 31.

[21] Годишњи извештај Покрајинског омбудсмана за 2010. годину [А Tartományi Ombudsman 2010. évi jelentése]. https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/98-godinji-izvetaj-pokrajinskog-ombudsmana-za-2010g.html, 24.

[22] Годишњи извештај Покрајинског заштитника грађана – омбудсмана за 2018. годину [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2017. évi jelentése]. https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/2142-godisnji-izvestaj-2018.html, 22.

[23] Lásd a 8-as jegyzetben említett közleményben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése