2016. július 28., csütörtök

TUSVÁNYOSI PÁSZTORMESE



„Szerbiában a legbiztatóbb a nemzeti kisebbségek jogi helyzete”
Belátható időn belül – ismerve az ezzel kapcsolatos szerb gyakorlatot – nem lesz előrehaladás
a nemzeti kisebbségek arányos képviseletének biztosításában a „közszférában és a közvállalatokban”!


Messziről jött ember azt mond, amit akar
Magyar közmondás

– A Magyarországgal szomszédos államok közül Szerbiában a legbiztatóbb a nemzeti kisebbségek jogi helyzete – fogalmazódott meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) július 21. délutáni pódiumbeszélgetésén.[1]
Az MTI által közölt szövegből azonban nem tudjuk meg, hogy ki által, mi által „fogalmazódott” meg ez az (valójában) semmitmondó értékelés. Az írás ugyanis nem ad választ a kérdésre, mi miatt és miért a „legbiztatóbb” az itteni magyarok „jogi helyzete” a szomszéd államokhoz viszonyítva. Mi alapján állítja a szövegíró, mire alapozzák a „pódiumbeszélgetés” részvevői ezt a megállapítást? Talán Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének szavaira? Egyáltalán mit jelent az, hogy „Szerbiában a legbiztatóbb a nemzeti kisebbségek jogi helyzete”?
Szerbiában a nemzeti kisebbségek „jogi helyzetét” az alkotmányos rendelkezések, a hatályos jogszabályok és az ország által ratifikált sokoldalú és kétoldalú egyezmények határozzák meg. Arról persze lehet vitatkozni, hogy ezek jók-e vagy rosszak („a szomszéd államokhoz viszonyítva”), de „jogi helyzetről” még nem hallottam olyan minősítést, hogy „biztató”. Azt viszont Tusványoson már nem hozták szóba, hogy milyen a vajdaságban élő nemzeti kisebbségek jogi és a valós helyzetének a viszonya?

A VMSZ elnöke tusnádfürdői meséjének legfontosabb része – az idézett írás szerint – „a nemzeti kisebbségek tagjainak arányos alkalmazásáról szólt a közszférában és a közvállalatokban”.
            Pásztor „áttörésnek nevezte” az európai uniós csatlakozási tárgyalások 23. fejezetéhez kapcsolódó, a szerb kormány által március 3-án elfogadott cselekvési tervet,[2] amely a valóságban e fejezetből eredő feladok megvalósítása céljából készült. Ennek „kidolgozásában a VMSZ is részt vett”. Hogy milyen módon és sikerrel képviselte a vajdasági magyarok érdekeit, a tudósítás nem tesz említést. Ez azonban már komoly vita tárgyát képezhetné.

A nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatásának témája nem új keletű, mint ahogy Pásztor azt Tusványoson beállítani igyekezett. Ebben e kérdésben már a múl század hetvenes nyolcvanas éveiben konkrét eredmények voltak, aztán komoly visszalépés/visszaesés történt.
A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelmére vonatkozó 2002. évi törvény 21. szakasza[3] már rendelkezett a nemzeti kisebbségeknek a közszolgálatokban való foglalkoztatásáról: „A közszolgálatokban, beleértve a rendőrséget is, foglalkoztatáskor figyelembe veszik a lakosság nemzeti összetételét, a megfelelő részvételi arányt és a szerv vagy szolgálat területén beszélt nyelv ismeretét”. (Egyébként a „figyelembe veszik/kell venni” megfogalmazás valójában nem kötelez senkit semmire. Ezt igazolta a kialakult gyakorlat is.)
A szerb (Koštunica) kormány még 2006. május 11-én záradékot fogadott el a nemzeti kisebbségekhez tartozók részvételének növelésére vonatkozó intézkedésekről az államigazgatási szervekben.[4]
A számadatok azt mutatják, hogy semmi javulás ezen a téren nem történt. A magyarok részvétele például a tartományi szervekben jelenleg 6,38%, vagyis a fele, mint a lakosságban.
Milyen „áttörés” az, ami még a harminc-negyven évvel korábbi szintet sem éri el?

Újabban a tartományban és a helyi önkormányzatokban foglalkoztatottakról, a végrehajtásról és a közjegyzőségről valamint a rendőrségi törvénnyel kapcsolatban kerül szóba a kisebbségiek nagyobb arányú foglalkoztatásának lehetősége.[5]

A nemzetiségi arányok jegyzékének vezetését is – mégpedig önkéntes alapon – „csak 2016 szeptemberétől kezdenék, semmilyen garancia nélkül a részarányosság elve alapján szavatolt kisebbségi helyek feltöltésére, illetve nem lát elő büntető rendelkezéseket arra az esetre, ha a munkahelyek betöltésénél nem tartják be az «előnyjog» alkalmazását”.[6] 

            A (Pásztor)meséből megtudtuk továbbá, hogy csak a „következő három évben” szándékoznak „felmérni a kisebbségek jelenlétét a közintézményekben” és majd „ezt követően kell elérni az etnikai arányoknak megfelelő állások biztosítását”. Ebből az következik, hogy belátható időn belül – ismerve az ezzel kapcsolatos szerb gyakorlatot – nem lesz előrehaladás a nemzeti kisebbségek arányos képviseletének biztosításában a „közszférában és a közvállalatokban”! Ez egyenesen elfogadhatatlan és felháborító! De irritáló is.
Pásztornak egy dologban viszont teljesen igaza van: „Ha ma kellene tíz magyar bírót felvenni a szabadkai bíróságra, nem lenne meg hozzá a megfelelően felkészült magyar szakember”.
Először is belátható időn belül nehezen képzelhető el tíz bíró felvétele a szabadkai bíróságon. Másodszor, a megfogalmazásból úgy tűnik, mintha a magyar közösség lenne az oka, hogy nem tud tíz bírót biztosítani és nem a Pásztor vezette VMSZ politikája!
Ezzel az állítással kapcsolatban több kérdés is felvetődik: Mit tett az elnök úr a magyar nyelvű felvételizés biztosítása érdekében az újvidéki Jogi Karon? A magyar ügyvéd és bíró jelöltek miért buknak meg az igazságügyi vizsgán? Mikor teszik már nyilvánossá a bíróságok és ügyészségek nemzeti összetételét?  Ezekről a kérdésekről Tusványoson miért nem volt szó?
A Tartományi Képviselőház július 18-i ülésén a 11 tartományi titkárhelyettes megválasztásakor csak egy magyar jelölt volt.[7] Jó alkalom volt ez arra, hogy Igor Mirović (SNS), az új tartományi kormányfő több nemzeti kisebbségi jelölt állításával jelezze: megváltozott a nemzeti kisebbségeknek a közügyekben való részvétele iránti viszonyulása. Nem tette…

A VMSZ elnöke arról is pozitívan beszélt Tusványoson, hogy SNS-ben – amellyel pártja koalíciós tárgyalásokat folytat – „nyitottság mutatkozik az arányossági törvény elfogadására”, és hogy a készülő koalíciós megállapodás része a törvény „tisztába tétele”.
Mit jelent az, hogy az SNS részéről „nyitottság mutatkozik”, amikor erről alkotmányos rendelkezések és hatályos jogszabályok vannak? Vagy arról lenne szó, hogy alkalmazzák-e azt, amire az alkotmány és törvény kötelez?
A VMSZ és a SNS közötti (2014. április 27-i) koalíciós szerződés szerves részét képezik a „VMSZ programbeli prioritásai”, melynek 7. pontja „a nemzeti kisebbségek részvételére a közszférában” címet viseli. Ez a következő „célokat” tartalmazza:
a) a jogszabályi alap megteremtését, amely alapján létrehozható lesz a közszférában
    foglalkoztatottak nemzeti összetételének nyilvántartása;
b) a jelenlegi állapot minden részletre kiterjedő elemzését a közszféra nemzeti
    összetételéről szóló átfogó nyilvántartás alapján;
c) a nemzeti kisebbségek részarányának növelését célzó Stratégia és Akcióterv
    elfogadását, amely számos hosszú távú intézkedést tartalmaz;
d) egyes törvények módosítását;
e)  a Stratégia, az Akcióterv és az elfogadandó törvénynek megvalósulásának
      monitoringját a 2014-2018. közötti időszakban.[8]
Pásztor István Tusványoson arról nem mesélt, hogy ezekből a „célokból” az elmúlt két év alatt mi valósult meg. Varga László, a VMSZ volt alelnöke szerint a koalíciós szerződés nem is érvényes, mivel „nem írta alá mindkét szerződő fél”.[9]

– Egy pillanat! Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen nem is volt érvényes, a haladókat az egyezség betartására kötelező koalíciós szerződés a két párt között?
– Szigorúan jogi értelemben véve nem tekinthető koalíciós szerződésnek az a dokumentum, mivel nem írta alá mindkét szerződő fél. Pásztor István akkor sem a koalíciós szerződés tartalmával, a megállapodás lényegével volt elfoglalva, hanem arra koncentrált, hogy Aleksandar Vučić miniszterelnökkel fényképezkedhessen, megmutathassa a szerb sajtóban önnön politikai nagyságát, illetve építhesse saját személyi kultuszát. Végül még ez sem jött össze, mert amikor Vučić már a zsebében érezte a VMSZ-t, akkor beült az autójába és lelépett, így Pásztor csak az SZHP egyik alelnökével közösen tarthatta meg a sajtótájékoztatót. Igazából már ebből a gesztusból is látszott, hogy miféle partnerségre lehet számítani a haladók részéről.[10]

Pásztor most újabb „koalíciós tárgyalásokat folytat” a SNS-vel. Ez azt jelenti, hogy az előző koalíciós szerződésből a részarányos foglalkoztatásra vonatkozó kötelezettségeket átírják az új egyezségbe? Mikor lesz ebből a gyakorlatban valami?

A vajdasági magyarok megelégelték már a (pásztor)meséket. Konkrét eredményeket, helyzetük javulására várnak, ami sehogy nem következik be.  
            A tusványosi pódiumon (amit Tamás Gáspár Miklós Orbán-cirkusznak nevez)[11] persze lehet bármit mondani, mesélni és talán még sokan el is hiszik. Messziről jött ember azt mond, amit akar – tartja a magyar közmondás. Ezzel még a helyzet sajnos nem változik.
Ideje volna, hogy a szervezők felülvizsgálják a rendezvény elképzelését (is)…

BOZÓKI Antal
2016. július 28.


[1] MTI: Tusványos: A kisebbségi jogok terén Vajdaságban a legbiztatóbb a helyzet. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20382/Tusvanyos-A-kisebbsegi-jogok-teren-Vajdasagban-a-legbiztatobb-a-helyzet.html, 2016. július 21. [16:39]
[3] Zakon o zaštiti prava i sloboda nacionalnih manjina. Megjelent a JSZK Hivatalos Lapja [Sl. list SRJ]  2002 február 27-i 11. számban. vagy Zakon o zaštiti prava i sloboda nacionalnih manjina. Savezni ministarsto nacionalnih i etničkih zajednica. 104.
[4] „Zaključak o merama za povećanje učešća pripadnika nacionalnih manjina u organima uprave”. Službeni glasnik RS [az SZK Hivatalos Közlönye], 2006. május 12. 40. sz.
[5] Lásd a Részarányos foglalkoztatás c. írást. http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7289, 2016. március 3.

[6] Csonka Áron: Néhány szó a szerbiai részarányos foglakoztatásról.  http://us11.campaign-archive.com/?u=bc564c2b14d784b53071ebd00&id=45c3f2a155, 2015. december 30.

[7] Csonka Áron: Néhány benyomás Vajdaséd Autonóm Tartomány (Képviselőházának – B. A.) negyedik üléséről. http://csonkaaron.blogspot.rs/2016/07/nehany-benyomas-vajdasag-autonom.html?utm_source=VMDK%20H%C3%ADrmond%C3%B3
[8] Koalíciós szerződés a közös, programszerű együttműködésről és részvételről a Szerb Köztársaság kormányában. http://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/koalicios-szerzodes, 2014. április 29 [16:01]
[9] Stephen Bozhen: A Magyar Mozgalom nem fog a haladókhoz dörgölődni (2. rész). Családi Kör, 2016. március 24. http://www.csaladikor.com/hu/201612/ric/2157/bozso.htm
[10] Uo.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése