Mi a fontosabb, a jogállam vagy Koszovó?
David McAllister német
EP-képviselő, szerbiai jelentéstevő (és Angéla Merkel német kancellár
pártjának, a Kereszténydemokrata Uniónak – CDU a magas rangú tisztségviselője)
augusztus 12-én egynapos látogatást tett Belgrádban, amikor is találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel. Augusztus
24-én ismét a szerb fővárosba utazik, hogy – a Danas c. belgrádi napilap
értesülései szerint – „Sem Fabrizit,
az EU új szerbiai nagykövetét a mandátumába bevezesse”, valamint hogy
„találkozzon a hatalom és az ellenzék képviselőivel”.[1] A
civil szektor képviselővel is tervezett beszélgetés bejelentett témái „a jog
uralma, a médiaszabadság, a háborús bűnök és a demokratikus intézmények”[2]
lesznek.
A McAllister
a Vučićtyal tartott találkozó utáni sajtókonferencián megismételte, hogy „a jog
uralmának létrehozása Szerbia legfontosabb feladata az EU-tagság megszerzésének
útján”. Ezzel szemben Vučić „úgy értékelte, hogy ez a feltétel sorrendben a
harmadik, a koszovói kérdés megoldása és Szerbia Oroszország iránti viszonya
után”.[3] Vagyis
szerinte Koszovó fontosabb, mint a jogállam.
A
legújabb, 2017. június 14-én, az EP által elfogadott szerbiai országjelentésben
McAllister
egyébként rámutatott a „Savamala esetére”,[4] a Danas napilapnak adott
nem sokkal későbbi interjújában pedig a következőket mondta: „Figyelembe vettük
a Savamala belgrádi negyedben történt ellentmondásos eseményeket, különös
tekintettel a magánvagyon tönkretételére. Remélem, hogy a nyomozás rövidesen
eredményre vezet”.[5]
Amennyiben
mindkét fél kitart az álláspontja mellett – tekintettel arra, hogy a koszovói
kérdés megoldásának idejét senki megjósolni nem tudja – kérdéses, hogy Szerbia
egyáltalán mikor számíthat az EU-tagságra. A nagypolitika útjai azonban a
közönséges halandók számára kifürkészhetetlenek. Ez azt is jelent(het)i, hogy McAllister sorrendje is (meg)változhat.
A
„jog uralma” azt is jeleneti, hogy Szerbiának a nemzeti kisebbségek iránt
teljesítenie kell a nemzetközi egyezményekből és a belső jogi normákból eredő
összes kötelezettséget. Ideértve a 23. EU-csatlakozási tárgyalási fejezetből (igazságügy,
szabadság és biztonság)[6] és az
Európai
Parlament 2017. június 14-i állásfoglalásának a Bizottság Szerbiáról szóló,
2016. évi jelentésének (2016/2311(INI))[7] 26.
és 27. pontjából (A nemzeti kisebbségek tiszteletben tartása és védelme) eredő
feladatokat is.
Az
Európai Uniós Nemzeti Konvenció (NKEU)[8] legutóbbi,
augusztus 18-án Belgrádban megtartott ülésén Čedomir Backović, az igazságügy-miniszter segédje hangoztatta, hogy
„Szerbia a 23. csatlakozási fejezettel kapcsolatos cselekvési tervet 65%-ban teljesítette,
13%-át részben, két százalékát pedig csaknem megvalósította, 20%-ot pedig nem
teljesítetlenként kezelnek”. „Ezt a statisztikát jelentősen javítanunk kell”[9] –
mondta Backović.
Lehetséges,
hogy Szerbia papíron ilyen magas szinten teljesítette a 23. fejezetből eredő
feladatokat, amelyek közé tartozik „a nemzeti kisebbségek helyzete”[10] is,
de abból a gyakorlatban szinte semmi nem, vagy éppen alig valami észlelhető.
Backović
szerint az eddigi eredmény „részben az optimizmusunk következménye”. – A
tárgyalásokat rózsaszín szemüveggel kezdtük és túlértékeltük a képességeinket,
hogy eleget tegyünk egyes határidőknek. Úgyszintén tény, hogy számos ellenállás
is van az intézkedések alkalmazásában. Egyszerűen, sok embernek érdeke a status
quo megtartása. S végül, létezik az ún. svéd asztal szindróma is, olyan
értelemben, hogy bizonyos intézkedéseknél válogatósabbak vagyunk – mondta Backović.[11]
Tanja Miščević, a csatlakozási tárgyalásokat folytató szerb csapat
vezetője az ülésen hangoztatta, hogy „habár a az EU-val folytatott csatlakozási
tárgyalásokon jelentős előrehaladás történt, a munka legnehezebbje még ezután
következik”.[12]
–
A következő év nagyon nehéz lesz, számos előttünk álló kötelezettség
tekintetében. Az elvégzett kötelezettségek alkalmazása vár ránk, a 23. és a 24.
fejezet (igazságügy, szabadság és
biztonság – B. A.) revíziója és az új kötelezettségek. Háromszor nehezebb lesz,
mint a megtett út – mondta Miščević. Hangsúlyozta, hogy a féléves „non paper”[13]
jelentéshez minden szükséges adatot Szerbia haladásáról a csatlakozás folyamán
megküldtek az Európai Bizottságnak.
–
A jelentést novemberben várjuk, és abban komolyan elemeznek majd bennünket. Ez
a jelentés lesz a 23. és a 24. fejezet felülvizsgálatának az alapja – hívta fel
a figyelmet a tárgyalócsapat vezetője.
A
cselekvés tervvel kapcsolatos legújabb esemény, hogy Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNT/BNV) elnöke levelet
intézett Ana Brnabić szerb
kormányfőhöz, amelyben Tanja Miščević leváltását, a nemzeti kisebbségi
cselekvési program revízióját és a nemzeti kisebbségi törvényeknek a
törvényhozási eljárásból való visszavonását követeli.
A
BNT Miščević leváltását, amint azt Ugljanin írta, „az miatt a dezinformáció
miatt követeli, amit a nemzetközi hivatalos személyek körében a Szerbiában élő
bosnyák népről terjeszt és annak a ténynek az eltitkolása miatt, hogy a
kisebbségi cselekvési tervnek nincsen legitimitása, amivel kárt okoz a
kisebbségek jogai megvalósításának”.[14]
Ugljanin
a miniszterelnöktől még azt is követeli, hogy indítsa el az eljárást a nemzeti
kisebbségek jogairól és szabadságairól, valamint a nemzeti kisebbségek nemzeti
tanácsairól szóló törvénynek a procedúrából való kivételére, és hogy új munkacsoportot
alakítson „amelyben a nemzeti kisebbségek képviselőt nem majorizálják, és
amelyek javaslatait elfogadják és beépítik a törvények végső szövegébe”.[15]
A
MNT elnöke Brnabićnak megírta azt is, hogy a cselekvési terv kidolgozása
folyamán „ignorálták a bosnyák képviselőknek a bosnyákok vitális érdekeinek védelmére
és társadalmi-gazdasági helyzetének javítására vonatkozó javaslatait, továbbá
hogy ennek a dokumentumnak „nincsen meg a szükséges legitimitása és nem nyújt
semmilyen reményt valamint távlatot a bosnyákok felgyülemlett és nagyszámú
problémáinak megoldására”.[16]
Valahogy
így állunk McAlister esedékes belgrádi látogatása előtt a 23. fejezettel
kapcsolatos feladatok teljesítésével.
A
német politikusnak nem lesz könnyű dolga az újabb szerb éves jelentés elkészítésével,
mivel a magyar közösségben is számos megjegyzés van az EP legújabb állásfoglalásával
kapcsolatban. Erről már Johannes Hahn,
az EU Jószomszédsági
és Bővítési Biztosa is értesítve lett.[17] A Magyar Nemzeti Tanács
és legfőképpen annak elnöke, Hajnal
Jenő, viszont továbbra is mélyen hallgat a témáról. Ez viszont nem
mentesíti a közösség előtt a politikai és erkölcsi felelősség alól!
Torda, 2017. augusztus 22.
BOZÓKI
Antal
[1] Kod Mekalistera [McAllisternél]. Danas, 2017.
augusztus 22. 9.
[2] Marija Stojanović: Mekalister dolazi na poziv novog
šefa Delegacije EU
[McAllister sz EU új küldöttségvezetőjének
meghívására érkezik. Danas, 2017. augusztus 19. 3.
[3] Uo. Milan Antonijević, a Jogászok Emberi Jogi
Bizottságának (YUCOM) igazgatója is úgy véli, hogy „ebben a pillanatban a jog
uralmának megoldása elsőrendű feladat”. D. D.: Brnabićeva hvali Vučićev potez,
Antonijević očekuje poziv [Brnabić dicséri Vučić lépését, Antonijević várja a
meghívást]. Danas, 2017. augusztus 20. 3.
[4] Az EP strasbourgi állásfoglalása ezzel kapcsolatos
(14. pontjának) szövege: (Az EP)
…„aggodalommal figyeli a belgrádi Savamala negyedben történt ellentmondásos
eseményeket, különösen a magántulajdonban lévő ingatlanok lebontását;
aggodalmának ad hangot, amiért eltelt egy teljes év és a vizsgálat semmi
eredménnyel nem járt, és kéri a helyzet gyors megoldását és az igazságügyi hatóságokkal
való teljes körű együttműködést a nyomozás során az elkövetők felelősségre
vonása érdekében; felszólítja a szerb belügyminisztériumot és a belgrádi
hatóságokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt az államügyészséggel ebben
az ügyben; felszólítja a hatóságokat, hogy tartózkodjanak a „Ne fojtsuk vízbe
Belgrádot” civil mozgalom tagjai elleni vádaskodásoktól, a nyomásgyakorlástól
és támadásoktól”. Az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalása a
Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentéséről (2016/2311(INI)). http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0261+0+DOC+XML+V0//HU&language=HU
[5] Stojanović, a 2-es alatt.
[6] Akcioni plan za poglavlje 23. https://www.mpravde.gov.rs/files/Akcioni%20plan%20PG%2023%20Treci%20nacrt-%20Konacna%20verzija1.pdf
[7] Lásd a 4-es alatt.
[8] Nacionalni konvent o Evropskoj Uniji. http://eukonvent.org/ Lásd még a Változik a cselekvési terv c.
írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10172,
2017. július 30.
[9] V. J.: Backović: Pristupili smo pregovorima sa ružičastim naočarima [A tárgyalásokat rózsaszín szemüveggel kezdtük]. Danas, 2017. augusztus 19. 6.
[10] Lásd a 6-os alatt, 3.8. fejezet, 299-349.
[11] Lásd a 9-es alatti írást.
[12] Uo.
[13] Az emlékeztető jellegű dokumentum célja, hogy megkönnyítse a tárgyalásokon az előrelépést, anélkül, hogy a megfogalmazói teljes mértékben elköteleznék magukat az iratban foglalt javaslatok mellett.
[14] S. N.: Miščević širi dezinformacije o bošnjačkom narodu
[Miščević félrevezető információkat terjeszt a bosnyák népről] . Danas, 2017.
augusztus 17. 7.
[15] Uo.
[16] Uo.
[17] Bozóki Antal és Tari István: Kik képviselik az
érdekeinket? https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10201,
2017. augusztus 7. és Civitas Europica Centralis: Kisebbségi Sajtófókusz, 2017.
augusztus 10. Lásd még Antonije Kosanović: Hrvatska manjina je i dalje bez
mesta u parlamentu [A horvát kisebbség továbbra is parlamenti képviselet
nélkül] http://www.danas.rs/politika.56.html?news_id=353469&title=Hrvatska+manjina+i+dalje+bez+mesta+u+parlamentu,
2017. augusztus 17 [13]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése