2014. június 26., csütörtök

Június 26.



János napja.
Bibliai név. A héber Johanan név Görög Johannessz változatából (ill. ennek a hasonló hangzású, latin Johannes formájából) származik. Jelentése „Jahve megkegyelmezett”
1987 – Kábítószer-ellenes világnap.
1824 – Megszületett Thomson Sir William; lord Kelvin, skót matematikus, fizikus, természettudós, az anyagi minőségtől független hőmérsékleti skála megalkotója.
1892 – Megszületett Pearl S. Buck amerikai írónő, aki a kínaiak életét bemutató regényeiről ismert, például a „The Good Earth”. 1938-ban irodalmi Nobel-díjat kapott.
1914 – Megszületett Babe Didrikson Zaharias amerikai sportolónő, golfjátékos. Az egyik legnagyobb kosárlabda- és golfjátékos volt. Az 1932-es Los Angeles-i olimpián 2 aranyérmet szerzett, az U.S. Openen háromszor nyert.
1941 – 1941-ben bombatámadás érte Kassát, Munkácsot és Rahót. Ezután Magyarország belépett a II. világháborúba a Tengely-hatalmak oldalán.
1949 – Budapesten megszületett Babos Gyula gitáros.
1954 – Megszületett Robert Davi amerikai színész. Ismertebb filmjei: Varázsló a szomszédom; Profiler – Pszichozsaru – sorozat; Drágán add a halálod; Showgirls; A Rózsaszín párduc fia; Kincsvadászok Amazóniában; James Bond – A magányos ügynök; Thelma Todd rejtélyes halála.
1960 – Bécsben 79 éves korában meghalt gróf Esterházy Móric, aki 1917-ben Magyarország miniszterelnöke volt.
1966 – A bázeli városi kantonban, Svájcban a nők is választójogot kaptak.
1970 – Megszületett Chris O’Donnell amerikai színész. Ismertebb filmjei: Jég és föld között; Batman és Robin; Siralomház; Mindörökké Batman; A három testőr; Egy asszony illata; Sült zöld paradicsom.


Június 26. – A kínzások áldozatainak emléknapja
Az ENSZ Közgyűlése 1984. december 10-én fogadta el a kínzás és más kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezményt, amely 1987. június 26-án lépett hatályba, és napjainkig 155 ország ratifikálta. Ezért lett ez a nap az áldozatok emléknapja. A konvenció kiegészítő jegyzőkönyvét, amely egyebek között lehetővé teszi a váratlan, bejelentés nélküli látogatásokat a börtönökben, 2002. december 18-án fogadta el a világszervezet közgyűlése. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2006 novemberében felszólított minden államot arra, hogy garantálja a kínzás, illetve a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések tilalmát a terrorellenes intézkedések során őrizetbe vett személyekkel szemben.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Önkéntes Alapja a Kínzások Áldozatai Számára segítséget nyújt egyéneknek és szervezeteknek az egész világon ahhoz, hogy könnyítse testi és lelki fájdalmukat, segít újrakezdeni összetört életüket, valamint támogatást nyújt ahhoz is, hogy gyakorolhassák jogaikat.
Az 1985-ben alapított genfi székhelyű Kínzásellenes Világszervezet adatai szerint az elmúlt évtizedekben Európában mintegy kétmillióra tehető a kínzások áldozatainak száma, közülük 600 ezren elnyomó rendszerekben (a náci uralom alatt, Spanyolországban a Franco-, Portugáliában a Salazar-diktatúra idején, a kelet-európai volt szocialista országokban) jutottak ilyen sorsra, 900 ezer ember pedig a balkáni háborúkban és Észak-Írországban vált kínzás áldozatává. A nemzetközi tömörülés nemcsak a kínzás, embertelen bánásmód, hanem a nők és gyermekek elleni erőszak ellen is fellép.
Az Amnesty International (AI), a világ legnagyobb emberjogi szervezete régóta kampányol a kínzás és embertelen bánásmód megszüntetéséért. A kínzás vagy más brutális, meg nem engedett bánásmód ugyanis nemcsak kegyetlen, embertelen, az áldozat számára ártalmas, megalázó, hanem a tevékeny elkövetőt és a tétlen társadalmat is brutalizálja. Az Amnesty International 2014. évi jelentése szerint legalább 79 államban vetik alá kínzásnak az őrizeteseket, olyan országokban is, amelyek aláírták az ENSZ Konvenciót.
A nemzetközi szervezet bejelentette, hogy ismét globális kampányt indít az őrizetesek kínvallatásának betiltására, hiszen nyoma sincs annak, hogy az embertelen bánásmód eltűnőfélben lenne, sőt az utóbbi időszakban egyre több kormány alkalmazza ezt nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva. A kínzásellenes kampány újraindításához időzítve az AI a világ 21 országában felmérést készíttetett a lakosság körében arról, hogy tartanak-e egy esetleges kínzástól. Az összesen 21 ezer ember bevonásával elvégzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 44 százaléka félt attól, hogy megkínozhatják, ha hazájában őrizetbe veszik. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése