November 10.
Elhallgatott témák
A Vajdasági
Magyar Tudományos Társaság (VMTT), a Magyar Tudomány Napja alkalmából, Éghajlatváltozás
és biztonság címmel nemzetközi tudományos tanácskozást tartott Újvidéken, a
Tartományi Képviselőház tanácstermében. A VMTT-nek ez volt 17. ilyen
rendezvénye.[1]
Ismereteim
szerint, a Társaságnak – amióta (2006-tól) dr.
Szalma József a társaság elnöke – az évi egy tudományos összejövetel
megszervezésére szűkült a tevékenysége.[2]
A tanácskozáson,
„az ünnepi köszöntők után, két kiemelt előadásra került sor”,[3]
majd a munka két „szekcióban” folyt: A társadalomtudományi keretében „16 tanulmány
szerepelt, a jogtudomány, oktatásügy, történelem, kisebbségpolitika,
szociológia és más tudományágak területéről”.[4]
A természet- és műszaki tudomány területéről „négy tanulmányban mutatták be a
szerzők aktuális kutatásaik eredményeit a mezőgazdaság, környezetvédelem és
műszaki tudományok területéről”.[5]
A társadalomtudományi
vonatkozású tanulmányok között – a címek alapján – alig néhánynak van
(közelebbi vagy távolabbi) köze van a délvidéki/vajdasági magyarsághoz: Az
Európai Unió jogának a tagállamok csatlakozást megelőzően elkobzott ingatlanok
kárpótlásával kapcsolatos követelményei; A magyarság helyzete a
nagyhatalmak változó struktúrájú világrendjében; A vajdasági
szórványmagyarság demográfiai jellemzői a statisztikai adatok tükrében; Európa
és kisebbségei és Az 1944-45-ös délvidéki nagy vérontásra vonatkozó,
évtizedeken át gyűjtött bizonyítékok sorsa.
Ezek közül is
talán csak kettőnek – a kárpótlással és a népességi adatokkal foglalkozónak –
lehetnek időszerű vonatkozásai. (Külön elemezni lehetne, hogy a 16 tanulmány
közül mennyinek van összefüggése a tanácskozás címével, vagyis az Éghajlatváltozással
és a biztonsággal?) A tanulmányok szerzői között feltűnő a fiatalabb vajdasági
magyar társadalomkutatók részvételének a hiánya is.
A tanácskozásra készített tanulmányokat tartalmazó tervezett
kötet is – a gyakorlat szerint – általában egy év múlva kerül a nyilvánosság
elé. Kérdés, hogy addigra mennyit veszítenek az értékükből?
A VMTT vezetősége továbbra is kitart az évi egy
tudományos tanácskozás elképzelése mellett, miközben hiányzik az itteni
magyarságot érintő időszerű kérdésekkel kapcsolatos tudományos szemléletet
megjelenítése és a közösséget érintő társadalmi, gazdasági, jogi, politikai, stb.
kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalás. Azt sem lenne túlzás mondani, hogy a
VMTT ezeket a kérdéseket nagy ívben megkerüli, illetve elhallgatja. Vagy ilyenek
nem is lennének? Kinek jó ez?
A Tartományi Felsőoktatási és Tudományos Kutatási
Titkárság „tevékenységében külön jelentőséggel bír az ilyen jellegű
tanácskozások támogatása”, […] „külön projektet hozott létre, amelynek éves
költségvetése ötmillió dinár, és ezzel a kisebbségi közösségek tudományos
projektjeit támogatja”.[6] Adott a lehetőség, hogy a VMTT is pályázzon!
November 11.
Gombosi nulla
November
11-én választást tartottak a gombosi helyi közösségben. A 857 érvényes szavazat
alapján a hét tagú tanácsba a Szerb Haladó Párt (SNS) hét jelöltje került,
köztük (a nevek alapján) három magyar is, Hajdu Katalin, Tót István és Ruppa Attila.[7]
A Magyar
Összefogás Gombosért jelöltjei közül egy sem került a tanácsba. Ez azt jelenti,
hogy a Gombos (is) teljesen a SNS irányítása alá került.
„Gombos magyar
falu [..], amelynek helyi tanácsában eddig 7-ből 7 tag volt VMSZ-es.”[8]
–
Nagyszerű (sic!?) csapatunk továbbra is kiáll a megfogalmazott célokért, az
egyházközösség, a civil szervezetek fejlesztéséért, ahogyan tette mindezt eddig
is – nyilatkozta Pelt
Ilona, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnökségének tagja, a körzeti
elnöke és 2012-től a képviselője a Tartományi Képviselőházban.[9]
Egyetlen
jelöltjük sem jutott be a helyi tanácsba és ezt mégis „nagyszerű”-nek mondja!
Érti ezt valaki? Ha tudjuk, hogy a VMSZ/BMC hatalmi szövetségben van a SNS-vel, akkor igen. De ki
képviseli, akkor a gombosi magyarok érdekeit?
A Magyar
Mozgalom MM nyílt levelet intézett a képviselő asszonyhoz:
– Egy héttel
ezelőtt lelkendezve ünnepelte a Magyar Összefogás elsöprő győzelmét
Nyugat-Bácskában a Magyar Mozgalom felett. Tegnap nulla helyet szereztek a
gombosi helyi közösségi választásokon a SNS-vel szemben.
Ön a VMSZ
elnökségének tagja. Hányszor mondta az elmúlt években Pásztor Istvánnak, hogy
nem lesz jó vége a SNS dicsőítésének és a másként gondolkodó magyarok
taposásának? Felszólalt-e elnökségi üléseken, hogy nem a Magyar Mozgalom jelent
veszélyt a magyar szavazótáborra, hanem az egekbe magasztalt koalíciós partner?
Mondta-e neki az elnökválasztási kampányban, hogy legközelebb nehéz lesz
elmagyarázni az embereknek, hogy ezúttal miért nem a SNS-re kell szavazni? Neki
hiába is mondta volna, mert ő a SNS kegyéből tartományi házelnök – áll egyebek
között a MM levelében.[10]
A MM levelében említett kérdések mellet, a Gomboson
kialakult helyzet rámutat a szerbiai választási rendszer fonákságára, amelyben
lehetséges a nemzeti kisebbségek kizárása a hatalom hatékony gyakorlásában. Ezen
sürgősen változtatni kell!
Az 1999. szeptemberi Lundi Ajánlások a nemzeti kisebbségek hatékony
részvételéről a közéletben, az Általános elvek 9. pontjában ezt írja: „A
választási rendszernek elő kell segítenie a kisebbségi képviseletet és a
kisebbségi befolyás érvényesítését.”[11]
A Gombosi magyarok érdekeit nem képviseli a Szerb
Haladó Párt, sem az ehhez a párthoz tartozó három magyar (nevű) képviselő. (A 2018. július 15-ei szenttamási községi
választásokon például a VMSZ/BMC községi szervezete a Szerb Haladó
Párttal közös jelöltlistával indult, amelyen két magyar is szerepelt. A
szenttamási helyi közösségbe 11 embert választottak meg, a turiai és nádaljai
helyi közösségbe pedig egyaránt 7 embert. Mindhárom helyi közösségben a Haladó
Szenttamásért, Turiáért és Nádaljáért csoport győzött.)[12]
Egyértelmű, hogy Gomboson, Szenttamáson, Túrián és
Nádaljon, stb. a magyar nemzeti kisebbségi nem vesz/vehet részt a helyi ügyek
irányításában. És az is látható, hogy – VMSZ/BMC
hathatós segítségével – folyamatban van a magyarok kiszorítása közügyekben való hatékony
részvételből. Ez pedig diszkrimináció/hátrányos megkülönböztetés, a nemzeti
kisebbségi jogok megsértése! Törődik-e ezzel egyáltalán valaki.
Pelt Ilonának a „nulla”,
ez a szégyen után le kellene mondania minden tisztségről! A tisztesség és az
erkölcs ezt követelné. Csak épen nem fog. (A pártja vezetőjéhez hasonlóan.) Neki
(is) fontosabb a személyes érdek (a képviselői fizetés) és a pártérdek, mint a
falu magyarjainak az érdeke!
November 12.
Pásztor = Prosperitati?
Szabadkán a Prosperitati Alapítvány munkatársai 182
személlyel kötöttek szerződést falusi házak megvásárlásáról, 2015 millió dinár
értékben. 2016-ban 78 falusi ház megvásárlását támogatta az alapítvány,
2017-ben pedig 295 ház megvételét.[13]
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség
(VMSZ/BMC) elnöke ezt az alkalmat sem mulasztotta el, hogy („vendégként”) felszólaljon
az eseményen.
Ennek a pályázatnak a többszöri kiírásával
támogatási lehetőséget szerettek volna biztosítani azoknak, akik a szülőföldön
való maradás mellett döntöttek, de nincsen saját fedél a családjuk felett. A
másik ok pedig az, hogy azok, akik a külföldön való boldogulás mellett
döntöttek, tömegesen árulják a házakat, így szerettek volna mindent megtenni
annak érdekében, hogy ezeknek a házaknak a minél nagyobb hányada magyar kézben
maradjon – mondta Pásztor a sajtónak nyilatkozva. [14]
Fotó: Gergely Árpád
Tiszteletre és elismerésre méltó, hogy – VMSZ/BMC
elnökének szavaival – „mostanra egy falunyi házat vásároltunk meg, több mint
560-at”, arról viszont a pártelnök már nem szólt, hogy „a magyarlakta
települések intézményeiből szépen-lassan nem csak a magyar vezetők, de a magyar
nyelv is kiszorul és akkor ezek az épületek is kihasználatlanul állnak majd”.[15]
(Egy frissen megjelent felmérés szerint a Délvidéken a legalacsonyabb
a munkanélküliek száma – 7,9%,
míg Dél-Szerbiában a legmagasabb ez a szám. A munkanélküliség
csökkenése viszont, „a helyi lakosok, kiemelten a magyarok elvándorlásának
’köszönhető’).[16]
Úgyszintén
zavaróan hat a „vásároltunk meg” szavak használata. Ki vásárolta meg,
Pásztor István, vagy a Prosperitati? Pásztor = Prosperitati? És ha meg is
vásárolta, kinek, ha nem a magyar adófizetők pénzéből? Könnyű a más pénzéből „vásárolni” és még dicsekedni
is azzal!
Mindebből jól látszik a VMSZ/BMC és a Prosperitati
egybefonódása, hogy az Alapítvány a párt irányítása alatt van.
Most már teljes egészében kirajzolódni látszik a
VMSZ/BMC politikájának a csődje, minden, a közösségre tragikus következményével
együtt.
Eltarthat még ez a vergődés egy ideig, de a végső
kimenetele kétségtelen. A házakat ugyanis fenn kell(ene) tartani és lakóknak is
élni kellene valamiből. Faluhelyen pedig
munka nincsen, és – ennek folytán – pénz sem. Biztosíték se nincsen arra, hogy
az újdonsült tulajdonosok egy idő után ne keressék „a külföldön való
boldogulást”.
A mezőgazdaságból megélni pedig (ilyen árak mellett)
megélni lehetetlen, vagyis csak a nagygazdák képesek, akik viszont házat is
vehetnek maguknak. A Prosperitati nélkül.
A „gazdaságfejlesztési stratégia” jószerivel
megkésett. És többé-kevésbé el is hibázott.
A munkahelyteremtés és a termőföldvásárlás kellett volna évekkel ezelőtt,
amikor erre még lehetőség volt, hogy legyen az elsőrangú feladat! Ma már nincsen
az a pénz, amivel ezeket a folyamatokat vissza lehet(ne) fordítani, ezt a
politikát (és Pásztor István hatalmát) fenn lehet(ne) tartani!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. december 1.
[1] H. Zs.: Éghajlatváltozás és
biztonság. Magyar Szó, 2018. november 12. 1. 4.
[2] Lásd még a Semmi változás c.
2016. december 10. (http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/60186-semmi-valtozas-utohang-a-vmtt-tudomanyos-tanacskozasarol-, 2016.
december 10. [21:42] és http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9010, 2016.
december 11.) és
a Szóvá teszem c. 2011. szeptember 11. írásom (http://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/VMTT)
[3] Vajdasági Magyar Tudományos Társaság: Magyar Tudomány Napja a Délvidéken – 2018. http://www.vmtt.org.rs/MTN2018.html
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Lásd az 1-es alatt idézett
írásban, 4.
[7] LMT: Helyi közösségi tanácsot választottal, Magyar Szó, 2018. november 13. 5. és Helyi közösségi tanácsot választottak Gomboson. http://nyugat-bacska-portal.info/2018/11/12/helyi-kozossegi-tanacsot-valasztottak-gomboson/, 2018. november 12.
[8] A magyar Mozgalom levele Pelt Ilona tartományi
képviselőhöz. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/nyilt-level-pelt-ilona-tartomanyi-kepviselonek, 2018. november
13.
[10] Nyílt levél Pelt Ilona tartományi képviselőnek. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/nyilt-level-pelt-ilona-tartomanyi-kepviselonek, 2018. november 12.
[11] Lundi Ajánlások a nemzeti
kisebbségek hatékony részvételéről a közéletben & Értelmező Jegyzék. https://www.osce.org/hu/hcnm/32248?download=true
[12] Szenttamás: Közös listát indít a VMSZ és a Szerb Haladó Párt. https://szabadmagyarszo.com/2018/07/06/szenttamas-helyi-kozossegi-valasztasok/, 2018. július 6. [9:45] és P.L.: A haladók győztek Szenttamáson. https://www.magyarszo.rs/hu/3732/vajdasag/186515/A-halad%C3%B3k-gy%C5%91ztek-Szenttam%C3%A1son.htm, 2018. július 17. [17:32]
[13] P.E.: Egy falunyi ház talált
gazdára. Magyar Szó, 2018. november 13. 1. vagy
[14] Uo.
[15] Pásztor István
szabadítsa fel a közösséget önmagától. A
Magyar Mozgalom Elnökségének reagálása a VMSZ elnökének
sajtótájékoztatójára. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/pasztor-istvan-szabaditsa-fel-a-kozosseget-onmagatol, 2018. november 21.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése