Mivel is foglalkozik valójában az MNT?

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (151.)

November 22-23.

Jogvédelem a Kárpát-medencében

A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI), A magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében címmel tartotta meg hagyományos évi konferenciáját.

Csóti György, az intézet igazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott: a konferencia célja az, hogy neves előadók, magas rangú tisztségviselők bemutassák a legújabb fejleményeket a kisebbségi jogvédelem területén, valamint, hogy sor kerüljön a nemzeti kisebbségeket érintő szakmai tapasztalatcserére és egyeztetésre.[1]

A kétnapos konferencia szakmai részében részt vettek a környező országokban élő magyarok civil szervezeteinek képviselői és a KJI partnerei is. A konferencia teljes anyaga, videó felvételen, felkerült a KJI honlapjára,[2] de az elhangzottakat könyv formájában is tervezik megjelentetni. 

 

A konferencia logója

A Magyarországgal szomszédos országok mindegyikében működnek civil szervezetek, amelyek komoly erőfeszítéseket tettek/tesznek és eredményeket értek/érnek el nem csak a magyar nemzeti kisebbségi jogok jogvédelmében, de azok fejlesztésében, bővítésében is. Egyedül a Délvidéken – az Árgus kisebbségi jogvédő civil szervezet 2017. évi megszűnésével – nem maradt egyetlen jogvédő civil szervezet sem, amely – ha már a politika nem végzi ezt a feladatot – figyelemmel kísérné a magyar kisebbség helyzetének és alakulást. Ezt szóvá is tettem a konferencián.[3] Úgy tűnik, hogy egy ilyen szervezet létezése nem túlságosan érdeke a jelenlegi magyar hatóságnak, mivel – az eddigi gyakorlathoz hasonlóan – netán bemutatná a valós helyzetet, ami esetleg zavarólag hatna a „történelmi csúcsponton” lévő szerb-magyar barátságra.[4]  

Az eseményen jelen volt a véemeszes/haladó Magyar Szó főszerkesztője is, aki szorgalmasan fotózott ugyan, de lapjában az értekezletről eddig mindössze egy rövidre sikeredett interjút jelentett meg, azt is 15 nappal később és a 18. oldalon szinte elrejtve.[5]  Talán hogy a vajdasági magyar olvasókat ne terhelje azzal, hogyan küzdenek más országokban a nemzeti kisebbségi jogokért. Ezt a feladatot akár egy gyakornokra is rá lehetett volna bízni!    

November 23.

„Ünneplik magukat"

Háborús veszteségeink és az újvidéki Nagy Szerb Nemzetgyűlés következményei a délvidéki magyarok sorsára címmel tartottak tudományos tanácskozást Temerinben, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) közös szervezésében.[6]

– Tőkés László európai parlamenti képviselő, az est vendége felszólalásában úgy fogalmazott, egyetlen magyar ügy létezik a Kárpát-medencében, és hogy Trianonra az autonómia a válasz, e nélkül minden kisebbségpolitika csupán öncsalás. Helye és ideje volna a történelmi megbékélésnek, és mikor máskor, ha nem éppen most, a Nagy Háború befejeződésének századik évfordulóján, az Európai Unió alapjául szolgáló német–francia megbékélés példájára. Ennek a megbékélésnek azonban száz év után is éppen az ellenkezője történik, az utódállamok uralkodó nemzetei mindmáig a veszteseket leigázó megszállás logikájával ünneplik magukat és egykori háborús győzelmüket. Békét akarunk, de nem bármilyen áron, megbékélést, de nem megalkuvással és a jogainkról való lemondással – fogalmazott a KMAT elnöke.[7]

A Tőkés László beszél a konferencián[8]

Ismereteim szerint a Délvidéken ez volt az egyetlen rendezvény, amelyen megemlékeztek a 100 évvel ezelőtti történésekről. Ismét csak az emlékezetem szerint, mindmáig nem készült tárgyilagos jelentés arról, hogy mit és hogyan valósított meg a szerb hatalom és mit nem a délvidéki magyarok vonatkozásában az akkor Magyarországgal kötött békeegyezményből (vagyis a Trianoni Szerződésből). Ez a feladat, mint ahogy az autonómia megvalósítása is, még várat magára.     

November 25.

„A szerb egység történelmi álma”

Az újvidéki Köztársaság téren megemlékezést tartottak abból az alkalomból, hogy Vajdaságot egy évszázaddal ezelőtt a Szerb Királysághoz csatolták. A téren állították fel I. Péter Karađorđević király 10 méter magas emlékművét. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) befolyása alatti Magyar Szó a „Szabad emberek szabad országa” címmel tudósított az eseményről.[9]

A szoboravatást követő, a Szerb Nemzeti Színházban megtartott ünnepségen Aleksandar Vučić elnök „a modern, szerb történelem talán legjelentősebb dátumaként beszélt 1918. november 25-éről: 757 küldött és egyetlen döntés. A csatolásról szóló döntés a szerb nép legnagyobb történelmi hagyatéka az utóbbi két évszázadban, a szerb egység történelmi álma valósult meg aznap” – hangoztatta a szerb elnök. 

 

Az ünnepségen, mint az a felvételről is megállapítható,

Pásztor István, VMSZ/BMC elnöke is részt vett.

November 26.

Mivel is foglalkozik valójában az MNT?

Szabadkán bemutatták a (köztársasági) Polgári Jogvédő (Ombudsman) különjelentését a magyar nyelv- és írás használatáról,[10] amely az EBESZ Szerbiai Missziójának támogatásával készült.

A magyar nyelv és írás 31 városban/községben van hivatalos használatban, valamint Vajdaság AT szerveinek és szervezeteinek munkájában, mivel a magyar nemzeti kisebbség tagjainak száma meghaladja a 2%-os törvényes küszöböt, a magyar nyelvet a polgárok használhatják, amikor a köztársasági szervekhez fordulnak, és joguk van a válaszhoz is ezen a nyelven és írással – olvasható a 61 oldal terjedelmű jelentésben.[11]

A 26 helyi önkormányzattól érkezett adatok alapján a jelentés készítői szerint „leszögezhető, hogy a gyakorlatban a közigazgatási szervek előtt nem használják gyakran a magyar nyelvet, és csak kivételes esetekben van példa alkalmazására. Ehhez részben hozzájárul a közhatalmi szervek viszonyulása, amelyeknek nincsenek a területükön hivatalos használatban levő összes nyelv egyenrangú használatához létrehozott kapacitásaik, és nem is ösztönzik a nemzeti kisebbségi nyelvek használatát, de benne van a polgárok szándéka is, hogy minél gyorsabban és egyszerűbben oldják meg a közigazgatási eljárást”. Ezt az állítást erősítik meg azok az adatok is, melyeket a polgári jogvédő a kutatás folyamán összegyűjtött, miszerint „2017-ben csak három helyi önkormányzatban, nevezetesen Szabadkán, Topolyán és Zentán nyújtottak be kérelmet a közigazgatási eljárás magyar nyelven való lefolytatása iránt”.[12] A jelentés készítői szerint „külön bátorító tény, hogy a 26 beérkezett válaszból 25 helyi önkormányzati egységben a foglalkoztatottak beszélnek és írnak magyarul”.[13]

A Polgári Jogvédő jele

Az ombudsman hivatalának a jelentéséből kiderül az is, hogy „a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) a felmérésében részt vett 31 kirendeltségéből 13-ban senki nem beszél vagy ír magyarul. Az Észak-bácskai körzet szabadkai székhelyű fiókintézetének felülvizsgált 2 kirendeltségében a 36 munkatársból 9-en tudnak magyarul, a Közép-bánáti körzet felülvizsgált 4 kirendeltségében az 51-ből 1, az Észak-bánáti körzet felülvizsgált 5 kirendeltségében a 47-ből 8, a Nyugat-bácskai körzet felülvizsgált 3 kirendeltségében a 46-ból 2, a Dél-bácskai körzetben (10 kirendeltség) a 129-ből 4, a Dél-bánáti körzetben (7 kirendeltség) pedig a 81-ből 3”.[14]

Robert Sepi, a jogvédő nemzeti kisebbségek jogaiért felelős helyettese Szabadkán hangoztatta, hogy „a helyi önkormányzatokban folyamatos munkára van szükség, úgy a magyar nyelv- és írás megismerésével kapcsolatos képzés alkalmával, mint pedig a pénzeszközök időbeni biztosításakor, amelyek elősegítenék, hogy a nemzeti kisebbek számára garantált és előírt jogok gyorsan és hatékonyan valósuljanak meg”. A biztosított jogok megvalósításnak követelése nem más, mint a kulturális önazonosság megőrzésére való törekvés – tette hozzá.

A megállapított problémák és szabálytalanságok elhárítása, a magyar nyelv és írás hivatalos használatához való jog érvényesítésének előmozdítása, valamint a személynevek magyar nyelven és írással történő kiválasztása és használata lehetőségének céljából, a polgári jogvédő 7 pontba foglalt ajánlásokat fogalmazott meg, amelyeket az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériumhoz, a helyi önkormányzatokhoz és a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap Igazgatóságához intézett.[15]

Miért nem a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) készített ilyen jelentést? Pedig a hivatalos nyelvhasználattal megbízott Végrehajtó Bizottsági tagja és nyelvhasználati bizottsága is volt/van. Jellemző, hogy a szerb civil szervezetek többet foglalkoztak a nemzeti kisebbségek – köztük a magyarok helyzetével és jogaival – mint a Hajnal Jenő vezette MNT! 
A belgrádi Etnikai Kutatóközpont (Centar za istraživanje etniciteta) tanulmányt adott ki a nemzeti kisebbségek részvételéről Szerbia társadalmi és politikai életében,[16] az ugyancsak szerb fővárosi Etnikai Viszonyok Fóruma (Forum za etničke odnose) árnyékjelentést készített a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről az országban,[17] az újvidéki Regionalizmus Központ (Centart za regionalizam) felmérést végzett arról, hogy a gazdasági tényezők miként befolyásolják a kisebbségi jogok megvalósítását.[18] 
Mivel is foglalkozik valójában az MNT? A magyarországi pénzek elosztásával és a pártkáderek elhelyezésével? Most legalább – a különjelentés és az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján – állást kellene foglalnia az anyanyelvhasználat kérdéseiben és figyelemmel kísérni az Ombudsman ajánlásainak a gyakorlati megvalósítását. Ha egyáltalán képes erre…

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2018. december 13.

---

[1] Szinek Csütörtöki Hajnalka: Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében. https://felvidek.ma/2018/11/magyarok-jogvedelme-a-karpat-medenceben-3/, 2018. november 22.

[2] Konferencia a határon túl élő őshonos magyar kisebbség jogvédelméről. http://www.kji.hu/

[3] http://www.kji.hu/konferencia-video-9-resz/

[4] Vučić gratulált Orbánnak: A kisebbség élvezi a mi személyes barátságunkból származó hasznot. https://szabadmagyarszo.com/2018/04/09/vucic-gratulalt-orbannak-a-kisebbseg-elvezi-a-mi-szemelyes-baratsagunkbol-szarmazo-hasznot/, 2018. április 9. 12:22

[5] Varjú Márta: A magyarság fennmaradását és felemelkedését szolgáljuk. Magyar Szó, 2018. december 8. 18., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3858/kozelet_riport/194333/A-magyars%C3%A1g-fennmarad%C3%A1s%C3%A1t-%C3%A9s-felemelked%C3%A9s%C3%A9t-szolg%C3%A1ljuk.htm, 2018. december 10., 22:18 >> 2018. december 10., 22:59

[6] G.B.: Vegyük számba háborús vesztességeinket. Magyar Szó, 2018. november 26. 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3845/vajdasag_temerin/193543/Vegy%C3%BCk-sz%C3%A1mba-h%C3%A1bor%C3%BAs-vesztes%C3%A9geinket.htm, 2018. november 26., 10:46

[7] Uo.

[8] Temerinben tartották a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács második konferenciáját. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/temerinben-tartottak-karpat-medencei-magyar-autonomiatanacs-masodik, 2018. november 24. 10:45

[9] szb: Szabad emberek szabad országa. magyar Szó, 2018. november 25. 1. és 4., vagy   

[10] У Суботици представљен Посебан извештај Заштитника грађана о службеној употреби мађарског језика и писма [Szabadkán bemutatták a Polgári Jogvédő külön jelentését a magyar nyelv- és írás használatáról készült külön jelentést]. https://www.pravamanjina.rs/, 2018. november 27. A jelentés magyar szövege itt található: https://www.pravamanjina.rs/attachments/article/697/Poseban%20izvestaj%20(madjarski).pdf

[11] Lásd a jelentés 7. oldalán

[12] Uo. 12. o.

[13] Uo. 16. o.

[14] Uo. 20. o. Lásd még P.E.: Alkalmazás nélkül mit sem ér.  Magyar Szó, 2018. november 27. 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3846/kozelet/193598/Alkalmaz%C3%A1s-n%C3%A9lk%C3%BCl-mit-sem-%C3%A9r.htm

[15] Lásd a jelentés 43 és 44. oldalán.

[16] Učešće nacionalnih manjina u društvenom i političkom životu Srbije, Beograd, 2018 177 p.

[17] Alternativni izveštaj o zaštiti prava nacionalnih manjina u Republici Srbiji (2017. godine). Beograd, maj 2018. 88 p.

[18] P.E.: A magyar közösség kapja a legkevesebb támogatást. Magyar Szó, 2018. november 22. 4.