Emberi- és
nemzeti kisebbségjogi napló (155.)
December 20-26.
Megszüntetett rádiók
–
Pontosan három évvel a műsorszórás leállítása után a mai nappal formálisan is
megszűnik létezni a Nagybecskereki Rádió. A városi képviselő-testület ülésének
az egyik napirendi pontja ugyanis a közvállalat felszámolásának az elfogadása
lesz. Az egykori közvállalat megmaradt vagyona az alapító, vagyis a város
tulajdonába megy át, és ők rendelkeznek a médiaház dokumentációjának a
megőrzéséről is. Ezzel végérvényesen helyi rádió nélkül marad a legnagyobb
bánáti önkormányzat.
A
Nagybecskereki Rádiótól 2015 decemberében megvonták a műsorszórási engedélyt,
ami gyakorlatilag a 38 éves médiaház munkájának a végét is jelentette. Ezzel
megszűnt a kisebbségi nyelveken folyó tájékoztatás a legnagyobb bánáti
városban. A rádiónak ugyanis a szerb mellett magyar, román és szlovák nyelvű
műsorai is voltak. A magyar műsort sugárzó muzslyai Zeppelin Rádió 2009-ben
maradt műsorszórási engedély nélkül[1] –
közölte a Magyar Szó.
Három
éve nincs helyi rádió Közép-Bánátban (Fotó: Kecskés István)
Két nappal
később értesülhettünk arról, hogy „az évek óta csődeljárás alatt álló és nem
működő Zombori Rádió csődgondnokának és a csődgondnoki licenceket kezelő
ügynökség határozata alapján nyilvános árverésen értékesítik a rádió
műsorkészítéshez használt eszközeit”.[2]
Belgrádban,
december 26-án, „A többnyelvű médiák –
három évvel a magánosítás után” című projektum keretében megállapították, hogy
„a változások a nemzeti kisebbségi nyelveken sugárzott médiatartalmak, a pénzügyi helyzet és s
foglalkoztatottak számának tekintetében a magánosított kisebbségi médiumokban a
változások jelentéktelennek, minek alapján a helyzetüket stagnálásként lehet
értékelni”. [3]
„A 29
kisebbségi nyelven is működő médium közül – amelyeket 2015. december 31-éig
kellett magánosítani –, 15-ben ugyan olyan terjedelemben közölnek programokat,
mint 2016-ban, 5 médiumban csökkent, háromban növekedett, három pedig
megszüntette a nemzeti kisebbségi nyelvű programot, egyben pedig teljesen
megváltozott a műsorséma”[4]
– közli a Danas c. belgrádi napilap.
Az írásból nem
tűnik ki, hogy a 15 magánosított rádió közül mennyi sugároz magyar nyelven is
műsort.
A magyar nyelven
is sugárzó rádiók száma 2006-ban 34 volt, 2010-ben 28, 2016-ban pedig már csak
13.[5]
Szabó Angéla szavaival –
Zombortól-Nagybecskerekig szinte az összes önkormányzati alapítású, a
hallgatókhoz magyarul is szóló/beszélő rádiónkat elveszítettük (egészen
pontosan: a politika oltárán föláldoztuk), és ezek helyett már sohasem leszünk
képesek újakat beindítani.[6]
Ternovácz Istvánnak, a Magyar nemzeti
Tanács „tájékoztatási miniszterének” most elsődlegesen jelentést kellene
készíteni a magyar nyelvű tájékoztatási eszközök helyzetéről és az anyanyelven
való tájékoztatásra való jog megvalósulásáról.
Azzal, hogy
elfogadta ezt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) által felkínált tisztséget,
Ternovácz helyzete alapjában megváltozott. Most már nem lesz elegendő az
(újabban alákérdezős) interjúk készítése, hanem valami konkrétat is kell(ene)
tenni a magyar nyelvű tájékoztatás érdekében. Rövidesen elválik, hogy képes-e
erre?
December 22.
Pásztor újabb politikai gaffja
Szerbia
példaként szolgálhat a többségi nemzet hozzáállásában a kisebbségek iránt –
mondta Pásztor István, a Vajdasági
Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) vegyes párt (mások szerint: Vučić „Magyarjai”
Szövetségének) elnöke a
Szerbiai Szocialista Párt (SPS) kongresszusán.
Kiemelte:
„Nemcsak a régióban, de európai viszonylatban is példaértékű a nemzeti közösségek
helyzete Szerbiában.” Hozzátette: „Ennek eléréséhez jelentősen hozzájárult a
szocialista párt és a korábban belügyminiszteri tisztséget betöltő, jelenlegi
külügyi tárcavezető pártelnök, Ivica
Dačić”,[7]
akit „kis Szlóbónak”[8] is
neveznek.
A DélHír portál illusztrációja
A SPS
kongresszusán – Pásztoron kívül – az első sorban ültek még „Aleksandar Vučić, a haladó rezsim feje, Milorad Dodik, a Bosznia-Hercegovina-i elnökség tagja (B. A. – mások
szerint a Bosznia Szerb Köztársaság diktátora), Dragan Marković Palma, az Egységes Szerbia nevű párt elnöke és
Jagodina polgármestere – Arkan volt harcostársa”, továbbá „Slobodan Milošević
legközelebbi munkatársai: a háborús bűnökért elítélt Nikola Šainović, Borisav
Jović, Milan Milutinović, Vladislav Jovanović és Milomir Minić”.[9]
Ezek a
személyek irányítják ma Szerbiát. A VMSZ/BMC tagja a hatalmi koalíciónak,
amelyhez a SPS is tartozik.
Pásztortól
már nem újdonság, hogy minden valós alap nélkül értékeli a vajdasági magyarok
helyzetét, hogy fellépéseivel szégyenít és aláz bennünket, csak éppen elfogadni
ezt nem fogjuk.
December 24.
Szenteste áram nélkül
– A délelőtti
egyórás áramszünet után december 24-én este is szünetelt az áramszolgáltatás
több településen Vajdaság északi részén. A kellemetlen áramkiesés érintette
Zenta, Ada, Csóka község egész területét. Fél kilenctől éjjeli fél egyig
tartott a távvezeték meghibásodásának megjavítása. A visszakapcsolás
szakaszokban történt, ezért egyes helyeken később állt vissza az
áramszolgáltatás. A probléma miatt több helyen nem folyt a víz sem a csapokból,
nem tudtak fűteni sem, valamint érintette az internetszolgáltatást is.
A szolgáltató
zentai kirendeltségén a telefonos ügyfélszolgálatot sem lehetett elérni, így
nem hivatalos információk szerint az áramkiesést az egyik zentai trafóállomás
meghibásodása okozta még délelőtt. Az áramellátást másik központból igyekeztek
megoldani, de ezzel túlterhelték a vezetékeket s emiatt következett be az esti
hosszabb áramszünet – olvashattuk az interneten.[10]
Ismereteim
szerint az érintet települések lakósaitól eddig a szolgáltató részéről senki
nem kért elnézést és magyarázatot sem adott.
A hosszú
áramszünet megzavarta az érintett magyar települések lakónak karácsonyi
előkészületeit és a szentestét. Nem kevesen vannak, akik a szándékosságot sem
tartják kizártnak.
A magam részéről
csak ezt tudom hozzátenni: Tordai tartózkodásaim alatt magam is
megtapasztaltam, hogy a 21 század elején is sűrűn lehet áramkiesés. Megtörtént
ez – bejelentés nélkül – a nap legkülönbözőbb szakában, a
legváratlanabb/kellemetlenebb időpontban is. Persze ilyenkor a vízszolgáltatás
is szünetel. A helybeli lakósok ezt már annyira megszokták, hogy szinte
természetesnek tartják, a falu vezetőinek pedig esze ágában se nincsen, hogy
ezt a villanygazdaságnál szóvá tegyék. Pedig ebből nem kevés anyagi kár is
keletkezik, például a háztartási gépek és egyéb árammal működő szerkezetek
meghibásodásával.
Hogy van-e ennek
nemzetiségi vonatkozása, azt persze nehéz lenne bizonyítani. A képviselők
kötelessége lenne azonban, hogy ezt szóvá tegyék, magyarázatot kérjenek az
illetékesektől!
December 28.
„28 igen, 4 nem”
Végigszenvedtem
a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) harmadik „rendes” ülésének TV-közvetítését.
A testület
tagjai alig három óra alatt „vitatták meg”, jobban mondva zavarták le az ötvenhét
napirendi pont 850 (!) oldal terjedelmű anyagát. Már azt komolytalannak tartom,
hogy alig több mint három perc jutott egy-egy napirendi pontra.
Megvitatásra
került a testület idei évi költségvetésének módosítása, majd a következő évi
költségvetés és munkaterv, az MNT által alapított és társalapított intézmények
jövő évi munkatervei és az oktatáshoz kapcsolódó beterjesztések. [11]
Az ülés egy
előre megrendezett/megszervezett színházi előadásra hasonlított: Hajnal Jenő, az MNT elnöke – hadaró,
éneklő hangon – mondott „valamit”, majd Jerasz
Anikó, a Végreható Bizottság (VB) elnökének néhány mondatos
„bevezetője/előterjesztése” következett, aki a szószék és az ülőhelye között
keringett, aminek a végén felkérte a testület tagjait, hogy támogassák, vagyis
szavazzák meg a VB javaslatait.
Ez után a
kézfelemeléssel való szavazás következett, ami csaknem minden alkalommal 28 (ahányan
jelen voltak a VMSZ/BMC-es Magyar Összefogás – MÖ választási listáról) igennel,
és négy (mivel Zsoldos Ferenc
listavezető nem volt jelen), esetleg három ellenszavazattal és egy
tartózkodással végződött, amit Hajnal Jenő megelégedéssel nyugtázott. Csupa formalitás.
Az MNT ülése (Fotó Németh Ernő)
– 2019 első
hónapjaiban a tanácsra a négy évre szóló fejlesztési koncepciók és a cselekvési
tervek kidolgozása vár. Az egyes területeken végrehajtandó infrastrukturális és
szakmai fejlesztések során célunk, hogy európai viszonyulatban is kiemelkedő,
egyedi értékeket hozzunk létre, amely az európai léptekkel is felveszi a
versenyt. Az egész világban zajló digitális átalakulás olyan átfogó társadalmi
jelenség, amely alapjában változtatja meg közösségünk életét, valamint az
oktatási , kulturális, tajtékoztatási, közéleti és vállalkozói tevékenységek
szervezését – mondta Hajnal Jenő a munkatervvel kapcsolatos elnöki
programbeszédnek tervezett felszólalásában.
Lehetne még
tovább idézni Hajnal szavait, csak nem érdemes, mivel beszéde túlságosan
általánosra sikeredett, amiből azt sem lehet kihámozni, hogy akkor mivel is fog
foglalkozni az MNT. Ez mellett, egy szóval nem említette, mi is lesz a magyar
autonómia sorsa, mit fog az MNT tenni a foglalkoztatásban és a politikai döntéshozatalban
való arányos részvétel megvalósítása, a nemzetközi szervezeteknek a szerbiai
kisebbségek helyzetével kapcsolatos elvárásainak/követeléseinek az
érvényesítésével, stb. kapcsolatban? De ez, sajnos, nem is várható el tőle.
Számára most az a fontos, hogy „a magyarság mielőbb a digitalizáció nyertese
legyen”. Hogy ez mit jelent, azt talán csak ő érti.
Igen
fontos a „digitális átalakulás”, de vajon ez jelenleg a magyar közösséget
érintő legfontosabb kérdés? Az viszont biztos, hogy a délvidéki magyarok tömegei számára a
digitalizálás még jó ideig elérhetetlen lesz.
A napirendi
pontokkal kapcsolatos vitában a Végrehajtó Bizottság tagjai közül egyedül Paskó Csaba atya vett rész,
elismerésben részesítve a Pannon RTV-t.
A Magyar
Összefogás listáról felszólalt még Petkovics
Márta, aki az előző felállításban a VB tagja volt, és De Negri Ibolya (mindketten a közoktatás témájában), valamint Linka Berecz Gabriella (a topolyai könyvtárral kapcsolatban).
Az
ellenzékiek, vagy ahogyan Hajnal Jenő
nevezi őket, az „árulók”, viszont igencsak aktívak voltak. Javasoltak,
bíráltak, hozzászóltak számos napirendi ponthoz. Mondani sem kell, szinte
semmilyen sikerrel. Hajnal Jenő felszólítására mind a 28 MÖ tag minden ponttal
kapcsolatban igennel szavazott. Nevezhető ez egyszólamúságnak, de pártkatonai
fegyelemnek is. (Nem lesz ebben változás a továbbiakban sem.)
Az ülés
alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az MNT továbbra is (a túlnyomó
többségében a Magyarországról várt) 1
milliárd 756 millió 663 ezer dinár elosztásával, az igazgatók, a bizottsági tagok, stb. „támogatásával”,
vagyis többnyire adminisztrálással fog foglalkozni.
Már az is
kérdés, hogy szükséges-e az, hogy az MNT testületként ilyen nagyszámú témát
tűzzön napirendre? Egyáltalán minek az MNT, ha csak arra szolgál, hogy
megszavazza/jóváhagyja VB javaslatait, mintegy mentesítve a felelősség alól
annak tagjait. Ez bizony működési, illetékesség megosztási probléma, ami az
előző összetételt is jellemezte. Hajnal Jenő ebből sem tanult meg semmit.
Kérdés
például, hogy miért kell az MNT-nek a Szeres László Alapítvány ügyeivel
foglalkozni, amikor annak 15 tagot számláló kuratóriuma van, amelynek elnöke az
ugyancsak vámeszes Fejsztámer Róbert,
az alelnöke pedig nem más, mint Hajnal Jenő, a tagjai pedig csaknem mindegyike
a VMSZ/BMC tagja?[12]
Nevetséges lenne, ha nem lenne egyszerre siralmas és tragikus is!
Vagy: Miért
kell az MNT-nek (vagyis a VMSZ/BMC-nek) jóváhagyni a tankönyveket? Miért nem
lehet erre alakítani egy független szakértőkből álló testületet? Stb, stb…
Már az ülés
elején megmutatkozott, hogy az MNT nem vezetése továbbra sem hajlandó a
közösséget érintő fontos társadalmi témákkal foglalkozni, amikor dr.
Novák Anikó (Magyar
Mozgalom) javaslatot adott be a napirend bővítésére, miszerint az MNT kutatást
indítana az elvándorlás okainak a vizsgálatára, mivel „szükség lenne egy pontos
helyzetfelmérésre, hogy megfogalmazhassanak konkrét megoldási javaslatokat”.[13]
Hajnal Jenő erre úgy reagált, hogy nincs idő a
mellébeszélésre és az olyan, évekig tartó kutatások támogatására, melyek nem
előremutatóak:
„A hányan költöztek külföldre tartósan, hányan
ingáznak, hányan maradtak itthon kérdésekre adott válaszok nagy konklúziója
költséges kutatás nélkül is megmondható: igen, kevesebben vagyunk” – mondta az
MNT elnöke.[14] „Ha
kitudódna, hányan vagyunk, még csökkentenék a támogatásra szánt összeget” –
tette hozzá.
A visszautasítást követően Dr. Novák Anikó azt mondta,
hogy a VB döntése a tudományosság sárba tiprása, a valós számok kapcsán pedig
hozzátette: „Nem lehet hazugságra alapozni!”[15]
Kinek hazudunk azzal, hogy az MNT nem akar tudomást venni arról, hányan
vagyunk?
Az MNT Hajnal Jenő vezetése alatt egyetlen alaposabb
elemzést nem végzett, még azokon a területeken sem, amelyekre szerinte a
testület illetékessége (k)terjed (kultúra, oktatás, tájékoztatás, hivatalos
nyelv- és íráshasználat).
A kisebbségi jogok érvényesülésnek elemzését belgrádi
és újvidéki szerb civil szervezetek végezték el (mint például: a gazdasági tényezők
és befolyásuk a nemzeti kisebbségek helyzetére a lokális közösségekben;[16]
különjelentés
a magyar nyelv- és írás használatáról;[17] a nemzeti kisebbségek részvételéről Szerbia
társadalmi és politikai életében[18];
árnyékjelentés a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről az országban[19]). Szégyen ez az MNT-re, de a
szakszolgálatára nézve is! Hogyan lehet így dolgozni?
Kell-e
nekünk ilyen MNT? Nem! Az a kérdés, hogy lehetne ezen változtatni, ha már
Hajnal Jenő erre nem képes?
December 29.
Több mint 300 ezren
A nap
folyamán a 2011-ben indított honlapomra „kattintók” száma meghaladta a 300
ezret, ami évente több mint 37 500.
Soha nem
gondoltam volna, hogy ilyen sokan érdeklődnek a nemzeti kisebbségi jogokkal
kapcsolatos írások iránt.
Köszönöm
minden kedves olvasónak a figyelmet és a honlapom látogatására szánt időt. Remélem,
hogy a továbbiakban is hozzá tudok járulni a nemzeti kisebbségi jogokkal
kapcsolatos ismeretek terjesztéséhez.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. december 31.
[1] K. I.: Megszűnik a Nagybecskereki Rádió.
Magyar Szó, 20187. december 20. 5., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3866/vajdasag_nagybecskerek/194771/Megsz%C5%B1nik-a-Nagybecskereki-R%C3%A1di%C3%B3.htm,
2018.
december 20., 8:51
[2] Zombori Rádió. Árverésen a
studiótechnika. Magyar Szó, 200118. december 22. 6.
[3] Stagnacija manjinskih medija [A
kisebbségi médiák stagnálása]. Danas, 2018. december 27. 7.
[4] Uo.
[5] Centar za regionalizam
[Regionalizmus Központ]: Ekonomski faktori i uticaj na položaj
nacionalnih manjina u lokalnim zajednicama [Gazdasági tényezők és a nemzeti
kisebbségek helyzetére való befolyás a helyi közösségekben]. Novi Sad
[Újvidék], 2018 41-42.
[6] Szabó Angéla: Nem
térfoglalás, hanem térvesztés! https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11424, 2018. november 13. Lásd még a Csak a „csoda”
segíthet rajtunk! (Nem nosztalgiázni, tenni kell!). c. december 16-ai írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11471,
2018. december 17., és Miskolczi József: Kígyózás és egyéb csúszómászás.
Családi Kör, 2018. december 27. 15.
https://pannonrtv.com/rovatok/politika/pasztor-peldaerteku-nemzeti-kozossegek-helyzete-szerbiaban. 2018. december 22. 14:20 és 16:57
[8] U.Z.: Pásztor szerint Szlóbó pártjának köszönhetően példaértékű a helyzetünk. http://delhir.info/2018/12/23/pasztor-szerint-szlobo-partjanak-koszonhetoen-peldaerteku-a-helyzetunk/, 2018. december 23.
[9]
Uo.
[10]
Rúzsa Mária:
Szenteste áram nélkül maradt több Tisza menti település. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23174/Szenteste-aram-nelkul-maradt-tobb-Tisza-menti-telepules.html,
2018. december 25. [10:55]
[11] P.E.: Évet zárt és kezdet az
MNT. Magyar Szó, 2018. december 30. 1., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3564/kozelet_politika/176533/%C3%89vet-z%C3%A1rt-az-MNT.htm,
2017. december 30., 08:02 >>
2017. december 30., 12:00
[12] A SZEKERES LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK TAGJAI. http://www.szla.org.rs/szla/kuratorium.html
[13] Németh Ernő: Az MNT elfogadta a 2019-es költségvetését.
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23187/Az-MNT-elfogadta-a-2019-es-koltsegveteset.html,
2018. december 28. [16:58]
[15] Uo.
[16]
Bővebben lásd a Szerbiának gondoskodnia kell a nemzeti kisebbségekről! c.
írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11477,
2018. december 21. Lásd még a Mivel is foglalkozik valójában az MNT? c. írásom:
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11466,
2018.december 13.
[17]
У
Суботици представљен Посебан извештај Заштитника грађана о службеној употреби
мађарског језика и писма [Szabadkán bemutatták a Polgári Jogvédő külön
jelentését a magyar nyelv- és írás használatáról készült külön jelentést]. https://www.pravamanjina.rs/, 2018.
november 27. A jelentés magyar szövege itt található: https://www.pravamanjina.rs/attachments/article/697/Poseban%20izvestaj%20(madjarski).pdf
[18] Učešće nacionalnih manjina u
društvenom i političkom životu Srbije, Beograd, 2018 177 p.
[19] Alternativni
izveštaj o zaštiti prava nacionalnih manjina u Republici Srbiji (2017. godine).
Beograd, maj 2018. 88 p.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése