Sokadszor megerősítést nyert, hogy a VMSZ számára bőven elegendő, ha megszerzi a délvidéki magyarok egynegyedének a bizalmát, sőt, immár 20-22 százalékkal is simán meg tudná tartani a hatalmat.
Ha Délvidéken száz magyar marad, 20-22-en mindenképpen Pásztorékra fognak szavazni.
A nemzeti tanácsi választáson az itteni magyar szavazók 64 százaléka nem járult az urnák elé. Megundorodtak a politikától (de főleg egyes vezető politikusoktól), vagy egyszerűen rezignáltságba, közönybe süllyedtek.
Még nem láttak napvilágot a választási
végkimenetel hivatalos adatai, de azt nagyjából lehet tudni, hogy a 36
százalék 70-80 százalékát a VMSZ-ből és a kiszolgálóiból álló
“Összefogás” lista szerezte meg.
Ez katasztrofálisan kevés.
Normális körülmények között akár a választás legitimitása is megkérdőjelezhető lenne.
Mindenképpen figyelembe kell venni azt a
tényt, miszerint a komplett fősodratú délvidéki magyar médiát birtokló,
saját propaganda-birodalommal rendelkező, a Fidesz és a Szerb Haladó Párt politikai és egyéb támogatását élvező dúsgazdag VMSZ-nek mindössze egy konkurense volt – a Magyar Mozgalom (amelynek a tagsága részben volt VMSZ-esekből áll).
Az eredeményhirdetés utáni diadalittas Pásztor-beszédnek három emlékezetes, akár tanulságosnak is minősíthető mondata akadt.
“Tudom, ezekben a percekben
elhangzanak majd az önigazoló mondatok. Hogy mögöttünk lehetőségrendszer
van, nekünk volt média-hozzáférhetőségi lehetőségünk, nekünk voltak
anyagi lehetőségeink. Ez mind igaz, és én erre büszke vagyok, mert
akinek ez sincs, az ne foglalkozzon, mert nem tudja intézni” – mondta Pásztor.
Ezt nehéz lenne félreérteni.
A VMSZ elnöke szerint tehát az, akinek nincs pénze és médiája, ne foglalkozzon közélettel.
No, de hogyan jutottak Pásztorék pénzhez, amely egyebek között a gátlástalan propaganda-birodalmuk kiépítését is lehetővé tette?
Becsületes, önfeláldozó munka, tehetség, nemzetszeretet, elszántság által?
Vagy ne adj Isten a “mindenkori” szerb
és magyar hatalom maradéktalan (és sokak szerint gyomorforgató)
kiszolgálásával (beleértve a sovinisztákból és csetnikekből is álló
Vučić-rezsimet, vagy éppen Gyurcsány Ferenc kormányát, amely annak
idején lehetővé tette a VMSZ számára a párt székhelyeként működő
úgynevezett Magyar Ház megnyitását)?
A választ az olvasókra bízzuk.
Ami a Magyar Mozgalmat illeti, Kókai
Péternek, a párt egyik vezető politikusának most, a választás után
bizonyára eszébe jutott az egyik döntése, amelyet a Magyar Szó
főszerkesztőjeként hozott. Konkrétan: a VMDP Nyitott Ajtó nevű egykori
vitafórumán 2008-ban Kókai közölte: sokat gondolkodott azon, vajon a lap
hasábjain azonos teret biztosítson-e az összes vajdasági magyar
pártnak, vagy mégis a politikailag legerősebb VMSZ-t favorizálja-e.
Végül ez utóbbi mellett döntött.
Megbánta?
(fotó: pannonrtv.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése