“Szabadka város pozitív példa a magyar nyelv hivatalos használatát illetően”, áll a köztársasági polgári jogvédő iroda vérlázító jelentésében, amelyet a Városháza úgynevezett kék termében mutatták be a helyi önkormányzat, a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap és a Magyar Nemzeti Tanács képviselőinek jelenlétében.
Ez utóbbiaktól elvárható lett volna, hogy felháborodjanak, tiltakozzanak, esetleg elhagyják a termet, ami persze nem következett be.
A botrányos dokumentumból “kiderül”,
hogy Szabadkán egyre kevesebb a panasz a magyar nyelv hivatalos
használatára (vagyis annak hiányára) vonatkozóan. “Problémák ugyan még
mindig akadnak. A terepmunka során megfigyelhető volt, hogy a meglevő
színvonalas jogi keret mellett a pénzügyi kapacitás még mindig nem elegendő, továbbá a káderállomány is hiányos. Emellett nem eléggé fejődött ki a tudat a kisebbségi nyelvek, köztük a magyar használatának a fontosságáról”, utal rá a szóban forgó jelentés.
Mindezt megerősítette Szepi Róbert köztársasági ombudsmanhelyettes.
Itt álljunk meg egy szóra.
Ha az itteni magyarokban “nem fejlődött ki a tudat” a saját anyanyelvük használatának jelentőségéről, az elsősorban az úgynevezett érdekvédőik: a VMSZ és az MNT hibája és kudarca.
Pénzügyi kapacitás hiánya? Ez azt
jelentené, hogy valaki a magyar nyelv hivatalos használatára hivatkozva
újabb pénzeszközöket akar kicsikarni és zsebre vágni?
Káderhiány? Először is a nagyrészt magyarlakta városokban és településeken működő közvállalatokban és közintézmenyekben csak olyan munkaerőt kellene alkalmazni, amely magyarul is beszél.
Hogyan lehet pl. Szabadka polgármestere egy olyan személy, aki nem beszéli a nyelvünket?
Joseph Mellott, az EBESZ Missziójának
helyettes vezetője, aki részt vett a hivatalos nyelvhasználattal
kapcsolatos kutatásban, sem segített túl sokat az itteni magyarságnak.
Inkább azt hangoztatta, hogy a kisebbségeknek kellene nagyobb
erőbevetéssel szerbül tanulniuk.
Marija Ušumović Davčik, a városi
közigazgatási hivatal vezetője kiemelte, hogy a magyar nyelv hivatalos
használatának hosszú a hagyománya Szabadkán (konkrétan 1991-re nyúl
vissza). Szerinte a magyar nemzetiségű polgárok élnek a jogukkal, hogy
az őket érintő adminisztrációs eljárásokat az anyanyelvükön folytassák
le, de nem olyan számban és mértékben, mint az elvárható lenne.
Ugyanakkor e sorok szerzőjének tapasztalatai szerint
ezen a téren sohasem volt annyira rossz a helyzet, mint az utóbbi években.
Az alkalmazottak a bérek csökkentését követően úgyszolván menekülnek a közszférából. Többnyire azok maradnak, akik nem beszélnek magyarul.
A postán, a városházán, a belügyi titkárságon és más hivatalokban egyre
kisebb azoknak a száma, akik képesek tiszteletben tartani a
többnyelvűséget (konkrétan: akik beszélik a nyelvünket).
A szabadkai (és általában délvidéki) magyarok nem kis része pedig mintha kezdené feladni a reményt, hogy a gyakorlatban érvényesítheti az említett jogát, amihez jelentősen hozzájárult a felgyorsuló elvándorlás és a mélyülő nyomor által előidézett általános letargia, valamint a haladó párti káderek (adminisztrációban is észlelhető) túlsúlya.
A fenti példa alapján is sokadszor leszögezhetjük, hogy a délvidéki magyarság kulturális (látszat)autónómiája sem valósulhat meg.
(Alapinformáció: subotica.com)
http://delhir.info/2018/11/27/szabadkan-kielegito-a-magyar-nyelv-hivatalos-hasznalata-allitjak-azok-akiknek-ezt-nem-kellene-tenniuk/
A magyar, mint kisebbségi nyelv önkormányzati helyzetéről tartottak tanácskozást Szabadkán.
Szabadka Város területén a kisebbségi nyelvhasználat helyzete kielégítő és pozitív példa Vajdaságban – hangzott el a magyar nyelv hivatalos használatáról szóló jelentés kapcsán tartott tanácskozáson a Városházán. A jelentés szerint ahol nagyobb számú magyarság él, azokban az önkormányzatokban a kisebbségi nyelvhasználati jogok könnyebben érvényesülnek. A többnyelvű helységnévtáblák és az anyanyelvhasználat ügyintézés során is a kisebbségi nyelvhasználat jogköréhez tartozik.
„Bármelyik polgár, bármelyik pillanatban, aki az önkormányzati intézmény elé kerül valamilyen ügyintézés részeként magyarul, saját anyanyelvén tudja ezt írásban, és természetesen szóban is megtenni, és az önkormányzatban lévő foglalkoztatottak pedig ugyanezt a helyzet- és ügykezelést kaphatják magyar nyelven.”, nyilatkozta a Pannon RTV-nek Horvát Tímea, Szabadka alpolgármestere.
A legnagyobb gondokkal az egészségügyben találkozhatunk, ennek egyik legfőbb oka elsősorban a forráshiány – teszi hozzá a jelentés. A többnyelvű helység- és utcanévtáblák kihelyezése, vagy más önkormányzati nyelvhasználattal kapcsolatos panasz ritka.
„A kisebbségi jogok népszerűsítése, a nemzeti kisebbségek tagjainak informálása a nemzeti tanácsok munkája, és ebből a szempontból a Magyar Nemzeti Tanács a lehető legjobb munkát végzi. Az olyan községekben, ahol jelentősebb magyar kisebbség él, az önkormányzati struktúrában kitűnően tájékoztatják a lakosokat jogaikról.”, mondta el Robert Sepi, nemzeti kisebbségekkel foglalkozó ombudsman.
A Magyar Nemzeti Tanács egyik legfontosabb feladata a magyar nyelvhasználat védelme, ennek ellenőrzése. Ezért az MNT kiemelt tevékenysége a segítségnyújtás is mindenki számára, ha nyelvhasználattal kapcsolatos panasza van – mondta el Lulić Emil, a Magyar Nemzeti Tanács jogásza.
Az MNT rendszer szintű ajánlásokat fogalmaz meg a szerveknek, és természetesen külön szerepe jut ebben az egészségpénztárnak, mivel ezek szerint itt több panasz érkezik, tehát az a fontos, hogy rendszerben gondolkodjunk, amikor a nyelvhasználatról van szó, mondta az MNT jogásza.
2018. november 27. [7:57]
Ügyintézés magyarul
Fotó: pannonrtv.com
A magyar, mint kisebbségi nyelv önkormányzati helyzetéről tartottak tanácskozást Szabadkán.
Szabadka Város területén a kisebbségi nyelvhasználat helyzete kielégítő és pozitív példa Vajdaságban – hangzott el a magyar nyelv hivatalos használatáról szóló jelentés kapcsán tartott tanácskozáson a Városházán. A jelentés szerint ahol nagyobb számú magyarság él, azokban az önkormányzatokban a kisebbségi nyelvhasználati jogok könnyebben érvényesülnek. A többnyelvű helységnévtáblák és az anyanyelvhasználat ügyintézés során is a kisebbségi nyelvhasználat jogköréhez tartozik.
„Bármelyik polgár, bármelyik pillanatban, aki az önkormányzati intézmény elé kerül valamilyen ügyintézés részeként magyarul, saját anyanyelvén tudja ezt írásban, és természetesen szóban is megtenni, és az önkormányzatban lévő foglalkoztatottak pedig ugyanezt a helyzet- és ügykezelést kaphatják magyar nyelven.”, nyilatkozta a Pannon RTV-nek Horvát Tímea, Szabadka alpolgármestere.
A legnagyobb gondokkal az egészségügyben találkozhatunk, ennek egyik legfőbb oka elsősorban a forráshiány – teszi hozzá a jelentés. A többnyelvű helység- és utcanévtáblák kihelyezése, vagy más önkormányzati nyelvhasználattal kapcsolatos panasz ritka.
„A kisebbségi jogok népszerűsítése, a nemzeti kisebbségek tagjainak informálása a nemzeti tanácsok munkája, és ebből a szempontból a Magyar Nemzeti Tanács a lehető legjobb munkát végzi. Az olyan községekben, ahol jelentősebb magyar kisebbség él, az önkormányzati struktúrában kitűnően tájékoztatják a lakosokat jogaikról.”, mondta el Robert Sepi, nemzeti kisebbségekkel foglalkozó ombudsman.
A Magyar Nemzeti Tanács egyik legfontosabb feladata a magyar nyelvhasználat védelme, ennek ellenőrzése. Ezért az MNT kiemelt tevékenysége a segítségnyújtás is mindenki számára, ha nyelvhasználattal kapcsolatos panasza van – mondta el Lulić Emil, a Magyar Nemzeti Tanács jogásza.
Az MNT rendszer szintű ajánlásokat fogalmaz meg a szerveknek, és természetesen külön szerepe jut ebben az egészségpénztárnak, mivel ezek szerint itt több panasz érkezik, tehát az a fontos, hogy rendszerben gondolkodjunk, amikor a nyelvhasználatról van szó, mondta az MNT jogásza.
2018. november 27. [7:57]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése