Lepeš Josip
2021. november 23. 7:45.
A vajdasági magyar társadalom egy része megszokásból, vagy éppen a változástól való idegenkedés miatt együtt él azzal a rendszerrel, amelyben a párt nem szolgálja, hanem irányítja a közösséget. A rendszer hatalomtechnikai szempontból stabil, de a jó működés tekintetében, ha tetszik, ha nem, rendkívül esendő. Esendő, mert a hatalmat gyakorló párt, politikai, közösségi kontroll hiányában a szakmai kontrollokat is kikapcsolhatja, ahogyan ezt egy ideje már meg is teszi. Fejlett demokráciákban a hatalmat és a közösséget kiszolgáló szakmai apparátusok jelentős autonómiával rendelkeznek. A végrehajtó hatalomtól független szakmai intézmények pedig teljes függetlenséget élveznek. Ma Vajdaságban ezek egyike sem valósul meg. A magyar többségű önkormányzatok vezetőit, testületeinek tagjait a politikai lojalitás alapján választják ki, akik nem a közösséget éltető, fejlesztő döntések előkészítőivé, hanem pusztán utasítások végrehajtóivá válnak. Ennek egyenes következménye a szakmai kontraszelekció.
A vajdasági magyar közösséget foglyul ejtő párt nemcsak a közigazgatás szakapparátusát alakítja egyszerű végrehajtókká, hanem más autonóm intézményeket is. Ezt látjuk ma Vajdaságban, az oktatástól az egészségügyön át a tudományos, a művészeti (pl. Tanyaszínház) és a sportintézményekig, szervezetekig. A párt ezzel a hatalomtechnikával nemcsak a közigazgatást és az autonóm intézményeket formálja saját képére, hanem az egész politikai berendezkedést, sőt a gazdaság működését is, a párthoz közel álló személyeket, vállalkozásokat hozzásegítve tekintélyes vissza nem térítendő anyagi támogatások elnyeréséhez.
Vajdaságban a közösségi irányítás és politikai irányváltás esetén a vezetésre vállalkozóknak egyet kell érteniük abban, hogy az első lépés a foglyul ejtett vajdasági magyar közösség kiszabadítása, valamint a megválasztott vezetőknek a társadalom szolgálatába állítása. A közösség vezetésére vállalkozóknak csak akkor van esélyük a szakpolitikák (gazdaság, oktatás, egészségügy stb.) megegyezésen alapuló kialakítására, ha a foglyul ejtett vajdasági magyar közösség kiszabadításában egyetértenek.
A gazdaságpolitika alakítását természetesen jelentős mértékben befolyásolja a szerbiai, európai és a világgazdaság helyzete. Ezért fontos a vajdasági magyarság tekintetében, hogy a leendő vezetők elkötelezzék magukat egy áttekinthetően szabályozott gazdaság mellett, ahol a szabályozás nem személyre, vagy vállalatra szabott, ahol a megrendelések és támogatások oda jutnak, ahol a leghatékonyabban tudnak hozzájárulni a vajdasági magyar közösség versenyképességének növeléséhez, és ezáltal az általános gazdasági és társadalmi jólléthez. Ezért szükséges a vajdasági magyarságot érintő gazdasági vállalkozások számbavétele, szerkezeti áttekintése és területi elosztásának elemzése.
Az egyik, ha nem a legfontosabb szakpolitika ma az oktatáspolitika, hosszabb távon ugyanis ez határozza meg minden szakpolitika, köztük a gazdaságpolitika lehetőségeit is. Az új nemzedékek tudása, kompetenciái és erkölcse a gazdaság, a közélet és a kultúra minden területére kihat. A tudás, a képzettség, a kompetenciák kell, hogy meghatározzák a társadalmi munkamegosztásban való részvételt, amelynek természetes része a közéletben való részvétel is. A vajdasági magyar fiatalok mai oktatási kínálata egy letűnt korból öröklött hagyaték, amely sem tartalomban, sem alkalmazhatóságban nem kapcsolódik az előttünk álló évek elvárásaihoz, kihívásaihoz.
A fiatalok jövőbeli lehetőségei nagymértékben az oktatástól függnek, és ez nincs másként a vajdasági magyar fiatalok esetében sem. A csökkenő gyermekszám és a fiatalok elvándorlásának aggasztó mértéke ma is számos probléma forrása. A most kezdődő évtized visszafordíthatatlan demográfiai megroppanás jeleit hordozza. Ennek tudatosítása, valamint a jelenség megfordítása létkérdés. Tudni kell, hogy a mai fiatalok nem kérnek a megalázóan alacsony bérekből, a párthűségtől függő elhelyezkedési lehetőségekből, ahogy az olyan jövőből sem, ahol az út eleje olyan lehangoló, mint az út vége (mindezt szüleik példáján keresztül tapasztalták meg az elmúlt 20 év alatt). Látjuk tehát, hogy csak az életkörülmények összességének javításával remélhető pozitív demográfiai változás. Olyan vajdasági magyar közösséget kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőségeket látnak és megtalálják a számításaikat. Olyan intézkedések összefüggő rendszerére van szükség, amely gazdaságpolitikától kezdve az oktatáson át a települések fejlesztésig alkalmas arra, hogy megállítsa ezt a katasztrofális folyamatot.
Azoknak, akik a jövőben szolgálni szeretnék a vajdasági magyar közösséget, folyamatosan azon kell dolgozniuk, hogy a politikai önkénytől megszabadult emberek tudatosan és félelem nélkül nyilvánítsák ki véleményüket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése