„A referendumról szóló törvény csak arra szolgál, hogy az alkotmányt könnyebben megváltoztassák”!
Fotó: Pannon RTV
Ivica Dačić a szerb parlament (és a Slobodan Milošević alapította Szerbiai Szocialista Párt) elnöke november 11-én bejelentette, hogy „a tervek szerint november 25-én a képviselőházban elfogadják a referendumról/népszavazásról szóló törvényt”.[1]
Ennek e törvénynek az alapján népszavazásra kerül sor az alkotmánymódosításról, amelynek „lehetséges időpontja a jövő év január 16-a”.[2]
A referendumon „az alkotmánynak az igazságügyre vonatkozó rendelkezései lennének megváltoztatva”.[3] Az erről szóló döntést a parlament június 7-én hozta meg.
A szavazásra kerülő módosítási javaslat célja, hogy „Szerbiának olyan igazságügye legyen, amely lehetővé teszi a jog uralmát, a gyors és elérhető igazságot, valamint a gazdasági fejlődést.”[4] Az ezzel kapcsolatos javaslatokat azonban még nem hozták nyilvánosságra, pontosabban senki nem ismeri.
A jelenleg hatályos 1994. évi, a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény[5] értelmében csak akkor számít érvényesnek egy referendum, „ha azon a választópolgárok többsége részt vesz, akik be vannak írva a választópolgárok névjegyzékébe” (24. szakasz).
A referendumon hozott döntés akkor érvényes, „amennyiben a részvevő polgárok több mint fele igennel szavazott, ha az alkotmány, a törvény, illetve az alapszabály erre nem lát elő nagyobb számot”.
A 2006. évi szerb alkotmány 108. szakasza csak azt írja elő, hogy a Nemzetgyűlés „valamennyi népképviselő többségének vagy legalább 100 000 választópolgár kérésére a Nemzetgyűlés népszavazást ír ki a hatáskörébe tartozó kérdésekről”.
Ugyanennek a szakasznak a 2. bekezdése azokat a témákat sorolja fel, amelyek nem képezhetik népszavazás tárgyát (a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek, az emberi és kisebbségi jogokra és szabadságjogokra vonatkozó törvények, adó- és egyéb pénzügyi törvények, a költségvetés és a zárszámadás, a rendkívüli állapot bevezetése és a közkegyelem meghirdetése, valamint a Nemzetgyűlés választói jogkörébe tartozó kérdések).
A szerb kormány november 9-én fogadta el a referendumról és a népi kezdeményezésről szóló törvény javaslatát, amely már a parlamenti eljárásban is van.[6]
A törvényjavaslat leglényegesebb/sarkalatos pontja a 11. szakasz, miszerint „a kötelező referendum döntése akkor érvényes, ha azt a terület polgárainak többsége megszavazza, amelyre a referendum ki lett írva”.[7]
Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban a referendum sikeréhez nem lesz szükség a bejegyzett szavazópolgárok 50 százalékának + 1 szavazónak a részvételére.
Ivica Dačić a megjegyzésre, hogy miért kell változtatni az érvényességi küszöbön a népszavazások és az állampolgári kezdeményezések ügyében, kifejtette, „azért, mert össze kellett hangolni a 2006-ban meghozott Alkotmánnyal”.[8]
Az alkotmány 203. szakasza 8. bekezdése csak arra az esetre vonatkozik „ha az alkotmánymódosítási aktust megerősítésre bocsátják”. Ilyenkor „a polgárok legkésőbb az alkotmánymódosítási aktus elfogadásától számított 60 napon belül nyilatkoznak népszavazáson az Alkotmány módosításáról. Az Alkotmány módosítása elfogadottnak tekintendő, ha a népszavazáson részvevő polgárok többsége a módosításra szavaz.”
Valójában ez az alkotmány által meghatározott határidő szabja meg a bejelentett alkotmánymódosításról szóló népszavazás megtartásának (január 16-ai) dátumát.
A törvényjavaslat elfogadása alkalmából a szerb kormány arra hivatkozott, hogy a változás „elhárítja a hatályos törvény számos hiányosságát, amelyek miatt a polgárok ritkán használták ezt az intézményt a gyakorlatban”.[9]
A kormányülés után kiadott közlemény szerint „a javasolt megoldások lehetővé teszik a polgárok számára, hogy hatékonyan valósítsák meg az alkotmány által szavatolt jogot a hatalom gyakorlására a népi kezdeményezés és a népszavazás által”.[10]
– Az a tény mellett, hogy a hatályos törvény még 1994-ben lett elfogadva, az új törvényjavaslat számos az alkotmánnyal való összehangolást tartalmaz, mindenekelőtt megszünteti a kötelező cenzust a megfelelő számú polgár részvételére, mint a referendum sikerének feltételét, valamint az összes többi, az alkotmánnyal előlátott referendum szabályozása érdekében” – írja a közleményben.[11]
– A referendumról és a népi kezdeményezésről szóló új törvény közvita nélküli meghozatala, a hatályba lépése a megszavazását követő napon, valamint az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazás bejelentése csak „bemutató gyakorlata annak, hogyan fog visszaélni az jelenlegi hatalom az új törvénnyel, hogy megváltoztassa a hatalmi berendezést – értékelte sajtókonferencián a belgrádi Média Központban (Media centar) Biljana Đorđević a Politikai Tudományok Karának docense és a Nem adjuk/ne fojtsuk meg Belgrádot (ne davimo Beograd) nevű szervezet Kis Tanácsának tagja.[12]
A változások egyike növelhetné a köztársaségi elnök engedélyezett mandátumainak számát, mivel Aleksadar Vučić, a jelenlegi alkotmány szerint elnökválasztáson csak még egy alkalommal jelöltetheti magát, emelte ki Đorđević,[13] közli a belgrádi Danas napilap.
Elmondása szerint, azért hogy hatalmon maradjanak, Vučić külpolitikai partnerei, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök is megváltoztatták az alkotmányt. (Tegyük hozzá: 2020-ban Oroszország is megszavazta az alkotmánymódosítást, amely alapján Vlagyimir Putyin két újabb elnöki ciklusra jelentkezhet be 2024-től.)[14]
– Vučić ezeket nagyon gyakran utánozza – mondta Đorđević. – Ezzel a lehetséges alkotmánymódosítással Szerbia az autokrata legalizmus (törvényeskedés – B.A.) állapotába kerülne – tette hozzá.
Vitatott az is, hogy pillanatnyilag Szerbiában nincsenek meg a feltételek az szabad és tisztességes választásokra, a referendum feltételei is ugyan azok, ha nem rosszabbak – értékelte.[15]
Marko Vidojković, ugyancsak a Danasban, azt írja, ahhoz hogy a „haladók (vagyis a Szerb Haladó Párt/SNS – B.A) megváltoztassák az alkotmányt, kétharmados többségre van szükségük a képviselőházban és többségre a referendumon.
A jelenleg hatályos 1994. évi, a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény[5] értelmében csak akkor számít érvényesnek egy referendum, „ha azon a választópolgárok többsége részt vesz, akik be vannak írva a választópolgárok névjegyzékébe” (24. szakasz).
A referendumon hozott döntés akkor érvényes, „amennyiben a részvevő polgárok több mint fele igennel szavazott, ha az alkotmány, a törvény, illetve az alapszabály erre nem lát elő nagyobb számot”.
A 2006. évi szerb alkotmány 108. szakasza csak azt írja elő, hogy a Nemzetgyűlés „valamennyi népképviselő többségének vagy legalább 100 000 választópolgár kérésére a Nemzetgyűlés népszavazást ír ki a hatáskörébe tartozó kérdésekről”.
Ugyanennek a szakasznak a 2. bekezdése azokat a témákat sorolja fel, amelyek nem képezhetik népszavazás tárgyát (a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek, az emberi és kisebbségi jogokra és szabadságjogokra vonatkozó törvények, adó- és egyéb pénzügyi törvények, a költségvetés és a zárszámadás, a rendkívüli állapot bevezetése és a közkegyelem meghirdetése, valamint a Nemzetgyűlés választói jogkörébe tartozó kérdések).
A szerb kormány november 9-én fogadta el a referendumról és a népi kezdeményezésről szóló törvény javaslatát, amely már a parlamenti eljárásban is van.[6]
A törvényjavaslat leglényegesebb/sarkalatos pontja a 11. szakasz, miszerint „a kötelező referendum döntése akkor érvényes, ha azt a terület polgárainak többsége megszavazza, amelyre a referendum ki lett írva”.[7]
Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban a referendum sikeréhez nem lesz szükség a bejegyzett szavazópolgárok 50 százalékának + 1 szavazónak a részvételére.
Ivica Dačić a megjegyzésre, hogy miért kell változtatni az érvényességi küszöbön a népszavazások és az állampolgári kezdeményezések ügyében, kifejtette, „azért, mert össze kellett hangolni a 2006-ban meghozott Alkotmánnyal”.[8]
Az alkotmány 203. szakasza 8. bekezdése csak arra az esetre vonatkozik „ha az alkotmánymódosítási aktust megerősítésre bocsátják”. Ilyenkor „a polgárok legkésőbb az alkotmánymódosítási aktus elfogadásától számított 60 napon belül nyilatkoznak népszavazáson az Alkotmány módosításáról. Az Alkotmány módosítása elfogadottnak tekintendő, ha a népszavazáson részvevő polgárok többsége a módosításra szavaz.”
Valójában ez az alkotmány által meghatározott határidő szabja meg a bejelentett alkotmánymódosításról szóló népszavazás megtartásának (január 16-ai) dátumát.
A törvényjavaslat elfogadása alkalmából a szerb kormány arra hivatkozott, hogy a változás „elhárítja a hatályos törvény számos hiányosságát, amelyek miatt a polgárok ritkán használták ezt az intézményt a gyakorlatban”.[9]
A kormányülés után kiadott közlemény szerint „a javasolt megoldások lehetővé teszik a polgárok számára, hogy hatékonyan valósítsák meg az alkotmány által szavatolt jogot a hatalom gyakorlására a népi kezdeményezés és a népszavazás által”.[10]
– Az a tény mellett, hogy a hatályos törvény még 1994-ben lett elfogadva, az új törvényjavaslat számos az alkotmánnyal való összehangolást tartalmaz, mindenekelőtt megszünteti a kötelező cenzust a megfelelő számú polgár részvételére, mint a referendum sikerének feltételét, valamint az összes többi, az alkotmánnyal előlátott referendum szabályozása érdekében” – írja a közleményben.[11]
– A referendumról és a népi kezdeményezésről szóló új törvény közvita nélküli meghozatala, a hatályba lépése a megszavazását követő napon, valamint az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazás bejelentése csak „bemutató gyakorlata annak, hogyan fog visszaélni az jelenlegi hatalom az új törvénnyel, hogy megváltoztassa a hatalmi berendezést – értékelte sajtókonferencián a belgrádi Média Központban (Media centar) Biljana Đorđević a Politikai Tudományok Karának docense és a Nem adjuk/ne fojtsuk meg Belgrádot (ne davimo Beograd) nevű szervezet Kis Tanácsának tagja.[12]
A változások egyike növelhetné a köztársaségi elnök engedélyezett mandátumainak számát, mivel Aleksadar Vučić, a jelenlegi alkotmány szerint elnökválasztáson csak még egy alkalommal jelöltetheti magát, emelte ki Đorđević,[13] közli a belgrádi Danas napilap.
Elmondása szerint, azért hogy hatalmon maradjanak, Vučić külpolitikai partnerei, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök is megváltoztatták az alkotmányt. (Tegyük hozzá: 2020-ban Oroszország is megszavazta az alkotmánymódosítást, amely alapján Vlagyimir Putyin két újabb elnöki ciklusra jelentkezhet be 2024-től.)[14]
– Vučić ezeket nagyon gyakran utánozza – mondta Đorđević. – Ezzel a lehetséges alkotmánymódosítással Szerbia az autokrata legalizmus (törvényeskedés – B.A.) állapotába kerülne – tette hozzá.
Vitatott az is, hogy pillanatnyilag Szerbiában nincsenek meg a feltételek az szabad és tisztességes választásokra, a referendum feltételei is ugyan azok, ha nem rosszabbak – értékelte.[15]
Marko Vidojković, ugyancsak a Danasban, azt írja, ahhoz hogy a „haladók (vagyis a Szerb Haladó Párt/SNS – B.A) megváltoztassák az alkotmányt, kétharmados többségre van szükségük a képviselőházban és többségre a referendumon.
A ’kemény’ alkotmányok szerint, a többség a referendumon az összes bejegyzett szavazó többségére van szükség. A valamivel puhább alkotmányok szerint, a többség a referendumon részt vevő szavazók többségét jelenti, azzal, hogy több mint 50 százalékuknak meg kell jelenni a voksoláson. Az ún. puha alkotmányok szerint, a többség a referendumon a szavazáson résztvevők bármilyen többsége”.[16] (Ezt az utóbbi megoldást tartalmazza a referendumról szóló törvényjavaslat.)
– A Svájchoz és Kaliforniához hasonló államokban bármilyen referendumi többség a törvényhozás rendes módja. Az európai Guatemalában, amelyben jelenleg vagyunk, a referendumról szóló törvény csak arra szolgál, hogy az alkotmányt könnyebben megváltoztassák. Egyelőre csak az igazságügyi rendelkezések megváltoztatásáról beszélnek, de ez változhat, ahogy valakinek eszébe jut valami, amíg kétharmados többsége van a képviselőházban, a referendum pedig nem gond”.[17]
Kovács Elvira, a VMSZ (egyik) alelnöke, a szerb parlament (egyik) alelnöke, a „legdrágább” szerbiai képviselő, stb. a Pannon RTV Közügyek c. november 18-ai műsorában arra próbált válaszolni, hogy miért van szükség a referendumokról szóló új törvény meghozatalára és mi változik.
Szerinte „a legfontosabb változás, hogy a népszavazás sikeréhez nem szükséges a polgárok 50 százalékának részvétele, hanem már akkor (sic!), ha a részt vevő szavazók több mint fele igennel válaszol a feltett kérdésre”.[18]
Kovács elismerte: „Az utolsó pillanatban módosítjuk a törvényt. […] Tudjuk, hogy előrehozott parlamenti választások lesznek, és maga a parlamenti összetétel legkésőbb február közepéig dolgozik majd, ezért volt ennyire sürgős, hogy már januárban sor kerüljön a népszavazásra”.[19]
A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására „az utolsó pillanatban” kerül sor. Mégpedig azért, hogy január közepén népszavazást tartsanak „az igazságügyi reformmal” kapcsolatos alkotmányos rendelkezések megváltoztatására. Ennek ilyen lóhalálában való kiírására pedig azért van szükség, mivel a jelenlegi, gyakorlatilag ellenzék nélkül működő szerb „parlamenti összetétel legkésőbb február közepéig dolgozik”.
Vučićék nem akarják megkockáztatni, hogy egy más összetételű képviselőház esetleg nem szavazná meg a referendumról szóló törvényt. Ennek a törvénynek a megváltoztatására Vučićnak azért van szüksége, mivel megnyitná az utat egy újabb alkotmánymódosításra, amely lehetővé tenné számára, hogy még ne csak egy alkalommal jelöltethesse magát az elnökválasztáson.
„A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája. A közhatalom önkényével szemben betölti a fékek és az ellensúlyok legjelentősebb szerepét.”[20]
A most elfogadásra kerülő törvény lehetővé teszi, hogy a választópolgárok bármilyen alacsony részvétele is döntsön az egész társadalmat érintő problémákról. Lehetséges-e az eredményes népszavazás, ha azon nem vesz részt a szavazópolgárok több mint 50 százaléka? Sikeres lehet, csak éppen nem a nép többségének akaratát fejezi ki. Ez viszont nem csökkenti, hanem éppen növeli az esetleges társadalmi összetűzések kialakulását.
A véemeszesek a parlamentben természetesen megszavaznak mindent, amit a koalíciós partnerük, a Vučić vezette Szerb Haladó Párt (SNP) javasol. Még az olyan törvényt is, miszerint az égbolt nem kék, hanem fekete. Kovács Elvira ezt is szemrebbenés nélkül megindokolná pártja házi televíziójában!
– A Svájchoz és Kaliforniához hasonló államokban bármilyen referendumi többség a törvényhozás rendes módja. Az európai Guatemalában, amelyben jelenleg vagyunk, a referendumról szóló törvény csak arra szolgál, hogy az alkotmányt könnyebben megváltoztassák. Egyelőre csak az igazságügyi rendelkezések megváltoztatásáról beszélnek, de ez változhat, ahogy valakinek eszébe jut valami, amíg kétharmados többsége van a képviselőházban, a referendum pedig nem gond”.[17]
Kovács Elvira, a VMSZ (egyik) alelnöke, a szerb parlament (egyik) alelnöke, a „legdrágább” szerbiai képviselő, stb. a Pannon RTV Közügyek c. november 18-ai műsorában arra próbált válaszolni, hogy miért van szükség a referendumokról szóló új törvény meghozatalára és mi változik.
Szerinte „a legfontosabb változás, hogy a népszavazás sikeréhez nem szükséges a polgárok 50 százalékának részvétele, hanem már akkor (sic!), ha a részt vevő szavazók több mint fele igennel válaszol a feltett kérdésre”.[18]
Kovács elismerte: „Az utolsó pillanatban módosítjuk a törvényt. […] Tudjuk, hogy előrehozott parlamenti választások lesznek, és maga a parlamenti összetétel legkésőbb február közepéig dolgozik majd, ezért volt ennyire sürgős, hogy már januárban sor kerüljön a népszavazásra”.[19]
A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására „az utolsó pillanatban” kerül sor. Mégpedig azért, hogy január közepén népszavazást tartsanak „az igazságügyi reformmal” kapcsolatos alkotmányos rendelkezések megváltoztatására. Ennek ilyen lóhalálában való kiírására pedig azért van szükség, mivel a jelenlegi, gyakorlatilag ellenzék nélkül működő szerb „parlamenti összetétel legkésőbb február közepéig dolgozik”.
Vučićék nem akarják megkockáztatni, hogy egy más összetételű képviselőház esetleg nem szavazná meg a referendumról szóló törvényt. Ennek a törvénynek a megváltoztatására Vučićnak azért van szüksége, mivel megnyitná az utat egy újabb alkotmánymódosításra, amely lehetővé tenné számára, hogy még ne csak egy alkalommal jelöltethesse magát az elnökválasztáson.
„A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája. A közhatalom önkényével szemben betölti a fékek és az ellensúlyok legjelentősebb szerepét.”[20]
A most elfogadásra kerülő törvény lehetővé teszi, hogy a választópolgárok bármilyen alacsony részvétele is döntsön az egész társadalmat érintő problémákról. Lehetséges-e az eredményes népszavazás, ha azon nem vesz részt a szavazópolgárok több mint 50 százaléka? Sikeres lehet, csak éppen nem a nép többségének akaratát fejezi ki. Ez viszont nem csökkenti, hanem éppen növeli az esetleges társadalmi összetűzések kialakulását.
A véemeszesek a parlamentben természetesen megszavaznak mindent, amit a koalíciós partnerük, a Vučić vezette Szerb Haladó Párt (SNP) javasol. Még az olyan törvényt is, miszerint az égbolt nem kék, hanem fekete. Kovács Elvira ezt is szemrebbenés nélkül megindokolná pártja házi televíziójában!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. november 22.
Újvidék, 2021. november 22.
__________
[1] Ivica Dačić: Január 16-án népszavazás https://www.magyarszo.rs/hu/4773/kozelet/254091/, 2021. november 12. 12:13, és/vagy v-ár: Január 16-án népszavazás. Magyar Szó, 2021. november 13. 5.
[2] Uo.
[3] Skupština Srbije usvojila Vladin predlog o promeni Ustava u delu pravosuđa [ Szerbia képviselőháza elfogadta a kormánynak az igazságügyre vonatkozó alkotmánymódosítási javaslatát] https://www.slobodnaevropa.org/a/srbija-skupstina-promena-ustava/31294219.html, 2021. június 7.
[4] Uo.
[5] ZAKON O REFERENDUMU I NARODNOJ INICIJATIVI [Törvény a népszavazásról és a népi kezdeményezésről]. "Sl. glasnik RS", br. 48/94 i 11/98 [Az SZK Hivatalos Közlönyének 48/1994. és 11/1998. száma]
https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_referendumu_i_narodnoj_inicijativi.html
[6] (ПРЕДЛОГ) З А К О Н О РЕФЕРЕНДУМУ И НАРОДНОЈ ИНИЦИЈАТИВИ [(Javaslat. Törvény a népszavazásról és a népi kezdeményezésről]. Закони у процедури [Eljárásban lévő törvénxek] http://www.parlament.gov.rs/
[7] Uo.
[8] Lás az 1-es alatti írást.
[9] (Beta) Vlada usvojila Predlog zakona o referendumu i narodnoj inicijativi [ A kormány elfogadta a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény javaslatát] https://www.danas.rs/vesti/politika/vlada-usvojila-predlog-zakona-o-referendumu-i-narodnoj-inicijativi/#comment-form-div, 2021. november 9. 15:31
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] V. Radovanović. Đorđević: Vučić će trajno biti predsednik [Vučić tartósan elnök lesz] Danas, 23021. november 19. 1
[13] Uo.
[14] (Index) Putyin totálisan magára szabta az alkotmányt https://index.hu/kulfold/2020/07/01/oroszorszag_alkotmanymodositas_vlagyimir_putryin_elnok_ujrazhat_nepszavazas/, 2020. július 1. 20:26
[15] Lásd a 12-es jegyzetben idézett írást.
[16] Marko Vidojković: Šta to smrdi [Ami bűzlik]. Danas, 2021. november 16. 28.
[17] Uo.
[18] Egyszerűbb lesz a népszavazás kiírása? https://pannonrtv.com/rovatok/politika/egyszerubb-lesz-nepszavazas-kiirasa, 2021. 11. 18 21:28 és 21:44
[19] Uo.
[20] Népszavazás. https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pszavaz%C3%A1s
[1] Ivica Dačić: Január 16-án népszavazás https://www.magyarszo.rs/hu/4773/kozelet/254091/, 2021. november 12. 12:13, és/vagy v-ár: Január 16-án népszavazás. Magyar Szó, 2021. november 13. 5.
[2] Uo.
[3] Skupština Srbije usvojila Vladin predlog o promeni Ustava u delu pravosuđa [ Szerbia képviselőháza elfogadta a kormánynak az igazságügyre vonatkozó alkotmánymódosítási javaslatát] https://www.slobodnaevropa.org/a/srbija-skupstina-promena-ustava/31294219.html, 2021. június 7.
[4] Uo.
[5] ZAKON O REFERENDUMU I NARODNOJ INICIJATIVI [Törvény a népszavazásról és a népi kezdeményezésről]. "Sl. glasnik RS", br. 48/94 i 11/98 [Az SZK Hivatalos Közlönyének 48/1994. és 11/1998. száma]
https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_referendumu_i_narodnoj_inicijativi.html
[6] (ПРЕДЛОГ) З А К О Н О РЕФЕРЕНДУМУ И НАРОДНОЈ ИНИЦИЈАТИВИ [(Javaslat. Törvény a népszavazásról és a népi kezdeményezésről]. Закони у процедури [Eljárásban lévő törvénxek] http://www.parlament.gov.rs/
[7] Uo.
[8] Lás az 1-es alatti írást.
[9] (Beta) Vlada usvojila Predlog zakona o referendumu i narodnoj inicijativi [ A kormány elfogadta a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény javaslatát] https://www.danas.rs/vesti/politika/vlada-usvojila-predlog-zakona-o-referendumu-i-narodnoj-inicijativi/#comment-form-div, 2021. november 9. 15:31
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] V. Radovanović. Đorđević: Vučić će trajno biti predsednik [Vučić tartósan elnök lesz] Danas, 23021. november 19. 1
[13] Uo.
[14] (Index) Putyin totálisan magára szabta az alkotmányt https://index.hu/kulfold/2020/07/01/oroszorszag_alkotmanymodositas_vlagyimir_putryin_elnok_ujrazhat_nepszavazas/, 2020. július 1. 20:26
[15] Lásd a 12-es jegyzetben idézett írást.
[16] Marko Vidojković: Šta to smrdi [Ami bűzlik]. Danas, 2021. november 16. 28.
[17] Uo.
[18] Egyszerűbb lesz a népszavazás kiírása? https://pannonrtv.com/rovatok/politika/egyszerubb-lesz-nepszavazas-kiirasa, 2021. 11. 18 21:28 és 21:44
[19] Uo.
[20] Népszavazás. https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pszavaz%C3%A1s
Sofija Mandić, sekretarka UO Centra za pravosudna istraživanja i aktivistkinja za ljudska prava
Ovim zakonom referendum gubi smisao
22. novembar 2021. 12:40
Radi se o još jednoj demonstraciji sile zakonodavne i izvršne vlasti čija je glavna poruka – sve je već unapred odlučeno, vi građani ste kulisa u našoj predstavi. Još uvek verujem da je ozbiljnijom reakcijom moguće sprečiti usvajanje predloženog Zakona o referendumu, ali i promena Ustava
Vest da je Vlada usvojila Predlog zakona o referendumu i narodnoj inicijativi, prouzrokovala je revolt opozicije, građana i nevladinog sektora, ne samo stoga što se njime ukida cenzus, već i što bi takvo glasanje moglo da pogorša već ne baš najlegitimniji Ustav, zbog čije izmene se referendum i zakazuje. Deo Ustava koji bi trebalo da se menja odnosi se na pravosuđe, sporno po mišljenju Venecijanske komisije, i ključno za pristup naše države EU. Sudeći po nacrtu amandmana, politički vrh neće skinuti šapu sa domaćeg sudstva, prema reinterpretiranoj oceni Sofije Mandić iz Centra za pravosudna istraživanja.
Sa ovom pravnicom, specijalizovanom za ljudska prava, NIN razgovara o mogućim posledicama promene najvišeg državnog akta, kao i pomenutog zakona, ali i o političkoj odluci da se sve obavi na brzinu, pre aprilskih izbora, dok je Vlada još gotovo jednostranačka. Jedan od nusefekata takvih intervencija moglo bi biti da bismo za legalno pokretanje peticija morali državi da platimo minimum 10.000 evra.
Zar nije paradoksalno to što je predsednik Skupštine Ivica Dačić referendum o promeni dela Ustava koji se odnosi na pravosuđe već najavio za 16. januar 2022, iako će poslanici o vladinom Predlogu zakona o referendumu i narodnoj inicijativi raspravljati tek 25. novembra, a pet dana kasnije i o tekstu ustavnih amandmana?
Izjava Ivice Dačića o datumu sprovođenja referenduma je slika i prilika stanja u društvu. Ono o čemu govori je jednačina sa tri nepoznate: ne samo da je rok najavljen u skladu sa zakonom koji još uvek nije usvojen, već ni akt o promeni Ustava o kom bi, navodno, trebalo odlučivati na tom referendumu, nije usvojen u Skupštini dvotrećinskom većinom glasova, što je neophodno da bi se o referendumu moglo govoriti čak i u najavi. Suštinski se još uvek ne zna ni kako će Akt o promeni Ustava izgledati, jer i dalje čekamo mišljenje Venecijanske komisije o njemu, drugo po redu ove godine. Dakle, radi se o još jednoj demonstraciji sile zakonodavne i izvršne vlasti čija je glavna poruka – sve je već unapred odlučeno, vi građani ste kulisa u našoj predstavi.
Ako je Dačić već najavio datum referenduma, šta može da očekuje 42.000 građana koji su do ponedeljka do 12 časova potpisali peticiju, kojom se od Vlade zahteva da povuče iz procedure zakon o referendumu i narodnoj inicijativi?
Ti građani su očigledno vrlo zainteresovani za Predlog zakona, koji u sadašnjem obliku ni jedan jedini dan nije bio u javnoj raspravi. Vlada se na temu peticije za sada vidno ućutala. Jedino je ministarka pravde Maja Popović u intervjuu Novostima izjavila da nova rešenja Zakona o referendumu neće uticati ni na status Кosova, ni na projekat Jadar. Ta njena izjava istinita je isto koliko i ona da je u Srbiji moguće izreći smrtnu kaznu. Dakle vidimo nekakve nesuvisle pokušaje kontrole štete, sada kada je manipulacija izašla na videlo.
Кada je u pitanju reakcija, ne znam šta možemo da očekujemo, ali je sigurno da bi Vlada trebalo dobro da promisli šta će da uradi. Ako građane potpuno razvlašćujete ovakvim jednim predlogom, nije dobro da ignorišete njihovu vrlo glasnu reakciju da su primetili šta radite. Stvari će se u tom slučaju samo dalje komplikovati, a nisam sigurna da je to pogodno za Vladu, bez obzira na skupštinsku većinu koju trenutno uživa.
Dragana Nikoletić
Mitar Mitrović
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése