A választásokat nem lehet az interneten megnyerni!
A Magyar Mozgalom (MM) Közéleti kávéház néven október 21-én civil csoportot hozott létre az Facebookon,[1] „amely „a vajdasági magyarságot érintő közéleti híreket, kérdéseket vitatja meg kulturált hangnemben”. A csoportban „szívesen látnak mindenkit, ideológiai vagy párthovatartozástól függetlenül”. Az egyetlen elvárás, hogy „a vita kulturált keretek között folyjon”. A csoportnak eddig 168 tagja van.
Lepeš Josip, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar rendkívüli tanára a Közéleti kávéház oldalán írt november 16-ai bejegyzésében[2] arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg „a vajdasági magyarság tekintetében állandósulni látszik a magyar érdekképviselet politikai megosztottsága, addig a vajdasági magyarságot szülőföldjén megtartó témák fokozatosan a háttérbe szorulnak ahelyett, hogy a pártok, civil szervezetek egymással versenyeztetnék koncepcióikat”.
Az MM „jelenlegi, jövőbeni szerepével” kapcsolatosan rámutat, hogy „a politikai eredményesség jelének legfontosabb feltétele, hogy egy pártnak, civil szervezetnek a gyakorlatban miként sikerül átültetnie célkitűzései legfontosabb elemeit. Itt azonnal megjelenik az első, és talán a jövő szempontjából legfontosabb kérdés, milyen célokat akar megvalósítani a Magyar Mozgalom? A másik elkerülhetetlen, de logikus kérdés, kikkel akarja célkitűzéseit megvalósítani a Magyar Mozgalom?”
A szervezet tevékenységével összefüggésben megállapítja, hogy a „nevében tárgyalók” szerbiai és magyarországi ellenzéki vezetőkkel tartott találkozásaival „mekkora ellentétek, feszültségek alakultak ki a Magyar Mozgalomhoz közel állók között is”. A „nagyobb gondot” mégis abban látja, hogy „az időnként megjelenő, hatalmat kritizáló írások mellett nem történtek, történnek, valódi, szervezetet építő, erősítő tevékenységek”.
– Választásokon nem lehet sikerrel szerepelni az időnként megjelentetett, különben nagyon jó tartalmú írásokkal, de az időszerű témákkal foglalkozó videó felvételekkel sem – írja Lepeš.
Annak megállapítása érdekében, hogy „milyen lehetőségei vannak a Magyar Mozgalomnak, mind a közösség körében, mind pedig az eseményeket távolabbról szemlélő Magyarországon”, folyamatos megbeszéléseket, vitát kellene kezdeményezni, „kiemelten a vajdasági magyarokkal, meghallgatva véleményüket, javaslataikat”.
Konkrétan javasolja, hogy „meg kell találni és felkarolva megerősíteni a Magyar Mozgalom szimpatizánsait minden olyan vajdasági településen, ahol a magyar érdekképviselet értékeit szeretnénk megerősíteni. Ez hatalmas munka, de a konkrét személyek megérintése nélkül a következő választás is egy hurrá optimizmusra épülő próbálkozás lesz – írja jegyzetében Lépeš. Ennek elmaradása szerinte „lényegesen csökkenti az esetlegesen induló MM lista esélyeit” (a választásokon).
Lepeš Josip írásában nem csak a Magyar Mozgalom, de a délvidéki/vajdasági szervezetek választások előtti tevékenységének fontos kérdései feszegeti.
A helyzet az, hogy a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) lehetséges magyar választási ellenzékének egységes fellépése a 2022 április 3-ára bejelentett rendkívüli parlamenti és a köztársasági elnökválasztás előtt nem hogy nincs megszervezve, de még csak nem is körvonalazódott.
Az MM volt az egyetlen olyan magyar ellenzéki politikai szervezet, amely részt vett 2020-as választásokon és tanácsnoki helyeket is szerzett néhány önkormányzatban. A Magyar Nemzeti Tanácsba a 2018. évi választásokon öt tanácsnoka jutott be. (Más dolog, hogy van-e értelme a a tanácsban való részvételüknek, mivel a döntő többségű véemeszes tanácsnokok, Hajnal Jenő egy intésére, mindent megszavaznak.)
Sövény Ferenc, az MM 2020. október 17-én megválasztott elnöke, a Családi Körnek adott 2020. december 10-ei interjújában elmondta, hogy a szervezet, „ahogy eddig is, a továbbiakban is nyitott marad az együttműködésre azokkal a politikai pártokkal, amelyek a kisebbségek, illetve a magyarság érdekeit is szem előtt tartják, és azokat a megfelelő prioritással kezelik. Olyanokra kell gondolni, akik nem tartoznak a haladók köré szerveződött rezsimhez, mert utóbbiakkal meggyőződésem szerint hosszú ideig nem elképzelhető az együttműködés, mivel nagymértékben beléjük ivódott a korrupció és a hatalomhoz való görcsös ragaszkodás.[3]
A mozgalom – abból az elképzelésből kiindulva, hogy „ahol csak tudunk, ott el is kell indulni!”[4] – a 2022-es választásokon is bizonyára részt vesz. Eddig azonban még nem fogalmazott meg konkrét választási programot és Lepeš Josip kérdéseire sem tudjuk a választ, miszerint „milyen célokat akar” és „kikkel akarja a célkitűzéseit megvalósítani?”
Arra viszont már mások is felhívták a figyelmet, hogy választásokat csak „videó felvételekkel” és „Facebook bejegyzésekkel” megnyerni nem lehet. Ettől sokkal többre van szükség!
A magyar ellenzéki szervezetek közül gyakorlatilag még a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) található.
A VMDK bojkottálta a 2020. évi általános és a 2018. évi MNT választásokat is. A pártban – úgy tűnik – még nem kerekedett még felül a tudat, hogy egy politikai szervezet létezésének lényege a politikai küzdelemben és a választásokon való részvétel, „megmérettetés”.
A szervezet tevékenysége az utóbbi időben mintha alább is hagyott volna. Álláspontjairól a nyilvánosság leginkább csak Csonka Áron elnök időnkénti sajtónyilatkozataiból és Facebook bejegyzéseiből értesülhet(ett), ami vajmi kevés.
A jelek szerint, sem az MM, de a VMDK vezetőségében sem tudatosodott még, hogy a (jórészt elöregedett) magyar választói közösség túlnyomó többsége nem, vagy csak nagyon ritkán követi az internetet és a Facebookot.
Az MM és a VMDK is többnyire a szerbiai ellenzéki pártokkal – érdekesmód azok más-más tömörülésével – egyezkedik, miközben a két szervezet esetleges együttes fellépésről ez ideig semmilyen tájékoztatás, bejelentés nem történt. Sőt, az a benyomás, hogy ilyen szándék nincs is.
Mindkét szervezet részéről hiányzik, tehát, egy világosan megfogalmazott választási politikai platform, amely tartalmazná – ahogyan Lepeš is fogalmaz –, hogy „milyen célokat” és „kikkel akarják azokat megvalósítani?”
Lepeš Josip, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar rendkívüli tanára a Közéleti kávéház oldalán írt november 16-ai bejegyzésében[2] arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg „a vajdasági magyarság tekintetében állandósulni látszik a magyar érdekképviselet politikai megosztottsága, addig a vajdasági magyarságot szülőföldjén megtartó témák fokozatosan a háttérbe szorulnak ahelyett, hogy a pártok, civil szervezetek egymással versenyeztetnék koncepcióikat”.
Az MM „jelenlegi, jövőbeni szerepével” kapcsolatosan rámutat, hogy „a politikai eredményesség jelének legfontosabb feltétele, hogy egy pártnak, civil szervezetnek a gyakorlatban miként sikerül átültetnie célkitűzései legfontosabb elemeit. Itt azonnal megjelenik az első, és talán a jövő szempontjából legfontosabb kérdés, milyen célokat akar megvalósítani a Magyar Mozgalom? A másik elkerülhetetlen, de logikus kérdés, kikkel akarja célkitűzéseit megvalósítani a Magyar Mozgalom?”
A szervezet tevékenységével összefüggésben megállapítja, hogy a „nevében tárgyalók” szerbiai és magyarországi ellenzéki vezetőkkel tartott találkozásaival „mekkora ellentétek, feszültségek alakultak ki a Magyar Mozgalomhoz közel állók között is”. A „nagyobb gondot” mégis abban látja, hogy „az időnként megjelenő, hatalmat kritizáló írások mellett nem történtek, történnek, valódi, szervezetet építő, erősítő tevékenységek”.
– Választásokon nem lehet sikerrel szerepelni az időnként megjelentetett, különben nagyon jó tartalmú írásokkal, de az időszerű témákkal foglalkozó videó felvételekkel sem – írja Lepeš.
Annak megállapítása érdekében, hogy „milyen lehetőségei vannak a Magyar Mozgalomnak, mind a közösség körében, mind pedig az eseményeket távolabbról szemlélő Magyarországon”, folyamatos megbeszéléseket, vitát kellene kezdeményezni, „kiemelten a vajdasági magyarokkal, meghallgatva véleményüket, javaslataikat”.
Konkrétan javasolja, hogy „meg kell találni és felkarolva megerősíteni a Magyar Mozgalom szimpatizánsait minden olyan vajdasági településen, ahol a magyar érdekképviselet értékeit szeretnénk megerősíteni. Ez hatalmas munka, de a konkrét személyek megérintése nélkül a következő választás is egy hurrá optimizmusra épülő próbálkozás lesz – írja jegyzetében Lépeš. Ennek elmaradása szerinte „lényegesen csökkenti az esetlegesen induló MM lista esélyeit” (a választásokon).
Lepeš Josip írásában nem csak a Magyar Mozgalom, de a délvidéki/vajdasági szervezetek választások előtti tevékenységének fontos kérdései feszegeti.
A helyzet az, hogy a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) lehetséges magyar választási ellenzékének egységes fellépése a 2022 április 3-ára bejelentett rendkívüli parlamenti és a köztársasági elnökválasztás előtt nem hogy nincs megszervezve, de még csak nem is körvonalazódott.
Az MM volt az egyetlen olyan magyar ellenzéki politikai szervezet, amely részt vett 2020-as választásokon és tanácsnoki helyeket is szerzett néhány önkormányzatban. A Magyar Nemzeti Tanácsba a 2018. évi választásokon öt tanácsnoka jutott be. (Más dolog, hogy van-e értelme a a tanácsban való részvételüknek, mivel a döntő többségű véemeszes tanácsnokok, Hajnal Jenő egy intésére, mindent megszavaznak.)
Sövény Ferenc, az MM 2020. október 17-én megválasztott elnöke, a Családi Körnek adott 2020. december 10-ei interjújában elmondta, hogy a szervezet, „ahogy eddig is, a továbbiakban is nyitott marad az együttműködésre azokkal a politikai pártokkal, amelyek a kisebbségek, illetve a magyarság érdekeit is szem előtt tartják, és azokat a megfelelő prioritással kezelik. Olyanokra kell gondolni, akik nem tartoznak a haladók köré szerveződött rezsimhez, mert utóbbiakkal meggyőződésem szerint hosszú ideig nem elképzelhető az együttműködés, mivel nagymértékben beléjük ivódott a korrupció és a hatalomhoz való görcsös ragaszkodás.[3]
A mozgalom – abból az elképzelésből kiindulva, hogy „ahol csak tudunk, ott el is kell indulni!”[4] – a 2022-es választásokon is bizonyára részt vesz. Eddig azonban még nem fogalmazott meg konkrét választási programot és Lepeš Josip kérdéseire sem tudjuk a választ, miszerint „milyen célokat akar” és „kikkel akarja a célkitűzéseit megvalósítani?”
Arra viszont már mások is felhívták a figyelmet, hogy választásokat csak „videó felvételekkel” és „Facebook bejegyzésekkel” megnyerni nem lehet. Ettől sokkal többre van szükség!
A magyar ellenzéki szervezetek közül gyakorlatilag még a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) található.
A VMDK bojkottálta a 2020. évi általános és a 2018. évi MNT választásokat is. A pártban – úgy tűnik – még nem kerekedett még felül a tudat, hogy egy politikai szervezet létezésének lényege a politikai küzdelemben és a választásokon való részvétel, „megmérettetés”.
A szervezet tevékenysége az utóbbi időben mintha alább is hagyott volna. Álláspontjairól a nyilvánosság leginkább csak Csonka Áron elnök időnkénti sajtónyilatkozataiból és Facebook bejegyzéseiből értesülhet(ett), ami vajmi kevés.
A jelek szerint, sem az MM, de a VMDK vezetőségében sem tudatosodott még, hogy a (jórészt elöregedett) magyar választói közösség túlnyomó többsége nem, vagy csak nagyon ritkán követi az internetet és a Facebookot.
Az MM és a VMDK is többnyire a szerbiai ellenzéki pártokkal – érdekesmód azok más-más tömörülésével – egyezkedik, miközben a két szervezet esetleges együttes fellépésről ez ideig semmilyen tájékoztatás, bejelentés nem történt. Sőt, az a benyomás, hogy ilyen szándék nincs is.
Mindkét szervezet részéről hiányzik, tehát, egy világosan megfogalmazott választási politikai platform, amely tartalmazná – ahogyan Lepeš is fogalmaz –, hogy „milyen célokat” és „kikkel akarják azokat megvalósítani?”
Ennek tartalmazni a kellene, továbbá, a magyar közösség helyzetének értékelését, a fennálló problémákat és azok megoldási javaslatait, vagyis egy jövőképet, valamit Pásztor István VMSZ elnök csaknem másfél évtizedes (dicstelen) egyeduralma „eredményeinek” felmérését.
Csak egy ilyen dokumentummal lehetne talán felrázni és a választásokon való részvételre mozgósítani a közösséget.
A jelenlegi szerbiai és a tartományi politikai helyzet, sajnos, nem sok bizalomra ad okot, hogy a jövő évi választásokon hatalomváltás történik. Éppen az ellenzék megosztottsága miatt. Ha viszont ez nem következik be, annak további beláthatatlan negatív következményei lesznek a magyar közösségre nézve is. Ez is csak növeli a pártvezetőknek a választásokkal kapcsolatos felelősségét!
A jelenlegi szerbiai és a tartományi politikai helyzet, sajnos, nem sok bizalomra ad okot, hogy a jövő évi választásokon hatalomváltás történik. Éppen az ellenzék megosztottsága miatt. Ha viszont ez nem következik be, annak további beláthatatlan negatív következményei lesznek a magyar közösségre nézve is. Ez is csak növeli a pártvezetőknek a választásokkal kapcsolatos felelősségét!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. november 20.
Újvidék, 2021. november 20.
__________
[1] MM Közéleti kávéház (Privát csoport)
https://www.facebook.com/groups/180177237621613
[2] Uo. 2021. november 16. 23:53
[3] „Ahol csak tudunk, ott el is kell indulni!” https://szabadmagyarszo.com/2021/01/28/ahol-csak-tudunk-ott-el-is-kell-indulni/, 2021. január 28.
[4] Uo.
[1] MM Közéleti kávéház (Privát csoport)
https://www.facebook.com/groups/180177237621613
[2] Uo. 2021. november 16. 23:53
[3] „Ahol csak tudunk, ott el is kell indulni!” https://szabadmagyarszo.com/2021/01/28/ahol-csak-tudunk-ott-el-is-kell-indulni/, 2021. január 28.
[4] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése