Nyílt levél a Vajdasági Magyar Szövetség Elnökségéhez és a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságához
Torda központja
A bánsági Torda, valamikor Torontáltorda, a szülőfalum. Anyai ágon a felmenőim még az 1800-as években költöztek a faluba.
A kapcsolatom ennek a bánsági magyar szigetnek számító faluval, annak ellenére, hogy a hatvanas évek elején Nagybecskereken, Újvidéken és később Belgrádban folytattam tanulmányaimat majd Újvidéken telepedtem le, soha nem szakadt meg. Így, közelről láthattam falum múlt századi, hetvenes-nyolcvanas évekig tartó fejlődését, jólétét, majd a kezdődő hanyatlását, gazdasági és egyéb téren való lépülését, pusztulását, lakosai számának folyamatos csökkenését, elvándorlását. Mindez mostanában csak fokozódni látszik és félő, hogy húsz-harminc év múlva Torda már csak tanyaként, vagy szellemfaluként fog létezni.
Az utóbbi években, nyugdíjasként, évente több hónapot is a faluban töltök. Közvetlen betekintésem van, tehát, a közösség mindennapi életébe és problémáiba, amelyekről több alkalommal is írtam, sürgetni igyekeztem a megoldásukat. Mondani sem kell, mint ahogy általában lenni szokott, szinte semmilyen eredménnyel.
A meglátásom szerint az alapvető gondot az jelenti, hogy a Helyi Közösség Tanácsa nem működik, illetve nem úgy működik, ahogy kellene. Még csak azt sem érezni, hogy ez a bizonyos tanács egyáltalán lenne/létezne.
A helyi önkormányzatról szóló törvény[1] 72 szakaszának első bekezdése szerint „a helyi lakosság érdekeinek megvalósítása céljából a falvakban helyi közösségek és a helyi önkormányzat egyéb formái alakulnak”.
Ugyanez a törvény 74. szakasza 8. bekezdésének 4. pontja szerint a helyi közösség tanácsa „intézkedéseket javasol a kommunális és egyéb tevékenységek fejlesztésére a helyi közösség területén”.
Szerte a faluban, mintegy harminc évvel ezelőtt, addig ismeretlen, (állítólag) szibériai szilfákat ültettek, amelyek azóta meghaladták az épültek magasságát is. Ezek a fák rengeteg szemetet termelnek, különösen virágzásuk idején. Az elkorhadt faágak rendre a járdákra hullnak, általános veszélyt jelentve a járókelők számára és a környező épületekre. Nagyobb szél esetén megtörténhet, hogy a magasfeszültségű villanyvezetékre dőlnek, amiből más veszély is származhat.
A rengeteg szemét, a korhadt faágak, levelek, amivel az illetékes (17 kilométerre lévő központosított) közvállalat nem igazán törődik, csúfítják a környezetet, a faluról alkotott képet is. Rengeteg bosszúságot és szükségtelen munkát is okozva a lakosságnak, mivel a szél szétviszi a kertekbe az agresszív természetű fa magjait, melyeket miután kihajtanak, szinte lehetetlen kiirtani.
Erről a sokéves és egyre nagyobb problémáról, amely közvetlenül is érint, megkíséreltem beszélni Dobai Jánossal, a helyi közösség sokéves elnökével, „polgármesterrel”, aki azt mondta, hogy „ehhez a helyi közösségnek semmi köze” és panaszommal az Ekoc (begaszentgyörgyi) közvállalathoz utasított.
A kapcsolatom ennek a bánsági magyar szigetnek számító faluval, annak ellenére, hogy a hatvanas évek elején Nagybecskereken, Újvidéken és később Belgrádban folytattam tanulmányaimat majd Újvidéken telepedtem le, soha nem szakadt meg. Így, közelről láthattam falum múlt századi, hetvenes-nyolcvanas évekig tartó fejlődését, jólétét, majd a kezdődő hanyatlását, gazdasági és egyéb téren való lépülését, pusztulását, lakosai számának folyamatos csökkenését, elvándorlását. Mindez mostanában csak fokozódni látszik és félő, hogy húsz-harminc év múlva Torda már csak tanyaként, vagy szellemfaluként fog létezni.
Az utóbbi években, nyugdíjasként, évente több hónapot is a faluban töltök. Közvetlen betekintésem van, tehát, a közösség mindennapi életébe és problémáiba, amelyekről több alkalommal is írtam, sürgetni igyekeztem a megoldásukat. Mondani sem kell, mint ahogy általában lenni szokott, szinte semmilyen eredménnyel.
A meglátásom szerint az alapvető gondot az jelenti, hogy a Helyi Közösség Tanácsa nem működik, illetve nem úgy működik, ahogy kellene. Még csak azt sem érezni, hogy ez a bizonyos tanács egyáltalán lenne/létezne.
A helyi önkormányzatról szóló törvény[1] 72 szakaszának első bekezdése szerint „a helyi lakosság érdekeinek megvalósítása céljából a falvakban helyi közösségek és a helyi önkormányzat egyéb formái alakulnak”.
Ugyanez a törvény 74. szakasza 8. bekezdésének 4. pontja szerint a helyi közösség tanácsa „intézkedéseket javasol a kommunális és egyéb tevékenységek fejlesztésére a helyi közösség területén”.
Szerte a faluban, mintegy harminc évvel ezelőtt, addig ismeretlen, (állítólag) szibériai szilfákat ültettek, amelyek azóta meghaladták az épültek magasságát is. Ezek a fák rengeteg szemetet termelnek, különösen virágzásuk idején. Az elkorhadt faágak rendre a járdákra hullnak, általános veszélyt jelentve a járókelők számára és a környező épületekre. Nagyobb szél esetén megtörténhet, hogy a magasfeszültségű villanyvezetékre dőlnek, amiből más veszély is származhat.
A rengeteg szemét, a korhadt faágak, levelek, amivel az illetékes (17 kilométerre lévő központosított) közvállalat nem igazán törődik, csúfítják a környezetet, a faluról alkotott képet is. Rengeteg bosszúságot és szükségtelen munkát is okozva a lakosságnak, mivel a szél szétviszi a kertekbe az agresszív természetű fa magjait, melyeket miután kihajtanak, szinte lehetetlen kiirtani.
Erről a sokéves és egyre nagyobb problémáról, amely közvetlenül is érint, megkíséreltem beszélni Dobai Jánossal, a helyi közösség sokéves elnökével, „polgármesterrel”, aki azt mondta, hogy „ehhez a helyi közösségnek semmi köze” és panaszommal az Ekoc (begaszentgyörgyi) közvállalathoz utasított.
A levelem nyomán a helyszínre kiszálló felügyelő is „mindent rendben talált”. – Ez a fák természetes állapota és a szél majd elhordja a szemetet (sic!?) – mondta.
Az elutasító válasz után Dobaitól írásban kértem, hogy a Közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény[2] 1., 2. és 16. szakasza alapján, a Helyi Közösség Tanácsa tegye lehetővé számomra az alapvető dokumentumába, illetőleg alapszabályába való betekintést, vagy küldje meg azt a címemre. Érdemleges választ azonban nem kaptam.
Azért lett volna fontos az alapszabály megismerése, hogy megállapítsam, illetékes-e vagy sem a helyi közösség a kommunális ügyekben és milyen faladatokat kell ellátni a Helyi Közösség Tanácsa elnökének.
Az idézett törvénycikkek alapján, a helyi közösség igenis illetékes a kommunális és „a helyi lakosság érdekeit érintő” tevékenységek területén. Ehhez persze a cselekvési akaratnak, a tenni akarásnak is társulni kell(ene).
Az alapszabálynak egyébként a falu honlapján (http://www.torda.rs/vesti.html) is szerepelni kellene, hogy mindenki számára nyilvános/hozzáférhető legyen, mivel is foglalkozik a Helyi Közösség Tanácsa.
A nyugdíjas Dobai – a szavai szerint – „tiszteletdíjas elnök”, és „akkor jár be a helyi közösségbe, amikor neki megfelel”.
Ebből az derül ki, hogy a helyi közösségi tanács elnökének nincsen hivatalosan megjelölt/meghatározott munkaideje, de még kötelező fogadóórája se, amikor a falu és a polgárok ügyes bajos dolgaival, panaszaival foglalkozna.
Személyesen is meggyőződtem, hogy munkaidőben a helyi közösség irodáiban egyetlen alkalmazottat nem lehet találni. Még a helyi közösséghez intézett beadványokat sincsen, aki átvegye. Dobai szerint ezeket „posta útján kell megküldeni”.
A „titkári (jegyzői) teendőket” sem végzi senki… Nincs is rá szükség?
Ilyen a falu történetében – ismereteim szerint – eddig soha nem fordult elő.
Az elutasító válasz után Dobaitól írásban kértem, hogy a Közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény[2] 1., 2. és 16. szakasza alapján, a Helyi Közösség Tanácsa tegye lehetővé számomra az alapvető dokumentumába, illetőleg alapszabályába való betekintést, vagy küldje meg azt a címemre. Érdemleges választ azonban nem kaptam.
Azért lett volna fontos az alapszabály megismerése, hogy megállapítsam, illetékes-e vagy sem a helyi közösség a kommunális ügyekben és milyen faladatokat kell ellátni a Helyi Közösség Tanácsa elnökének.
Az idézett törvénycikkek alapján, a helyi közösség igenis illetékes a kommunális és „a helyi lakosság érdekeit érintő” tevékenységek területén. Ehhez persze a cselekvési akaratnak, a tenni akarásnak is társulni kell(ene).
Az alapszabálynak egyébként a falu honlapján (http://www.torda.rs/vesti.html) is szerepelni kellene, hogy mindenki számára nyilvános/hozzáférhető legyen, mivel is foglalkozik a Helyi Közösség Tanácsa.
A nyugdíjas Dobai – a szavai szerint – „tiszteletdíjas elnök”, és „akkor jár be a helyi közösségbe, amikor neki megfelel”.
Ebből az derül ki, hogy a helyi közösségi tanács elnökének nincsen hivatalosan megjelölt/meghatározott munkaideje, de még kötelező fogadóórája se, amikor a falu és a polgárok ügyes bajos dolgaival, panaszaival foglalkozna.
Személyesen is meggyőződtem, hogy munkaidőben a helyi közösség irodáiban egyetlen alkalmazottat nem lehet találni. Még a helyi közösséghez intézett beadványokat sincsen, aki átvegye. Dobai szerint ezeket „posta útján kell megküldeni”.
A „titkári (jegyzői) teendőket” sem végzi senki… Nincs is rá szükség?
Ilyen a falu történetében – ismereteim szerint – eddig soha nem fordult elő.
A régi posta épülete. Így őrizzük a „történelmi múltat”…
A fák ügyén, tehát, a falu egyéb problémái is a felszínre kerültek. Így aztán, május 25-én, írásos panasszal és javaslatokkal fordultam a Helyi Közösség Tanácsához:
1. A Helyi Közösség Tanácsa sürgősen tűzze napirendre a lakosoknak az ismeretlen nevű és eredetű fákkal kapcsolatos panaszait, problémákat, foglaljon állást és javasolja az Ekoc közvállalatnak, hogy készítsen átfogó tervet ezeknek a fáknak, más környezetbarát, a falusi környezetbe/környezethez illő fákkal való mielőbbi lecserélésére, valamint a közterületek rendezésére, karbantartására.
2. A Helyi Közösség Tanácsa tűzze napirendre a helyi közösség folyamatos működésének mielőbbi biztosítását, ideértve a tanács elnöke munkaidejének meghatározását és a tikári teendők ellátásának állandó biztosítását, valamint a helyi iroda/közigazgatás visszaállítását a faluba.
3. A helyi Közösség Tanácsa tűzze napirendre a Szerbiai Posta Közvállalat kirendeltségnek állapotát és tegyen megfelelő intézkedéseket. A helyi posta helyiségei a sokéves megnyitása óta ugyanis – ismereteim szerint – még csak meszelve sem lettek, a bejáratban lévő kerámia lapok pedig fel vannak válva, több lap is hiányzik. Mindez rontja a falu és az itt élők tekintélyét is. Torda emblematikus/jelképes épületének, amelyben a postahivatal is van, és nem csak ennek, a kinézete is az átalakításkor el lett rontva, az állaga pedig egyre romlik.
4. A Helyi Közösség Tanácsa kezdjen el érdemében foglalkozni a falu és az itt élő lakosság életét megnehezítő, zavaró problémákkal, készítsen ezekről listát és kezdjen hozzá azok hatékony megoldásához. Mielőtt még a falu – a munkalehetőségek hiánya és a sehogy nem javuló, pontosabban rosszabbodó életkörülmények miatt – teljesen el nem néptelenedik.
Ezek közé tartozik például olyan orvos, gyógyszerész és fogorvos biztosítása a faluban, aki ismeri a magyar nyelvet is. (Erről, egyébként, a Tartományi Ombudsman is – már évekkel ezelőtt – ajánlást fogadott el, csak éppen nem történt semmilyen előrelépés. Miért?) Szükséges továbbá a gyógyszertár rendszeres működésének és egy állandó autóbuszjárat biztosítása is a községi központ, illetve Nagybecskerek irányába! Ugyancsak biztosítani kell a folyamatos áram- és vízellátást a faluban, ami gyakran és bejelentések nélkül szünetel, rongálva ezzel a háztartási gépeket is.
5. A falu honlapján tegyék közzé a Helyi Közösség Tanácsának működéséről szóló alapszabályt.
Beadványomra a mai napig válasz nem érkezett.
Mindebből azt lehet megállapítani, hogy Tordán a helyi közösség és – ismereteim szerint – a helyi iroda sem működik, hogy, helyben éppen semmilyen közigazgatási ügyet intézni nem lehet, még anyakönyvi kivonatot sem kivenni, minden ügyintézésért Bégaszentgyörgyre kell (17 kilométert) utazni, hogy a falunak helyi, de községi szinten sincsen megfelelő érdekképviselete. Ez még egy jócskán lepusztulóban lévő falu viszonyában, amilyen Torda is, elképesztő!
Dobai János – aki mintegy húsz éve folyamatosan „polgármester” –, a jelekből ítélve, többnyire csak a művelődési, szórakozási események, „fesztiválok” és a tűzijátékok szervezésében érdekelt, amelyek lehetnek fontosak, érdekesek ugyan, de nem változtatnak/javítanak semmit a lakosság életkörülményein.
A „polgármester” a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) oszlopos tagja, korábban a párt elnökségi tagja, az MNT Nyelvhasználati Bizottságának a tagja, a tartományi kormányban is dolgozott. Végső ideje lenne azonban egy olyan „polgármestert” választani a helyébe, aki valamit tenne is, illetékes helyeken kiállna a falu érdekében, követelné a felgyülemlett problémák megoldását.
Amíg a tisztségek betöltéshez csak a párthűség a fontos és nem kötelező a munka eredményével való elszámolás, semmilyen jövőre itt számítani nem lehet! Nem csoda, hogy aki csak teheti, elköltözik vagy külföldre vándorol. Nem kell a lakosságot erre ösztönözni, rákényszerítik erre a munkalehetőség hiánya és a mostoha körülmények! (Az én családom tagjainak is a fele már külföldre távozott.)
A magyar nyelvű sajtó bánáti tudósítói, Kecskés István, a Magyar Szó újságírója, és Kónya-Kovács Otília, az Újvidéki Rádió és a Vajdaság Ma tudósítója, de a VRTV magyar szerkesztősége és a Pannon RTV is, Tordáról rendre csak a különböző ünnepi események/rendezvények, a VMSZ és az MNT vezető tisztségviselőinek látogatásáról írnak. Pontosabban, valótlan/megtévesztő/rózsaszín képet mutatnak országnak, világnak a falu helyzetéről, miközben az életkörülmények egyre rosszabbodnak. A Tordai Újság is ezt segíti. Miért kell önmagunknak hazudni?
A VMSZ és az MNT vezetősége a magyar közösség helyzetének, jogai érvényesülésének kedvező bemutatásával, fényezésével van elfoglalva – belföldön és külföldön egyaránt –, miközben a falvaink kiürülnek.
Torda ékes példa arra, hogy nem elegendők a nemzeti kisebbségi jogokat biztosító törvények, jogszabályok, ha nincsen aki azok gyakorlati alkalmazását kövesse, számon kérje.
A valamikor virágzó falu lakosságát, amely 2002 előtt „még 5000 embert számlált”,[2] már csupán 600-700-ra becsülik.
A faluban egyetlen üzem nem működik, semmilyen gazdasági-termelési befektetés nem történt. Ami volt, az is lepusztult vagy leépítették.
Annak ellenére, hogy az MNT még 2011. április 5-én támogatta az Ady Endre Általános Iskola „önállósulási a törekvését”,[3] ebben mindmáig semmilyen előrelépés nem történt. „A község területén már szinte csak a tordai iskolának nincs tornaterme”.[4] Az idén mindössze tíz végzős diákja volt, stb.
Torda bizonyára nem az egyedüli magyar többségű település, ahol már a közigazgatás sem működik, csak a nyilvánosság – köszönve a VMSZ uralta, a MNT „alapította” és a hatalmat kiszolgáló közszolgálati sajtónak – erről nem értesült.
Ha egy közösségnek nincsen megfelelő képviselete, akkor a hangja sem hallatszik el az illetékesekhez. Jó lenne tudni, például, hogy Torda mennyivel járul hozzá Bégaszentgyörgy község költségvetéshez és ebből mennyi jut vissza a falunak, hogy a községi közigazgatásban hogyan valósul meg a magyar nyelv egyenrangú használata? Törődik ezzel egyáltalán valaki? Vagy a VMSZ nem a Szerb Haladó Párt (SNS) koalíciós partnere a községi képviselő-testületben?
Ha ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoznak a VMSZ és az MNT vezetői, akkor nagy a baj, ha pedig tudnak erről és hallgatnak, akkor még nagyobb. Miért nem készítenek évek óta felmérést a magyar közösség helyzetéről? Ennek a javítását/jobbítását csak a problémákkal való sürgős szembenézéssel lehet rendezni. Nem pedig azok elkendőzésével, szőnyeg alá söprésével és a közösség kedvező helyzetével kapcsolatos parolák hangoztatásával! Aki erre nem képes, jobb, ha távozik a közéletből!
Amíg a tisztségek betöltéshez csak a párthűség a fontos és nem kötelező a munka eredményével való elszámolás, semmilyen jövőre itt számítani nem lehet! Nem csoda, hogy aki csak teheti, elköltözik vagy külföldre vándorol. Nem kell a lakosságot erre ösztönözni, rákényszerítik erre a munkalehetőség hiánya és a mostoha körülmények! (Az én családom tagjainak is a fele már külföldre távozott.)
A magyar nyelvű sajtó bánáti tudósítói, Kecskés István, a Magyar Szó újságírója, és Kónya-Kovács Otília, az Újvidéki Rádió és a Vajdaság Ma tudósítója, de a VRTV magyar szerkesztősége és a Pannon RTV is, Tordáról rendre csak a különböző ünnepi események/rendezvények, a VMSZ és az MNT vezető tisztségviselőinek látogatásáról írnak. Pontosabban, valótlan/megtévesztő/rózsaszín képet mutatnak országnak, világnak a falu helyzetéről, miközben az életkörülmények egyre rosszabbodnak. A Tordai Újság is ezt segíti. Miért kell önmagunknak hazudni?
A VMSZ és az MNT vezetősége a magyar közösség helyzetének, jogai érvényesülésének kedvező bemutatásával, fényezésével van elfoglalva – belföldön és külföldön egyaránt –, miközben a falvaink kiürülnek.
Torda ékes példa arra, hogy nem elegendők a nemzeti kisebbségi jogokat biztosító törvények, jogszabályok, ha nincsen aki azok gyakorlati alkalmazását kövesse, számon kérje.
A valamikor virágzó falu lakosságát, amely 2002 előtt „még 5000 embert számlált”,[2] már csupán 600-700-ra becsülik.
A faluban egyetlen üzem nem működik, semmilyen gazdasági-termelési befektetés nem történt. Ami volt, az is lepusztult vagy leépítették.
Annak ellenére, hogy az MNT még 2011. április 5-én támogatta az Ady Endre Általános Iskola „önállósulási a törekvését”,[3] ebben mindmáig semmilyen előrelépés nem történt. „A község területén már szinte csak a tordai iskolának nincs tornaterme”.[4] Az idén mindössze tíz végzős diákja volt, stb.
Torda bizonyára nem az egyedüli magyar többségű település, ahol már a közigazgatás sem működik, csak a nyilvánosság – köszönve a VMSZ uralta, a MNT „alapította” és a hatalmat kiszolgáló közszolgálati sajtónak – erről nem értesült.
Ha egy közösségnek nincsen megfelelő képviselete, akkor a hangja sem hallatszik el az illetékesekhez. Jó lenne tudni, például, hogy Torda mennyivel járul hozzá Bégaszentgyörgy község költségvetéshez és ebből mennyi jut vissza a falunak, hogy a községi közigazgatásban hogyan valósul meg a magyar nyelv egyenrangú használata? Törődik ezzel egyáltalán valaki? Vagy a VMSZ nem a Szerb Haladó Párt (SNS) koalíciós partnere a községi képviselő-testületben?
Ha ezekkel a kérdésekkel nem foglalkoznak a VMSZ és az MNT vezetői, akkor nagy a baj, ha pedig tudnak erről és hallgatnak, akkor még nagyobb. Miért nem készítenek évek óta felmérést a magyar közösség helyzetéről? Ennek a javítását/jobbítását csak a problémákkal való sürgős szembenézéssel lehet rendezni. Nem pedig azok elkendőzésével, szőnyeg alá söprésével és a közösség kedvező helyzetével kapcsolatos parolák hangoztatásával! Aki erre nem képes, jobb, ha távozik a közéletből!
Mgr. BOZÓKI Antal,
nyugalmazott ügyvéd,
az MTA köztestületének tagja
Torda, 2022. június 12.
nyugalmazott ügyvéd,
az MTA köztestületének tagja
Torda, 2022. június 12.
__________
[1] Zakon o lokalnoj samoupravi, "Sl. glasnik RS", br. 129/2007, 83/2014 - dr. zakon, 101/2016 - dr. zakon, 47/2018 i 111/2021 - dr. zakon https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_lokalnoj_samoupravi.html
[1] Zakon o lokalnoj samoupravi, "Sl. glasnik RS", br. 129/2007, 83/2014 - dr. zakon, 101/2016 - dr. zakon, 47/2018 i 111/2021 - dr. zakon https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_lokalnoj_samoupravi.html
[2] Zakon o slobodnom pristupu informacijama od javnog značaja. "Sl. glasnik RS", br. 120/2004, 54/2007, 104/2009, 36/2010 i 105/2021
https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_slobodnom_pristupu_informacijama_od_javnog_znacaja.html
https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_slobodnom_pristupu_informacijama_od_javnog_znacaja.html
[3] Torda http://www.torda.rs/o_nama.html
[4] (tor.): MNT-ülés: 120-150 eurós ösztöndíj a magyar hallgatóknak https://www.vajma.info/cikk/tukor/4059/MNT-ules-120-150-euros-osztondij-a-magyar-hallgatoknak.html, 2011. április 5. 23:53 és Pesevszki Evelyn: Újabb kiemelt jelentőségű oktatási intézmények https://www.magyarszo.rs/hu/2011_04_06/kozelet/23688/%C3%9Ajabb-kiemelt-jelent%C5%91s%C3%A9g%C5%B1-oktat%C3%A1si-int%C3%A9zm%C3%A9nyek.htm, 2011. április 6. 04:00
[5] K.I: A megkezdett út folytatása a tét https://www.magyarszo.rs/hu/4879/kozelet_valasztasok/261517/A-megkezdett-%C3%BAt-folytat%C3%A1sa-a-t%C3%A9t-VMSZ-torda-b%C3%A1n%C3%A1t-v%C3%A1laszt%C3%A1sok-2022.htm, 2022. március 18. 14:27 >> 2022. március 20. 22:45
[4] (tor.): MNT-ülés: 120-150 eurós ösztöndíj a magyar hallgatóknak https://www.vajma.info/cikk/tukor/4059/MNT-ules-120-150-euros-osztondij-a-magyar-hallgatoknak.html, 2011. április 5. 23:53 és Pesevszki Evelyn: Újabb kiemelt jelentőségű oktatási intézmények https://www.magyarszo.rs/hu/2011_04_06/kozelet/23688/%C3%9Ajabb-kiemelt-jelent%C5%91s%C3%A9g%C5%B1-oktat%C3%A1si-int%C3%A9zm%C3%A9nyek.htm, 2011. április 6. 04:00
[5] K.I: A megkezdett út folytatása a tét https://www.magyarszo.rs/hu/4879/kozelet_valasztasok/261517/A-megkezdett-%C3%BAt-folytat%C3%A1sa-a-t%C3%A9t-VMSZ-torda-b%C3%A1n%C3%A1t-v%C3%A1laszt%C3%A1sok-2022.htm, 2022. március 18. 14:27 >> 2022. március 20. 22:45
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése